Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás

aham, persze :)

Sziasztok!

Ha az adós tartozása kevesebb mint az árverezésen elért legmagasabb licit, akkor mikor kapja meg az adós a különbözetet?

Árvereznék egy ingatlanra és úgy számolom, hogy a birtokba adás a kilakoltatási moratórium kezdetére esne.
Legalább is a végrehajtó mondta, hogy ha nincs semmi jogorvoslat is november a nap, de ott nekik már nagyon sok dolguk van :) így az idén már nem lesz kényszer kilakoltatás.

@realtrebitsch: Ha az árverési vevő jelzi, hogy nem biztosított a lakhatása, akkor mindegy, hogy moratórium van, vagy nincs, 30 napon belül át kell adni az ingatlant. VHT 182/A

@geucsa - Rosszul tudod! A magánszemély végrehajtást kérő kérheti a bíróságtól az ingatlan kiürítését a moratórium alatt is, ha nincs hol laknia, NEM az árverési vevő!

@Legjobb: Olvasd el az 1994. évi LIII. törvény 154/A. § (12)-(13) bekezdéseit, aztán rájössz, hogy geucsa helyesen hivatkozott a 182/A. §-ra.

Persze csak a hivatkozás helyes, egyébként nem olyan egyszerű a helyzet, mint ahogy vázolta.

.
@realtrebitsch: Az adós akkor kapja meg a vételárból visszajáró pénzét, amikor az egyéb jogszabályi feltételek is fennállnak (ha a vevő tulajdonjoga már be van jegyezve az ingatlan-nyilvántartásba, akkor valószínű a kifizetés is megtörtént) - ha a vételár egyáltalán elegendő a tartozás kamatokkal növelt összegére (hiszen a hirdetményben csak a tőkeösszeg szerepel).

@grave - Tőlem úgy vezetitek félre itt egymást, ahogy akarjátok, attól még a jogszabály nem változik. Pontosan az a helyzet, amit írtam, és akkor még a 60 napról és a 6 hónapról nem beszéltünk, de ezt most nem fogom részletezni, azok is benne vannak az általad is hivatkozott jogszabályban. Tudod értelmezni, hogy mit jelent a 182/A. § megfelelő alkalmazása? Illene tudni.

A 182/A. § (3) c) pont valóban a végrehajtást kérőt említ. Azonban vegyük má' észre, hogy a Vht-nak ez az alfejezete a lakásügyben hozott bírósági határozat végrehajtásáról szól, ahol a végrehajtást kérő kérelme eleve az ingatlan kiürítésére irányul!
De mivel az áverés utáni ingatlan-kiürítést is ugyanezen szabály alkalmazásával kell foganatosítani, ezért azt a 154/A. § nem írja le külön, hanem csak utal a 182/A. § alkalmazására. És még csak az se zavarjon senkit, hogy a 182/A. § a végrehajtást kérőt jelöli meg a jog jogosultjaként, mert a 154/A. § (13) szerint az ingatlan kiürítése során az árverési vevő a jogai és kötelezettségei tekintetében a végrehajtást kérővel esik egy tekintet alá.

@grave és @gerbera, hajszoljátok csak bele az árverési vevőket, majd koppannak. Meg is érdemli a koppanást, aki télvíz idején akar valakit kizavarni a lakásából. :)

Ejnye, lejjebb még jogászkodtál. Most már csak a télvízre bírsz hivatkozni?
Hát tudd meg: jogalkalmazónak gyenge vagy, és végrehajtónak is kevés lennél, mert akkor tudnád, meg egyébként is tudnod kéne, hogy a 182/A. § (3) c) alkalmazására árverést követően egyszerűen nincs precedens.

Ejj, @gerbera, látom, meleg van nálad, már nem emlékszel, hogy milyen kérdés volt a kiindulópont, így most a saját érvelésednek tettél keresztbe. :) Na, léptem értelmesebb elfoglaltságok felé. Te pedig görgess lejjebb, akkor majd rájössz, és írogass még, ha van kedved. Szép napot!

Szevasz.

Tisztelt Fórumozók!
A következő problémával kapcsolatban szeretnék felvilágosítást kérni.
Adott egy lakás, melyet a jogos tulajdonosa értékesíteni szeretne, ám az ingatlan lakott, nem bérlő, hanem családtag által. Köztük nincsen semmiféle megállapodás. Az illető nem hajlandó kiköltözni.
Kérdésem az lenne, hogy a lakás kiürítését először peres eljárásban kell kezdeményezni, s ha ez nem jár eredménnyel, végrehajtást kell kérni rá? Avagy a sorrend fordított: végrehajtás kezdeményezésével lehet ezt megtenni? Válaszukat előre is köszönöm!

@Eszter79: Igen: először per, jogerős ítélet után pedig végrehajtás. Javaslom ügyvéd megbízását.

Sziasztok,

Mi történik, ha az árverésen egy 0-val többet ír be valaki licitnek?

Kikiáltási ár:
32 868 000
Minimál ár:
16 434 000
Aktuális licit:
3 636 829 000

Így zárult az árverés. Ilyenkor van valami egyedi elbírálás vagy követelni fogják a vevőn a különbséget amennyivel a következő árverésen kevesebbért megy el az ingatlan + előleget bukja?

Mit eggyel, kettővel :D

Nem fizeti meg a vételárat, cserébe bukja az előleget.

de olvastam már itt azt is, hogy az ismételt árajánlatban amennyivel kevesebb a sikeres licit értéke, annyit még követelhetnek az első (nullát nyomogató) licitálótól is...
Ilyen szempontból ez a 3,5 milliárdos ajánlatbevitel elég drága lehet...

a 2. sikeres licitértéke...

Igaz. És mivel az adósnak valószínűleg nincs milliárdos tartozása, a hitelezők kielégítését követően fennmaradó vételár (illetve itt a különbözet) az adóst illeti. Amit ha a nullákat nyomogató nem fizet meg, akár érvényesíteni is lehet ellene.

Kedves Gerbera317!

Ha az adós nem költözik ki a megadott határidőig, de a vevőt meg bejegyzik, mint tulaj, akkor amíg nem kerül birtokba adásra az ingatlan, addig az adósnak mi a jogcíme az ott tartózkodását illetően? Hiszen ki kellett volna költöznie, de megvárja a kilakoltatást. Lehet nem jó szakszavakat használtam, de szerintem érted a kérdés lényegét.

A birtokba adásig, ha történik valami az ingatlanban, úgy, hogy az adós még bent lakik, de ugyebár már ki kellett volna költöznie, akkor ki vonható felelősségre? Gondolok arra, ha szándékosan szétveri a falat, vagy kiveri az üvegeket stb. Mit tehet a vevő? Rendőrség és feljelentés?

Említetted, hogy lezárják az ingatlant. Ez minden esetben így van, vagy végrehajtóként más és más?

Köszönöm szépen!

A ki nem költözött adós jogcím nélküli lakó, aki viszont nem rakható ki csak úgy, csakis a Vht. 154/A. § szerinti szabályok szerint. Ha addig kárt okoz az ingatlanban, a kárigényt ellene lehet érvényesíteni, ami vagy behajtható lesz, vagy nem. Egyébként nem szokták szétverni az ingatlant. A kazánt a konyhabútort, a csapokat le szokták szerelni, de szét nem szokták verni a lakást.

wt15-nek:

Ez ugye a Siófoki ingatlan volt? Nem hittem el, amikor megjelent az az irracionális összeg, ami 3.6 milliárd! Aztán valaki még erre is rányomott reflexből. Azt sajnáltam leginkább.

Kérdezted mi a helyzet ilyenkor. A legmagasabb ajánlattevő felel azért a kb 300 milliós követelésért, amely konkrétan azt az ingatlant terheli.

Tehát nem csak a 10% árverési előleget bukta a legutolsó ajánlattevő!

Megjegyzem, nagyszerű ingatlan volt, teraszos, balatonra néző, leutaztam terepszemlézni.

Az árverési vevőn azt a többszázmilliós követelést érvényesíteni fogják, hacsak nem érkezik olyan árverési kifogás, ami érvénytelenné tenné az árverést. Gondolom az árverséi vevő ügyvédje már gondolkozik mindenféle lehetőségen...

Poreci írta, hogy majd a második legmagasabb ajánlattevőn bármit követelhetnek. Szerintem nem. Ilyen alapon egy értékes ingatlannál a licitálás kezdetén valaki egy irracionális magas összeget adna pl másodikként, pl egy árokból 2 sörért kirángatott stróman által, ezáltal egy minimálár környéki összegért elmenne az ingatlan miközben a stróman általi 10% veszne csak el.

Ha esetleg értintett vagy az ügyben akkor akár magánban is megírhatnád mi lett az utójáték.

Szép napot Mindenkinek!

Az alábbi problémában kérném a véleményeteket. Olyan problémába ütköztem, hogy érvényes árverés után 58. napon birtokba vettem az ingatlant. A földhivatal a tulajdonjog bejegyzést sokkal hamarabb megtette. A társasház távfűtéses és a szolgáltató a tulajdonjog bejezésétől számítva nekem számláz, függetlenül attól, hogy a birtokbaadás nem történt meg.
A volt tulajdonos önszántából nekem nem fogja kifizetni és szerintem polgári peren felesleges követelnem.
Számomra az lenne jó, ha a szolgáltató a tényleges fogyasztótól vagyis a volt tulajtól követelné.
Még jó, hogy nem téli hónap van, mert így csak az alapdíjat kell kifizetnem. 
Szerintetek tehetek valamit, vagy nyugodjak bele mint plusz járulékos költség.

Üdv.

Két havi alapdíj?

Én bepróbálkoznék egy levéllel (kinek fizetsz, a szolgáltatónak, a díjbeszedőnek, vagy a társasháznak?), porbacseresznye alapon, hátha, de egyébként elengedném.

Ez legyen a legnagyobb bajod.

Pereskedni semmiképpen nem kezdenék ezért.
Esetleg egy fizetési meghagyást a régi tulaj ellen megpróbálhatsz, de egyrészt az is jelentős, gondolom a vitatott összeggel összemérhető mennyiségű költséget jelentene neked a közjegyzőnél, másrészt, ha árverésen vetted, gondolom a régi tulajt sem veti fel a pénz, és az esetleges későbbi végrehajtás is eredménytelen lehet, úgyhogy csak még többet buknál.

Szerintem tedd túl magad rajta.

Bence75-nek:

"Poreci írta, hogy majd a második legmagasabb ajánlattevőn bármit követelhetnek. Szerintem nem. Ilyen alapon egy értékes ingatlannál a licitálás kezdetén valaki egy irracionális magas összeget adna pl másodikként, pl egy árokból 2 sörért kirángatott stróman által, ezáltal egy minimálár környéki összegért elmenne az ingatlan miközben a stróman általi 10% veszne csak el."

Nem ezt írtam, gerbera értette, hogy miről írtam. (kb.: az első árverés nyertese, ha visszalép, akkor az újból meghirdetett árverésen, amennyivel alacsonyabb a végső nyertes licit, mint az első árverásen, a kettő közötti különbözet összegét követelhetik az első licit visszalépő nyertesétől).