Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás

Grave7
A másodfokú bíróság megküldte részemre a végzést.
Továbbá azt tájékoztatást kaptam telefonon,hogy a Törvényszék végzése a kihirdetés napján emelkedett
jogerőre.

Valószínűleg még nem jogerős. Azonban az árverési vevő jogait nem korlátozhatja az, hogy a végrehajtást kérő oldalán éppen most van valami változás. Ha a jogerősítés egyéb feltételei fennállnak, akkor nincs helye halogatásnak.

@benö1: Miért gondolod, hogy az árverés jogerős, ha a végrehajtó azt mondja, még várni kell?

Tisztelt Szakértők!
Segítséget kérek.
Az árverés ez év novemberében vált jogerőssé.
Végrehajtó az eredeti jegyzőkönyvet nem küldte meg nekem ill. az ingatlanügyi hatóságnak azzal az indokkal,hogy a végrehajtás kérő pénzintézet másikakkal egyesül.
Meg kell várnom még a bíróság jóváhagyja az egyesülést
vagy ez a "ceremónia" irreleváns a tulajdonjogom bejegyzésére nézve?

Sajnos a videót nem tudom belinkelni. Valóban fegyházba küldték őket, de a YT videóra a lenti börtönt tartalmazó kifejezéssel lehet rákeresni. Úgy jön ide ez az ügy, hogy a végrehajtó és a közjegyző a bűntársaikkal (köztük egy ügyvéddel aki vádalkuzott) az mbvk árveréseken irreálisan magas liciteket adtak meg, majd miután nyertes vevők lettek, a vételárat nem fizették meg, a videóban részletesen elmondják, hogy miért tették ezt. Az a lényege az egésznek, ha valaki esetleg csodálkozott az irreálisan magas árverési vételárakon, akkor a fenti videóból megtudhatja az okát.

„Börtönbe küldenek egy közjegyzőt és egy végrehajtót”
Fegyházba. De hogyan jön ez ide?

A linket nem jeleníti meg, de a youtube keresőbe ezt kell beírni:

Kékfény – Börtönbe küldenek egy közjegyzőt és egy végrehajtót (2019.12.02)

Voltak árverések, ahol esélyünk sem volt:

Nagyon szépen köszönöm a felvilágosítást!

1. Ez a kockázat akkor állhat fenn, ha az adósnak tört tulajdoni hányada van, ezt örökléssel szerezte, és a tulajdonostársak között ott van az egyik felmenője. 1/1 szerzésnél nemigen lehet ilyen.
Nem tudom, felmerülhet-e ez még az eltartási szerződéssel megszerzett ingatlannál. A tulajdoni lapon egyébként látszik a szerzés jogcíme. Mindenesetre gyanús, ha a tulajdonszerzés viszonylag friss, és nincs jelzálogteher az ingatlanon.
2. Az valami informatikai hiba az árverés adatlapján. De egyébként sem ezt kell nézni, hanem az árverési hirdetményt!
3. Az árverési vevő ne törődjön a terhekkel! Azok törlésre kerülnek, illetve a széljegy szerinti kérelmek elutasításra kerülnek a tulajdonjoga bejegyzésével egyidejűleg.

Tisztelt Fórumozók!

A témában még nem jártas érdeklődőként szeretnék némi támpontot kapni az alábbi kérdésekben, amelyek itt a fórumon lehet, hogy evidensnek hatnak, ezért előre is elnézést kérek:

1. a Vht. 137. § (1) bek. d) pontja szerint az új tulajdonos tulajdonjogát terhelhet a törvényen alapuló haszonélvezeti jog akkor is, ha nincs az ingatlannyilvántartásba bejegyezve; ez akkor az árverési vétel kockázatai körébe tartozik?;
2. mit jelent az elektronikus árverési rendszerben az 1/2+1/2 (1/1) „Nem feldolgozható” figyelmeztetés, felkiáltójellel; számos esetben ugyanis ugyanezek az arányok szerepelnek, de azoknál a hirdetményeknél figyelmeztetés helyett zöld „pipa” található;
3. az világos, hogy az árverési vevő kötelezettsége a nyertes licitösszeg kifizetésén túl az adóstól követelt és a tulajdoni lapon, valamint az árverési hirdetményben is rögzített összegekre nem terjed ki, azonban mi a helyzet akkor, ha a tulajdoni lapon több tétel szerepel, mint az árverési hirdetményben, illetve ha a tulajdoni lapra széljegyként a licitálási folyamat megkezdését követően kerül fel a követelés?

Előre is köszönöm a felvilágosítást.

@benö1: Igen.

Tisztelt Szakértők!
A kényszerkiürítés esetében amennyiben a bíróság rendbírságot szab ki adóssal szemben,
ez esetben is ki kell várni a jegyző értesítésétől számított 60 napot?

Köszönöm szépen a válaszokat és a segítséget! Legyen szép napjuk! :)

„Ha a megtámadás nyer a bíróságon akkor nem kapok tulajdonjogot és vissza kapom a pénzem, persze az ügy lezajlásáig őrzi a végrehajtó és nem férek hozzá ha jól gondolom.”
Lényegében ilyesmi, igen.

„Maguk mit javasolnak mit ellenőrizzek még, hogy pontosabb képet kapjak a lehetőségekről?”
A nem legálissá tett épületről szinte biztosan csak a tulajdonostól (vagy ha ő többedik tulajdonos az építés óta, akkor tőle sem) tudhatsz meg bármi releváns infót. Építési engedély kelte, használatbavételi engedély hiányának oka. Az épületet meg szakértőnek kellene megnéznie, hogy az engedélynek megfelelően építették-e, nyilván ehhez is a tulajdonos(ok) beleegyezése kellene...

Tisztelt drbjozsef!

Teljesen igaza van, és köszönöm! Magam is ettől félek. Az árverés megtámadása esetén az eljárást támadják és annak jogszerűségét és nem engem ha jól tudom. Ha a megtámadás nyer a bíróságon akkor nem kapok tulajdonjogot és vissza kapom a pénzem, persze az ügy lezajlásáig őrzi a végrehajtó és nem férek hozzá ha jól gondolom.

Tisztelt gerbera317 és drbjozsef!

Nagyon köszönöm a válaszokat és a figyelmeztetést. Magam is nagyon tartok az egésztől. Egyértelmű, hogy ez egy hosszútávú befektetés 15-20 év is beletelhet mire valaki profitál belőle. Ha benne áll a pénz az nem baj, ingatlanban értékénél marad. A rizikó valóban az árveréshez képest is hatványozott. Az egyetlen ami ilyen helyzetben kompenzál az az ár. Az 1/2 vételára a valós piaci érték tizede. Persze csak akkor ha az építésügyi hatóság nem bontatja le aminek költségét tulajdoni hányad arányában (1/2)-részben nekem kellene fizetni ha jól gondolom. Eddig ez a forgatókönyv a legborzalmasabb amire gondoltam. Maguk szerint mi a legmeredekebb verzió ami kialakulhat? Az a tervem, hogy kiderítem, miért nincs lakóingatlanná minősítve. Nincs rajta a térképen, a tulajdoni lapon is csak "kivett beépítetlen terület" van. Maguk mit javasolnak mit ellenőrizzek még, hogy pontosabb képet kapjak a lehetőségekről? Köszönöm!

... és akkor nem említettük meg az esetleges jogi procedúrát, hogy ha az adós megtámadja az árverést, vagy azt, hogy mit fogsz kezdeni egy üres telekkel, amin van egy épület. Jogszerűen épült? Szakszerűen épült? Lehet, hogy le kell majd bontani, egyáltalán nem biztos hogy kérhető rá használatbavételi engedély, vagy fennmaradási engedély.

Sima árverés is rizikós, de egy szabálytalan építkezéssel súlyosbított már szinte hazardírozás.

Először is: az árverési oldalon az árveréshez tartozó adatlap csak arra jó, hogy ha tetszik a fénykép meg az ingatlan címe meg a kikiáltási ár, akkor ezt megnézve közelebbről is megtudd, miről van szó. Viszont ha még ezek után is tetszik az ingatlan, akkor már le kell tölteni az árverési hirdetményt, és a továbbiakban azt kell tanulmányozni, és ha kérdés merül fel benned, akkor az alapján kell tanácsot keresni!
Egyébként igen, a tört tulajdoni hányad árverésen történő vásárlása a tőkeerős profik műfaja. Tőkeerősnek kell lenni, mert hosszabb ideig is bentmarad a pénzük az ügyletben, amire végül meg tudják szerezni az egész ingatlant. És profinak kell lenni, mert a nem adós tulajdonostárs részét nem lehet ilyen-olyan fórumokon összeszedett ismeretekkel felfegyverkezve megszerezni.
A többit - úgy látom - megírta drbj.

Haner,

Ezek szerint nem ment át gerbera célzása, plána, ha le tudtad írni még az is, hogy „ Igaza van, hogy jogi tapasztalat nélkül veszélyes terep, de ha mindennel tisztában lennék nem kérdezném.”

De ha neked így jó :

„Úgy tudom, hogy ha tulajdonjogot szerzek 1/2 arányban akkor sem mehetek be és használhatom mert nem beköltözhetően van hirdetve.”
Pontosan. Sőt, még közös tulajdon megszüntetése iránt sem indíthatsz sikerrel pert.

„Továbbra is a másik fél tulajdont birtokló tulajdonostárs használhatja tovább az ingatlant.”
Igen.

„Az érdekel, hogy ebben a helyzetben milyen jogok, és kötelességeket vennék a vállamra.”
A tulajdonjoghoz kapcsolódó kötelességek részarányosan (az ingatalanba történő beruházás, ingatlanadó, közös költség), jogok meg gyakorlatilag nem sok ebben a helyzetben. Igen, használati díjat azt kérhetsz a saját feledre.

Tisztelt gerbera317!

Tisztelem munkásságát, hogy segítséget nyújt más embereknek. Hozzáértőként nagyon nagy türelemre lehet szükség, hogy válaszolgasson az emberek kérdéseire amiért külön köszönet önnek és többi lelkes fórumtagnak! A jogi helyzet miatt írtam az adatokat. Úgy tudom, hogy ha tulajdonjogot szerzek 1/2 arányban akkor sem mehetek be és használhatom mert nem beköltözhetően van hirdetve. Továbbra is a másik fél tulajdont birtokló tulajdonostárs használhatja tovább az ingatlant. Az így fennálló jogviszonyról szerettem volna érdeklődni, hogy jól tudom vagy tévedek. Az érdekel, hogy ebben a helyzetben milyen jogok, és kötelességeket vennék a vállamra. Igaza van, hogy jogi tapasztalat nélkül veszélyes terep, de ha mindennel tisztában lennék nem kérdezném. Előre is köszönöm segítségét!

„minden jog törölhető (tehermentes), beköltözhető:Nem, Sikeres árverés esetén sem köteles kiköltözni:társtulajdonos”
Ez az árverés adatlapjáról van kimásolva. Amíg csak ennyire futja neked, inkább ne szállj be az árverési bizniszbe.

Tisztelt szakértők!

Árverésen megvehető egy családi ház 1/2 része. Nekem nagyon tetszik a családi ház. Belterület, minden jog törölhető (tehermentes), beköltözhető:Nem, Sikeres árverés esetén sem köteles kiköltözni:társtulajdonos. Nincsen használatba vételi engedélye így csak telekként van elárverezve. Nagyon szeretném megvenni de elég valószínű, hogy a tulajdonos nem adja majd el az ő részét pláne, hogy benne lakik. Ha hosszútávú befektetésnek megvenném milyen jogok illetnek meg? Úgy olvastam, kérhetek használati díjat. Mivel nem beköltözhető gondolom be sem mehetek. Köszönöm segítségüket.

Széttárja a kezét.

Árverésen amennyiben a szomszéd ház képével lett meghirdetve az árverés ott van helye kifogásnak vagy végrehajtó szétteszi kezét és közli megtekintett állapotban a kép tájékoztató jellegű?