Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás

Azok a nyerészkedő árverési vevők akik aztán késöbb keseregnek nennyi gondjuk van megérdemlik sorsukat.Ahol lehet keresztbe kell nekik tenni ez minden károsult kötelezettsége velük szemben.

Köszönöm a válaszokat!

Atti74,

„Milyen jogokat lehet ilyenkor érvényesíteni?”
A Ptk. közös tulajdon fejezetében találhatóakat. Az, hogy 50%-nál nagyobb a tulajdoni hányadod, annyiban jó, hogy a másik fél jelentős érdekeinek sérelmét kivéve egyedül dönthetsz szinte minden kérdésben az ingatlannal kapcsolatban.

„Pl mi van ha a társtulajdonos el szeretné adni az ingatlant, megegyezhetünk-e közös eladási árban és osztozunk arányosan?”
Közös megegyezéssel mindent lehet, de egyébként nem kell az engedélyed, hogy eladja a részét, csak elővásárlási jogod van, ha kötött szerződést valakivel. És neki is a te részed eladásakor ugyanez.

„Ha nem szeretné eladni, igényt tarthatok-e ingatlanhasználati díjra, vagy ha jelenleg is ki van adva, annak az arányos részére?”
Ha nem akarja eladni, és te BE AKARSZ KÖLTÖZNI, hogy használd a tulajdonodat, és azt utasítja el, akkor jogosult leszel a többlethasználati díjra. Bérbe adás esetén természetesen kell a beleegyezésed, és a tulajdonrész arányos bérleti díj illet meg. Sőt, nem is a beleegyezésed kell, hiszen többségi tulajdonos vagy.

@Atti74

"Pl mi van ha a társtulajdonos el szeretné adni az ingatlant, megegyezhetünk-e közös eladási árban és osztozunk arányosan?"

Igen, megegyezhettek, természetesen. Eladhatjátok közösen, és abban állapodtok meg, amiben akartok.
Ha külön el akarjátok adni a részeteket, akkor a másiknak elővásárlási joga van.

"Ha nem szeretné eladni, igényt tarthatok-e ingatlanhasználati díjra, vagy ha jelenleg is ki van adva, annak az arányos részére?"

Igen. Az ingatlan hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg. (És a terhei is így oszlanak meg.) Továbbá bérbe adni csak minden tulajdonos hozzájárulásával lehet. Vagy úgy, hogy mindketten benne vagytok a szerződésben mint bérbeadók vagy úgy, hogy egyikőtök meghatalmazza a másikat a bérbe adásra.

Vagy megszüntetheted a közös tulajdont perben, ha nem tudtok megegyezni.

Sziasztok! Biztosan volt már korábban hasonló kérdés, de nem tudom, hogyan keressek rá. Abban kérnék tanácsot, hogy milyen lehetőségeim vannak, ha nem 1/1 tulajdoni hányadot veszek árverésen, hanem tört részt, de félnél nagyobbat. Milyen jogokat lehet ilyenkor érvényesíteni? Pl mi van ha a társtulajdonos el szeretné adni az ingatlant, megegyezhetünk-e közös eladási árban és osztozunk arányosan? Ha nem szeretné eladni, igényt tarthatok-e ingatlanhasználati díjra, vagy ha jelenleg is ki van adva, annak az arányos részére? Köszönöm

A mézesmadzag ügy utolsó pillanatban lett törölve, a pénz máris visszaérkezett.

„Nem adja át a tárolót, mert az irta korábban adtam be az átadási kérelmet”
Nem bánom, vitatkozzál csak...

Most volt végrehajtó váltás a régi egyértelműen át akarta adni, az új utasította el

154.... Nem volt irodai intézkedés, mert az előző végrehajtó át akarta adni, (és nem elutasítani) így amit küldött az nem irodai "átadás" volt, hanem tájékoztató a veszélyhelyzetről, azaz hogy azért nem tudja átadni, mert veszélyhelyzet van etc és ha majd elmúlik.......

• Nem adja át a tárolót, mert az irta korábban adtam be az átadási kérelmet, mint kellett volna, de lehet nem értem a választ.

Tárolókat is kiírnak átadásra és felnyittatják, ha azt nem adja át önként az előző tulajdonos.

• Külföldi személy, elvileg talán van még ott címe, de ahogy kivettem a félszavakból lehet a lakásra is van végrehajtás.

Tehát, ha külföldinek ugyanott van cime, elvileg a PKKB-n kéne pert inditani hogy a biróság tegye ki?
Nem vesznek át semmit. Én küldtem neki levélben kérést, hogy adja át az ingatlant de az is még akkor nemkereste jelzéssel jött vissza.

Egyébként pedig tározóról van szó. Arra nem terjed ki a 154/A. § hatálya, hanem a 154. § szerint kell átadni. Tehát ha azt a végrehajtó átadta (egy irodai intézkedéssel), a vevő jogszerűen nyitja azt fel és üríti ki. Persze, vita esetén nem hátrány, ha tudja bizonyítani, hogy az adóst megfelelő idő ráhagyásával értesítette a szándékáról.

6karakter,

Tudod ki a tároló előző tulajdonosa? Ismered? Tudsz elérhetőségét, lehetőleg lakcímet hozzá?

@tkarakter
„Az árveréstől nem jó a 30-15.”
Igaz. Elszámoltam magamat.
A kiürítési pert a lakást jogcím nélkül használó személy (aki valószínűleg azonos az adóssal) ellen kell megindítani indítani annál a bíróságnál, amelyiknek az illetékességi területén lakik (valószínűleg a kiürítendő ingatlanban lakik, tehát az ingatlan fekvése szerint illetékes bíróságnál).

Valaki tudja, hogy ha a végrehajtó nem adja birtokba a tárolót, akkor ki ellen kell és hol az ingatlankiürítési pert indítani? Köszönöm

Ugyanezt a választ kaptam a vh-tól, viszont a kívánt tételre érkeznek sorra a licitak másoktól.

Irgalmas

Nem ülnek rajta... És nem tudni. Lentebb leírtam, hogy mire az állandó helyettes a végrehajtói letéti számlához hozzáfér, megkapja a rendelkezési jogosultságot, addig nagyot kell küzdeni a bankkal. Nem olyan ez, mint befizetni a bankfiókban. Itt felesleges saccolni.

6karakter: Tároló? Ember... legközelebb vásárolj kivett beépítetlen területet és kérd, hogy a végrehajtó adjon birtokba egy sztyeppét, amire diadalittasan kitűzheted a zászlódat...

Szintén érintett vagyok a Schadl-Baranyai helyettes végrehajtó ügyben.
Kérelem+előleg leadva, aktiválás viszont nincs. Erre ma jött egy ilyen email Schadl György email címéről:

„Tisztelt Cím!
A T. Cím által a Schadl-Baranyai és Társa végrehajtó irodához a kitűzött ingatlanárveréssel kapcsolatosan eljuttatott aktiválási kérelemmel kapcsolatosan az alábbiakról tájékoztatom.
A Dr. Schadl-Baranyai Helga helyettes bírósági végrehajtó irodáját érintő átadás-átvétel okán jelenleg a technikai feltételek hiánya miatt nincs mód arra, hogy az aktiválási kérelmének az eljáró végrehajtó iroda helyt adjon.
Az ügyviteli programnak, valamint az iroda pénzügyi nyilvántartásának az elérhetetlensége nem teszi lehetővé az ingatlanárverés eredményes megtartását.
Amint a technikai feltételek adottá válnak, a T. Cím által beutalt előleg haladéktalanul visszautalásra kerül arra a bankszámlára, ahonnan az a végrehajtó irodához érkezett, valamint az árverés azonos feltételekkel ismételten kitűzésre fog kerülni, amiről a T. Címet értesíteni fogjuk.
A kellemetlenségért a szíves elnézést kérjük.
Tisztelettel:
Dr. ............ Konstantin
Helyettes Bírósági Végrehajtó”

Az árveréseket törölték is...
Meddig ülhetnek ilyen címszóval a pénzünkön? Gerbera véleményed?

Az árveréstől nem jó a 30-15.
Ki ellen kell és hol az ingatlankiürítési pert indítani? Köszönöm

„a a március 30tól számolunk, akkor a 30 nap április 28-án járt le.”
Booocs, de a március 30. + 30 nap, az április 29-ét hozza eredményül. Annak is nem a kezdetét, hanem a nap végét, tehát az adós április 29. éjfélig hagyhatta volna el az ingatlant. Az ugyanezen a napon, napközben előterjesztett kérelem valóban idő előtti. A civilisztikai kollégiumvezetők országos állásfoglalása szerint az árverési vevőnek az önkéntes kiköltözésre nyitva álló határidő alatt előterjesztett kérelme a Vht. 154/A. § (10) bekezdése alapján, mint időelőtti kérelem elutasítandó. BH. még nincs erre, de ha lesz ilyen, az is nyilván erre fog hivatkozni. OFF Neked az új évezred is 2000. január 1-én kezdődött, nem pedig egy évvel később, úgy-e? ON
Tedd azt, hogy benyújtasz egy kifogást a végrehajtó mulasztása ellen. Ebben játszd el a naivát, miszerint te abban a tudatban adtad be a kiürítési kérelmet április 29-én, hogy az árverés befejezésének te a Vht. 132/D. § (3) alapján a licitnapló lezárását (február 25.) tekintetted, és ehhez számoltad a határidőket, és így a kiürítési kérelmet is a – szerinted – megfelelő időablakban adtad be. Aztán a bíróság vagy méltányolhatónak találja a tévedésedet, vagy nem. De a 217/B. § szerinti mellénykedés így most már felejtős lesz.
Ha nem jársz sikerrel, akkor már csak a lakáskiürítési per és az azt követő külön végrehajtás hozhat eredményt.

Milyen út lehet még, hogy birtokba vehessem a másfél éve kifizetett, nevemen lévő kis tárolót? Köszönöm

Ptk8:3.§(1) : "A napokban megállapított határidőbe a kezdőnapot nem kell beleszámítani."

drbjozsef
Árverés 2021.02.25-én volt. Árverési jkv aláírása március 30-án, átadási kérelem megküldése április 29-én. Ha a március 30tól számolunk, akkor a 30 nap április 28-án járt le. A 15 nap április 29-től kezdődik, amikor beadtam.
Ha mégsem állna meg hogyan lehet milyen más úton birtokba venni? Köszönöm :(

6karakter,

„2021.04.29. napján kelt beadványa idõ elõtti, a 2022.07.05. napján kelt beadványa elkésett.”

Speciel ez nekem igaznak tűnik.

2021.04.30 és 2021.05.14 között kellett volna beadnod a kérelmet szerintem. Rosszul számolok?

2021.04.29. az árveréstől számított 30. nap. Ha ez ELTELT, utána van 15 napod beadni.

Árverés 2021.02.25-én volt. Árverési jkv aláírása március 30-án, átadási kérelem megküldése április 29-én.
A végrehajtó ezt irta:
" felvett ingatlan birtokba
adása felõl intézkedni nem áll módomban, tekintettel arra, hogy a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 154/A. § (10)
bekezdése alapján a 2021.04.29. napján kelt beadványa idõ elõtti, a 2022.07.05. napján kelt beadványa elkésett.
Vht. 154/A. § (1) Az adós és az adós jogán az ingatlanban lakó személyek - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az árveréstõl számított 30. napig, ha a
végrehajtó ennél hosszabb határidõt adott a vételár megfizetésére, eddig az idõpontig, jogorvoslat elõterjesztése esetén pedig az errõl szóló határozat
rendelkezése szerint a határozat jogerõre emelkedésétõl számított 15. napig kötelesek az ingatlant ingóságaiktól kiürítve elhagyni, és biztosítani, hogy a
végrehajtó átadja azt az árverési vevõnek.
(10) Ha a kiköltözésre az (1) és (5) bekezdésben foglalt idõpontig nem került sor az árverési vevõ a kiköltözési határidõ lejártát követõ 15. napig kérelmezheti
az ingatlan birtokba adását."

Megállna-e a végrehajtási kifogás, illetve, ha nem mit tehetek, hogy a másfél éve kifizetett kis tárolóm megkaphassam?
Köszönöm előre is a segítségeket

@gerbera317 Kedves, a leírtak alapján szerinted meg fog állni a kifogás? A jogszabály számomra homályosan fogalmaz, mert úgy irja árveréstől számított... és nem a kifizetve és aláirt árverési jegyzőkönyvtől számitott....
Az árverés 2021-02-25-én volt, a fizetés és a jkv aláírás március 30-án. A végrehajtó nem hívott fel 8 napon belül csak majdnem 1 hónappal utána, viszont azóta végrehajtóváltás történt most és az új találta, ki hogy nem adja birtokba mert nem időben adtam be. Köszönöm