Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás

„Több mint egy héttel egy nem megnyert árverés után”

:O)

Te hol élsz?

148.§ (1) Az árverési vevő letétbe helyezett előlegét be kell számítani a vételárba.
(2) Az árverési vevőn kívüli többi árverezőnek az előleget az árverés befejezése után azonnal vissza kell adni, illetőleg visszautalásáról intézkedni
kell.

Ennek van napokban kifejezhető határideje? Több mint egy héttel egy nem megnyert árverés után sem kaptam még vissza az előleget.

Telefonos érdeklődésemre az ügyintéző válasza az volt, hogy nem tudja, mikor utalják vissza, illetve akkor, ha a végrehajtó jóváhagyja...

??

szépek vagytok :)

Ugyan. :)

Na, az első válaszom az lett volna, hogy hogy a fenébe kérhetne a tulajdonos birtokvédelmet, Béla???
Aztán elolvastam a hozzászólást, s rájöttem, hogy az "adósnak" járhat a birtokvédelem.
Így már megenyhültem, s nem marad más, minthogy hülyén érezzem magam a kérdésemért.
Ja, meg egy bocs' is jár.

Bizony. A villany kikapcsolása eléggé zavarja egy lakás rendeltetésszerű használatát.

Birtokvédelmet?

Nem kell perelnie. Elég, ha birtokvédelmet kér.

Kedves Fórumozók!
Engem az a kérdéskör foglalkoztatna, amit már Chrizze20 is felvetett.
Mire lehet számitani akkor ha új tulajdonsként (jogerös itélet, földhivatalnál bejegyezve stb) az új kilakoltatási tv miatt az adós még lakja a lakást de tegyük fel hogy a szolgáltatóknál el lehet érni hogy kikapcsolják az áramot, vizet stb. Van joga az adósnak beperelni? Milyen negativ következményekre számithatok? (Rongálást nem számitva.)
Köszönöm a válaszokat!
Kira

„stb. is bennünket terhelne, amíg nem én veszem igénybe.”
Pedig de. Más kérdés, hogy követelheted a megtérítést a tényleges használótól. Csak hát ha azt a használót épp most árverezték el, akkor a behajthatósággal gond lesz
Megjegyzem, abba a 30%-ba, amit az árverési vétellel meg lehet spórolni, az ilyesmi azért bele szokott férni.

edus10

A végrehajtó készíthet fotókat, ennek megtörténtét a megtekintésről szóló jegyzőkönyvben rögzíti is. Az érdeklődő nem fotózgathat, de ha a tulajdonos megengedi, akkor akár azt is.

Ezek csupa olyan dolgok, amelyekről ellentmondás esetén a bíróság dönti el, megilletik-e a társasházat vagy sem. Mi itt csak latolgatjuk, hogy mik az esélyek. A legtöbb kérdező akkor kérdez, amikor a fizetési meghagyás már jogerős és végrehajtható, illetve már végrehajtás alatt van. Az új tulajdonosnak arra kell odafigyelnie, hogy a társasház fizetési meghagyása ne futhasson jogerőre.

A közös költség is több elemet tartalmaz. Azt még megértem, h a felújítási alap, a közös képviselő díja és
a társasház (közös)kölcsöntörlesztése az árverési vevőt terheli. De azt már nem, h a közös helységek világítása, fűtése, a takarítás, gondnok díja, medencehasználat, kábel tv, portaszolgálat stb. is bennünket terhelne, amíg nem én veszem igénybe.

Hasonló helyzetben vagyok mint T.Csabi, csak még a valószínűleg évekig tartó pereskedés előtt.
A 30 nap letelt, de a "sikeres" árverésem pár napja meg lett kifogásolva.
Szinte az összes vagyonom a végrehajtónál.

Lehetséges hogy az alábbi kivétel alapján ami erősíti a főszabályt (hogy egy ingatlan után a hasznot annak haszonélvezője, vagy tulajdonosa szedi) mégis lehetséges pénzhez jutni addig is amíg az árverés nem emelkedik jogerőre? (vagy utólag pereskedve erre hivatkozva?)

(3) Az ingatlan után járó bérösszeg (haszonbér) az árverési vevőt az árverés utáni legközelebbi esedékességi időponttól illeti meg, feltéve, hogy az árverési vevő az árverésről a bérlőt (haszonbérlőt) ezelőtt az időpont előtt értesítette. Az értesítés elmulasztásából vagy a késedelmes értesítésből eredő kár az árverési vevőt terheli.

Előre is köszönettel a válaszokért,
Szöllősi Szilárd

Igaz. Ezt figyelmen kívül hagytam. De onnantól a tulajdonost terhelik ezek.

Nem az árverés napján lesz tulajdonos a vevő, hanem amely nappal bejegyzik a tulajdonjogát.

„csak a köztartozások esedékesek már az árverés napjától. A közös költség nem köztartozás”

Ez igaz. A közös költség nem a Vht. szerint terheli az árverésivevőt, hanem a társasházi törvény szerint. A Vht. azért tér ki az adóra és a köztartozásokra, mert ezek - rendszerint - azt terhelik, akik az év első napján tulajdonos volt, tehát szükséges volt a kivétel meghatározása. Márpedig ha ez kivétel, akkor csak erősíti a főszabályt, hogy a vásárolt ingatlan terheit a mindenkori tulajdonos köteles viselni.

Csakhogy a víz, a gáz, a villany, a fűtés - ezek szerződéses szolgáltatások, tehát ezeket a mindenkori szerződőnek kell fizetnie, és - szerinten - a szerződői oldalon nincs helye jogutódlásnak.

...nem szabott ki rendbírságot... bocsánat így akartam írni az előző hozzászólásomban

lehet-e az bizonyítani, hogy az adós időhúzásra játszva kifogásolgat folyamatosan a végrehajtással, vagy éppen a végrehajtóval kapcsolatban, így nyerve éveket a kilakoltatás elől? Pl. valamennyi kifogásában nem fizette be a 15.000 forintos illetéket, a hiánypótló felszólításra sem. Majd fellebbezget az elsőfokú elutasításokra, de azokra sem fizet illetéket. Viszont azt eléri ezzel, hogy esetenként hónapokkal, összeadva évekkel elhúzza a végrehajtás folyamatát és a kilakoltatást. (És a bíró(k) még nem baszott ki rendbírságot számára...). Ezek a bizonyítékok elegendőek lehetnek arra, hogy bérleti díj és egyéb károk és elmaradt haszon követelhető legyen az adóson a vételár kifizetését követő 30. naptól?

"A közös költség, az más. Az valóban a tulajdonost terheli, mégpedig az árverés napjától."

én úgy tudom, hogy csak a köztartozások esedékesek már az árverés napjától. A közös költség nem köztartozás, ezt nem követelheti a közös képviselő csak a birtokba adás napjától, vagy nem?

ingatlan végrehajtásban a megtekintéskor készíthető-e fénykép az esetleges bírósági eljárásban az eredeti állapot bizonyítására?az adós megtilthatja-e a fénykép készítését?Ebben az esetben mi tartozik az ingatlanhoz?kazán, bojler, konyhaszekrény?
előre is köszönöm a választ..

„jogszerű magatartás-e kikapcsolni az áramot és a meleg vizet.”

Az ezekről szóló szerződéseket a szolgáltató a korábbi tulajdonossal (adóssal) kötötte. Az új tulajdonossal ezekkel kapcsolatban szóba sem fog állni. A közös költség, az más. Az valóban a tulajdonost terheli, mégpedig az árverés napjától.

@trivillan
Sajnos azt már biztosan tudjuk, hogy a közös költséget a társasházi alaptv-re hivatkozva a földhivatali bejegyzés dátumától kell fizetnie a végrehajtási vevőnek, legalábbis a közös képviselő erre hivatkozik.
Ettől függetlenül továbbra is szeretném megtudni, hogy jogszerű magatartás-e kikapcsolni az áramot és a meleg vizet.
Köszönöm a válaszokat!

Chrizze 22
Én is sajnos ebben a helyzetben vagyok!Úgy tudom,hogy hiába a te tulajdonod az ingatlan a közművek díját az adós fizeti amíg nem történik meg a birtokba adás!A vh megy ki leírni az óraállást!Egyébként én is szívesen veszek minden jó tanácsot bárkitől mit lehet tenni ilyen helyzetben!

Sziasztok!

Egy végrehajtási ügy kapcsán szeretnék segítséget kérni.
Szeretném megtudni, hogy végrehajtási vevőt milyen jogok illetik meg az adóssal szemben, amennyiben a végrehajtás lezárult, az árverési összeg teljes egészében kifizetésre került, az ingatlan a földhivatalban az új tulajdonos nevére került, de birtokba adás nem valósult meg a kilakoltatási moratórium időközbeni meghosszabbítása miatt (devizahiteles ügyről van szó)?
Jogszerű magatartás ebben az esetben, hogy az ingatlanban az árverési vevő szüneteltet mindenféle szolgáltatást (víz, villany, fűtés), amíg a jelenleg is életvitelszerűen ott élő adós önszántából ki nem költözik?
Illetve ha ez a megoldás nem jogszerű magatartás, akkor milyen egyéb lehetősége van az árverési vevőnek arra, hogy a szerzett tulajdonnal kapcsolatban ne keletkezzenek olyan költségei, amit nem saját maga okoz?
Nagyon szépen köszönöm a segítséget,
Fazekas Krisztián