Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás

Drbj. Ha az arveresi eloleget elveszti a vevo, akkor azt felosztja jegyzokonyvben a vegrehajto, utana intezkedik a masodik arveresrol. Azonban a tenyallasban az eloleg merteke magasabb, mint a fennallo tartozasok merteke, akkor a vh kerok reszere kiutalja es a kovetelesek megterulnek, az eljaras befejezheto, szoba sem johet masodik arveres. Aztan az, hogy az arverezonek nem tetszik, hogy rajta nyerészkedik az ados, az mar az o baja. A teteles jog alapjan igy kell eljarni.

A lezáráshoz lehet kell futni köröket, mert elvileg új árverést kell kiírni, de ha közben volt térülés ugye, akkor a Vht. 41.§ szerint eljárással meg lehet nyitni a lehetőségét annak, hogy végső esetben bíróságon kérd a vh megszüntetését. De lehet, hogy a végrehajtó magától is intézkedik.

tarapara,

Vht. 132.§(7) és 142.§.

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Szerintem ebben a tekintetben nincs eltérő rendelkezés az ingatlanra, tehát igen, a befolyt összeget növeli, ha minden tartozás, tőke, kamat, díj, jutalék és egyéb költség megtérülése után még van maradványösszeg, akkor azt megkaphatja az adós.

Tisztelt Fórumozók!
Ha a vevő hibájából sikertelen az árverés, az elveszített árverési előleg sorsáról melyik törvény rendelkezik? Kié lesz a pénz, főleg akkor, ha az előleg jóval nagyobb, mint az összes követelés és járulékok? Kap-e belőle az adós?
Javítsatok ki, ha tévedek, úgy gondolnám, hogy az elveszített előleg a végrehajtás során befolyt összeget növeli, annak a felosztása szerint kell eljárni vele. Ez alapján, ha az előleg nagyobb összeg, mint az összes követelés és járulékok, az adós kapja a fennmaradó részt, a végrehajtás pedig lezárul.
Válaszotokat köszönöm.

Majordomus

Nézz körül az Alföldön, bármelyik településen, ami nem Szeged, Kecskemét, Szolnok, vagy hasonló nagy város. Eléggé meglepődnél. Szerinted miért vannak akkora szarban már évek óta a vízművek?

600 ft/m3 alatt már nemigen van vízdíj.
.
És a Vízművek kihasználja a törvényi kiskaput.

@oligaliga, köszönöm a tanácsokat!

K.Anna2013

„A "kicsit magasabb" költséget belekalkuláltam a vételbe, de életemben nem gondoltam, hogy ilyen összegű vízdíjtartozás létezhet. Ez a családom 9 évi vízfogyasztásának felel meg mai árakon. Úgy gondolnám, a vízmű már sokkal kisebb tartozásnál elindítja a végrehajtást. De tévedtem...”

Ehhez adalékként csak annyit, hogy bárkinek összejöhet ekkora számla, még egy 230,- Ft-os vízdíj mellett is. Még mindig sokan vannak, akik havi átalányt fizetnek, évente egyszer jár náluk a leolvasó, és év közben egyszer sem néznek rá a mérőre, hogy áll, aztán csodálkoznak, mikor csőtörés, csöpögő csap vagy elromlott wc miatt több száz köbméteres fogyasztás jön ki. Ehhez még jöhet a csatornadíj, behajtási költségek, máris milliós tételnél járunk.

Javaslom, hogy ha már birtokba vetted az ingatlant, az első dolgod legyen a mérő utáni csapot elzárni, a mérőállást megnézni, kiszámítani, mennyi a fogyasztás a vízmű által rögzített mérőálláshoz képet. Ha lakatlan volt az ingatlan, de van fogyasztás, vagy az átlagoshoz képest magasabb, érdemes átnézetni a belső hálózatot, fagycsapot, kerti csapot, és a hibát kijavíttatni. Ha javítás megvan, akkor a számla csatolásával kérhetsz méltányosságot (elengedést) a vízműtől, ennek menetéről tőlük érdeklődj.

@drbjozsef
„Ez a kettő így nem lehetne egyszerre.”
elméletileg lehet, ha az önkormányzat hozzájárult (-> Ptk 5:34§), de a Vht. szerint az árverés jogerősítése után nem kellett volna törölni? A Ptk. 5:31-32§-ből vajon levezethető, hogy mégis teher, ennélfogva törölni kell?

@papinianusz88, @drbjozsef, ebben az összegben 100%, hogy benne van a végrehajtó díja, ezt szóban mondta is nekem az ügyintéző. Tudtommal a végrehajtó felé amúgy is előre (végrehajtás indításakor, újraindításakor) kell megfizetni a költségeket. Ezért nem értek egyet @gerbera317-val, hogy "sufnimegoldás" lenne a már elindított végrehajtásba bekapcsolódás, hiszen új végrehajtás indításával a végrehajtási költséget kétszer fizetem meg (illetve az adós, ha azt valaha sikerülne tőle behajtani). Mivel egyszer már ki kell fizetnem a futó végrehajtás költségét, máskülönben nem szerződik velem a vízmű, úgy gondolom, az lenne igazságos, ha ilyenkor az eredeti végrehajtást kérő helyébe léphetnék. Ha erre a jog nem biztosít lehetőséget, az nagyon szomorú.
A "kicsit magasabb" költséget belekalkuláltam a vételbe, de életemben nem gondoltam, hogy ilyen összegű vízdíjtartozás létezhet. Ez a családom 9 évi vízfogyasztásának felel meg mai árakon. Úgy gondolnám, a vízmű már sokkal kisebb tartozásnál elindítja a végrehajtást. De tévedtem...

„ "elidegenítési és terhelési tilalom beépítési kötelezettség biztosítására" bejegyzés áll (az adós viszont 2005-ben vétel jogcímén jutott az ingatlanhoz). ”
Ez a kettő így nem lehetne egyszerre.
Ha igaz, hogy bejegyezték 2005-ben az új tulajdonost, akkor abban a szerződésben kellene lennie valami megállapodás a bejegyzésről, és annak törléséről.

• szóbeli tájékoztatása alapján a tilalmat azért nem, mert ez álláspontjuk szerint nem minősül a Vht. 137.§ (1) szerinti tehernek, hanem ez pusztán az Inytv. szerinti tény (információ).

„Ha jól értem, te teljesen biztos vagy benne, hogy a vízmű csak a konkrét tartozást fogja kérni az új tulajdonostól, a végrehajtás költségeit nem? Csak mert a vízmű részéről elég logikusnak látszik, hogy ha egy tartozást ő elindított végrehajtani, akkor a tartozás megfizetésével szeretné le is zárni a végrehajtást, de annak költségeit meg kell ehhez fizetni, amit szerintem ha lehet inkább fizessen meg az új tulaj, mint maga a vízmű.
De ha szerinted maga a végrehajtási eljárás nem érdekli a vízművet, csak bejelenti a térülését, oszt a végrehajtó oldja meg a saját díjait ahogy tudja, akkor az is lehet.”

drbj Nem, szerintem kicsit félreértettük egymást. Alapjáraton nem igazán tudom hova tenni, hogy 2018.-ban a Kúria milyen állapotban volt, amikor ez a gyönyörűség született. Nyilván az ultima ratio eljárás, az ingatlanárverés alapján húzta a száját a mindenkori vízmű, hogy az ő követelésével mi lesz, mert végrehajtás foganatosítása során is alig tudott kielégülni, és még azonfelül is van végrehajtáson kívüli követelése, más időszakra. Szívjon inkább az új tulajdonos. Na persze nem bombázzuk felszólításokkal, mert nem az ő sara, de addig élünk a szerződési szabadság elvével, gyakorlatilag sarokba zavarjuk. Erre nincs jó megoldás. Másrészt senki nem mondta, hogy egyszerű az árverező élete. A végrehajtó a hirdetményen közli is, amit esetleg tud/tudhat a tartozásról szolgáltatás korlátozásáról/megszüntetéséről. A legszebb az egészben, hogy a NAIH álláspontja szerint, a hirdetményen nem konkretizálhatja a végrehajtó a díjhátralékot...GDPR... persze a hirdetményen feltüntetett 32 végrehajtási ügy főkövetelése nem probléma, mert azt törvény rendeli el. A potenciális árverezőnek a vízmű semmilyen információt nem adhat ki (GDPR again). Véleményem szerint ez a helyzet senkinek sem jó, de 2018-ban ilyen alapos megfontolás után erre jutottak. Így nincs más, ha árverezel kalkuláld bele, hogy kicsit magasabb lesz.

Persze, jobb, hogyha lezárhatja a végrehajtást, de a közvetlen teljesítés miatt a Vht. 34. § (5) bek. alapján ő fizet, ha nem fizet, akkor a kötelezettel egyetemlegesen felelnek. Amúgy nem gondolom, hogy az "ajándékpénz" után a végrehajtási költségekkel szórakozna a vízmű, általában nem milliós tételekről van szó.... Mit szóljon a gáz, vagy áramszolgáltató, akinek ott ragad a követelése végrehajtási eljárásban, mert csak a vízmű az a hatóság, akinek ilyen privilégiumai vannak :)

„Közli, csak egy kicsit számolni kell még”
Nem értek egyet. Ő kért segítséget, akkor ne rébuszokban beszéljen.
„Akkor a másik vh a nyerő”
Nem. Csak merőben más a megoldás.

Akkor a másik vh a nyerő....

gerbera317,

Közli, csak egy kicsit számolni kell még így este... :)
09.12-én írta alá a kérdező mint árverési vevő jegyzőkönyvet, azt legkorábban az azt követő 31. napon, azaz 10.13-án adhatja be a végrehajtó a földhivatalba (Vht. 153. § (2) b)). A másik széljegy 10.11-i, a leírás szerint.

A lényeget nem közlöd: Melyik széljegy korábbi?

osztap
Köszönöm a gyors választ.

B.Trixi,

„Ha a testvér tulajdonába kerül az árverezett ingatlan, kérhető e a visszterhes vagyonátruházási illeték alóli mentesség?”
Igen, sőt szerintem meg is fogod kapni. A B400-ason eladónak az adóst kell beírni.

„Jogilag számomra ez mit jelent? ”
Azt, hogy szépen sorban el fogják intézni a széljegyeket. Előbb bejegyzik a másik végrehajtási jogot, aztán törlik mindet, és bejegyzik a tulajdonjogodat, a Vht. 137. § (1) szerint. A tulajdonjogodat széljegyed dátumával jegyzik majd be. Már ha időben kifizeted a 6600 forintos díjat a földhivatalnak.

További kérdésem:

A MBVK ingatlanárverés 2022.09.01 én zárult aminek nyertese lettem. 09.12-én aláírtam a jegyzőkönyvet, amiben szerepel, hogy az ingatlant tehermentesen vásároltam. 09.13-án átutaltam a maradék vételárat. A szükséges idő elteltével, miután senki nem fellebbezett, megkaptam az eredeti jegyzőkönyvet. Az elmúlt héten a földhivatal online felületén megnéztem,hogy széljegyzetre került e már a tulajdonom. Igen, ott volt, de legnagyobb döbbenetemre október 11-i bejegyzéssel van egy másik széljegyzet egy másik végrehajtó végrehajtási kérelme szintén a régi adós terhére. A tulajdoni lapon augusztusi dátummal szerepel az árverés ténye. Jogilag számomra ez mit jelent? Várom válaszotokat. Köszönöm

„Ezért azt az összeget szükséges megfizetni, amit ők kérnek, hiszen ez a feltétele a szerződésnek. ”
Ha jól értem, te teljesen biztos vagy benne, hogy a vízmű csak a konkrét tartozást fogja kérni az új tulajdonostól, a végrehajtás költségeit nem? Csak mert a vízmű részéről elég logikusnak látszik, hogy ha egy tartozást ő elindított végrehajtani, akkor a tartozás megfizetésével szeretné le is zárni a végrehajtást, de annak költségeit meg kell ehhez fizetni, amit szerintem ha lehet inkább fizessen meg az új tulaj, mint maga a vízmű.
De ha szerinted maga a végrehajtási eljárás nem érdekli a vízművet, csak bejelenti a térülését, oszt a végrehajtó oldja meg a saját díjait ahogy tudja, akkor az is lehet.

Tisztelt Ügyvédek!
A kérdésem: MBVK online árverésen vett ingatlan esetében ki az eladó? Ha a testvér tulajdonába kerül az árverezett ingatlan, kérhető e a visszterhes vagyonátruházási illeték alóli mentesség?

A vízközmű-szolgáltató részére nem kell fizetni semmit, nem követel ő semmit az új tulajdonostól, csak szerződést nem fog vele kötni. Ezért azt az összeget szükséges megfizetni, amit ők kérnek, hiszen ez a feltétele a szerződésnek. Az, hogy a végrehajtó a költségeit nem kapja meg, az senkit nem fog érdekelni, majd az adós ellen folytatja az eljárást. A végrehajtást kérő végrehajtás elrendelésével és foganatosításával felmerült költségein pedig felesleges kakaskodni, az elenyésző a követeléshez képest. És amúgy pont azért nem a végrehajtónak kell fizetni, mert lehet, hogy ebből az összegből van végrehajtáson kívüli követelés is. A legtisztább, amennyiben a szolgáltatónak teljesít, amennyit követel.

Csak azért gondolkoztam el ezen, mert a vízközmű törvény szerint nem szolgáltat (vagy szűkít) a vízmű, ha a fogyasztási helyen VÍZDÍJ (!) tartozás áll fenn. Anna mondhatná a vízműnek, hogy ő hajlandó kifizetni a vízdíj dartozást, de a vh költségeket nem, a vh őt (és már az ő ingatlanát) nem érinti, nem érdekli mi lesz vele, azt a vízmű követelje csak továbbra is az adóstól....

Tehát fizessen a vízműnek, annyit, amennyit az kér, feltételezem, ebben benne lesznek a végrehajtási költségek is, hiszen azt a vízmű megelőlegezte a vh indításakor.