Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás

Majordomus
„Amit a végrehajtó leírt.”

Ez alatt azt érted, hogy az esedékesség napja az, amit a végrehajtó a halasztásban leírt? Vagy azt, hogy jogszerű a kamat felszámítása, ahogy azt a végrehajtó leírta? Vagy esetleg azt, hogy a határidő úgy számítandó, ahogy a végrehajtó leírta?

tarapara

Gyakorlatilag te úgy árvereztél egy ingatlanra, hogy nem volt meg a teljes vételár a zsebedben? :-O

sz.ö.

A személyes sztoriknál már csak a feltételezésekben vagy jobb.
Aki nem csak ír, de olvas is itt néha, az okosodik, és tudja, hogy alapból kérni kell a 60 napot, mert legrosszabb esetben nem kapod meg, de ha igen, akkor az fontos lehet, hogy az adós által indított jogorvoslati lehetőségekről időben tudomást szerezzen az árverési vevő, és ne a végrehajtónál parkoltassa akár hónapokig a pénzét ingyen.

drbjozsef

„az fontos lehet, hogy az adós által indított jogorvoslati lehetőségekről időben tudomást szerezzen az árverési vevő,
és ne a végrehajtónál parkoltassa akár hónapokig a pénzét ingyen”

Oké, így már értem! Csak hát ha kicsit laikusként gondolkodom, akkor felmerül más gond részemről.
Valahogy én nem tartom etikusnak, hogy a vételár hátralékára kamatot akar rá számolni a végrehajtó.
Nyilván nem akarja az árverést besz...pni és potyára fizetni az árverési vevő, de ha nem fizet azonnal, akkor még többe fog neki kerülni.

drbjozsef

„A személyes sztoriknál már csak a feltételezésekben vagy jobb.”

És neked miért is fáj az, ha én a személyes sztorijaim alapján ismerek meg jogi eseteket és ezt másokkal is megosztom?
Tudtommal ez nem egy hivatalos jogtár - ugyebár az másik webcímen van - hanem fórum, ahol ez is simán belefér, hogy ezek alapján is lehet tájékozódni.

Pl. csak egy érdekesség: nekem most cserélt gazdát a másik tulajdonos ingatlanrésze (osztatlan közös tulajdonról beszélünk) és amikor a frissen készült használati megosztási szerződést aláírtuk, elmeséltem az itt általatok gyakran leírtakat az ügyvédnek, miszerint „ráutaló magatartással” is gyakorlatilag használati megosztás jöhet létre a két tulajdonos között, akkor eltorzult az arca és megkérdezte, hogy ki mondta ezt a hatalmas marhaságot! Bevallom, mostmár inkább vele értek egyet. Főleg hogy az írásos bekerül a földhivatalhoz is, viszont ennek a „ráutaló magatartással” kialakuló ökörségnek sehol nincs nyoma, ergo simán letagadható, mi több, baromi nehezen bizonyítható is.

Szomorú örökös

Nem ez a helyzet. Nem szerettem volna a kifogás beérkezése előtt kifizetni a teljes vételárat, viszont a 60 napos halasztás miatt kamat felszámításról eddig nem hallottam.
Ezért érdekelne, hogy a Vht 149. § (3) szempontjából melyik az esedékesség napja, a Vht 149. § (1) szerinti jegyzőkönyv aláírásától számított 15. nap, vagy a Vht 149. § (2) szerinti halasztás utolsó napja?
Illetve, hogy a befizetésre adható 60 napos halasztás honnan kezdődik, a jegyzőkönyv aláírásától, vagy a törvény szerinti 15 napos határidőhöz adódik hozzá?
Az egyébként egyértelmű, hogy kifogás esetén új törvényes befizetési határidő keletkezik, tehát addig kamat sem kérhető. A kérdéseim arra az esetre vonatkoznak, ha nem jön kifogás.

Sz.ö.

Pont ezért fáj. Kiváló példa.
Mert az ökörség az, amit az ügyvéd mondott, de szinte bizonyos vagyok benne, hogy azért, mert te mondtál neki hülyeségeket. Lusta vagyok kifejteni, úgyse értenéd meg. Ha olvastál már itt ilyet, és annak körülményeit nem is érted, akkor csak gyöngyök lennének a disznó(k) elé...

drbjozsef

„az ökörség az, amit az ügyvéd mondott, de szinte bizonyos vagyok benne, hogy azért, mert te mondtál neki hülyeségeket”

Hogy is írta ma reggel az örök klasszikus a feltételezésekről? Szerintem ebben máris übereltél engem. De meg fogsz lepődni, pontosan annyit mondtam neki, amit itt leírtam. Sem többet, sem kevesebbet. Neki már az is bőven elég volt. Viszont ebből legalább lejött, hogy mennyire tiszteli egyik jogász a másikat. Ez rád különösen igaz lehet. Itt te mindig jobban tudsz mindenkinél mindent - nyilván nálam laikusnal jobban ismered a jogot, de ez joggal elvárható is - aztán egyre gyakrabban bukik ki, hogy valójában mégsem. Sebaj, ha nem szól hozzá itt valaki semmihez, annak is bőven elég tanulság, ha a te ökörségeidet elolvassa.

Sz.ö.,

Sokszor leírtam, hogy nem vagyok jogász. Mondhatnám, hogy olyan laikus vagyok, mint te, de ez sértés lenne magamtól magamnak.

Én ebben a fórumban minimum kéttucadszor kértem bocsánatot, amikor tévest írtam, és okosabb rámutatott. Tőled soha nem olvastam még ilyet, sőt, a legvadabb fasságot is körömszakadtadig védted.

Pont, mint most.

A halasztott fizetési határidő nem hozzáadódik az eredetihez, hanem a helyére lép. Azt a gyakorlatból tudjuk, hogy a jogorvoslat - és vele együtt a fizetési határidő - ennél hosszabb szokott lenni, tehát hiába lép a helyére az engedélyezett fizetési halasztás, az idővel okafogyottá válik.
Azonban az esedékesség marad továbbra is a 15 nap vagy a jogerő + 15 nap. És az engedélyezett késedelem s késedelem, ami után késedelmi kamat számítható fel. V.ö.: Az adósnak a tartozását haladéktalanul meg kell fizetni, tehát a teljesítés a végrehajtó felhívásának kézhez vételével azonnal esedékessé válik. Mégis kaphat engedélyt részletfizetésre vagy halasztott fizetésre, de a kamatok és a késedelmi kamatok ilyenkor is a megfizetés napjáig ketyegnek tovább.

drbjozsef

„Én ebben a fórumban minimum kéttucadszor kértem bocsánatot, amikor tévest írtam, és okosabb rámutatott.
Tőled soha nem olvastam még ilyet”

No látod, pedig épp ma is volt ilyen, amikor megértettem, amit írtál és elismertem. De az a legnagyobb baj, hogy te velem szemben valamiért állandóan felveszed ezt a kioktató stílust, ahelyett hogy értelmesen elmagyaráznál bármit is. Ez már a másikkal szembeni tisztelet, amit úgy veszek észre, hogy te nem nagyon ismersz, mint fogalmat. De hogy szelektíven olvasod a dolgaimat és csak azt, ami téged igazol, na az meg a te „fasságod”. A továbbiakban ha értelmesen nem tudsz hozzám szólni, mint ahogy én is megtettem a napokban is veled szemben, akkor inkább lapozz és ne írogass nekem ilyen alpári bunkó stílusban, ahogy szoktál, mert köszi, nem vagyok rá vevő.

„ne írogass nekem”

Ok, csak még egy : nem te oktattál ki valakit a napokban, hogy ez egy nyílt fórum, és mindenki azt ír amit akar...? :D

Az összeg kifizetése ha nem történik meg akkor a fennmaradó összegre szinte mindenhol kamatot számitanak fel.
.
Ezt teszi a végrehajtó is.

Licitalgato. Amennyiben a folyamatos ingatlanarveresi hirdetmenyre erkezi veteli ajanlat, a rendszer tajekoztatja a vegrehajtot, amennyiben jogszabalyilag megfelelo, "forgassa át" a hirdetmenyt. Lehetseges, hogy utobb eszlelte a hibat. Peldaul a bekoltozheto/lakott allapotban valtozas, 100%on tűzte, de utóbb észlelte, hogy 90/70/50% -on kellett volna, esetleg a hirdetmenyren nem tuntetett fel olyan vegrehajtast kerot, akinek bejegyzett joga van es a befolyt vetelar felosztasabol reszesulne. Persze sok mas oka lehet. Amennyiben a fentiek, akkor a folyamatos hirdetmenyek kozott utobb ujra megtalalhatod majd, ahol "kiigazitja" a vegrehajto. Amennyiben nem teljesitett vagy megallapodott valamennyi vegrehajtast kerovel.

Papinianus88@ Lassan 2 hete a töröltek közt van. A tulajdoni lap szerint a ház fele olyan nevén van aki tavaly meghalt. Lehet hogy ez a gond?

Az már nem. Ha nincsenek örökösei....

Majordomus@ Az örököseié a ház másik fele. Azok is adósok.

„Az örököseié a ház másik fele. Azok is adósok” vs. „a ház fele olyan nevén van aki tavaly meghalt”
Nos, ha a választani kell, akkor a tulajdoni lap szerint a ház még nem az örökösöké.
Egyébként pedig nem érdemes találgatni, miért vonta vissza a végrehajtó az árverési hirdetményt.

Gerbera, Majordomus
Köszönöm a választ.

A Vht 149. § (1) és a 154/A. § (1) szempontjából melyik végrehajtói intézkedéseket támadó kifogások befolyásolják a vételár fizetés határidejét, a birtokbaadási kérelem határidejét ill. az árverés jogerőre emelkedését? Más szóval a törvényben szereplő „az árverést jogorvoslattal támadták meg” ill. „jogorvoslat előterjesztése esetén” kifejezések alatt mi ellen irányuló kifogások értendők?

Mindkét ügyemben (különböző a végrehajtó) az árverési jegyzőkönyv aláírásakor már elküldték az árverési hirdetménnyel szembeni kifogást a bíróságra. Egyik esetben a végrehajtó tájékoztatott róla, hogy a vételár fizetési határidő és az árverés jogerőre emelkedése a hirdetménnyel szembeni jogorvoslat elbírálása után esedékes. Ezzel ellentétben a másik végrehajtó a hirdetménnyel szembeni kifogást nem tekintette relevánsnak sem a fizetési határidő (ő kéri a 60 napos halasztásra a kamatot), sem az árverés jogerőre emelése szempontjából. Azt mondta, az árverési jegyzőkönyv elleni kifogás az, ami későbbre tolja a törvényes határidőket és a jogerőre emelkedést.
Mindkét esetben a bíróságon van a hirdetménnyel szembeni kifogás, a végrehajtói intézkedések mégis ellentétei egymásnak. Ez hogyan lehetséges? Válaszotokat előre köszönöm.

tarapara:

A gyakorlat eltérő. Vannak, akik úgy értelmezik a Vht. 149. § (1) bekezdése szerinti "árverést jogorvoslattal támadták meg" fordulatot, hogy az konkrétan az árverési jegyzőkönyvvel szemben előterjesztett végrehajtási kifogásnál alkalmazható, mások pedig - szerintem a jogalkotói céllal azonosan - úgy értelmezik, hogy a már ingatlanárverési hirdetménnyel szemben előterjesztett jogorvoslat esetén is alkalmazható, hogy ne csücsüljön a végrehajtói letéti számlán az árverési vevő vételára. Mindkettő mellett és ellen lehet érvelni. A bírósági gyakorlat sem egyértelmű. A gyakorlatban azért az látható, hogy aki a hirdetmény ellen kifogást nyújt be, az 90%-ban az árverési jegyzőkönyv ellen is megteszi ezt (legfeljebb ugyanaz lesz a szöveg). Ezért nem alakul ki ebből vita.

@tarapara @Gerbera,
Ezek szerint a halasztott fizetés tekintetében sincs egységes gyakorlat. Amikor 30 nap halasztást kaptam, konkrétan rákérdeztem, hogy ez akkor az árverési jegyzőkönyv aláírásától számított 30 vagy 45 napot jelent-e. Azt mondták, 45-öt.
A jogorvoslat kérdésköréhez egy tapasztalat: anno egy adós az árverés után azzal kapcsolatban nyújtott be kifogást, hogy részére nem került kézbesítésre minden, a végrehajtáshoz kapcsolódó irat, ezért nem értesült az ügy előrehaladtáról. Az árverés jogerőre emelkedését és a fizetési határidőt akkor is felfüggesztették. Az ügy majdnem 2 év múlva zárult le a kifogás elutasításával. @tarapara, a helyedben kérnék egy állásfoglalást a Végrehajtói Kartól, hogy ebben az ügyben valóban nem alkalmazandó-e a felfüggesztés.

Kedves Fórumozók!
Én is kérdeznék: meddig tolerálható, hogy egy végrehajtó nem tűz ki időpontot birtokbaadásra/kilakoltatásra? Az árverés 2021-ben volt, a birtokbaadás határidőben kérve lett, telefonos érdeklődésemre elmondták, hogy a Covid miatti moratórium lejártát követően a jegyző értesítve lett még júniusban. Augusztus közepe óta 2-hetente telefonálok, minden alkalommal elmondják, hogy időpont még nincs kitűzve, de jelzik a végrehajtó felé a kérésemet.

K.Anna. Akkor már illendő lett volna időpontot tűznie. Ha 2022.06.16.-ot követően megküldte a jegyzőit, akkor is legrosszabb esetben aug. végén már tűzhetett volna időpontot - de persze a konkrét tényeket nem ismerem -. Nyilván durván 1 hónap múlva moratórium. Muszáj előremozdítanod, ha mással nem, akkor végrehajtási kifogással, az intézkedés elmulasztása miatt. Mi volt az indok, hogy nem kaptál még időpontot?

„@tarapara, a helyedben kérnék egy állásfoglalást a Végrehajtói Kartól, hogy ebben az ügyben valóban nem alkalmazandó-e a felfüggesztés.”

Ennek viszont nem sok értelme van, milyen felfüggesztésre gondolsz? Azt nem az MBVK fogja megmondani és nem is az árverési vevő. Amúgy megértek én mindenkit,de alapjáraton pont azért van 2 elmélet, mert az első szigorú, de érthető (akinek nincs pénze, ne vegyen részt árverésen), hiszen a végrehajtói letéti számlán megőrzi az összeget a végrehajtó, amennyiben jogerős a kifogásnak az elutasítása, akkor már intézkedhet is a tulajdonjog bejegyzéséről. Haladékot sem kötelezettsége adnia a végrehajtónak, diszkrecionális jogköre, mondhatta volna azt is taraparának, hogy vagy fizetsz a főszabály szerint, vagy viszlát.
Ettől függetlenül az árverés elleni jogorvoslat - véleményem szerint - a hirdetményre is kiterjed, hiszen egyrészt nem jogerős lényegében az árverési hirdetmény, másrészt úgy gondolom a jogalkotói cél az volt, hogy a vevőnek ne legyen parkolópályán a pénze.

Figyelem az árveréseket. Olyan ingatlanoknak verik fel az árát piaci árra, amit belülről nem is láttak. Elment a kedvem attól hogy árverésen vásároljak.