Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás

Hát úgy, hogy nem áll módomban eltiltani téged a tanácsok osztogatásától.

Hogyan?

„Nem tudsz védekezni”
Mondod te. Én tudnám, árverési vevőként hogyan hajtsam el a közműszolgáltatót a követelésével együtt. De osszad csak a tanácsaidat, én nem akadályozlak meg benne.

Hogy a régi tulaj nevén vannak a közművek, mit sem számít. Törvény szerint a tulajdonoson minden esetben követelhető a közmű díja.
Ha az ingatlantulajdon bejegyzése megelőzi a birtokba vételt, a közmű vállalatok visszamenőleg is követelhetnek az új tulajdonoson, nincs mese.

Ez az egyik gixer, ami százezres, milliós tartozást jelenthet a vevőnek a vételáron felül. És nincs mire hivatkoznia, mert nem is tudja, eredeti tulajdonszerzőként milyen óraállással jutott az ingatlan tulajdonába. Az eredeti tulajdonszerzés pedig csak addig a napig védte a korábbi tartozásokkal szemben. De nem tudja, az a korábbi mennyi volt, mivel valószínűleg pontos megállapítást sem nyert az összeg, hiszen éppen aznap még az adós lakott a lakásban, és biztosan nem rögzíti az óraállásokat aznap. Nem is köteles beengedni az új tulajdonost. Valószínűleg évek óta nem ellenőrizte senki a mérőóráit. Ilyen körülmények között nem bizonyítható, mennyi fogyasztás történt addig, amíg ő volt a tulajdonos is, és mennyi fogyasztás történt azóta, hogy még ő lakik bent, de már te vagy a tulajdonos, és rajtad minden joggal, törvényesen követelhető.

A közmű valamikor, négy-öt éve egy bizonyos tartozásért összerúgta vele a port. Azt azóta sem fizette be, a közmű pedig nem pakolta rá az összegre rendszeres időközönként az új tartozásait. Nem költöttek többet erre az ügyfélre külön kirendelt leolvasásokkal. Bent hagyták az érvekkel ezelőtti adatot. Már csak azért is, mert tudták, hogy egy szép nap majd jössz te, és az egészet vagy tetemes részét a nyakadba varrják. Nem tudsz védekezni, ha az óraállások rögzítése nélkül jutottál akár birtokba (kizárható), akár tulajdonba (védhetetlen).

„az árverési vevőt tájékoztatnia kell-e hivatalos úton?”
Nem kell. Mondjuk, úgy korrekt, ha tájékoztatja, de nem kell. A gyakorlat szerint úgy működik ez, hogy ahogy beállnak az eljárási határidők, a vevő érdeklődik a végrehajtónál, hogy most mi a következő lépés.
Itt a fórumon csupa olyan árverési vevő szokott érdeklődni, aki úgy írja alá az árverési jegyzőkönyvet, hogy még csak nagy vonalakban sem kér tájékozatatást a végrehajtótól. Logikus, hogy az eljárási határidőket sem ismeri, illetve azokat itt ismeri meg, rosszabb esetben pedig még vitába is száll az itt kapott információval.

Kedves Szakértők!

Felteszem akkor újra a kérdést. :) Ha az árverési eljárás alatt valaki kifogással él akár az árverési hirdetménnyel szemben, vagy végrehajtási kifogást nyújt be, akkor ezekről kérés nélkül a végrehajtónak az árverési vevőt tájékoztatnia kell -e hivatalos úton? Például arról, hogy az elsőfok valamiben döntött és ez a döntés született, de másodfokra került az ügy ezért és ezért... Értelem szerűen ezeket a kifogásokat nem az árverési vevő adta be.

Köszönöm!

Kedves Vadsuhanc! Ne haragudj a kérdésem nem ez volt. Köszönöm!

Kedves colle !

Ha árverési vevő voltál és kifizetetted a vételárat ez miért kérdés?

Kifizetetted?

Kedves Szakértők!

Ha az árverési eljárás alatt valaki kifogással él akár az árverési hirdetménnyel szemben, vagy végrehajtási kifogást nyújt be, akkor ezekről kérés nélkül a végrehajtónak az árverési vevőt tájékoztatnia kell -e hivatalos úton? Például arról, hogy az elsőfok valamiben döntött és ez a döntés született, de másodfokra került az ügy ezért és ezért... Értelem szerűen ezeket a kifogásokat nem az árverési vevő adta be.

Köszönöm!

Most végül is kinek a nevén vannak a közműszolgáltatások: víz, gáz, villany? (A fűtést szándékosan nem vettem bele.)

Akkor jó.
Amúgy nem túl gyorsan történt, hanem túl lassan. Te kérted a halasztást amivel beleesik a moratóriumba, így az adósnak a kisujját sem kellett mozdítania.

A törvény másképp vélekedik, mint te.

Sajnos sok olyan forgatókönyv van, amikor a vízmű követelése részben törvényes. Például amikor a tulajdonbejegyzés túl gyorsan megtörténik. Onnantól a tulajdonos is felelős a számlafizetésért, és nem tudni, mennyi fogyott ettől a naptól kezdve.

Pedig nem.

A tulajdonbejegyzéstől kell. A vízmű bármikor követelhet tulajdonostól. Ehhez joga van.

Mert leolvasni csak a birtokba vételnél tudjuk, a vízmű követelése pedig évekkel ezelőtti leolvasáson alapul.
Mondjuk akkor követeltek 20köbmétert, most áll 100köbméteren /de nem tudjuk/, és áprilisban lesz 120, a vízmű tényleg joggal követelheti rajtunk a 120-at, e legalább a 100-at, mert a jóisten a megmondhatója, mikor mennyit fogyasztottak.

Ezért halasztanám el a tulajdonbejegyzést fél évvel.

Nagyon egyszerűen. A birtokbavètelig nem is kell fizetni rezsit. A tulajdoni bejegyzéstől csak a közös költséget, aminek ha része víz vagy a fűtés, az úgyis általány, nem fogyasztásfüggő.

Akkor nincs kecmec, a moratórium alatt fizetjük rezsit. Nos, ebben esetben hogyan bizonyítjuk, hogy 1000köbméter víz nem moratórium fogyott el, hanem hosszú során halmozódott?

153. § (2) b) Ha az árverési vevő a teljes vételárat kifizette, és az árveréstől számított 30 nap eltelt, a végrehajtó megküldi az árverési jegyzőkönyv másolatát az ingatlanügyi hatóság részére az árverési vevő tulajdonjogának az ingatlannyilvántartásba való bejegyzése végett.

Gerbera, a földhivatal mely dátummal jegyzi az tulajdonost, ha fizetési halasztás a birtokba csak moratórium elteltével várható?
Licit zárult: szeptember 5.
Jk: szeptember 15.
Fizetési határidő: nov. 15.
Földhivatali bejegyzés kérése: kb. nov. 15.
Átadás: kb. jövő április 30.

Tekintettel, hogy a lakás költségei birtokba vételéről, de legkésőbb tulajdonbejegyzéstől már a vevőt terhelik, valahogy halogatható a tulajdonbejegyzés?

Egyáltalán hogyan bizonyítható, hogy rezsi nem az utolsó moratórium alatt keletkezett?

„A pénzt a végrehajtónak fizetnénk, ő leveszi a díját és utána kifizeti a bankokat a maradékból”
Ez itt egy jogi fórum. A kérdezőnek nem kell elmagyaráznia, hogyan működik a Vht. 157. § szerinti ingatlaneladás.
Csak hogy értsed is:
https://net.jogtar.hu/…jegy_doc.cgi?…

Ami a finanszírozást illeti: olyan bankot kell keresni, aki árverési vételt is finanszíroz. Az ügyintézők nincsenek erre kiképezve, ezért az ilyet fiókvezetői vagy osztályvezetői szinten kell intézni. A problémát nem így kell felvezetni, ahogy lejjebb írod, és nem kell magyarázkodni. Azt kell elmondani, hogy a Vht. 157. § szerinti árverésen kívüli vétellel kívántok ingatlant vásárolni, a vételár ennyi és ennyi lesz. (punktum). A felek egyhangú kérelme már megvan (tehát azt előre le kell játszani!), már csak a jegyzőkönyv aláírása és a vételár kifizetése hiányzik. (punktum).

És csak egy topikban kell az ilyet megkérdezni.

Tisztelt Fórumozók!
Segítségetek szeretném kérni abban, hogy egy Pest megyei végrehajtás alatt álló ingatlant szeretnénk megvásárolni. Közvetlen a banknak nyújtottuk be vételi ajánlatunkat, amit el is fogadott. Ez az összeg kevesebb, mint a házon lévő teljes tartozás, de a végrehajtói díjat már tartalmazza.
Ma bementünk az adóssal a végrehajtóhoz, hogy az ajánlatunkat ott is megtegyük. Ott elmondták, hogy az illetékes két banknak, akik felé a tartozás fennáll, elküldik ezt a jegyzőkönyvet és meg kell várnunk az ő válaszukat, hogy igen, az ingatlant ők kiengedik nekünk ezért az összegért.
A gondok ott kezdődnek, hogy mivel ez nem egy sima árverésen nyert ingatlan, hanem árverésen kívüli, de árverési vétel hatályával vásárolt ingatlan lenne, a végrehajtó azt mondta, hogy az árverési jegyzőkönyv megírása után maximum 15 napunk van kifizetni az összeget. Törvényre hivatkoztak.
Gondunk az, hogy hitelt kell felvennünk, ezt pedig egyik bank sem tudja kivitelezni 15 nap alatt.
Tudja esetleg valaki, hogy ez valóban így van?

Ha a bankokkal állapodtunk meg az összegben, akkor miért a végrehajtó szabja meg a fizetési határidőt?

A pénzt a végrehajtónak fizetnénk, ő leveszi a díját és utána kifizeti a bankokat a maradékból.
A végrehajtó nem tudott felajánlani kiskapukat, neki nem érdeke, hogy a kis pénzét megkapja?
Mi van ha a 16.napon kapja meg az utalást? Visszaküldi az összeget?
Ilyen rövid határidő miatt a bankok nem is biztos, hogy befogadják hitelkérelmünket.

Van ötletetek hogyan vásárolhatnánk meg az ingatlant? Járt már valaki hasonló cipőben? Ha a rövid határidő nem lenne, akkor semmi gond nem lenne...

Előre is köszönöm válaszotokat!

Szép estét!

Köszönöm!

Az árverés napja az árverési jegyzőkönyv aláírásának napja. Tudunk példát arra, hgoy a bíróság úgy ítélte, hogy az árverés napja a licitnapló lezárásának ideje, de ennek alapvetően nincs jelentősége, hiszen néhány nap eltérésről van szó.
154/A. § (4)-(5) A végrehajtást foganatosító bíróság az adósnak a - becsérték közlésének kézhezvételétől számított 15 napon belül előterjesztett - kérelmére az ingatlan elhagyására egyszeri halasztást adhat (...) A halasztás időtartama legfeljebb az árverés időpontjától számított 6 hónapig terjedhet. Ezen nincs mit magyarázni.
154/A. § (1) Az adós és az adós jogán az ingatlanban lakó személyek - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az árveréstől számított 30. napig, ha a végrehajtó ennél hosszabb határidőt adott a vételár megfizetésére, eddig az időpontig, jogorvoslat előterjesztése esetén pedig az erről szóló határozat rendelkezése szerint a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15. napig kötelesek az ingatlant ingóságaiktól kiürítve elhagyni, és biztosítani, hogy a végrehajtó átadja azt az árverési vevőnek.
(10) Ha a kiköltözésre az (1) és (5) bekezdésben foglalt időpontig nem került sor az árverési vevő a kiköltözési határidő lejártát követő 15. napig kérelmezheti az ingatlan kiürítését.

Szerintem elég egyértelmű, minek mikor jön el az ideje, illetve minek van (pontosabban: nincs) halasztó hatálya a határidők számításának kezdetére.

Tisztelt Fórumozók!

Érdeklődni szeretnék, ha az van a hirdetményben, hogy a bíróság az adós részére az árverés időpontjától számítottan x hónap időtartamra az ingatlan elhagyására halasztást engedélyez, akkor ott mi számít az árverés időpontjának?

1. Az árverés kezdete?
2. Az árverés vége?
3. A jegyzőkönyv aláírásának időpontja?

Kerestem, de ezt nem találtam meg a vht-ben.

További kérdésem az lenne, hogy azon túl, hogy itt legalább előre tudom, hogy csak x idő múlva kapom meg a lakást, eltér-e még valamiben a folyamat a "szokásos" rendtől? Gondolok itt a hatósági birtokba adás kérésére, illetve, ha megtámadja az árverést az adós, akkor meg kell várni, hogy arról döntés szülessen és csak azután indul el a halasztás, vagy az attól függetlenül elindul?

Előre is köszönöm a segítséget!

Kedves Grave 7.

Köszönöm a gyors segítséget !