Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás

Akkor ez nem per, hanem pör. Ahogy azt Jókai monaná.

Kedves Mindenki!
A kovetkezo kerdessel fordulnek hozzatok. Diohejban a lenyeg. Iden aprilisban megnyertem egy arverest, ahol sikerult felvennem a kapcsolatot a tulajdonossal aki a het elejen igeretett tett, hogy jovo hetfon kikoltozik. Eddig szep es jo a tortenet. Majd ma felhivott , higy fizessek 200.000 forintot vagy szetveri az egesz hazat. Kiveri az ablakokat es eladja az ajtot, eladja a terasz tartozekait( tobbnyire deszkakrol beszelunk). A hazban levo kazant es bojlert is ertekesitene.
Ha tulajdon jogilag mar az en nevem alatt fut az ingatlan, akkor a semmin kivul mit tudok tenni. A kazan es a bojler meg a csapok erdekelnek legkevesbe, de az ajto es az ablakok tudomasom szerint a haz reszet kepezik.
Nagyon orulnek a hasznalhato otleteknek...
Koszonettel: "Edesanyuci"

@Édesanyuci

Én 200k-t örömmel fizetnék, ha lelépne az adósom és egyben hagyná a házat.
Csak ne előre fizess, hanem birtokbaadáskor.

Üdv mindenkinek!
Többen írtátok korábban, hogy biztosítást kellene kötni a földhivatali bejegyzés és a birtokba adás közötti időszakra.
Nem nagyon találtam ilyet, inkább csak hasonlókat:
"árverezett ingatlanra biztosítás?2019 május 13.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Kérdés:
árverezett ingatlant szereztem, szeretnék annak átadásáig vandalizmus (szándékos, volt adós által okozott kárral ) szemben biztosítást kötni. lehetséges? ha igen, milyen szerződési feltétellel köthetem meg?
Válasz:
Tisztelt Kérdező!

Lakásbiztosítást az köthet, aki a biztosítandó vagyontárgy megóvásában érdekelt személy.

A lakásbiztosításokhoz köthető vandalizmus fedezet szolgáltatása limitált, általában 100.000 - 300.000 Ft és ez épületek külső rongálása, graffiti, kaputelefon, antennák, kerítések megrongálása, a bekerített telken belüli vagyontárgyak ismeretlen személy által elkövetett rongálása esetén szolgáltat.

Az ismert személyek által, a lakáson, telken belül okozott szándékos rongálás esetén a biztosító nem áll kockázatban, az ilyen eset bűncselekménynek számít és rendőrségi vizsgálat szükséges, ilyen esetre nem lehet biztosítást kötni.

Üdvözlettel a CLB.hu csapata"
Van esetleg vkinek konkrét infója? Köszi ;)

Mivel az ingatlan belsejéről nincs fotósorozat, így még a bűncselekmény sem bizonyítható, mondhatja a tulaj, hogy ő szereti a graffitiket a plafonon és a falakat is a kortárs művészet jegyében flexelte össze-vissza. :)

@gerbera317
220V kérdésére adott válaszodból kiragadtam egy részletet
Ha birtokba adásról írsz, akkor már nyilván te vagy a tulajdonos. Nos, az átadásig piaci áron használati díjat számítasz fel, és az adóterhet is és minden egyéb károdat majd az adóson fogod követelni.

Kérdesem a következő lenne:
milyen formában lehet-kell értesíteni arról , az ingatlanban lakó adóst, miután a tulajdonjog bejegyzés már megtörtént az árverési vevő javára, hogy mivel nem adta át az ingatlant az adós én haszonálati díjra tartok igényt , hogy lehet törvényesen tájékoztatni - felszólítani és behajtani egy adóson ezt az összeget... ha van hivatkozó jogszabály és bevett eljárási mód erre az esetre azt kérem írd meg...

Segítségedre előre is köszönöm

Hír tv-s panaszkönyvet figyeltétek?

Fájdalmas volt :)

@Gabor327
Az adós nem hivatkozhat arra, hogy nem szerzett tudomást az árverési vevő tulajdonjogának bejegyzéséről. Arra neki számítania kellett, mert: 1) jogerőre emelkedett ellene egy végrehajtandó határozat, 2) végrehajtás indult ellene, amiben 3) a végrehajtó felszólította a tartozása megfizetésére, 4) helyszíni eljárást kísérelt meg nála, 5) lefoglalta az ingatlant, és erről a földhivatal is küldött neki határozatot, 6) közölte vele az ingatlan becsértékét, 7) küldött neki árverési hirdetményt, 8) küldött neki árverési jegyzőkönyvet, melyben 9) felszólította, hogy az árverést követő 30. napig hagyja el az ingatlant, és biztosítsa, hogy a végrehajtó azt átadhassa a vevőnek, 10 végül a földhivatal is küldött egy határozatot a tulajdonjog-bejegyzésről. Mindebből következik, hogy az árverési vevő nem köteles az adóssal külön felvenni a kapcsolatot, és felszólítani az ingatlan átadására.
A használati díjkövetelést fizetési meghagyásban kell megfogalmazni, aztán annak az adós vagy ellentmond, vagy nem. Mivel az együtt nem működő adós a végén már nem vesz át semmilyen postai küldeményt, nyilván nem fog ellentmondani.

Wagner úr! Ez jogi fórum!

Végülis a végrehajtásról beszélt az ügyvéd.
Csak a lényeg maradt ki. A határidők.

Én úgy vettem észre, hogy az ilyen műsorokban a műsorvezető inkább az ügyvédet kérdezi, és az ő beszéde közben bólogat nagyokat. A bajsza alatt addig somolygó végrehajtót csak marginálisan kérdezik meg, és az első mondata felénél félbeszakítják, így sosem derül ki, hogy az ügyvéd valljon jól szólt-e vagy inkább maradt volna otthon.

A fél órás műsorban 10 másodpercre felcsillan a lényeg: a határidőket be kell tartani...
Apropó :)
A 30 napom letelt, kértem a birtokba adást, jegyzőnek elküldve vh részéről, de kifogással élt az adós. Valamikor.
Kell még egyszer kérném a birtokba adást a jogerőre emelkedéstől számított 15 napon belül vagy elég az első kérelem?
Üdv: Wagner úr

Kedves Fórumozók!
Ha valaki árverésen megvásárol egy perfeljegyzéses ingatlant, és később a per kimenetele miatt érvénytelenítik az árverést, akkor mi lesz a befizetett 10-20 millió forintjával? Így járt és ugrott a pénz? Vagy visszakövetelheti a befizetett összeget, de kitől? A végrehajtó akkorra rég szétosztotta a pénzt, talán már el is költötték a jogosultak.
Aki tud, segítsen nekem megérteni a „rosszhiszemű” fogalmát. A régebbi bejegyzéseket olvasva úgy tűnt, ha valaki pl. a jogban való járatlansága miatt megvásárol egy olyan ingatlant, melynek tulajdoni lapján a perfeljegyzés időben megelőzi a végrehajtási jog bejegyzésének dátumát, akkor az a személy rosszhiszemű vásárló. Ha egy bíróság egy perfeljegyzés dátuma után három évvel elrendeli a végrehajtást, a per lezárulta előtt, akkor az intézkedése jóhiszemű intézkedés? Nem éppen ezzel generálja, hogy valakiből rosszhiszemű vásárló váljék.

„Ha egy bíróság egy perfeljegyzés dátuma után három évvel elrendeli a végrehajtást, a per lezárulta előtt, akkor az intézkedése jóhiszemű intézkedés?”
Hú, de rossz egy kérdés. A bíróság végrehajtást rendel el, nem árverést. Miért kellene ezt rosszhiszeműség szempontjából vizsgálni? Az árverés az csak egy végrehajtási cselekmény a sok közül. Egyébként pedig, senki nem kényszeríti az árverezőket arra, hogy vételi ajánlatot tegyenek egy perfeljegyzett ingatlanra. Mitöbb, az árverési hirdetmény még külön figyelmezteti is az árverezőket a perfeljegyzés tényére.
Még mielőtt megkérdeznéd: a végrehajtó pedig köteles megkísérelni elárverezni az ingatlant, ha észszerű időn belül egyébként nem várható megtérülés. De senki nem köteles azt megvásárolni.

Tisztelt gerbera317!

Szándékosan tettem fel egy provokatív kérdést. Úgy látom, hogy az árverések akkor érik el az alapvető céljukat, a minél jobb megtérülést, ha laikus tömegeket vonzanak be árverezőként. Ha csak olyan hozzáértők licitálnátok mint Ti (a fórumon válaszolók) vagytok, akkor igen kevés ingatlan kelne el. Másrészt a perfeljegyzéses árverezésnél nem tartalmazza a hirdetmény, hogy nem biztos a tulajdonjogszerzés, nem szól a hirdetmény arról, mi lesz a pénzeddel, ha ilyenre licitálsz. Sőt az árat beköltözhetően és nem a per lezárultáig átmenetileg beköltözhetően hirdetik meg. Pedig lehet, hogy az lesz belőle, csak ennyi biztos. Ha a piacon kevés információval eladsz egy 40 forintos tojást, származási hely, szavatossági idő, mélyalmos vagy sem, a büntetést kockáztatod. Ha végrehajtóként beköltözhetőnek hirdetsz több millió forintért egy olyan ingatlant, amelybe lehet, hogy csak egy olyan per lezárultáig költözhetsz be, melyet maximális titkolózás övez, az rendben van. Nem szerencsés, hogy ezt a bíróságok nem akadályozzák meg és szomorú, hogy 5-6 éves perfeljegyzést nem zárnak le a végrehajtás előtt.
Ha nem nagyon, csak átlagosan utálod az eszmefuttatásomat, megválaszolhatnád az előző hozzászólásom első kérdését.
Üdvözlettel: Sándor, a farkasbőrbe bújt bárány

„nem tartalmazza a hirdetmény, hogy nem biztos a tulajdonjogszerzés, nem szól a hirdetmény arról, mi lesz a pénzeddel, ha ilyenre licitálsz”
Miért kellene ilyet tartalmaznia? Elégy annyi, hogy "a tulajdoni lap III/x. sorszáma alatt perfeljegyzés ténye van bejegyezve". Honnan veszed, hogy a végrehajtó ennél többre volna köteles?
„és nem a per lezárultáig átmenetileg beköltözhetően hirdetik meg”
Ilyen nincs. Egy lakóingatlan vagy lakott, vagy beköltözhető. Az általad bevezetett "átmenteileg beköltözhető" fogalma nem létezik.
„Nem szerencsés, hogy ezt a bíróságok nem akadályozzák meg”
Ez nem a bíróság dolga. Neked meg nem itt kéne jogászkodnod. Egyébként látom, nem fogtad fel: A hirdetményen feltüntetett jellemző sajátosság, hogy "perfeljegyzés", nagyjából annyit jelent, hogy "vigyázat, szar lehet!". Okos ember nem veszi meg. De senki nem akadályozhatja meg a végrehajtót, hogy egy ilyen ingatlant árverésre bocsásson. Megjegyzem, lehet, hogy a "perfeljegyzés" csak ottmaradt a tulajdoni lapon. A bíróságtól kitelik ez a feledékenység.

Sándor21

Az árverési hirdetményben ha azt írják:1/1; fél áron; bekötözhető az jó.A többi nem. Nekem három sikertelen licit után a negyedik sikerült. 1 év keresés 1 év kivárás. 15-ből 30 lett. És én laikus kétkezi munkás vagyok.

Tisztelt Fórumozók!

Röviden a történetem, az mbvk honlapján egy folyamatos hirdetmények között levő ingatlanra licitáltam, melyet sikeresen megnyertem. Ezt követően aprilisban a vételárat a jegyzőkönyv aláírását követően meg fizettem. Teltek múltak a napok kaptam a jegyzőkönyvről egy másolatot újra lebelyegezve. Felhívtam a vegrehajtót aki a kérdéseimre közölte, hogy az adós kifogással élt a végrehajtás iránt, és azóta a végrehajtó semmilyen információval nem tud szolgálni.

Az alábbiak lennének a kérdéseim:

• a bíróság mennyi időn belül szokott körülbelül döntést hozni?
• a végrehajtó kártérítéssel jár e az árverési vevő (felém) ha nem adja át időbe az ingatlant?
• ha a bíróság úgy dönt, hogy a végrehajtó helyesen járt el, a birtokba adás pár napon belül megkezdődik vagy újra felszólítja a bent elő személyt stb?

Válaszokat előre is köszönöm!

Tisztelt szakértők!
A végrehajtás során a munkabérből való letiltás után 142.500 forintot kapok. Ez jogos. Mire hivatkozva lehetne a letiltást megszüntetni? A végrehajtói költségek kifizetve, a kamatok nagy része kifizetve és árverés során várható bevétel is van. Megélhetési gond, esetleg egy paragrafus? Kérem a segítségüket, köszönöm.

Főszabály szerint, 1 letiltás esetén a nettó munkabér 33 százaléka vonható le. Ha a nettó bér meghaladja a 212.687 forintot, akkor a számtan annyiban módosul, hogy bármennyit is keres az adós, legfeljebb 142.500 forintot kaphat kézhez.

Kriszta20

„Mire hivatkozva lehetne a letiltást megszüntetni?”

Ha a tartozás ki van fizetve. A megélhetési gond nem indok.

Jó napot.Január 05 én megnyertünk egy házat a liciten,jegyzőkönyv aláírása meg történt 21 én.Azota kifogás érkezet az alacsony ár miatt,a bíróság első fokon elutasította,áprilisban .Egy ideig húzta az időt azzal hogy nem vedte át a dokumentumokat,már kifutott a határidőből de eljárás megszüntetését kérvényezte.Kérdésem az lenn hogy ezek után is lehetséges hogy megsemmisítsék az árverést???ha például most meg kifizeti a tartozását.Köszönöm

A tartozását az adós kifizetheti, de az árverési vevő az ingatlant megszerezte. Az árverést már csak a törvény megsértésével semmisítheti meg a bíróság, ezt pedig nyilván nem fogja tenni. Nemdenem ideje volna kérni az ingatlan átadását? Mire vártok?

Köszönöm a választ de elvileg még nem emelkedett jogerőre.A napokban járt le a határidő, mondta a végrehajtó.Semmi konkrétumot nem tudunk még.Holnap még érdeklődünk a végrehajtónál.Igy sem lehet megsemmisíteni az árverést ,ha még nem jogerős?.

Mi nem volt érthető?