jelzálog alatt lévő ingatlan, és más végrehajtás


bugyutabanya # 2017.06.27. 12:11

Ja! Azt nem irtam, hogy a bank csomagban értékesitette az adóságomat ennek a faktorcégnek.

bugyutabanya # 2017.06.27. 12:07

Kedves mindenki!
Új vagyok, és bocsi, ha valamit nem jól csinálok.
Volt egy chf-es jelzálog hitelem, 2009 ig tudtam fizetni, azóta hébe -hóba jött valamilyen figyelmeztető levél, de nem lett felmondva a hitel. Májusban kaptam egy levelet egy faktorcégtől,hogy egyezkedjünk, és megoldható, mire átgondoltam, hogy mit is tudnék vállalni, addigra ők is tovább adták egy magánfélnek.Derült égből villámcsapás . Mik a lehetőségeim?
Köszönöm.

sportkovi # 2016.10.29. 20:33

Gerbera! Én nem azért vagyok kiváló jogalkalmazó,mert a bíróság nem kaszált még el egyetlen intézkedésemet sem, hanem mert értek ahhoz, amit csinálok. Ahogy Poirot mondja, használom a kis szürkét. Nem próbálok varázsolni meg kitalálni nem létező dolgokat. Gyerekek ne hallucináljatok!

Bori Bori # 2016.10.29. 20:08

VI Lenin = Hatodik Lenin

gerbera317 # 2016.10.29. 19:54

Köszönjük Sportkovi, ez tetszett. Előző életedben bizonyára óvodapedagógus voltál, különben nem állítanád, hogy azt külön tanulni kell, hogy a lakik = lakik. Ahol én születtem, ott ezt nem úgy verik bele a gyerek fejébe, hanem alap. Jómagam is így szocializálódtam.

Azt viszont tényleg tanítják már, hogy nem mind arany ami fénylik. Meg azt is, hogy a lakik nem feltétlenül csak azt jelenti, hogy lakik. Lenintől pláne lehet tanulni: amit ő javak újraosztásának, meg osztályharcnak meg új idők hajnalának nevez, azt mifelénk lopásnak, gyilkosságnak, és rémuralomnak szokás hívni. Nem tanultál a mesteredtől, hanem megmaradtál az értelmező szótár szintjén. Nem baj, ettől még lehetsz kiváló jogalkalmazó, mindaddig, amíg a bíróság el nem kaszálja valamelyik árverésedet. Sok szerencsét hozzá.

sportkovi # 2016.10.29. 19:08

Főként ha jogszabályok betartásával dolgozom...a végrehajtás nem egy bonyolult terület, de úgy látom néhányan szeretitek túlgondolni a dolgokat...ha nektek így jó...csak ne vezessetek félre embereket a tévképzeteitekkel!
Üdv!
Ui:nem ártana Lenin szavait megfogadnotok:tanulni, tanulni, tanulni
(az nem szégyen)
:-)

Immaculata # 2016.10.29. 18:15

:)

gerbera317 # 2016.10.29. 18:10

Szokott ide írogatni egy válságkezelő szaki. Ő lovagol még előszeretettel a szavak értelmező szótár szerinti jelentésén. Ami egyébként a tudományos gondolkodás halála. Mindegy, hagyjuk...
Végső soron, úgyis az számít, amit a bíróság a végén jogerősen határoz. Határozni pedig csakis kérelemre határoz. Ha meg nincs kérelem... hát akkor meg a legelcseszettebb végrehajtói intézkedés is jó, ugyebár. :-)

sportkovi # 2016.10.29. 08:15

Bori Bori!
Az a baj, hogy túlagyalod. Ennél egyszerűbb. Ráadásul a példád nem támasztja alá a vélt igazad.

Bori Bori # 2016.10.29. 06:23

Azért vannak még itt bökkenők. A haszonélvező a kisfiának vette érettségi ajándékul a lakást. A haszonélvező anyuka, tulajdonos-adós a fia. A fiúcska elúszott mindenféle hitelekkel, elpacsálta a lakást. Ő lakik a lakásban. Eszébe se jut kiköltözni, és a mama szereti a kisfiát, haszonélvezeti jogán megengedi neki, hogy továbbra is ott lakjon.
Tehát a haszonélvező nem ott lakik, hanem haszonélvezeti jogát gyakorolja.
Vagyis
lakik≠lakik
lakik=haszonélvezeti jogát gyakorolja

Az árverési jegyzőkönyvbe nem fogják beleírni, hogy csak a haszonélvező lakhat benne, haszonélvezeti jogát nem gyakorolhatja.

sportkovi # 2016.10.28. 20:53

Bori Bori. Azt érzékelem, hogy van még hova fejlődnöd a végrehajtás témában és tényleg laikus vagy. Azt viszont nem értem - és nem csak a te esetedben- hogy ha vki nem osztja a véleményed, miért kell cinikus, arrogáns módon reagálni..sebaj. Szóval ott tartunk, hogy lakik=lakik, és nem pl.lakhatna ha akarna meg ilyenek...

Bori Bori # 2016.10.28. 17:02

Nyilván jogos eltenni a beköltözhető árat azért a pár óráért, amíg a haszonélvező haza nem ér a bevásárlásból.

sportkovi # 2016.10.28. 14:48

Gerbera! Ha így tűztél/tűzöl ki árveréseket nem lakóingatlanok esetében, az hiba. Ami KBS által hivatkozott kúriai ítéletet illeti:az indokolásban egy mondattal elintézi és tényként megállapítja,hogy:haszonélvezet=lakottság. Itt idézném Besenyő Végrehajtó Istvánt, aki vagyok:nooormáális??

gerbera317 # 2016.10.28. 07:57

141. § (2) Az ingatlant - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - beköltözhető állapotban kell árverezni.
Nem a lakóingatlant, hanem az ingatlant. Tehát alapértelmezés szerint minden ingatlan beköltözhető.
141. § (3) Lakottan kell árverezni az ingatlant, ha...
Nem a lakóingatlant, hanem az ingatlant. A garázst is, az üzlethelyiséget is, az utat is, a szántót is. Lakottan kell árverezni, ha...
A "beköltözhető" azt jelenti, hogy az árverési vevő tulajdonjogát nem korlátozza valaki másnak a joga (tulajdonjog, haszonélvezet, használat, bérleti jogviszony, stb.), tehát feltétel nélkül átadható részére az ingatlan. A "lakott" pedig azt jelenti, hogy nem adható át részére az ingatlan, nem veheti birtokba.
Jó példa a garázs, ami nem lakóingatlan, tehát szó szerinti értelmezésben nem is lehet lakott. Na de lehet több tulajdonosa, és jogi értelemben bizony lakott! Oda az árverési vevő be nem mehet, ha a nem adós tulajdonostárs nem engedi, és a végrehajtó sem fogja átadni az ingatlant. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha a garázst - most kapaszkodj meg! - lakottan árverezik.
A másik véglet a szántó és egyéb eféle, ami még annyira sem lakóingatlan, mint a garázs, ugyanakkor tulajdonostársak ugyanúgy lehetnek, azonban ezeknek a jogai többnyire nem korlátozzák az árverési vevő jogait. Így a szántónál nincs külön lakottság meg beköltözhetőség és az ezekhez igazodó becsérték, hanem egy általános becsérték van, viszont árverésre - a 141. § (2) szerint - "beköltözhetően" kerül sor.
Eigen, ez van.

Kovács_Béla_Sándor # 2016.10.27. 15:55

Nekem nyóc.

sportkovi # 2016.10.27. 15:53

Újfent nincs igazatok...mindegy. Tartom az álláspontom: lakik=lakik.

Kovács_Béla_Sándor # 2016.10.27. 15:35

ha egy cég bérli az ingatlant, azt is beköltözhetően kell kituzni árverésre.
Ez pontosan így is van. (Feltéve, hogy...)

A jogi személynek egyébként használati joga is lehet, a nagykommentár ki is tér rá, hogy jogi személyre nem nagyon alkalmazható szó szerint, hogy "lakik", mégis arra a konklúzióra jut, hogy a jogi személy használati joga is "lakottságot" eredményez.

gerbera317 # 2016.10.27. 15:22

Pl.ha egy cég bérli az ingatlant, azt is beköltözhetően kell kituzni árverésre.

Hááát, nem.
(3)Lakottan kell árverezni az ingatlant, a) ha abban a végrehajtási eljárás megindulását megelőzően kötött, érvényes bérleti szerződés alapján bérlő lakik.
Ha cég a bérlő, akkor ez így értendő (egyébként természetes személy esetén is): ha azt érvényes bérleti szerződés alapján bérlő használja.
Nem kamuzok, ez a bíróság gyakorlatában is így van.

sportkovi # 2016.10.27. 15:16

Ha az érvelésetek helytálló lenne, akkor a tulajdonostárs, a haszonélvező és a bérlő esetében is a lakik egyenlő lenne azzal, hogy az ingatlan használatára jogosult. Márpedig ez sem így van. Pl.ha egy cég bérli az ingatlant, azt is beköltözhetően kell kituzni árverésre.

sportkovi # 2016.10.27. 15:07

Továbbra is tartom az állásponton. Lakik=lakik...

Kovács_Béla_Sándor # 2016.10.27. 12:49

NeM BH ez, hanem EBH, és a konkrét esetben akár érdemben helyes is lehetett. De pont elvi döntésként nem lett volna szabad ezzel az általános indoklással megjelentetni.

Mert szerintem pont a kiemelés nem is igaz, hogy: „ingatlan illetőségének pénztartozás miatt történő árverezése esetén szükséges annak vizsgálata, hogy az ingatlan ténylegesen lakott-e, azaz a "nem adós" tulajdonostársak életvitelszerűen az ingatlanban tartózkodnak-e

gerbera317 # 2016.10.27. 12:35

Nagyon gáz ez a bh. A 141. § (5) szól arról, mikor lehet egy (3) c) szerint lakottan árverezendő ingatlant mégis beköltözhetően árverezni. És itt bizony a jogalkotó helyre teszi, mit kell lakottságon érteni: használatra jogosultságot jelent, nem pedig tényleges ottlakást.

A 141. § (3) b)-c) tárgyalják azt, amikor valakinek ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett használati joga van az ingatlanon. És a c) ponthoz a kivételt az (5) fogalmazza meg, ami egyértelművé teszi, hogy ezeknél nem vizsgálható, hogy a tényleges ott lakik-e, hanem a lakottsághoz elegendő az ingatlan használatára feljogosító körülmény (tulajdonjog, haszonélvezeti jog).
A (3) a) és f) tárgyalák az ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyzett használati jogosultságot. Ezeknél vizsgálni kell a tényleges használatot (ottlakást), hogy az mnilyen jogcímen, mióta áll fenn, sőt.

Fenntartom, hogy a haszonélvező "lakik"-ja nem tényleges "lakik", hanem jogi értelemen vett "lakik". És ehhez nem kell a Kúria döntése.
És az a végrehajtó, aki nem akarja, hogy megsemmisítsék az árverését, nem megy bele ilyen bizonytalan játékba.

Kovács_Béla_Sándor # 2016.10.27. 12:06

"A haszonélvezet fennállta lakottságot jelent akkor is, ha a haszonélvező ténylegesen nem lakik az ingatlanban. Ez volt tehát az alapja a lakottságnak megfelelő árverési vételáron való értékesítésnek."
Kúria Pfv.20.765/2007/7. Pl.

Immaculata # 2016.10.27. 11:44

Köszönöm a munkád.

Immaculata # 2016.10.27. 11:44

hahaha, ne hirdesd tovább sehol.