Ha a haszonélvező nem lakik benne, akkor beköltözhető.
Nem muszáj elhinni, de a törvény az törvény - nyelvtani értelmezés, teleologikus értelmezés, stb.
ha nincs végrehajtás alatt, akkor is előfordulhat "érdekes" szitu a tulaj és a haszonélvező között, ha pl. egyik ki akar b.ni a másikkal...vannak igényérvényesítési lehetőségek...
A Vht. 141.§ (3) c) - nem adós tulajdonostárs lakik benne - esetére szóló BH:
„... a Vht. 141. § (3) bekezdésének c) pontja kapcsán kialakult bírói gyakorlat ingatlanilletőség árverezése esetén annak vizsgálatát követeli meg, hogy az ingatlan a "nem adós" tulajdonostársak által ténylegesen lakott-e, azaz a "nem adós" tulajdonostársak életvitelszerűen az ingatlanban tartózkodnak-e. Ez az értelmezés vezethető le a Vht. 141. § (3) bekezdése c) pontjának szövegezéséből, a rendelkezés ugyanis a "nem adós" tulajdonostárs bentlakását, mint a lakottan történő árverés feltételét fogalmazza meg (tehát lakottan kell árverezni akkor, ha a nem adós tulajdonostárs bent lakik), és nem akként szól, hogy osztatlan közös tulajdonban álló ingatlan illetőségét minden esetben (még ha az ingatlan üresen áll is, pusztán a közös tulajdon osztatlan jellegéből eredő terhek és korlátozások miatt) lakottnak kell tekinteni. Az első- és a másodfokú bíróság indokai megfelelnek a Vht. 141. § (3) bekezdése c) pontja kapcsán általánosan kialakult jogértelmezésnek.”
Álláspontom szerint ez áll (analógia, logika, értelem, cél, stb. alapján) a haszonélvezet-beköltözhetőség esetére is.
jelzálog alatt lévő ingatlan, és más végrehajtás
sportkovi
Légyszí azt a törvényt, de folyamatos (teljes) idézéssel.
:) Be- és kiköltözhető, az éppen aktuális állapotnak megfelelően.
Sportkovi, jó hogy nem azt állítod, hogy az ingatlan máris beköltözhető, ha a haszonélvező "éppen nincs otthon".
Tegnap felhívtam a végrehajtó irodát. Egy hölggyel beszéltem, "aki az árverésekkel foglalkozik". Igen, az ingatlan beköltözhető, és holtig tartó haszonélvezeti jog marad rajta. Kérdésemre a válasz: ők átadják lakatlanul az ingatlant, de azt nem garantálják, hogy aznap délután a haszonélvező nem költözik vissza, vagy bárki más, akit a haszonélvező beenged. A kikiáltási ár a beköltözhető ár. Ez minimum valami csalás, de nem foglalkozom vele tovább, elengedtem. Dunaújváros, Farkas és Társai Végrehajtó Iroda.
A "beköltözhető" itt nem ténylegesség, hanem jog.
Ha érted...
Nem tudom, hogy mire alapozva állítjátok, hogy önmagában a haszonélvezet miatt lakottan kéne árverezni. A törvény egyértelműen fogalmaz ... ha haszonélvező lakik benne...vizsgálni kell, hogy valóban benn lakik-e. Még BH-t sem találtam ennek az ellenkezőjére...
Egyéb iránt most nem a konkrét ügyről írok, hanem általában a haszonélvezet mellett beköltözhetően történő árverésről. Nem zárja ki semmi.
Na ugye? Ő is rájött, hogy így nem lehet az árverést megtartani.
Legújabb fejlemény! Az aktiválási kérelmemet elutasította a végrehajtó, azzal az indokkal, hogy az árverés téves adatokat tartalmaz.
Gerbera! Nagyon köszönöm a segítséget!
Szerintem most már ne kifogásolj, hanem várd meg ennek az árverésnek a sikertelenségét és a következő árverés kitűzését, és annak a legeleján már aktiváltasd magad, majd pedig támadd meg a hirdetményt (persze, csak ha az is ilyen felemás, mint a mostani).
Tudom, hogy nekem kell eldönteni, licitálok vagy sem. A végrehajtási kifogásnak így mi értelme, ha az árverésre nincs halasztó hatálya? Ha netán licitálok és megnyerem, akkor hogy fog alakulni a végrehajtási kifogás után a jogi helyzet? Újraindul az árverés, vagy netán akkor már jogtisztán "kapom meg" a haszonélvezőt is? Köszönöm!
Azért nincs licit, mert ilyen bizonytalan jogi helyzet mellett senki nem akar árverésen vásárolni. Döntsd el magad, hogy akarsz-e így vételi ajánlatot tenni!
Kedves Gerbera! Nincs még licit a házon. Én már befizettem az előleget, és kértem az aktiválást. A végrehajtási kifogást oké, hogy otthon megírom, és szépen elsétálok a végrehajtó irodába, vagy postán adom fel? A kifogás ellenére licitáljak is a házra, vagy....???? Még mindig sok a kérdőjel! Köszi!
Pimpike, te otthon leszel szíves megírni. Ne feledd, a jogi érdeked csak akkor igazolt, ha az előleget megfizetted, és aktiválva vagy az árveréshez. A kifogásnak nincs halasztó hatálya, úgyhogy valószínűleg meg fogják tartani azt az árverést.
Van már érvényes vételi ajánlat?
Kedves Gerbera! Valószínű, megfogadom a tanácsot, élni fogok a végrehajtói kifogással. Azt még szeretném megkérdezni, hogy a kifogásomat csak a végrehajtó veheti jegyzőkönyvbe, vagy a végrehajtó irodában csücsülő alkalmazott is megteheti ezt? Eddig még nem írtam, de az árverés hétfőn reggel lezárul. Gondolom a végrehajtó nem ül folyamatosan az irodában. Köszönöm!
:) Így már igen, egyetértünk.
Imma, nem értünk egyet.
Ha a hirdetmény tartalma nem a tényeken alapszik, az érvényes vételi ajánlattal záruló árverés esetén komoly bonyodalmakhoz vezethet. Mert például kiderül, hogy tehermentes szerzési szándékkal árverező mégsem veheti birtokba az ingatlant a haszonélvezet miatt. Nem, Imma, ezt a hirdetményt (ha valóban hibás) vissza kell vonni, szükség esetén vissza kell vonatni.
Amit te írsz a fedezetelvonásról, az nem az árverező érdekkörébe tartozik, hanem a végrehajtást kérőébe.
Az teremtene tiszta helyzetet, ha a hirdetményt visszavonják, a vh-kérő peres (vagy egyéb) úton elhárítja a fedezetelvonásra irányuló törekvést, majd a végrehajtó kiír egy újabb árverést, ténylegesen beköltözhető ingatlanra.
Tartok tőle, hogy ez nem helytálló. A végrehajtó esetleges tévedése nem írhatja felül a közhiteles ingatlannyilvántartása bejegyzett jogot. (Még a nyilvántartáson kívüli özvegyi joggal kapcsolatban is lennének kétségeim.)
Szerintem Gerbera ezen az úton ne menj tovább, nem értek veled egyet.
Kifejezetten rossz tanács,ha a hirdetményt megváltoztattatod a tulajdoni lap szerint. Ez az ingatlan az árverési eljárás során tiszta volt, a lenti törvény szerint az ilyen bejegyzés teljesen indifferens az árvereztetővel szemben, végső soron a nyertessel szemben.
6:120. § [Fedezetelvonó szerződés]
(1) Az a szerződés, amellyel harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták, e harmadik személy irányában hatálytalan, ha a szerző fél rosszhiszemű volt, vagy rá nézve a szerződésből ingyenes előny származott.
(2) Ha valaki a fedezetelvonó szerződést hozzátartozójával vagy olyan jogi személlyel köti, amelyben többségi befolyással rendelkezik, továbbá ha jogi személy a tagjával vagy vezető tisztségviselőjével, vagy annak hozzátartozójával köt ilyen szerződést, a rosszhiszeműséget és az ingyenességet vélelmezni kell. Ugyancsak vélelmezni kell a rosszhiszeműséget és az ingyenességet azonos természetes vagy jogi személy befolyása alatt működő jogi személyek egymás közötti szerződéskötése esetén, akkor is, ha közvetlen vagy közvetett többségi befolyás nem áll fenn.
(3) A harmadik személy kérelmére a szerző fél a megszerzett vagyontárgyból való kielégítést és a vagyontárgyra vezetett végrehajtást tűrni köteles.
(4) Ha a szerző fél a fedezetelvonó szerződéssel megszerzett vagyontárgyat rosszhiszeműen átruházta vagy attól rosszhiszeműen elesett, a harmadik személlyel szemben a megszerzett vagyontárgy értékéig helytállni köteles.
(5) A fedezetelvonó szerződés szabályait kell alkalmazni akkor is, ha az előny nem a szerződési jognyilatkozatot tevő személynél jelentkezik.
Csak ismételgetni tudom: Nem lehet egy ingatlan egyszerre beköltözhető, és nem törölhető haszonélvezeti joggal terhelt!
Szólni kell a végrehajtónak, hogy nem jó a hirdetmény, vonja vissza, és fennálló tényekknek megfelelően tűzzön ki újabb árverést, tiszta jogi helyzetet teremtve ezzel. Ha kell, végrehajtási kifogást kell előterjeszteni a hirdetmény ellen. A Vht. 217. §-t értelmezve levezethető, hogy az árverezni kívánó is jogosult ilyenre. Igaz, ahhoz előbb előleget kell fizetni meg aktiváltatni (különben nem tudja igazolni a jogi érdekét), de onnantól jogosult kifogást előterjeszteni. Nem vitatkozni kell itt, hanem cselekedni.
Egyébként ebben a Pimpike által kinézett házban annyi ráció éppen lehet, - ha a haszonélvező nyugati ország állampolgára és/vagy sok-sok éve kint lakik, dolgozik, egzisztencia, nem látták itthon az elmúlt 20 évben, akkor jó eséllyel nem is fog idejönni. Pesten volt több olyan ír, ausztrál, amcsi, norvég, svéd, stb ingatlantulaj aki szó szerint megcsömörlött az országtól. Mondták - vagy így van, vagy nem -, hogy volt olyan, aki az igazságtalannak érzett eljárás ellen eleinte harcolt, de a végére a sok váratlan fordulat és elutasítás miatt annyira elege lett, hogy az árverés után bent maradó, részére visszajáró többmillíó forintra is azt mondta ott dögöljön meg a végrehajtóval, a hitelezővel, a bírósággal, az ügyvéddel meg egész Magyarországgal együtt. Sokan azok közül akik kimentek dolgozni, szintén ívben tesznek arra mi van az itteni ingatlannal, az sem érdekli őket, hogy akár egy kis pénz is visszacsoroghat a magasabb ingatlanárak miatt, annyira rühellik az egészet már és szeretnék kitörölni az életükből ezt a részt. Rágondolni sem akarnak, nemhogy visszajönni, foglalkozni vele, esetleg vitatkozni is még.
Én itt óvatos lennék, mert a vh-jog előtt öt nappal bejegyzett haszonélvezet azt mutatja, hogy mégis foglalkozik az ingatlannal valaki. Ha a végrehajtó azt mondta, hogy nem törölhető, ez többek közt azt is jelentheti, hogy a haszonélvező személyét és a haszonélvezet ellenértékét/okát/stb körültekintően választották meg. (Vagy kell a vhajtó haverjának a ház, de ez már annyira nem jellemző még nálunk a konvergenciarégióban :) sem, nemhogy ott ahol ez a Pimpike féle ház van.)
Valószínűleg...
Gondolom az árverési vevő nem láthatja a végrehajtható okiratot. Így maradnak a valószínűlegek.
Az az ingatlan, ami beköltözhető, az nem terhelt.
Az árverési kiírás az, ami számít, nem az, amit te látsz a tulajdoni lapon. Majd a végrehajtó töröl róla mindent és eredeti szerzőként, teher nélkül tudod megvásárolni.
A bejegyzett haszonélvezeti jog valószínűleg fedezetelvonó.
Ha folyamatban volt a végrehajtás és eközben jegyezték be a haszonélvezeti jogot, akkor az az árverési vevőre nincs kihatással.
