fedezetelvonás

Kedves fórumozók!

A következő esetben szeretném a tanácsukat kérni:
Adott egy adós, két hitellel, amelyekből az egyiket jelzálog biztosítja. A terhelt ingatlanban az adósnak kicsi (10% alatti) részesedése van. Az adós végrehajtás alá került mindkét tartozással. Az adósnak végre sikerült kifizetnie a jelzálogos tartozást, a jelzálog törlése folyamatban van. A többségi tulajdonosok (távoli rokonok-sógorok) eladnák az ingatlant már egy ideje, erre eddig a jelzálog miatt nem volt lehetőség. Az adós rosszul érzi magát, hogy miatta húzódott az eladás, lemondana a vételár rá eső részéről a többi tulajdonostárs részére (teljesen, semmilyen ellentételezést nem kapva; a többiek eddig gondoskodtak az ingatlanról). A vevő nem rokon vagy ismerős.
A fennmaradó tartozás jelentősen nagyobb, mint az adós vagyona (tulajdonrésszel együtt és nélkül is). Fedezetelvonás-e, ha lemond a vételár rá eső részéről?

„Fedezetelvonás-e, ha lemond a vételár rá eső részéről?”

Végrehajtási jog van bejegyezve a másik tartozás miatt a tulajdoni hányadra? Akkor csak azzal terhelten adhatja/ajándékozhatja el, és a fedezetelvonás fel sem merül.

Ha nincs bejegyezve, akkor a Btk szerinti fedezetelvonás csak akkor valósul meg, ha a tartozás fedezete szerződés alapján az ingatlan adott tulajdoni hányada. Gondolom, nem ez a helyzet. Btk. 405. § (1). Itt olvashatsz róla részletesebben: https://www.drkatonacsaba.hu/…ezetelvonas/

Attól, hogy nem bűncselekmény, a Ptk. szerint ez még lehet fedezetelvonó szerződés, ami hatálytalan a követelés jogosultjával szemben. Magyarul, ha az adós odaajándékozza harmadik személynek, akkor a követelés jogosultja ugyanúgy kielégítést kereshet belőle, mintha még az adósé lenne. Ha nem elajándékozza, hanem eladja neki, akkor az is kell, hogy a vevő rosszhiszemű legyen. Ptk. 6:120. §
De egyszerűen meg lehet ezt előzni: Az adós adja el a tulajdoni hányadát, piaci áron, harmadik szermélynek, és a vételárat fordítsa a tartozás csökkentésére.
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

„Fedezetelvonás-e, ha lemond a vételár rá eső részéről?”
Ennek a kérdésnek annyi köze van a felvázolt problémához, mintha azt kérdeznénk, hány éves a kapitány.
Egyébként pedig, ha a zálogjog akadály volt eddig, ugyanúgy a végrehajtási jog is az lesz: a vevő(jelölt) egyszerűen nem akarja így megvenni az ingatlant. A megoldás: Vht. 157. § a terhelt tulajdoni illetőség vonatkozásában, vagy pedig megegyezés a vh-jog jogosultjával a kiengedésről. Mindkettőhöz olyan vevőjelölt kell, aki nem ijed meg egy kis bonyodalomtól.

log,

Tulajdonjogról nem lehet "lemondni", még a pénzről sem - legalábbis jogi szempontból. Ha ellenérték nélkül juttatsz valakinek pénzt/ingatlant/ingóságot, azt a jog ajándékozásnak hívja.
És a megajándékozottnak bizonyos feltételek esetén tűrnie kell, hogy azt a végrehajtó az adós tartozása fejében lefoglalja.

De ha úgy érted a végrehajtást, hogy az ingatlanon nincs végrehajtási jog bejegyezve, vagyis azt a végrehajtó nem foglalta le, akkor minden további nélkül eladhatod. A kapott pénzt persze a hitel törlesztésére kellene fordítani, de ha nem ezt teszed, és olyan helyen tartod, ahol a végrehajtó nem fér hozzá (barátodnál, párnacihába, kertben elásva), akkor azzal nem fog tudni mit kezdeni.

Tisztelt drbjozsef!

Köszönöm a választ, akkor ezt értettem félre. A végrehajtó nem terhelte meg az ingatlant ezzel a tartozással kapcsolatban, pedig már egy ideje (évek óta) folyik a végrehajtás (gépjárműhitel volt, a kocsit már szintén régen elárverezte a végrehajtó). Tehát akkor nem az adós vagyonának csökkenése a fedezetelvonás, hanem csak az adott tartozáshoz tartozó fedezet elvonása. Az adós jövedelmét (nyugdíj) tiltja a végrehajtó. Ha az adós számlájára érkezne az összeg, akkor az ugyanúgy tiltás alá esne, ugye?

log,

Az adósnak kötelessége magától is kifizetni a tartozását. Ezért minden olyan összeg "fedezetelvonás" tulajdonképpen, amelyhez hozzájut, de mégsem történik belőle törlesztés. De hogy ezt érvényesíteni is tudja-e végrehajtó, aki a fizetési kényszert alkalmazhatja, az más kérdés.

Ha nem foglalta le az ingatlant, nincs bejegyezve elidegenítési tilalom, akkor azt el tudja adni az adós. Ha végrehajtási jog van bejegyezve csak, akkor is el tudja adni, de csak ezzel a teherrel, így meg nyilván nem veszi meg senki tőle, pláne, ha a tartozása több is, mint a részének az értéke.
De ha nincs bejegyezve egyik sem, akkor tehermentesen tudja eladni, amely eladás jóhiszemű, harmadik féllel szemben hatályos és érvényes lesz, tőle ez esetben nem követelhető vissza az ingatlanrész. Aki viszont ingyenes juttatásként kapja, attól elvileg igen, bár nem egyszerűen.
Hogy a vételárral mi lesz, az más kérdés. Ha kápé megkapod, akkor arra nehezen teszi rá a kezét a végrehajtó. Ha bankszámlára érkezik, akkor inkasszóval (hatósági átutalás) lenyúlhatja róla, de azt a végrehajtó 35 napra adhatja ki, persze, akár többször is, de ha éppen nincs a számlán inkasszó, és a végrehajtó nem tud az ingatlan eladásról, akkor megelőzheted.
Vagy, akár más (rokon) számlájára is utaltathatod, nem tilos az sem.

Azt azért megjegyzem, hogy a kamatok és a költségek miatt a tartozás minden nappal nő, érdemes minél előbb kifizetni, ha már folyik a végrehajtás. A halogatással csak többet kell fizetni...