Bt-felelősség

Noemi,

Milyen régi tartozások? alsovonal kérdésében szereplő gázművek tartozások?
Honnan tudhatná azt bárki, a gázműveken kívül? Annyi minden megszakíthatja az elévülést, vagy nyugodhat, hogy biztos az adós sose lehet az elévülésben.

Ezek a régi tartozások nem évültek el?

Köszi drbj, így már világos!
Egy ellentmondást megér azért, van közte 2015-ös díjtétel is, ami eséllyel elévült már.

OFF: nem nagy összeg (nyugi major, gyűjteni nem kell), de költségkímélőbb lenne, ha az MBVK oldalán e-aláírás nélkül is lehetne ellentmondást beadni, semmint hogy ilyen piti dologgal zargatok egy ügyvédet, akinek a munkadíja kb. ugyanannyi lesz, mint az eséllyel elévült tételnek.

alsovonal,

„3:139. § [A tagok helytállása a társaság kötelezettségeiért]
(4) A társaságba belépő tag a belépése előtt keletkezett társasági kötelezettségekért a többi taggal azonos módon köteles helytállni. A tagok ezzel ellentétes megállapodása harmadik személyekkel szemben nem hatályos.
vs.
BH2013. 130 A közkereseti társaság tagja és a betéti társaság beltagja a tagsági jogviszonya megszűnéséig esedékessé vált társasági tartozásokért tartozik helytállni [2006. évi IV. törvény 97. § (3) bekezdés, 104. § (1) bekezdés, 108. § (3) bekezdés].”

Én nem értek hozzá, de szerintem itt nincs "vs". Ezek nem ellentétesek egymással. A Ptk. arról rendelkezik, hogy a BELÉPŐ tagnak milyen felelőssége van, a BH pedig arról, hogy a KILÉPŐ tagnak milyen felelőssége van.

Ha valaki kilép a cégtől, akkor az ez után keletkező tartozásokért nem felel. Ha valaki belép a cégbe, akkor a belépése előtt keletkezett tartozásokért is felel. Nincs itt semmilyen ellentmondás.

És előtte még a Bt. vagyonát is viszik és ha majd az nem elég utána a sógorét :-)

Szerintem gyűjtsétek a pénzt.
.
A bt tagja a tagsági viszonya fennállásáig tartozik felelősséggel, de uj belépéskor felelősséggel tartozik a bt korábbi tartozásaiért is.
.
Ez a ti esetetek is.

also..

a majd szó meg van....

majd neked is meg lesz, ha a fizetési meghagyás jogerőre emelkedett....

Vad: a majd szó megvan neked?

KBS, drbj, gerbera, papi segítsetek kérlek! :)

„"FMH. érkezett a BT-nek egy 2014-2017. közti gáztartozás miatt, majd ellentmondunk ennek.”"

Mi lett az ellentmondás eredménye? Addig kár erről beszélni. Ha pedig majd elvesztitek akkor viszont abban benne lesz ki a fizetésre kötelezett,,,,,,

Sziasztok!

Ez most saját sztori, avagy családi vállalkozás? Soha többet!

Volt egy KKT., amit testvéremmel közösen örököltünk édesanyám halála után. 2021-ben arra jutottunk, hogy a vállalkozást nem folytatjuk együtt, viszont a könyvelő nem javasolta az azonnali megszűnést. (2-3 év "altatás" kellett akkor még a cégnek)

A főállású tag után fizetendő járulékokat nem akartuk évekig fizetni, így nővérem helyett a férje lett a KKT. másik tagja, mert neki volt/van 8 órás munkaviszonya, így a járulékok (nem)fizetésének kérdése tisztázódott.

2022. márciusában úgy döntöttem, hogy a vendéglátást, mint "örökségemet" nem hagyom, ezért egyéni vállalkozó lettem, ami aztán kizárta a KKT. tagságomat. Lévén, hogy nem volt a "helyemre" senki, így a társasági szerződést módosítottuk és a KKT-ből BT-vé alakultunk, mert BT-kültagként már lehett egyéni vállalkozó.

Tehát röviden most a BT. beltagja a sógorom, én kültag vagyok.

Eljutottam a kérdésig is, bocs, ha hosszú volt.

FMH. érkezett a BT-nek egy 2014-2017. közti gáztartozás miatt, majd ellentmondunk ennek.

A kérdés az, hogy a sógorom felelőssé tehető-e (fizetés letiltás a munkahelyén stb.) a tartozás miatt, ami ugye nem az ő cégtagságának idején keletkezett, hanem jóval előtte vagy ezért a tartozásért csak az akkori tagok (nővérem és én) felelünk a magánvagyonunkkal is?

Ezeket találtam, de ezek csak összezavartak, most akkor mi van? :D

„3:139. § [A tagok helytállása a társaság kötelezettségeiért]

(4) A társaságba belépő tag a belépése előtt keletkezett társasági kötelezettségekért a többi taggal azonos módon köteles helytállni. A tagok ezzel ellentétes megállapodása harmadik személyekkel szemben nem hatályos.
vs.
BH2013. 130 A közkereseti társaság tagja és a betéti társaság beltagja a tagsági jogviszonya megszűnéséig esedékessé vált társasági tartozásokért tartozik helytállni [2006. évi IV. törvény 97. § (3) bekezdés, 104. § (1) bekezdés, 108. § (3) bekezdés].”

Köszönöm válaszaitokat!

Egyetértve a kollégákkal, azért egy büntető feljelentés indokoltnak látszik. (Nektek ettől nem lesz sokkal jobb, de nehogy már ez az álkönyvelő röhögve megússza.)

A felelősség a beltagé, legfeljebb az őt ért kár megtérítését követelheti a könyvelőtől.

Finoman szólva itt bűzlik az egész, kezdve ott, hogy egyrészt 10 évre nem lehet beadni önellenőrzést, másrészt nem tudom mit jelent a nullára bejelentett alkalmazott. Bár hozzátenném, hogy ebből az sem derül ki mi az anyósodék felelőssége és mi a könyvelőé, mert az is enyhén szólva gyanús, hogy ők nem tudtak semmiről (könyvelőt váltani, szerződés nélkül aki hatalmas visszaigénylést ígér, nekem nagyon "meseszerűnek" tűnik). Ha tényleg fel akarják "göngyölíteni" az ügyet jó úton járnak, ha normális könyvelőt választanak, de ettől függetlenül a felelősséget valószínűleg nekik kell vinniük.

Párom szüleinél problémák merültek fel a könyveléssel. 1,5 éve könyvelőt változtattak és teljes mértékben megbíztak az újban, azonban kiderült, hogy átverés átdozatai lettek.
Sztori:
1.
1,5 éve az új könyvelő hibákat vélt felfedezni a korábbi könyvelő munkájában és állítása szerint jogosan kb. 60Millió Ft visszatérítésre számíthatnak, de az önellenőrzésekre ki kell fizetni 10 évre a dajakat, de azt vissza fogják kapni. Ezt a könyvelőnek kifizették kp-ban, minden átadási papír nélkül. Különböző indokokkal az ügy azóta húzódik, de a navnál érdeklődve, semmi ilyen ügye nincs a Bt-nek.
2.
Egyik alkalmazott táppénzre menne, de kiderült, hogy a járulékok mind 0 értékkel vannak lejelentve. Könyvelő indoka, hogy szándékosan így lett csinálva, mert a korábbi igényelt pénz ezt fedezi és még nekik tartozik az apeh. Ez tutira kamu.
3.
A köynveléseket szerintünk csak hasra ütés szerűen végezte el és a könyvelési anyagot sem hajlandó átadni.
4.
Feltételezzük, hogy a számlákkal is trükközött, mivel pár számlamásolat előkerült anyósoméknál és kiderült, hogy a cég már nem létezett a szála kiállítási időpontjában. Sajnos fizikailag csak az anyósomék kezén végigmenő számlák másolata van meg.
5. Minden ügyintézés a cég ügyfélkapuján keresztül működött, nincs a könyvelővel szerződés és nincs bejegyezve a cég képviselőjeként.

Én, mint jogilag tájékozatlan, azt veszem le, hogy a könyvelő "nem is létezik" és minden felelősség a beltagé, sőt még mi vagyunk a felelősek.
Milyen lehetőség van ennek a rendezésére? Ki tud ebben segíteni? Hogyan kezdjük el felgöngyölíteni az ügyet?

Egy új könyvelővel már vizsgáltatjuk, "amit lehet" és valóban nagy a gond.

Válaszokat előre is köszönöm!

Hát, azért eltértünk. És bár a fő kérdés vonatkozásában én is erre a válaszra hajlok, szerintem konkrét eseti döntés nélkül a jelenlegi szabályozás alapján azért biztosra ez nem válaszolható meg.

Nem tértünk el a lényegtől. A bt. beltagja onnantól mentesül a helytállási kötelezettsége alól, amikor a beltagi jogviszonya megszűnt,még ha ezt a cégbíróság később is jegyezte be.

Szerintem eltértünk kicsit a lényegtől. Az viszonylag nyilvánvaló, hogy a Bt. beltag felróhatóságtól függetlenül helytáll a tartozásokért.

Az más kérdés, hogy adott esetben leperelheti máson utólag, de neki magának helyt kell állnia. Itt a nagy kérdés az, hogy jelen esetben megállapítható-e a helytállási kötelezettség.

Nyilván a másik beltag (aki anno a szerződést is aláírta és jelenleg is a beltag) is felelős/helyt kell állnia, de ha egyébként a kérdéses kilépett beltagnak van helytállási kötelezettsége, akkor neki ki kell fizetnie a felperesnek (a másik cégnek) a pénzt.

Az egy dolog, hogy esetleg a cég ellen felszámolás indul, de annak nagy jelentősége nincsen, mert az nyilvánvaló, hogy a Bt. nem tud fizetni.

A jogalap nélküli gazdagodás és ügyvezetői felelősségre vonás érdekes felvetés. Viszont mivel mint kiderült, a jelenlegi beltag (aki a szerződést is kötötte) sem dúskál a pénzben, tehát végső soron mégiscsak a volt beltagon lehetne behajtani a pénzt, ezért nagyon lényeges, hogy perelhető-e eredményesen.

„Kiskorú gyermeked foci labdával kirúgja a szomszéd ablakát. A gyermeked a felelős, de Te vagy helyt állni köteles.”

Ehhez képest ezt az 1959. évi IV. tv. így írta le:

Felelősség olyan személyek károkozásáért,
akiknek belátási képessége hiányzik vagy korlátozott

Ptk.347. § (1) Akinek belátási képessége hiányzik vagy fogyatékos, felelősségre nem vonható. Helyette gondozója felel, kivéve, ha bizonyítja, hogy a felügyelet ellátása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

Éppen ez mutatja a legjobban, hogy puszta terminológiai pontosításról van szó és nincs tényleges változás. (Bár éppen itt a felügyelet ellátása körében van vétkességi elem. A fokozott veszéllyel járó tevékenység szerintem jobb példa, és a régi Ptk. 345. § ott is felelősséget említ.)

„Pontosan ezért jelent.”

Ha jelentene, akkor éppen szigorodna a szabály, hiszen nem kívánja meg a vétkességet, tehát éppen kedvezőtlenebb lenne a volt beltagra. De az eddigi bírói gyakorlat is valójában helytállásból indult ki.

„A cég fizetésképtelen, az ügyvezető meg nem gazdagodott.”

Akkor fel kell számolni.
Az ügyvezető felelőssége: Ptk. 3:24. (1) bek.

Felelősnek lenni és helytállni nem ugyan az a jogi kategória.
Példával szemléltetem: Kiskorú gyermeked foci labdával kirúgja a szomszéd ablakát. A gyermeked a felelős, de Te vagy helyt állni köteles.

Pontosan ezért jelent.

Épp ezért kellett kicserélni a szóhasználatot, hogy dogmatikailag fedje a valós tartalmat. És épp ezért nem jelent a szabály értelmezésében változást a módosult elnevezés.

Egy tanulmány szerint a mögöttes felelősség terminológialag felróhatóságot és vétkességet is feltételez, míg a helytállási kötelezettséghez ilyesmi nem kapcsolható. Nem csak egyszerűen átnevezésről van szó.

A cég fizetésképtelen, az ügyvezető meg nem gazdagodott.