Bt-felelősség

Szia Sejk!
A kültagi felmondásodat, be kell jelenteni a cégbírósághoz, társasági szerződés modosítását kell kérni!!
Az, hogy nem is értesítettek, az nagyon nem, helyes, mert a kültagnak is van névértéken tagi hozzájárulása, és legalább azt az összeget neked ki kell fizetniük.

A beltag egyetemlegesen, teljes vagyonával felel, ő a cég hivatalos képviselője. A kültag a bevitt vagyoni összeg határáig. Tehát, ha 5000 Ft-ot vittél be a cégbe, ennyi összegig vagy felelős. Ha benne van a cég nevében a te neved is, akkor tényleg te is felelős vagy! Ez így igaz! Többi kérdésedre nem tudok válaszolni, az előzőeket én is magánszorgalomból érdeklődtem meg annak idején.
Segítsetek azonban abban, hogy kérhetem-e a bt beltagjának elszámolását irányomba,ha felmondtam illetve "letöltöttem" a rendes felmondási időmet!

sziatok!

BT tagjainak felelőssége ügyében kérném segítségeteket!
1.a kültag-beltag felelőssége hogyan oszlik meg?
2.hallottam olyat is, hogy kültagként is lehet teljes vagyoni felelősségem akkor, ha az én nevem szerepel a cég neveként is. (számomra ez nagyon jó lenne!)erről tudtok valamit?
3.más megyében van a telephely és a működés helye. a működés helye szerinti cégbíróságon be kell jelenteni ezt?
4. pontosan hol lehet ennek utánanézni? (melyik tv-ben?)

köszönettel: hercseg

Sziasztok!
Jó hogy megtaláltam ezt az oldalt! Egy bt-nek vagyok a kültagja, (a beltag a volt feleségem). Kültagsági viszonyomat az év elején írásban felmondtam 90 napos felmondási idővel. A mai napig nem érkezett írásos válasz felmondásomra. A bt vagyoni helyzetéről közel 4 éve nem tudok semmit, hiába kértem több alkalommal -írásban- is a tájékoztatást. Kérdésem: van-e jogom arra, hogy a beltag elszámoljon velem, kell-e tájékoztatni engem a bt jelenlegi vagyonmérlegéről? Ezekhez ugyanis ragaszkodnék, de a beltag közölte velem, hogy felmondásommal automatikusan kizártam magam a bt-ből és ezáltal neki nincs semmiféle elszámolási kötelezettsége velem szemben. Hogy is van ez?!?

Érdemes a CD jogtárakban a BH-k körében rákeresni a témára,, ott találhatsz jogeseteket (akinek van CD jogtára az meg tudja mutatni, hogy hogy müködik, a döntvénytárban találod a BH-kat). Praktikákat nem tudok igazán mondani, mert az ötletek mindig akkor merülnek fel, amikor valami probléma van. Légy kreativ. Mindent szabad ami nem tilos. Egyébiránt meg ülj le tárgyalni és tartsd szem előtt, hogy egy per mindig sokáig tart, a kimenetele sosem ezer százalék, az ügyvédek meg iszonyat drágák, perveszteség esetén pedig az összes perköltséget a vesztes fizeti tehát gazdaságosabb megegyezni. Ezt emlitsd meg az ellenfélnek is, na meg azt is, hogy belefuthat egy bűntetőeljárásba is egy fedezetelvonással, és annyit az egész nem ér.

üdv
Ha tudsz olyan oldalt ahol praktikák, megtörtént esetek, esetleg idevágó jogszabályok, joghézagok, vagy bármi ami az esetemmel összefügg, azt megköszönném.

B.G.

válaszodat köszönöm.
a vagyonbiztosítási zárlat jó ötlet volt.
eszembe nem jutott volna.
és láss csodát ma ezt telefonon megemlítettem neki, és egyből más stíylusban beszélt.!
érdekes.
sokszor ennyi is elég, egy eldobott szó, egy satnya utalás, és megváltozik rögtön a nézőpont.
addig változott hogy eddig megállapodás, vagyoni osztoszkodás, eddig szóba sem került, mindíg lecsapta a telefont, most meg egyből sikerült.
aki bt. -ben gondolkodik, az jól gondolja meg.
üdv.

Nézzük előbb a hitelezőt. Õt nagyon nem érdekli, hogy a két beltag egymás közt majd hogy rendezi, meg akarja kapni a pénzét, az egyetemleges felelősség épp arról szól, hogy akár az egyiktől is követelheti az egészet.

Te viszont per nélkül semmiképp sem tilthatsz, tiltathatsz le semmit a volt beltagtól, hiszen tisztázni kell, hogy végül is mennyivel tartozik pontosan. Viszont kérhetsz biztositási intézkedésként zárlatot a meglévő vagyonára ha van neki.

Sajnos ez a hátránya a Bt-nek, főleg, ha a másik beltag tudvalevőleg vagyontalan.

Az ilyen emberrel azt lehet tenni, hogy nem társulunk vele. Ha már megtörtént, tanulunk a dologból, és legközelebb olyan személyt választunk másik beltagnak, akinek van vagyona.

Nekem nincs jobb ötletem, talán másnak.

üdv.
kérdésem lenne, akár csalafintaságot is elfogadok, válasz, vagy segítség ként.
tehát:
adott egy 5 éve működő bt, 2 beltag, 1 kültag.
törzstőke, 3*5000 ft. egyenlő arányban.
az egyik beltag részéről, tagi kölcsön van bent a bt-ben, 1,5 m. ft.
a bt össz vagyona, kb, 1,8 m.ft.
a bt tartozása, 2,5 m.ft.
a másik beltag, azonnali felmondást ad be, hütlen kezelésre hívatkozva. / ok nélkül, bizonyíthatóan !/
tehát felmond.
a kiléptető papírjait azonnal ki kell adni, mert különben a jogfolytonossága megszűnik.
tehát papíron elment, maradt a felelősség tisztázása, a vagyoni elszámolás.
ha kijelenti hogy semmi sincs a nevén, és nem tud fizetni, akkor mi van ?
a következő munkahelyén a havi járanóságából levonható ?
egyáltalán hogy tudok a pénzemhez jutni ? ami az ő része lenne ?
jelenleg minden lizingszerződésünk, az én ingatlanomra terhelt, tehát ha be is perelem akkor is 2-3 év mire megállapítanak valamennyi összeget, de akkor is kétséges hogy honnan tudja kifizetni.
pedig egyetemleges felelősség van a társasági szerződésben, a beltagok részéről.
addig is nekem azonnal ki kell fizetnem minden tartozást, / honnan ? / külömben árvereznek.
mit lehet tenni az ilyen aljas emberrel ?
hogy és hol tudnám megfogni ?
előre is köszönet.
B.G.

Ha jön a foglaló, nem elég magyarázkodni. Az ugyanis foglal, mindent ami ott van, hisz alapvélelem, hogy a székhelyen csak a cég vagyona található. Bizonyitani kell, hogy az nem cégvagyon. Tehát ez esetben nem árt kötni egy bérleti szerződést, mely szerint a Bt. bérli a székhelyéül szolgáló lakást és a benne lévő butorokat, használati tárgyakat.

Természetesen lehet. Felelősség nem sok, csak legfeljebb a székhelyre érkező levelekkel és megkereséssekkel kell bajlódni, illetve ha jön az APEH foglalni :-(, akkor magyarázkodni kell, hogy nincs a lakásban cégvagyon!

Kedves Szakértők!
A kérdésem a következő lenne. A férjem egy bt. kültagja lenne és a mi lakásunk lenne a Bt. székhelye. Lehetséges ez? És ha igen, akkor az felelősség szempontjából mit jelent? Előre is köszönöm. Üdv

Mikud: Köszönöm a választ, most már világos.

Dorem: Nem, nem lehet. Mikudnak igaza van.

Jelen helyzetben azt teheted, hogy vagyonjogi szerződést kötsz, hiszen azt tudod bizonyitani, hogy az esküvőd előtt volt különvagyonod, és a pénzt az uj házra forditottad. Annak a külnvagyonnak az erejéig nem felelsz. " Ezt tudom, értem is.
bankszámláról is kérj igazolást - adnak - és azt is vedd bele a vagyonjogi szerződésbe, hogy azt is az uj házra forditottad.

Konkrétan, hogy miről beszéltem eredetileg. Én vagyok a kültag, mint feleség. 18 éves koromban nevemre került egy lakás. Esküvőm előtt vásároltam egy ingatlant, ahol részben a lakás értékéből építkeztünk, akkor már közösen. A szerződésben utalva lett, hogy az a pénz a házra lesz költve. Illetve a bakszámlámon volt egy bizonyos pénzösszeg, ami szintén erre lett fordítva. Csak arról sajna nincs papírom, illetve nem tudom, hogy ha kérek utólag kivonatot, ér-e valamit. Valamint van 4 MFt hitelünk, ahol a férj adóstárs.
Ez az előzmény.
Menet közben alapítottunk egy Bt-t, mégpedig a múlt héten. Nem a törvény kijátaszása miatt kérdezem, csak egyszerűen nem szeretném elveszíteni a házamat, ami gyakorlatilag szüleim segítségével épült, illetve megélni szeretnénk a BT-ből, és nem másra kívánjuk felhasználni.
Mindenesetre köszönöm a hozzászólásokat, úgy látom, kérdés esetén ezen el lehet vitatkozni.

Derill kedves!

A tegeződésre vonatkozó ajánlatot köszönöm, megtisztelsz.

Nem értem, hogy mi nem világos mindabban, amit leírtam. Olvasd csak el alaposan.

Azt írod:
„A házassági vagyonközösség valószinüleg csak elmélet, ha kötöttek korábban egy vagyonjogi szerződést - mondjuk épp a Bt. miatt - ami szerint a nő különvagyona minden, épp azért, hogy a hitelezőket kijátszák valahogy.”

Az a kérdés, hogy mi tartozik a vagyonközösségbe és mi nem, az nem elmélet kérdése, hanem a jog által nagyon pontosan definiált konkrét dolog. Nem attól lesz valami külön vagyon, hogy csak az egyik házastárs nevén van. Így például egy ingatlan nem attól lesz csak az egyik házastárs különvagyona, hogy 1/1 az ő tulajdonát képezi az ingatlannyilvántartásban. Magyarul nem a szerzés határozza meg elsősorban a házastársak vagyonjogi helyzetét, hanem az a megállapodás, amelyet a felek a vagyontárgyakról kötöttek. Ennél fogva egyáltalán nem garancia az, hogy az adott ingatlan 1/1 a férj nevén van arra, hogy az nem része a házastársi vagyonközösségnek.

Abban az esetben, ha a házassági vagyonjogi megállapodást, amely a közös vagyon köréből kivesz bizonyos vagyonelemeket, azért kötötték, hogy így a hitelezőket kijátsszák, adott esetben érvénytelennek lehet tekinteni, mint fedezetelvonó ügyletet. Nem garantált tehát az, hogy a teljes biztonság elérhető.

Azt is írod:

„Jelen esetben azonban véleményem szerint bejön a házastársi felelősség is, hiszen ne felejtsük el, hogy házastársak által alapitott Bt-ről van szó, ahol a beltag köt szerződéseket, és történetesen ez a beltag egyben a kültag házastársa is.

Véleményem szerint ráadásul a bt. által - a beltag képviselő által - kötött szerződések is visszterhesek - hacsak nem jótékonysági egylet a bt. Attól pedig, hogy a bt. nevében köti a szerződéseket, az ő mögöttes felelőssége miatt fennáll az anyagi felelőssége is, a házastársnak pedig a házastárs által kötött ügyletek miatti felelőssége.”

Mindebből viszont az tűnik ki, hogy nem értesz egy lényeges dolgot. A bt. által kötött ügyletet nem a beltag köti, hanem a társaság. A társaság nem cselekvőképes, ezért képviselő jár el a nevében. A képviselő az üzletvezető, aki adott esetben nyilván beltag is A társaság a képviselt személy aktusai által válik jogok és kötelezettségek alanyává. (Ez nem társasági jog, hanem kötelmi jog általános rész, majd ezt is figyelmesen tanuld, vagy ismételd át.:)

A tagok személyes felelőssége - a bt. esetében csak a beltagé - kizárólag mögöttes jelleggel vetődik fel, mégpedig kizárólag bt. ügyletkötése kapcsán.

Soha semmilyen társasági formánál nem a törvényes képviselő felel a táraság által megkötött ügyletért harmadik személyekkel szemben, hanem maga a társaság. A korlátlanul felelős beltag felelőssége ezen ügyletért nem abból fakad, hogy az ő neve szerepel az ügyleti megállapodáson, hanem a Gt. beltagi felelősségre vonatkozó rendelkezéseiből. A korlátlanul felelős beltagi státusz sok esetben egybeesik a törvényes képviselői státusszal is, de ez nem szükségszerű.

Még egyszer: a bt. ügyletét tehát nem a tag köti, hanem maga a társaság, csak mint képviselő jár el az üzletvezető-beltag.

A társaság által kötött jogügylet egyáltalán nem azonos azzal, amelyről a Csjt. beszél, amikor a visszterhes ügyletek vonatkozásában fennálló házastársi hozzájárulást vélelmezi. A házastárs nem felel a beltag vagy az üzletvezető által a Bt. nevében kötött ügyletért a Csjt. általad hivatkozott szakasza alapján.

Semmi köze nincsen tehát egymáshoz a bt. által kötött ügyletnek, illetve az ezen ügyletért való esetleges tagi helytállási kötelezettségnek és a házastárs által kötött ügyletekért való másik házastárs felelősségének.

A Csjt. 30.§ ugyanis kizárólag a házastársi közös vagyon terhére kötött visszterhes ügyletekről beszél. A bt. által kötött ügylet nem a házastársi közös vagyon terhére, hanem a a bt. a saját vagyonának terhére jön létre. Az egy másik kérdés, hogy adott esetben a házastársi közös vagyonba tartozó dolgokra lehet ennek kapcsán végrehajtást vezetni.

Lásd tisztán Derill kedves, a bt. vagyona független a házastársi vagyonközösségtől. A bt. tagjai a vagyonból a társaság fennállása alatt nem követelhetnek részt, csupán osztalékra jogosultak. Értelmetlen ebbe a körbe a tagok házassági vagyonjogi viszonyait bevonni.

Egyébként a Csjt 29-30 §§-ban lefektetett vélelemnek meg az az alapja, hogy a házastársi vagyonközösség fennállása alatt abból kell kiindulni, hogy a felek a közös vagyon terhére szereznek még akkor is, ha csak az egyikük jognyilatkozata révén. Még egyszer mondom, ennek a bt. által kötött jogügylethez semmi köze.

A házastársnak legfeljebb tehát a bt. tartozásához lehet köze, de nem a Csjt. 30.§ alapján, hanem azért, mert beltagként felel és mint házastárs a tulajdonközösség révén a házassági vagyonközösségbe tartozó dolognak fele részben tulajdonosa.

Ha még mindig nem világos, szólj, magyarázhatom tovább is…:)

Mikud:
Nem értem amiket irsz, miért irod, szerintem félreértettél valamit.

Ahogy én értelmeztem, házaspárról van szó, ahol a pasi beltag, viszont nincs a nevén semmi, a nő pedig kültag, minden vagyontárgy az ő nevén van.

A házassági vagyonközösség valószinüleg csak elmélet, ha kötöttek korábban egy vagyonjogi szerződést - mondjuk épp a Bt. miatt - ami szerint a nő különvagyona minden, épp azért, hogy a hitelezőket kijátszák valahogy.

Tehát a kérdés az, hogy itt bejön-e a házastárs felelősségének kérdése a házastársa tartozásaiért, mert ha igen, akkor felesleges a hókuszpókusz. Ezt kérdezte dorem.

A bt. fizetésképtelensége esetén - mint emlitetted - bejön a beltag mögöttes felelőssége.

Jelen esetben azonban véleményem szerint bejön a házastársi felelősség is, hiszen ne felejtsük el, hogy házastársak által alapitott Bt-ről van szó, ahol a beltag köt szerződéseket, és történetesen ez a beltag egyben a kültag házastársa is.

Véleményem szerint ráadásul a bt. által - a beltag képviselő által - kötött szerződések is visszterhesek - hacsak nem jótékonysági egylet a bt. Attól pedig, hogy a bt. nevében köti a szerződéseket, az ő mögöttes felelőssége miatt fennáll az anyagi felelőssége is, a házastársnak pedig a házastárs által kötött ügyletek miatti felelőssége.

Ha ez nem igy lenne, ez lenne a legjobb "jogszerű" módja mások megkárosításának, és a bt. kültagjának meggazdagodásának.

Ha tévedek, gondolom ugyis javitasz, max. elvitázunk. Nem kétlem, hogy cégből ezerrel jobb vagy mint én - én csak most tanulom, de igyekszem:) - viszont ez igy logikus.

(bocsánat a tegező stilusért, de én vagyok a nő, kérlek tegeződjünk:) előre is köszönöm!)

mellesleg, a Derlill által hivatkozott jogszabályhely a 30. § (2) bek.

Üdv.
Udvarhelyi Miklós

Derillt helyesbítve hadd mondjam inkább a következőt azon beltag felelősségéről, akinek nevén a házastársi vagyonközösség vagyontrágyai nem szerepelnek.

A Bt. Beltagja a társaság tartozásaiért felel mégpedig korlátlanul. Ez annyit jelent, hogy amennyiben a társaság vagyona a tartozásokat nem fedezi, a hitelezők a beltag ellen fordulhatnak és a vagyonára végrehajtást vezethetnek.

A felvetett probléma alapkérdése nem az tehát, hogy melyik ügylet, kinek a hozzájárulása mellett köttetett, hanem az – ha jól értem-, hogy az előbbi esetben pontosan mely vagyoni körre vezethető a végrehajtás.

A házastársi vagyonközösség fennállása alatt szerzett vagyon esetében a családi jog a közös tulajdon vélelmét állítja fel. Ez annyit jelent, hogy amíg ezt a vélelmet meg nem döntik, azaz az ellenkezőjét nem bizonyítják, a házastársi vagyonközösség – amíg a házastársak közösen gazdálkodnak – fennállása alatt szerezett vagyontárgy ½ illetősége a férj, a másik ½ illetősége a feleség tulajdona.

Ennél fogva ha a kültag a férj, beltag a feleség és minden közös vagyon, akkor a kültag nem a beltaggal azonos módon felel, hanem a fenti vélelemből kiindulva a beltag feleség ellen hozott ítéletet végre lehet hajtani a kültag férj nevére bejegyzett ingatlan ½ illetőségén. A másik ½ illetőségén nem.

Az előbbi vélelem azonban megdönthető. Mégpedig úgy, hogy bizonyítjuk az adott vagyontárgy különvagyon jellegét. Ez vagy öröklés útján szerzett vagyon, vagy a házassági vagyonközösség kezdete előtt szerzett vagyon, vagy olyan vagyon, amely tulajdonjogi sorsát a felek szerződésben rendezték.
Vegyünk egy példát: megállapodik a kültag férj és a beltag feleség arról, hogy azért kerül az adott ingatlan kizárólag a férj nevére, mert az a férj különvagyonának részét képezi.
Ebben az esetben a beltag feleség elleni ítéletet a kültag férj nevére bejegyzett ingatlanon vagy egyéb vagyontárgyon már nem lehet végrehajtani.

Amit kedves Derill a családjogi törvényből meghivatkozott, az a házastárs által vállalt visszterhes – ellenérték megfizetése melletti - kötelezettség, amely miatt a másik házastárs is helytállni tartozik.
A bt. tartozása, amelyért a beltag mögöttes felelősséggel tartozik, azonban nem vonható ebbe a körbe.

A házastársi vagyonközösség miatt ugyanugy felel, mintha a beltag nevén lenne. A különbség annyi, hogy ilyen esetben nem mint beltag vagy mint kültag, hanem mint házastárs a házastársa tartozásaiért. Kivétel ez alól, ha a házastárs különvagyonából alapitotta a Bt.-t a házasságkötést megelőzően.

Csjt. 29. § (2) Bármelyik házastársnak a vagyonközösség fennállása alatt kötött, az előbbi rendelkezés alá tartozó visszterhes ügyletét a másik házastárs hozzájárulásával kötött ügyletnek kell tekinteni, kivéve, ha az ügyletkötő harmadik tudott, vagy a körülményekből tudnia kellett arról, hogy a másik házastárs az ügylethez nem járult hozzá. Ha azonban a házastárs az ügyletet a mindennapi élet szükségleteinek fedezése körében kötötte, a másik házastárs csak akkor hivatkozhat hozzájárulásának hiányára, ha az ügylet megkötése ellen az ügyletkötő harmadik személynél előzőleg kifejezetten tiltakozott.
(3) Az előbbi rendelkezések alapján a másik házastárs felelőssége a házastársa által kötött ügyletért harmadik személlyel szemben a közös vagyonból reá eső rész erejéig áll fenn.
(4) A házastárs olyan tartozásáért, amely az előbbi rendelkezések szerint nem mindkét házastársat terheli, mind különvagyonával, mind a közös vagyonból reá eső résszel felel.

Sziasztok!
A segítségeteket szeretném kérni.
BT beltag-kültag alapvető felelősségét ismerem. Mi van akkor, ha a beltag nevén nincs semmi, csak a kültagén, és házaspárról van szó? Ilyenkor hogy oszlik a felelősség?
Köszönöm.