székhely változás

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Nagyon szépen köszönöm a részletes felvilágosítást!

Üdvözlettel: Zoltán

Ha a jogosult a dolgot megfelelő határidő alatt felszólításra nem szállítja el, és annak máshol való elhelyezése aránytalan nehézséggel vagy a költségek előlegezésével járna, a jogalap nélküli birtokos a dolgot értékesítheti vagy felhasználhatja.
A gyorsan romló vagy az olyan a dolgot, amelynél a késedelem jelentős értékveszteséggel járna - ha lehetséges - értékesíteni kell vagy fel kell használni.
Az értékesítésből befolyt összeg vagy a felhasznált dolog ellenértéke a jogosultat illeti meg.

A vevők már nem fiatalok! Félnek mindentől, főleg, hogy a későbbiekben esetlegesen megfenyegetik őket...
De a kérdésem az volt, hogy nekem milyen jogaim vannak, illetve mit tanácsolnak mit tegyek?

Köszönettel: Zoltán

No, az azért nem így megy.

De a vevőt nem értem. A telek áráért kap - legalábbis birtokba - egy mobilgarázst, meg ki tudja, még mit. Más súlyos bérleti díjat fizet az ilyesmiért.

Tisztelt Szerkesztőség!

Az alábbi kérdéssel fordulnék Önökhöz.
A saját tulajdonomban lévő (1/1) telkemet, a rajta lévő ingatlannal együtt, egy Egyéni Vállalkozónak, szívességből, székely/telephely használati jogot adtam ki. (határozatlan időre.)
Sajnos, a vállalkozóval már nem állok kapcsolatban, de sikerült annyit elintéznem a kormányablakban egy nyilatkozattétellel, hogy a székhely/telephely már máshová van bejegyezve. Ezt ellenőriztem is a
https://www.nyilvantarto.hu/evny-lekerdezo/ oldalon, mivel külön engem nem értesítettek hivatalos formában. A lényeg, egy mobilgarázs, és a vállalkozáshoz szükséges pályázatból nyert eszközök jó része itt maradt nálam. Biztosítottak az elszállításról, de már ennek is több hete. A helyzet pedig az, hogy az ingatlanomra lenne konkrét vevő, de kikötötte, hogy amíg jelen eszközök itt vannak, nem hajlandó vételi szándékát megerősíteni.
Mit tegyek?
Milyen jogaim vannak?
Saját meglátásom szerint, mivel a vállalkozás már új székhelyen van (szüneteltetve), mert a tulajdonos Angliába próbál szerencsét, így akár az eszközöket tekinthetném a sajátomnak is... Sajnos, erről nem írtunk szerződést, hogy mennyi ideig vagyok hajlandó tárolni, de feltételezem addig, míg ide volt bejelentve a vállalkozás.

Segítőkész válaszukat, előre is köszönöm!
Üdvözlettel: Zoltán

Módosítani kell a társasági szerződést és ügyvéden keresztül bejelenteni a cégbírósághoz.

Tisztelt Szerkesztőség!

Kérném segítségüket abban, hogy bejegyzésre került a cég székhelye, viszont helyrajzi szám alapján!
Nem utca ház szám alapján! Így hiába szeretnénk átvenni a leveleket, illetve bedobni sem tudja a postás.

Kérném a segítségüket abban, mi a teendő ilyen esetben, illetve, hogyan tudjuk kiegészíteni vagy utca házszámra a módosítani a helyrajzi számot.

Tehát ugye maradna a cég telephelye, csak utcára szeretnénk módosítani.

Kihez kell fordulni? Esetleg cégkapun keresztül van e lehetőség erre?

Előre is köszönöm a válaszukat!

Gentleman

Meglátásom szerint a változástól már csak az ÚJ cím az OKÉ!
(az a tény)

A változást közölni kell a szállítókkal!
Adatközlés, szerződésmódosítás útján...
(hisz a cégjegyzékből majd csak később tudják meg, de ettől a változás már érvényes)

Ha mégis érkezik után a régi címmel valami, akkor azt korrigálni kell.

(storno+újszámla, vagy számlát módosító irat)

Igen létezhet ilyen megkülönböztetés (az áfa levonási jog érvényesítés fletételei szigorúbbak).

Kedves Rexor!

Köszönöm a választ!
Igazából általánosságban a könyvelőnek is ez volt az álláspontja, de valamiért különbséget tett a számlák elszámolhatóságában a költség és az áfa-visszaigénylés szempontjából, amit nem tudom, hogy mi indokolhatna ill. egyáltalán létezhet-e ilyen különbség az elszámolásban.

A bejegyzés időpontja a lényeges (hiszen a cégjegyzék adataiból tud tájékozódni a szállító is). Január 10-január 29 között mind a régi, mind az új cím használata helyes a számlán, január 29-től csak az új cím. Egyébként ha jan. 29-t követően kaptok számlát a régi címre azt is meg lehet oldani: kell kérni egy számlát helyettesítő okmányt a szállítótól, amiben javítják a címet.

Tisztelt Szerkesztőség!

Érdeklődni szeretnék, mivel számomra nem meggyőző könyvelőnk válasza a székhely változással járó ügyintézéssel kapcsolatban.
Szerinte a 01.10. után a régi címre kiállított számlák csak költségszámlaként használhatóak, de áfa-visszaigénylésre nem alkalmasak.
Az én tájékozódásom alapján csak január 29-től nem használhatóak a régi címre kiállított számlák, hiszen a hivatalos, cégbírósági törlés és bejegyzés csak akkor történt meg.

Kérem, segítsenek abban, hogy a január 10. és 29. között a régi címre kiállított számlák minden tekintetben használhatóak-e.

Üdvözlettel:
Győző

A székhely címe az alábbiak szerinti dátumokkal változott.

„5/2 1065 Budapest, Régi cím.
A változás (törlés) időpontja: 2018/01/10
Törlés kelte: 2018/01/29

5/3. 1066 Budapest, Új cím.
A változás időpontja: 2018/01/10
Bejegyzés kelte: 2018/01/29”

Köszönöm szépen a gyors és részletes válaszokat!

Ha a korlátozott tagi felelősséggel működő céget a cégbíróság kényszertörlési eljárásban törölte a cégjegyzékből, a cég - a cég törlésének időpontjában a cégjegyzékbe bejegyzett - volt tagja korlátlanul felel a cég hitelezőjének kielégítetlen követelése erejéig, ha a tag a korlátolt felelősségével visszaélt. Több tag felelőssége egyetemleges. Korlátozott felelősségükkel visszaéltek azok a tagok, akik tartósan hátrányos üzletpolitikát folytattak, a cég vagyonával sajátjukként rendelkeztek, továbbá azok, akik olyan határozatot hoztak, amelyről tudták vagy az általában elvárható gondosság mellett tudhatták volna, hogy az a cég törvényes működésével nyilvánvalóan ellentétes.

Ha a cégbíróság a céget kényszertörlési eljárásban törölte a cégjegyzékből, a cég vezető tisztségviselője - ideértve a kényszertörlési eljárás előtt a cégjegyzékből törölt vezető tisztségviselőt is - az okozott hátrány erejéig felel a kielégítetlenül maradt hitelezői követelésekért, ha a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezését követően ügyvezetési feladatait nem a hitelezői érdekek figyelembe vételével látta el, és ezáltal a cég vagyona csökkent, illetve a hitelezők követeléseinek kielégítése meghiúsult. Több vezető tisztségviselő esetén felelősségük egyetemleges. Mentesül a felelősség alól a vezető tisztségviselő, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet nem a vezető tisztségviselői jogviszonya alatt vagy ügyvezetési tevékenysége miatt következett be, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően pedig az adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése, csökkentése, továbbá a cég legfőbb szerve intézkedéseinek kezdeményezése érdekében.
a a vezető tisztségviselő a kényszertörlés elrendelését megelőzően vagy a kényszertörlési eljárás alatt neki felróhatóan nem tett eleget a számviteli beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, vagy - végelszámolás esetén - nem vagy nem teljeskörűen teljesítette a Ctv. 98. § (3) bekezdés a), c) és d) pontja szerinti kötelezettségét, bizonyítania kell azt is, hogy a vezető tisztségviselői jogviszonya, illetve a végelszámolói tevékenysége alatt nem következett be vagyonvesztés.

"nem tudni, milyen papírokkal, átírásra viszont nem került sor, mert hiteltartozás is volt rajta. Gondolom, hiába írnák át most"

Azért, ha átlehet már írni jobb azt átírni :-)
Mert addig, amíg nincs átírva simán

• elviheti egy hitelező
• eladhatja újra másnak is

Aztán lehet pereskedni a pénzért,
mert
az ingatlan "eltűnt" más javára.
Aki ugye az ingatlan nyilvántartásban bízva foglalt/vásárolt.

Avagy naaaaaaaaaaaagy marhaság nem bejegyeztetni az ingatlan vásárlást!!!

Az attól függ...

HA korlátlanul felelős (pl. bt vagy EV esetén) akkor jó eséllyel a magántulajdonára is ráteszi a kezét a NAV majd.

HA korlátozottan felelős (pl. kft estén) akkor első körben a magán tulajdont nem bántja a NAV.
Csak akkor, ha a mögöttes felelőssége bebizonyosodik.

- -

A tartozás KELETKEZÉSI ideje számít.

Sziasztok!
Az lenne a kérdésem, hogy ha egy cég kényszertörlés alatt áll, akkor a székhelyt képező magán ingatlan, ami a cégvezető tulajdonát képezi, fedezetként szolgálhat-e adótartozásra.
Az ingatlant évekkel ezelőtt eladta egy családtagjának, nem tudni, milyen papírokkal, átírásra viszont nem került sor, mert hiteltartozás is volt rajta. Gondolom, hiába írnák át most.
Köszönöm a választ!

Az ingóságok közül ami vélhetően a cégé, azt foglalhatja a végrehajtó.

Ugyan.

Tisztelt szakértők!

Férjem nevén van egy Bt.,amelynek a székhely használati engedélye az én saját tulajdonú lakásom címe van bejegyezve a cégnyilvántartásba. A férjemnek nincs tulajdon része a lakason,se nincs bejelentve. A kérdésem az lenne ,ha Bt.-nek bármilyen adótartozása van rá terhelhetik-e a lakásra vagy lefoglalhatók-e vagyontárgyak. Köszönöm!

Már meddig a lépésig mennyi idő? A cég kényszertörlésének befejezéséig elég sok idő.

Rexor, köszönöm a választ.
Mit jelent a masszív költség? És mennyi idő alatt zajlik le az egész folyamat?
Köszönöm.

Törlik az adószámot, kényszertörlési eljárás = masszív költség, további tevékenységtől eltiltás

Az adószámot már felfüggesztette a Nav. A társasági szerződést tudom, hogy módosítani kell. A kérdésem még mindig az, hogy amennyiben nincs másik székhely, de tartozás maradt, mi a folytatás.

Köszönöm.

A társasági szerződést kell módosítani és ezt nem a NAV-nál, hanem a cégbíróságon bejelenteni. A jogi képviselet kötelező.
Egyébként törölni fogják az adószámot, aztán ha így megy tovább, a céget is és eltiltják az ügyvezetőt.