Társasházi jog

Elkeserítőek vagytok, mindannyian ! Egymást szapuljátok, ahelyett, hogy a segítséget kérőt támogatnátok. Olyan "tanácsokat" adtok felnőttként, amit már az első osztályos gyermek is tud, fűszerezve az egymás elleni utálattal, és a kérdező bírálatával.

Azért lásd be, első osztályos színvonalú kérdésre nem érdemes akadémiai székfoglalót rittyenteni.
Annyit kérdeztél, tehet-e ilyet a közös képviselő. Erre kaptál is választ.

Az se teljesen kerek, aki fórumban kérdez, ahelyett, hogy a közös képviselőt kérdezné meg a miértről.

korrekt54

„Szeretném megjegyezni, hogy a Jogi Fórum oldalán, csak 3 ember véleményét ismerem el!”

Viszont a nevében is benne van, hogy ez egy FÓRUM, és nem pedig egy ingyenes jogsegély szolgálat. Ha valóban csak jogász véleményére vagy kíváncsi, akkor irány egy ügyvédi iroda, leperkálod a taksát és megmondják neked a tutit. Itt viszont egyáltalán nem kötelező, hogy jogász válaszoljon, bárki akár a saját tapasztalatát is leírhatja, hogy ő miként járt, amiből mások tanulhatnak.

Egyébként volt egy fórumtárs, aki azt javasolta, hogy menj oda a közös képviselőhöz és kérdezd meg, hogy miért záratta le azt a ledobót. De te ezt meg sem próbáltad nagy valószínűséggel, hanem idejöttél egyből fikázni őt.

Ez elképesztő. Nem volt előzménye. Hirtelen volt. Én úgy képzelem ezt, hogy más helyeken a lakatolás előtt csak egy fogpiszkáló kerül fel egy hétre, aztán egy madzag egy hétre, majd egy drótdarab, aztán gyorskötöző, majd egy pici lakat, ami nő-nődögél pár hét alatt, mire igazi, nagy, cselekvőképes lakattá érik. És akkor már nincs mit tenni, vagy atombomba, vagy jogi fórum csak a megoldás, valóban.

„Ha az én írásom fikázást jelent a szemedbe”
Szerinted vegyük dicséretnek?

Tisztelt Szakértők!

A segítségüket szeretném kérni abban, hogy a 4 lakásos társasházunk a házzal egybeépített, a lakások alatti elhelyezéssel, 4 db különálló garázzsal rendelkezik, melyet az építtető a lakásoktól külön (is) értékesített, vagyis aki akarta megvehette a garázst a lakással együtt, ha nem volt pénze akkor csak a lakást. Jómagam is utólag, a lakás vételt követően 2 évvel vettem meg ezen garázst. Azonban van olyan lakástulajdonos, aki most venné meg a lakásához ezen garázst. A szomorú tény, hogy ezt nem teheti meg, mert az építtető egy "külső", nem a házban lakónak már eladta. A külső személynek semmilyen érdekeltsége nincs a házban (csak a garázs), azonban a garázs hiánya a 4. lakónak igen nagy szívfájdalom, és nehézség.

Van e bármilyen jogalap, vagy tud e ház tenni bármit annak érdekében, hogy ezen 4. garázst a külső személytől visszaszerezhesse hivatalos úton? Mert eladni/visszaadni nem akarják.

Tisztelettel és köszönettel segítségüket! Kelemen Szabolcs

Kedves Szabolcs!

Nincs lehetőség rá.

Ha az építtető eleve így adta el az ingatlanokat, azt nem fogják "visszacsinálni" csak azért, hogy a 4. lakástulajdonosnak is legyen garázsa. Az alapító okiratban ki lehet kötni a lakástulajdonosok elővásárlási jogát, de ez a jelenlegi helyzetet nem oldja meg.

Ez nem jó hír, de a gyors választ nagyon köszönöm!

Tisztelt Szakértők!

Az SZVB tagjai adhatnak-e egymásnak meghatalmazást, ha valamelyikük külföldi távollét miatt nem tud megjelenni?
Vagy előzőleg, írásban, érvényesen közölhetik-e egyes témákban a szavazatukat?

Köszönettel: B.K.

Úgy érted a bizottsági ülésre? Nem, senkinek, csak személyesen gyakorolhatják a jogaikat.

Kelemen_Szabolcs

VAN az a pénz vélhetően amiért már eladja nektek a külső vevő...

Kovács_Béla_Sándor!
Köszönöm. Kár. Akkor nem utazom.

Tisztelt Szakértők!

Érdeklődnék, valóban igaz-e az, hogy a társasház osztatlan közös tulajdonában álló ingatlan értékesítésére elegendő 4/5 többségű igen szavazat ÉS az Alapító Okirat módosítására sem kell minden tulajdonos hozzájárulása? Ha nem szükséges minden tulajdonos hozzájárulása, akkor mekkora többség szükséges hozzá?

Valóban igaz, elegendő lehet.

Mind az alapító okirat módosításához, mind az elidegenítésről szóló döntés elfogadásához lehet a négyötödös szabályt alkalmazni. Itt fontos kiemelni, hogy az összes tulajdonos tulajdoni hányadáról beszélünk.

A döntés elfogadása után fel kell hívni a kisebbségben maradt tulajdonostársakat, hogy a közgyűlés döntése ellen élni kívánnak-e kereset indítási jogukkal, amelyre a határozat meghozatalától 60 nap áll rendelkezésre.

Amennyiben valamelyikük úgy nyilatkozna, hogy igen, akkor elég sok szempontból lehet a döntést támadni, de erre vonatkozólag kérdés nem érkezett... egy biztos, amennyiben a bíróság helyt ad a keresetnek és a közgyűlés határozatát hatályon kívül helyezi, akkor nincs eladás, nincs alapító okirat módosítás. ;-)

Tisztelt Jogászok!

A társasházunk egy belvárosi "palota". Az alapító okiratban is szerepel, és külön közgyűlési határozatban is, hogy a társasház külső és belső homlokzatán, a nyílászárók stílusán, színén változtatni tilos. Ennek ellenére az egyik új albetétes egy most általánosan használatos, ronda műanyag ajtóra cserélte a régit. Kértük a közös képviselőt, hogy lépjen fel, szólítsa fel. Azt mondta, hogy már szóban felszólította. Mondtuk, hogy írásban is, és ha akkor sem csináltatja meg az eredeti stílusú ajtót, akkor perelünk. Széttárta a kezét, hogy nem tehet semmit. Két éve, folyamatosan jegyzőkönyvileg szóba hozzuk, kérjük, de nem lép. Falaz neki. Így a ház stílusában értékvesztés következett be.
Van-e lehetőségünk, esélyünk arra, hogy jogi úton érvényt szerezzünk a Tulajdonosok döntésének, akár átlépve a közös képviselő felett?

A ház műemlék, vagy helyi védelem alatt áll?

Sajnos csak műemlék jellegű.
A lényeg, hogy a tulajdonos közösség az alapítólevélben is rögzítette, közgyűlési határozatot is hozott.
A közös képviselő falaz az albetétesnek. (Nem csak ebben, de nem akarom bonyolítani a témát.)
A közös képviselő döntéseket köteles a tulajdonosok döntéseit akár jogi úton is érvényesíteni.
Több közgyűlési jegyzőkönyvben szerepel, hogy felszólítottuk, hogy lépjen. Nem tette.
Az SZVB elnöke is jegyzőkönyvbe mondta, hogy köteles lépni.
Nem lépett.
Van-e esélyünk, ha közgyűlési határozattal pereljük az albetétest?
Van-e esélyünk, ha a közös képviselőt pereljük?
Kimutatható-e szakértővel, hogy milyen kárt okoztak ketten a tulajdonos közösségnek?

„Az 1998-ig hatályos építési törvény (1964. évi III. törvény és az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény végrehajtásáról szóló 30/1964. (XII. 2.) Korm. rendelet) még használta a műemlék jellegű épület és a városképi jelentőségű ingatlan fogalmát is, azonban jelenleg ilyen meghatározás már nincs a jogszabályokban.”

A továbbiakban a társasházi törvény.

Kedves alfateam!

Ezt értem. Az a lényeg, hogy a tulajdonos közösség döntése jogilag kötelező érvényű.
Van-e esélyünk, ha pert indítunk?

„Az a lényeg, hogy a tulajdonos közösség döntése jogilag kötelező érvényű.”
Ez a Te véleményed, de ez nincs így, a kisebbségben maradónak is van joga...

„Van-e esélyünk, ha pert indítunk?”
Van, egy kevés, az SzMSZ-ben foglaltak betartatása, de ezt nagyon nehéz "kikényszeríteni"

Tisztelt szakértők!

Társasházban egy lakó felvetette, hogy bele kellene venni az SzMSz-be a kövtkezőt: „ha valakinek a tulajdoni hányada meghaladja a 33 %-ot, akkor csak a tulajdonosok többségének egyetértésével lehessen további tulajdonjogot szereznie”

A javaslat célja érthető, ne szerezhessen egyvalaki 50% feletti tulajdoni hányadot.

Az első reakcióm az volt, hogy véleményem szerint ebben a formában nem korlátozható a tulajdonszerzés. helyette talán az elővásárlási jog alapítása a megoldás az Alapító okiratban (ha éppen nincs már benne).

De azért szeretnék segítséget kérni abban, hogy a tulajdonszerzés korlátozásának általam vélt tilalmát konkrét jogszabályi hivatkozással hogy tudnám alátámasztani.

Egy ilyen kikötés legfeljebb egymás között hatályos, a tilalom ellenére kötött szerződés nem lesz érvénytelen. (És semmiképpen nem az SzMSz-ben van a helye.)

Köszönöm, én is így gondoltam. Csak éppen szerettem volna hozzá az érvénytelenség konkrét jogszabályi hellyel alátámasztani. Pontosabban azzal, amiből következik az általad is jelzett érvénytelenség.

Időközben megtaláltam. PTK 5.80

És mindezt egy 240 lakásos társasházban?