Társasházi jog

Nagyon szépen köszönöm!

„A 4.2. nem megengedőbb, hanem szigorúbb, mint a 4.1. A lényege, hogy minden másban a főszabály az összes szavazat több, mint fele, de ha a témára ennél magasabb arányt ((pl. 2/3-ot) ír elő a törvény, akkor legalább annyi.”

Én idéztem a 4.1 és 4.2 passzust. A 4.1 NEM lehet a főszabály, hiszen feketén fehéren oda van írva : "szervezeti működési szabályzat tekintetében". Erre vonatkozik, és csak erre.

A 4.2 a főszabály, mert oda van írva, hogy "minden más esetben". A 4.1 nem alkalmazható egy sima közgyűlési határozat írásbeli megszavazására. Mert az nem SZMSZ. Arra a 4.2 vonatkozik, márpedig a törvény csak néhány - valóban szigorúbb, 2/3, 4/5, 1/1 - esetre ír elő eredményességi szabályt. Ergo amire nem ír elő, arra nincs eredményességi küszöb.

Mikor mondtam, hogy a 4.1. a 4.2 főszabálya? A 4.2. maga állít fel egy alapesetet, és maga deklarál az alól kivételeket.

Nem értem, milyen alapon akarod ráhúzni az érvénytelenség miatt megismételt közgyűlési határozathozatal szabályait az írásbeli szavazásra. Az analógia erre nem jó.

A 4.2 alapesetet és kivételeket? A 4.2-ben nincsen alapeset és kivétel, csak alapeset (vagy csak kivétel, nézőpont kérdése). Nem az van, hogy szavaztok fele VAGY amit a törvény előír. Csak az, hogy amit a törvény előír. Márpedig, ha a törvény nem ír elő semmit, akkor nincs is feltétel.

Közgyűlési határozatról is lehet írásban szavazni, nem?

„Márpedig, ha a törvény nem ír elő semmit, ” :D

Dehogynem rendelkezik erről a törvény! Legfeljebb nem a társasházi törvény.

(Nem mindenkinek merem ajánlani, de neked igen: használd a józan eszedet, és az igazságérzetedet. Ha jók, akkor többnyire ugyanarra jutsz velük, mint a tételes joggal. Ha mégsem, akkor lehet, hogy a tételes joggal van a probléma.)

Az írásbeli szavazás egy társasházi közgyűlésen, és nem a Tht-ben van szabályozva? Na erre nem tudom használni a józan eszemet.
(mást amúgy sem, hiszen nincsenek jogi ismereeteim)

Szavazni írásban nem lehet közgyűlésen.
Az írásbeli szavazás közgyűlésen kívül, meghatározott időpontra történő visszaküldéssel történik.

Ha közgyűlésen nem akarnak nyílt jelentkezéses szavazást, akkor tarthatnak titkosat, de az nem minősül írásbelinek.

... és természetesen az írásbeli szavazásra minden tulajdonost fel kell hívni szintén írásban, hogy szavazatát ide és ide, ekkora küldje meg. Ezért lehetséges a törvényben megállapított szavazás eredményes.

Üdvözlet!

Számomra nem nyilvánvaló, hogy az alapító okirat mikor válik hatályossá.
Társasházunk még a régi THt alapján létesült, de az akkori alapító okirat számos pontatlanságot - leginkább alapterülettel és tulajdon hányad számolással kapcsolatos - tartalmazott.
A valóságos helyzetnek megfelelően új felmérés készült, néhány albetét összevonásra került, ennek megfelelően aláírásra került valamennyi tulajdonos általa az új alapító okirat. Itt nem módosítás történt, új készült!
Nyilván minden albetét megváltozott, ha más okból nem, a korrekt módon kiszámolt tulajdoni hányad tekintetében. Az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés azonban nem történt meg: az egyik albetéten szereplő jelzálog jogosultjának jóváhagyását nem sikerült beszerezni, tekintettel arra, hogy ennek az albetétnek az alapterülete is megváltozott (lecsökkent néhány négyzetméterrel) a valóságnak megfelelő felmérés által.
A kérdés tehát: pillanatnyilag melyik alapító okirat hatályos? Az, amelyiket mindenki aláírt, jól tartalmazza az alapterületeket és a tulajdoni hányadokat, de nem alkalmas az ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzésre, vagy a régi. Praktikusan: a napokban megtartandó közgyűlésen milyen tulajdoni hányadok alapján szavazunk?
Köszönettel!

„Itt nem módosítás történt”
De.

„Nyilván minden albetét megváltozott”
Dehogy változott. Legfeljebb egyik-másik adata - de nem az "albetét".

„de nem alkalmas az ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzésre”
Tulajdonképpen létre sem jött, mert harmadik személy hozzájárulása szükséges hozzá, az pedig ne adta meg.

Még valamit: bizonyára ügyvéd készítette azt a módosítást. Miért nem őt kérdezitek?

Köszönöm, Kovács_Béla_Sándor,
az álláspontja tehát az, hogy amíg a harmadik személy nem adja a szükséges hozzájárulását, az egységes aláírás ellenére az alapító okirat módosítás nem hatályos.
Az ügyvéd szerint az, ennek alapján hívták össze a közgyűlést, ennek alapján készült költségvetés és közö költség megállapítás - érzésem szerint nem szabályosan.

Elnézést kérek, az új Ptk. szövegezése jelentősen eltér a korábbiétól, így most a harmadik személy beleegyezéséhez kötött szerződés hatálytalan. (Dogmatikailag ez a helyes.)

Azaz létrejött, de nem lépett MÉG hatályba.
Tehát MÉG nem alkalmazható.

Így értendő?

Igen.

Üdvözlet!

6 lakásos társasházban lakunk, melynek éves közgyűlésén a 4 nagyobb tulajdonú lakó jelent meg. A megismételt közgyűlés aznapra, fél órával későbbre volt kiírva. Ennek során szavazásra bocsátottuk, hogy a felhalmozott pénzünk egy részéből a kerten szépítsünk, térkövezzük le a nyársaló körüli részt. Ez kb. 50 E-s tétel, melyre bőven van megtakarításunk a havi befizetésekből.
1 lakó ellene, 2 mellette szavazott, 1 tartózkodott.
A lakó, aki nem jelent meg, levélben ezt írta: " A rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások vállalásához a tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges. " Tehát kéri a jegyzőkönyv korrigálását.
Kérdés: ilyen esetben ez fennáll-e, ill. ha egy társasház életében van egy ilyen lakó - aki történetesen a legkisebb tul-i hányaddal rendelkezik-, aki mindig "keresztbetesz" mindennek, akkor ki vagyunk szolgáltatva neki?

Ha ez a lakó akarja, akkor 60 napon belül bíróságon támadhatja meg a határozatot. Ha ezt nem teszi, akkor nyugodtan tehetitek, amit elhatároztatok. Ha ezt teszi, akkor pedig a bíróság dönt majd, de szerintem ez nem a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás.

Az alapító Okirat érvényességéhez szükséges az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés. A bejegyzés fogalmilag nem egyenlő a dokumentumok benyújtásával.

Jelen esetben azért nem alkalmazható az Okirat, mivel az eljárásjogi része nem lezárult, ahhoz annak teljes befejezése szükséges.

Rendes gazdálkodást meghaladó kiadás kérdése:
A Th. tv. (elején) a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás fogalmát egyértelműen meghatározza. A lényeg, hogy ez a (közös tulajdonú) épület, épületrész és épületberendezésre vonatkozik, annak bővítése és létesítése esetén. (nem az számít, hogy előre tervezett vagy nem tervezett kiadás!)

Jól látható, hogy a gyepesítés, a parkrendezés semmiféleképpen nem épület vagy épületberendezés (liftgép, kazán, stb..). Tehát itt is a fogalommeghatározásból történő levezetés fog érvényesülni...

Sok sikert az őszi munkákhoz! :-)

Tisztelt fórumtagok! Felröppent olyan hír, hogy radikális változások lesznek a társasházi törvényben.
Erről tud valaki valami közelebbit? hol található a tervezet?

Hivatkozáshoz szeretnék segítséget kérni két kérdésben: 1. Milyen forrásból lehet levezetni a társasház tulajdonosainak mögöttes felelősségét a társasház tartozásaiért, illetve hogy a tulajdonosok a társasházzal együtt perelhetők? Hivatkozható jogszabályhely vagy más forrás (pl. publikáció) kellene, amiben egyértelműen le van írva, hogy ha a közösség nem fizet, a tartozás követelhető a tulajdonosoktól.
2. Szintén forrás kellene arra, hogy a társasház tartozásaiért a mindenkori tulajdonosok felelnek, nem azok, akik a tartozás keletkezésekor voltak tulajdonosok.
Köszönöm a válaszokat.

Ha begyullad a vakbeled, kérni fogsz kölcsön egy anatómia atlaszt és egy szikét?

Nem tudom, jól értelmezem-e, hogy Kovács_Béla_Sándor nekem szólt be a vakbeles példával. Netán a másik topikban az "Úgyse érti..."-vel is?

Na látod. Van, amit értesz.

Sok ilyen beszólásod van errefelé?
„Honeste vivere, neminem laedere, suum cuique tribuere”

• Hol olvashattam én ezt vajon?

Mindenesetre gratulálok, ha olyan jól megy a bizniszed, hogy ilyen beszólásokat megengedsz magadnak nyilvános fórumokon.

Pontosan: " suum cuique tribuere".