Társasházi jog

És akkor egy kis reggeli agymozgató, "csemege" a (társasházi) tűzvédelmi használati szabályzatról.

Tény:

Eme jeles szabályzatot országos szinten el kellett készíteni.

Szinte biztos, hogy minden esetben az elkészítés költségét ráterhelték a tulajdonosi közösségekre, átlagban 20-50 ezer forintos összegben.

Kérdés:

Ha ALKALMAZZUK a jogszabályt, akkor a szabályzat elkészítésének költsége kit terhel? Rövid indoklással, ha lehet... érvként a csak! az már majdnem szakmai :-D

Ugye hülyéskedsz? Hát kit terhelhetne?

Bástya

Hát ...a társasházat.

Mert mégis ki mást terhelne?!!!

Persze, hogy hülyéskedtem :-D

Neveljétek egy sötét sarokban...

...nem érted mi?!

A problémádat jogi úton NEM LEHET MEGOLDANI!!!

- -

Mert az már mentális állapot téma a tettesnél.
Orvos (agyturkász) kell neki.

Vagy beleverni a hülyefejébe, hogy: "ilyet ne csináljon".

Tisztelt Jogász Kollégák,

Szeretném segítségüket kérni a Thtv. törvény egyik szakasz értelmezéséhez:

56.§
"4. Eredménytelen az írásbeli szavazás
4.2. minden más esetben: ha az írásbeli határozati javaslatra leadott érvényes és azonos írásbeli szavazatok aránya nem éri el a tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított szavazattöbbségnek a törvényben meghatározott mértékét."

Ha olyan kérdésről szavaznak a tulajdonostársak, melyhez nem tartozik meghatározott szavazati mértékhez (azaz nem SZMSZről, Kamerarendszerről, stb.), mikortól érvényes az írásbeli szavazás?

A. A leadott szavazatok 50+1%-a esetén, független attól hogy ebből mennyi "igen,nem,tartózkodik", vagy

B. A leadott szavazatokból 50+1%-a "igennel (vagy adott esetben "nemmel", azaz azonosan) szavazott.

Ha esetleg valaki alátudná támasztani Kúria döntéssel a választ, azért különösen hálás lennék!

Üdv,
dr. M. Gabriella

"B" a szavak általános jelentése miatt.

Most érvényest kérdezel, vagy eredményest? A kérdésedben is kevered a kettőt.

drbjozsef,

eredményest kérdezem, elnézést.

Köszönöm,

Én nem vagyok jogász, de szerintem :

Idézve a teljes passzust :

„4. Eredménytelen az írásbeli szavazás

4.1. a szervezeti-működési szabályzat tekintetében: ha az írásbeli határozati javaslatra leadott érvényes és azonos írásbeli szavazatok aránya nem éri el a tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított egyszerű többséget,

4.2. minden más esetben: ha az írásbeli határozati javaslatra leadott érvényes és azonos írásbeli szavazatok aránya nem éri el a tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított szavazattöbbségnek a törvényben meghatározott mértékét.”

Mivel az SZMSZ gondolom "erősebb" mint egy sima határozat (=nehezebb legyen megváltoztatni), ezért az SZMSZ megváltoztatásához kell az _összes_ tultárs 50%+1 (és nem 50+1%) szavazata (és nem a jelenlévők 50%+1), míg a sima határozathozatalhoz egyáltalán nincs érvényességi küszöb kötve. Aki ott van, azoknak kell az 50%+1 szavazata. Szerintem a 4.2 pont inkább a még szigorúbb (alapító okirat, rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás, etc) döntésekre vonatkozik.

Vagyis a sima határozatra nincs érvényességi küszöb, csak eredményességi ( jelenlévők 50%+1).

drbjozsef, köszönöm a véleményedet! És én is így gondolom, mivel ott van az a szó a 4.2.ben, hogy "azonos", így eltérőek ezzel kapcsolatosan a vélemények. Ezért is kerestem ilyen jellegű BH-t, de egyenlőre nem találtam.

De köszönöm a választ!

„Aki ott van, azoknak kell az 50%+1 szavazata.”

Khmmm.

Írásbeli szavazatról beszélünk, távollevők között. Itt szigorúbbak a feltételek.

„Vagyis a sima határozatra nincs érvényességi küszöb, csak eredményességi ( jelenlévők 50%+1).”

:) a jogszabály idézem előírja:

a tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított szavazattöbbségnek a törvényben meghatározott mértékét."

Imma,

biztos én tévedek, de akkor egyértelműbben : a 4.2 az SZMSZ-nél is szigorúbbakra szól. Mondjuk a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokra vonatkozó határozatoknál. Erre VAN a törvényben külön passzus. Ezzel szemben a normál határozatokra nincs semmilyen törvényben külön meghatározva semmilyen érvényességi küszöb. Én legalábbis nem tudok róla, és hát ugye minden társasházban így is szavaznak.
Az írásbeli szavazás külön szabályait, ha vannak, nem ismerem. Úgyhogy akár tévedhetek is.

Hát valójában a törvény általánosan azt mondja ki, hogy 50%+1 jelenlévő szükséges, ahhoz, hogy tudjon határozni a közgyűlés egyszerű többséggel. Ez az általános törvényi megfogalmazás. De mivel ez teljesen ellehetetlenítené a határozat hozatalt, így kisegítő szabályt alkottak, megismétlő KGY-en nem kell az 50%+1 jelenlét és a jelenlévők szavazatának az egyszerűtöbbsége dönt.

Tehát általános szabály, az egyszerű többség. Ez alól pedig taxatíve kimondja a törvény, melyek a kívételek, pl. Alapító okirat módosítás, SZMSZ módosítás/elfogadás, gazdálkodáskörét meghaladó kiadás stb stb, de az nevesítve van.

Nekem itt ugye az a nagy kérdés, hogy a 4.2., azaz minden más téma, az megfelel vajon az általános szabálynak? Hogy a kvázi jelenlévők döntenek (ez esetben a szavazat leadók) egyszerű többséggel az általános szabály szerint, azaz 50%+1? Vagy 50%+1 "azonos" szavazatot kell hogy leadjon? És itt most nem gondolok a kívételekre.

Volt valakinek ilyennel tapasztalata?

Köszönöm!

Ahogy Immaculata mondta: a tulajdonostársakat megillető összes szavazat felénél több igen vagy nem kell. Ha ez nincs meg, akkor eredménytelen a szavazás. Egyértelmű a szabályozás.

„Hogy a kvázi jelenlévők döntenek (ez esetben a szavazat leadók) egyszerű többséggel az általános szabály szerint, azaz 50%+1? Vagy 50%+1 "azonos" szavazatot kell hogy leadjon?”

Az első közgyűlésnek van érvényességi küszöbe, ez a határozatképesség.
A megismételt közgyűlésen nincs érvényességi küszöb, a jelenlevők döntenek. Ez lesz az eredményesség, ha az lesz. DE egy döntéshez egyszerű többség kell, ami azt jelenti, hogy a JELENLÉVŐK 50%+1 szavazatának kell IGEN szavazatnak lennie, hogy elfogadják a napirendi pontot.
Pratikusan : 20 jelenlévő, 11 igen, 4 nem, 3 tartózkodik. Ekkor nincs elfogadva, mert relatív többség van az igen mellett, de egyszerű többség nincs.

Már ha jól értem a kérdést továbbra is.

Hol található a törvényben a "meghatározott mérték" a sima közgyűlési határozatra?

A 4.2. nem megengedőbb, hanem szigorúbb, mint a 4.1. A lényege, hogy minden másban a főszabály az összes szavazat több, mint fele, de ha a témára ennél magasabb arányt ((pl. 2/3-ot) ír elő a törvény, akkor legalább annyi.

Ott tévedtél el, hogy az írásbeli szavazás nem közgyűlési határozat.

Köszönöm a válaszakot! Nagy segítség!

Van esetleg valamilyen Kúria vagy más Bírósági határozat, ami ezt kimondja, azaz hogy az írásbeli szavazat eredménye attól függ, hogy az 50%+1 ugyanazt kell szavaznia? Nagy segítség lenne!

Az írásbeli szavazat eredménye, ha nem közgyűlési határozat, akkor minek minősül?

Köszönöm, hogy velem gondolkoztok :)

Tisztelt hozzáértők!

Társasházi közgyűlési meghivban a napirendi pontok mellé csatolnibkell a határozatibjavaslatokat? Ha igen, melyik jogszabály rendelkkezik erről?
Nálunk sosincsbilyen, az időseket kész helyzet elé állitják, megszavazzák amit a közösképviselő mond, tehát a közgyűlés ig nincs idő átgondolni, mérlegelni.

„akkor minek minősül?”
Írásbeli szavazással meghozott határozatnak.

Hapciusz: Ptk. A jogi személyek döntéshozataláról szóló részben keresd.