Társasházi jog


zoltan.kse # 2015.05.21. 18:40

Szeretném kérdezni,hogy váltható le egy lakásszövetkezet elnöke?
Köszönöm a válaszokat.Üdv. Zoltán

ragyasdezso # 2015.05.21. 21:37

sidney_ke
Ha a közös képviselő, társasház-kezelői vagy ingatlankezelői szakképesítéssel rendelkezik és megfelel az e törvény 52-55. § szerinti feltételeknek akkor nem kell gazdasági ellenörzés.
Az eredménylevezetést és a mérleget nem kell a beszámolóhoz csatolni, azt az SZVB tagoknak kell ellenörizni.
Megtámadni mindent lehet, de ezt nem érdemes!

ladnai # 2015.05.25. 08:30

Tisztelt Fórumozók!

Csak egy kérdésre kérnék választ. Társasházi intézőbizottság
tagja csak tulajdonos lehet, vagy haszonélvező is betölthet ilyen szerepet? A válaszokat megköszönöm. L.K.

MajorDomus # 2015.05.25. 10:35

Igen
nem

ladnai # 2015.05.25. 16:45

MajorDomus Köszönöm! Még csak annyi, hogy a tulajdonos intézőbizottsági tag ezt a jogkörét saját maga kell, hogy gyakorolja, vagy lehetőség van meghatalmazott útján gyakorolni? Pl. akadályoztatás miatt.

Kovács_Béla_Sándor # 2015.05.25. 17:20

Na, neeee

kezelő # 2015.07.05. 15:38

Lakásfenntartó Szövetkezet, tisztségviselőit, milyen időközönként kell újraválasztani és cégbíróságnál ezt bejegyeztetni? (Elnök, igazgatósági tagok, felügyelő bizottság)

kezelő # 2015.07.05. 19:37

sidney_ke

Abban igezed van hogy 50 albetét felett már kell könyvvizsgálót alkalmazni. Törvény írja elő.
De a TH könyvelését a közös képviselő elvégezheti.
Nem érdemes további szak képesítéssel rendelkező könyvelőt alkalmazni.

Metjegy # 2015.07.27. 22:13

Tisztelt Ügyvédnők és Ügyvéd Urak,

Egy kis útmutatást szeretnék kérni Önöktől az alábbi témában.

A kérdéses témakör a "közös képviselői" és "társasházkezelői" feladatkörökkel kapcsolatos. Tapasztalataim szerint a két feladatkört a gyakorlatban általában egy és ugyanazon személy szokta ellátni, a köztudatban pedig nem is nagyon él a társasházkezelői feladatkör, annak teendői és felelősségei - tévesen - összemosódnak a közös képviselő teendőivel és feladatköreivel.

Egy kollégával mi arra jutottunk, hogy hatékonyabban tudnánk ellátni a feladatainkat, ha e két külön fogalom szerint kezdenénk munkamegosztásba. Az egyikőnk kizárólag a közös képviseleti feladatokra koncentrálna, a másikunk pedig a társasházkezelői feladatokat látná el. A "szakosodás" feltehetőleg minőségbeli javulást eredményezne az adott területen, míg a munkát valamivel kevesebb idő alatt láthatnánk el, miközben mindegyikőnk azzal a területtel foglalkozhatna, amely a szívéhez közelebb áll.

A feladatokat a Társasházi törvény 43.-50. § és a 52. § (1) rendelkezései szerint csoportosítanánk, de felsorolva a törvényben esetleg konkrétan meg nem nevezett, ám a gyakorlatban megjelenő feladatokat is.

Elképzelésünk szerint mindketten megtartanánk az egyéni vállalkozásunkat (ez tűnik optimálisnak adózási szempontból), és külön-külön szerződnénk le minden egyes társasházzal a saját feladatköreinkre, amit közgyűlési határozattal, és akár SZMSZ módosítással is megerősítenénk.

Mi az alábbi előnyöket tudjuk felsorakoztatni az elképzelésünk mellett:

  • mindketten azzal a feladatkörrel foglalkozhatunk, amelyik közelebb áll a szívünkhöz (ez egy szerencsés körülmény),
  • összeadódó kapcsolati tőke (pl. a megbízható szolgáltatók, szakemberek és kivitelezők terén),
  • a Közgyűlések előkészítésében és levezénylésében megoszló terhelés (pl. a levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető tisztségek kettéválasztása),
  • mérséklődő másodlagos költségek (pl. közös szaklap előfizetések által),
  • betegség/szabadság esetén kölcsönös helyettesítési lehetőség,
  • kisebb hibázási lehetőség („Több szem többet lát.”, és kérdéses helyzetekben is mindig van kitől tanácsot kérni),
  • közös pályázatfigyelés és pályázatfigyeltetés,
  • elégedettebb lakóközösségek,
  • gördülékenyebben, biztonságosabban és olcsóbban működő társasházak,
  • a több kezelt társasház miatt esetleges mennyiségi kedvezmények egyes szolgáltatásoknál (pl. kertészkedés, szeméttárolók mozgatása, takarítás, hó eltakarítás, kazán ellenőriztetés, pályázati anyagok előkészíttetése, energetikai tanúsítványok beszerzése, nagyobb felújítási munkálatok).

A következő kérdések merültek fel bennünk a felvázolt konstrukcióval kapcsolatban:

  1. megvalósítható-e a gyakorlatban a feladatok és felelősségek ilyen jellegű megosztása (elsősorban jogi szempontból)?
  2. elláthatja-e a két feladatkört egy-egy egyéni vállalkozás?
  3. elegendő-e ehhez két megbízási szerződés, illetve egy közgyűlési határozat és SZMSZ módosítás?
  4. Önök szerint mik lehetnek a megoldás esetleges buktatói, amikre jobb, ha már előre felkészülünk?

Válaszukat előre is nagyon szépen köszönjük!

Vidat # 2015.08.12. 12:08

TC!

Társasházunknál egy kft. látja el a közös képviseletet, ellenben, közös képviselő nem a cégjegyzékben szereplő képviseletre meghatározott személy hanem az ügyvezető által két tanú által aláírt meghatalmazásban meghatalmazott személy látja el. Aki sem munkaviszonyban sem megbízási szerződésben nem áll a kft-vel.

Válaszokat előre is köszönöm.

napsi # 2015.09.17. 09:48

Tisztelt Jogvégzett Olvasó, Gyakorló Ügyvédek!

A segítségüket kérem, KIFEJEZETTEN jogértelmezési céllal, mert nincs szerv, aki erre hajlandó írásos választ (állásfoglalást) adni...

A Tt. 27/A. rendelkezései szerint a táérsasházak törvényességi felügyeletét a -társasház címe szerint illetékes-Jegyző látja el. Alapesetben....
Nos, eddig meg is volnék, azonban 2015. július 01. hatállyal megszületett a 155/2015. (VI. 25.) Korm. rendelet (R.) a jegyző társasházak feletti törvényességi felügyeletének eljárási szabályairól. E R. szabályai szólnak arról, hogy a Jegyző az eljárásban -bizonyos esetekben- nem vehet részt.(R.1. §, 2.§)
A R. utolsó, 20 szakasza a hatályba léptetést 2015. július 01. napjára teszi.

KÉRDÉSEM: Ha valamely jegyzőnél "fekszik" egy bejelentés a jogszabály hatályba lépését megelőző -úgy kb. 1 évig, de most a lényeg, hogy 2015. július 01-ét megelőzően benyújtott törvényességi felügyeleti kérelemről beszélek- és 2015. július 02. napján felterjeszti kizárási kérelemmel, arra hivatkozással, hogy tulajdonjoggal rendelkezik a társasházi ingatlanban

  1. Melyik Jegyzőnek a "kötelessége" az eljárás lefolytatása, a KH által kijelölt jegyzőé vagy ahol a kérelmet benyújtották?
  2. Ha ezzel a kijelölt jegyző nem ért egyet, van-e lehetősége illetékességi vita kezdeményezésére, annak ellenére, hogy nem a Ket. az irányadó eljárási jogszabály, és ha igen, hol?

Én nem olvasok a R.-ben arra utaló rendelkezést, hogy kiterjesztő jelleggel a hatályba lépését megelőző jogviszonyokra is alkalmazni kellene....
(Jat, 2.§ és 15. § figyelembe véve, nem értem...)

Válaszukat nagyon várom!
Köszönettel:
egy érintett

napsi # 2015.09.17. 09:52

Tisztelt Jogvégzett Olvasó, Gyakorló Ügyvédek!

A segítségüket kérem, KIFEJEZETTEN jogértelmezési céllal, mert nincs szerv, aki erre hajlandó írásos választ (állásfoglalást) adni...

A Tt. 27/A. rendelkezései szerint a táérsasházak törvényességi felügyeletét a -társasház címe szerint illetékes-Jegyző látja el. Alapesetben....
Nos, eddig meg is volnék, azonban 2015. július 01. hatállyal megszületett a 155/2015. (VI. 25.) Korm. rendelet (R.) a jegyző társasházak feletti törvényességi felügyeletének eljárási szabályairól. E R. szabályai szólnak arról, hogy a Jegyző az eljárásban -bizonyos esetekben- nem vehet részt.(R.1. §, 2.§)
A R. utolsó, 20 szakasza a hatályba léptetést 2015. július 01. napjára teszi.

KÉRDÉSEM: Ha valamely jegyzőnél "fekszik" egy bejelentés a jogszabály hatályba lépését megelőző -úgy kb. 1 évig, de most a lényeg, hogy 2015. július 01-ét megelőzően benyújtott törvényességi felügyeleti kérelemről beszélek- és 2015. július 02. napján felterjeszti kizárási kérelemmel, arra hivatkozással, hogy tulajdonjoggal rendelkezik a társasházi ingatlanban
1.Melyik Jegyzőnek a "kötelessége" az eljárás lefolytatása, a KH által kijelölt jegyzőé vagy ahol a kérelmet benyújtották?
2.Ha ezzel a kijelölt jegyző nem ért egyet, van-e lehetősége illetékességi vita kezdeményezésére, annak ellenére, hogy nem a Ket. az irányadó eljárási jogszabály, és ha igen, hol?

Én nem olvasok a R.-ben arra utaló rendelkezést, hogy kiterjesztő jelleggel a hatályba lépését megelőző jogviszonyokra is alkalmazni kellene....
(Jat, 2.§ és 15. § figyelembe véve, nem értem...)

Válaszukat nagyon várom!
Köszönettel:
egy érintett

Kovács_Béla_Sándor # 2015.09.17. 10:48

Mi a konkrét problémád?

napsi # 2015.09.17. 11:20

Kedves Kovács_Béla_Sándor Úr!

Ha nekem szólt a "Mi a konkrét problémád?" kérdése, tisztelettel jelzem, a kérdések között fellelhető!
Tehát: ha 2014-ben bemegy a tulajdonosi bejelentés jegyzőékhez, folytassék törvényességi felügyeleti eljárást, az új rendeleti szabályozásra hivatkozással kijelölhet-e a KH másik eljáró jegyzőt az eljárásra????
A kijelölést kérő jegyző ugyan 2014. őszétől nem csinált egy kapavágást sem az ügyben, de most rádöbben, - és kizárási kérelmét erre alapozza- "Jé, rájöttem, 2015. július 02-án, hogy tulajdona van az önkormányzatomnak!"

Tényleg értelmezhető ilyen módon -visszaható hatállyal- a 155/2015. (VI. 26.) Korm. r. és a jogalkotói szándék?????????

Köszönettel, hogy foglalkozik az üggyel,
n.

ObudaFan # 2015.09.17. 15:14

Jat. 15. § (1) A jogszabályi rendelkezést - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a hatálybalépését követően

  1. keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint

b) megkezdett eljárási cselekményekre

kell alkalmazni.

Ha július 1. után terjesztette fel, akkor szerintem egyértelműen alkalmazni kell a rendeletet.

napsi # 2015.09.18. 19:56

Kedves ObudaFan!

Köszönöm a választ!
A "megkezdett eljárási cselekmény" számomra azt jelentené, hogy a bejelentés érkezését követő napon megindul az eljárás...valami eljárási cselekményt végez a jegyző, bármiféle kontaktus történik bejelentő és jegyző között....Ezt viszont tavaly ősz óta nem sikerült elkövetni...Kicsit bizarr, hogy közel egy év távlatából-bármiféle eljárást is megkísérelve- idén júliusban kéri a kizárását az eljárásból a bejelentést befogadó jegyző....
Hm...de a jogszabály az jogszabály...Már, ha jól értelmezem, hogy a bejelentés keletkezési ideje indiferens abból a szempontból, hogy a kijelölést kérő jegyző nem járt el "egy emberöltő idő" alatt sem, továbbá ehhez még a Kormányhivatal is asszisztál a kizárási döntésével. De ki mondta, hogy a jog egyben etikus is??? :)
Tisztelettel. n.

ZÖLDJANIKA # 2015.09.22. 16:50

T. Cím!
A garázsról potyog a vakolat, közös költséget fizetem, miért nem akarják bevakolni?Már 2 éve ajánlott levélben kértem, jeleztem. Létezik ilyen, fizetem a magas közös költséget, de semmi vakolási , javítási melót nem csináltat a szemét közös képviselő! Köszönöm

MajorDomus # 2015.09.22. 18:02

És mit válaszolt a leveleidre?
Mivel indokolta?

ZÖLDJANIKA # 2015.09.23. 15:33

Köszönöm kérdésedet, nem válaszolt, nem írt levelet.

MajorDomus # 2015.09.23. 21:43

Fordulj a Jegyzőhöz panasszal, neki fog válaszolni!
Sőt addigra intézkedik is.

Zoli123 # 2015.09.26. 13:17

Egy társasház legfelső szintjén lakom. Nyári kánikulák idején elviselhetetlen a hőség a lakásban, amit a tűző napon átforrósodó tetö okoz. A problémát úgy szeretném enyhíteni, hogy a tető lakásom fölötti részén fényvisszaverő bevonatot festenék fel. Ha csatlakoznak más, az adott emeleten lakók is, akkor velük együtt. A festéket megvennénk és mi festenénk fel. Az lenne a kérdésem, hogy ehhez kizárólag közgyűlésen lehet megkérni a lakók engedélyét vagy esetleg aláírásgyűjtéssel is? Felmerülhet-e valamilyen jogi aggály a beruházással kapcsolatban?

Gabriella12 # 2015.10.24. 12:51

Szeretnem a segitseguket kerni egy Dunauvarosi futes ugyben.
Edesanyam ez ev juniusaban elkoltozott egy tarsashazba, Dunaujvarosba,rendesen fizeti a kozmuveket, de futes nem lesz mert kiderult akkora az adossaga a haznak ,hogy az EON mar a kazant is elvinne.Sajnos a kozoskepviselo minden penzt (megmentett ) maganak, nala van futes es az o lepcsohazaban ,ami azonos helyrajzi szamon van edesanyameval.Azzal takarozik hogy az A lepcsohazban rengetek lakas uresen all, es azoktol nem tud beszedni semmit!Ami szerintem ebben az esetben normalis lepes lenne ezen lakasokra az osszeget raterhelni.Nem vesz senkit komolyan a kozoskepviselo es elerni sem lehet , mert kulfoldon dolgozik.AMi persze abszurd!Kimutatasokat a szamlakrol sem tud adni mert azt mondja ahhoz nincs a lakokanak kozuk?Kerdem en akkor mire fizetnek????
Esetleg ha nyilvanossagra kerulne ez az ugy, talan akkor mindenkinek lenne telire futese es ennek a korrupt ugynek is a vegere lehetne jarni!
Koszonom valaszukat,

ObudaFan # 2015.10.26. 16:50

A legegyszerubb az lenne, ha valasztanatok uj kozos kepviselot.

szazegylabu # 2015.10.26. 16:58

A közös képviselőnek mennyi ideje van arra, hogy a nullás igazolást a tulajdonos kérésére kiadja? Mindenképpen írásban kell kérni tőle az igazolást vagy elegendő szóban megtenni ezt?
Jogosan hivatkozik-e arra, hogy az előző havi zárás csak a következő hó 10-én esedékes (egyébként minden hónapban), így az igazolást csak 10. után tudja kiadni (ill. olyan papírt tud adni, amin az ehavi befizetés még nem szerepel)?
Köszönöm a válaszokat!

Immaculata # 2015.10.26. 18:22

Jegyzőnek van törvényességi felügyeleti joga.