Társasházi jog

Kedves Kovács_Béla_Sándor!

Mert az emberek mindig igazat mondanak.

Szóval a csókos tulajdonosok nevét mindig fel lehet írni mint megbizók, mert a tárgyaláson úgy is igazolják a megbízás tényét.

piha...

gumicsont!

a birói gyakorlat -helyesen- a társasház döntéshozatali gyakorlatának megitélésében -egy lakás egy szavazat -elvet követi,vagyis a férj vagy feleség,az egész ingatlant képviselheti a közgyűlésen.Én is igy veszem figyelembe a. elenléti iv aláiratásánál ,,szóbeli meghatalmazással,, természetesen a házastárs részéről.

szóval. nem kell igazolni az albetét többségi képviseletét.

nagyon gyenge a közös képviselő ott,ahol
egy albetét fele tulajdoni hányada dönti el a szavazást
rossz a döntés előkészitése,ha ennyire megosztja a tulajdonosokat,hogy egy másfél szobás lakás fele tulajdoni hányada billenti el a mérleg nyelvét!

Kedves MajorDomus!

A megjelent 23th%- hozzácsapjuk a csókosok 25th%-t amit az ütk szóban kihirdet, hogy neki szóltak.

és máris kész az erős közös képviselet;-))))

No ezért is
NE LEGYEN A KÖZÖSKÉPVISELET A LEVEZETŐ ELNÖK ÉS JKV VEZETŐ.

De hogyan viselkedjek jogkövetően, ha a képviselet szerin 25% th a képviseletre szavaz és a meghatalmazásokat nem mutatja be írásban;))))

huszonkettes csabdája;-))))

azért nem kell készpénznek venni van aki másként gondolja!!!! (talán a bírók közül is)

Dr. Bék Ágnes szerint:

„A családjogi törvény szerint a kiskorú gyermekek helyett viszont meghatalmazás nélkül a szülők szavaznak, míg a házastársak között - szintén a családjogi törvény szerint - vélelmezni kell az egyetértést, és nem kell külön meghatalmazás a házastárs részéről.

Ha a közgyűlésen csak az egyik fél van jelen, akkor is az egész tulajdoni hányadra el lehet számolni a szavazati jogot. Ha viszont nézeteltérés van a felek között, akkor azt kötelesek írásban a levezető elnöknek a napirendi pont előtt jelezni és ebben az esetben nincs akadálya annak, hogy "külön-külön" szavazzanak és csak a tényleges tulajdoni hányaduk szerint legyen beszámítva a szavazat.

Ha meghatalmazással szavaz a házastárs, akkor csak az a tulajdoni hányad számítható be, amelyre a meghatalmazást adták. Vagyis ha a meghatalmazást csak az egyik házasfél írta alá, akkor az csak az ő tulajdoni hányadáig - pl. 50 %-ig - vehető figyelembe.”

Álláspontnak érdekes, de nincs különösebben alátámasztva jogszabályi hivatkozásokkal. Az első mondat első fele mindenesetre vitathatatlan.

de az ellenkezőjére sincs!

a Csjt.nem elég jogszabályi alátámasztásnak?

"a házastársak között - szintén a családjogi törvény szerint - vélelmezni kell az egyetértést"

"a Csjt.nem elég jogszabályi alátámasztásnak?"

Nem, nem elég. Ha valaki jogi érvelésnél jogszabályra hivatkozik, akkor meg kell jelölni a KONKRÉT jogszabályhelyet.

Azaz pontosan hol van ilyen a Csjt-ben, hogy társasházi közgyűlésen vélelmezni kell a házastársak között az egyetértést?

Ezért kell belevenni az SZMSZ-be!

Kezdem elveszteni a fonalat.

Alább azt idézted be, hogy egy jogász szerint "a házastársak között - szintén a családjogi törvény szerint - vélelmezni kell az egyetértés".

Ha erről törvény rendelkezik, nem kell belevenni az SZMSZ-be is.

Csak még azt nem tudtuk meg mindíg, hogy az idézetteket a Csjt. pontosan mely §-a alapján állítja Dr.Bék.

Szerintem erre alapozza:

30. §
(2) Bármelyik házastársnak a vagyonközösség fennállása alatt kötött, az előbbi rendelkezés alá tartozó visszterhes ügyletét a másik házastárs hozzájárulásával kötött ügyletnek kell tekinteni, kivéve, ha az ügyletkötő harmadik tudott, vagy a körülményekből tudnia kellett arról, hogy a másik házastárs az ügylethez nem járult hozzá. Ha azonban a házastárs az ügyletet a mindennapi élet szükségleteinek fedezése körében kötötte, a másik házastárs csak akkor hivatkozhat hozzájárulásának hiányára, ha az ügylet megkötése ellen az ügyletkötő harmadik személynél előzőleg kifejezetten tiltakozott.

Ezen törvény alapján ha a férjem befektette a pénzünket és valószínűséggel elveszítette, hiába engem nem avatott be a döntésébe, de mivel házastársak vagyunk közös a veszteség.
1, Emiatt a törvény miatt nem tudok mit tenni? És kérni az elveszett pénz felét.A férjem piramis játékba fektette a pénzünket.

Ha azonban a házastárs az ügyletet a mindennapi élet szükségleteinek fedezése körében kötötte, a másik házastárs csak akkor hivatkozhat hozzájárulásának hiányára....
2, Mit jelent a fedezete körében kötötte?

Hááát, a Csjt. 30. § (2)-ből levonni azt a következtetést, hogy a társasház közgyűlésén a házastársak között vélelmezni kell az egyetértést, és nem kell külön meghatalmazás a házastárs részéről, erre mondják azt, hogy egy cseppet kiterjesztő értelmezés....:))

Pl. érdekelne Dr. Bék magyarázata arról, hogy egy társasházi közgyűlésen való részvétel mitől visszterhes ügylet?

Mondjuk közös költség megfizetésére kötelezettségvállalás.

xxxxxxxx

Ahogy azt már a másik topicban tisztáztuk, valószínűleg nem tudod, de nem emiatt a törvényhely miatt.

Ha viszont tulh. alapján van a szavazás, akkor mi a helyzet a garázs és gk. részekkel?
Azt is figyelni kell, vagy csak a lakás hányadát?
Mi van azzal, akinek csak garázsa van a házban, ő szavazhat?

Tényleg, a 10% a teljes 10000 tulh-ból számítandó vagy csak a lakások 10%-a kell? Erre sem találtam konkrét megfogalmazást.

Az is tulajdon, az is számít.

Kedves Fórumozók!

Nicsak van cimkézet tulajdon és egyszerű tulajdon?

Amennyiben házaspár a tulajdonos, akkor korlátozás nélkül képviselheti a másikat, akkor is, ha a bejegyzett lakóhelyük nem egyezik;-)
Esetleg válóper van folyamatban (ugye az ütk mindent tud;-)

Örökség esetén viszont már nem?

Nem beszélve a teremgarázsok esetén, ahol a társasház teljes tulajdonba, határozott th nagyságban, az alapító okiratok tartalmazzák a tulajdon nagyságát és részesedését;-).
A földhivatalban a nyilvántartás a termgarázs/gkbeálló th nagyságban rögzíti a tulajdont.
Persze lehet cifzázni a dolgot.
Az AO a teremgarázs közlekedő útjait tartó oszlopait osztatlanba, a kijelölt beálló helyet osztottba sorolja. Főleg, ha mögötte zárható egyéni tároló is található;-)

Szóval a tanulság. Vegyük bele az SzMSz-be.
Utána már csak igen nehéz attól eltérni jogkövető magatartás esetén.

Természetesen rendben van ha számolni kell vele, de miért nem számolt az ütk. akkor is vele, amikor a 10% megléte a kérdés?
Na pont ilyen okokból akarjuk leváltani őket....

T. Fórumozók!
Tud e segíteni valaki?
Társasház udvarán levő garázsok 1300ft közös költséget fizetünk. A vakolat válik, van ahol a tégla látszik. Már 1 éve mondom a közös képviselőnek, levelet is írtam, de semmi választ nem adtak, hogy vakoltassák be, mert bőven van közös garázs pénz. Semmi!
Nem fizetem a közös költséget, eldöntöttem. Ilyenkor mi a teendő!
A közös képviselő 1 cég, Városgazd Kft, ed miért nem csináltatják meg, illetve hová teszik a befizetett lóvét, nem tudjuk.
Másik: amikor 1 évben kiküldik az elszámolást, nagyvonalakban, vagy részletesen kell mindenkinek kiküldeni, mit-hová-mennyit költöttek? Mer ez sem tiszta!
A garázsok pénzét lehet külön kezelni a társas háztól?Mert ha lehetne, jobban látnánk, a garázsra mit költöttek, mert még ezidáig 1 fillért sem! köszönöm

Hát, nem az a teendő, hogy nem fizeted a közös költséget, mert perköltséggel, végrehajtási költséggel együtt több lesz.
Meg kell győzni a tulajdonostársakat a váltásról.

Thtv. 48. § (1) A számviteli szabályok szerinti könyvvezetés és beszámoló alapján a közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság éves elszámolása tartalmazza:

a)a tervezett és tényleges kiadásokat költségnemenként és a közös költség megosztásának a szervezeti-működési szabályzatban megállapított szabálya szerinti bontásban, ezen belül az üzemeltetési kiadásokat, valamint a karbantartásokat és a felújításokat az elvégzett munkák részletezésében,

2. a tervezett és tényleges bevételeket források szerint, ideértve a közösség javára még nem teljesített - lejárt - követelések részletezését és a behajtás érdekében megtett intézkedéseket is,
3. az a)-b) pont különbségének záróegyenlegét a pénzkészletek kezelési helye szerint részletezve,
4. a közösség tulajdonát képező vagyontárgyak tárgyieszköz leltárát,
5. a tárgyévhez tartozó, a közösség egészét terhelő kötelezettségeket, továbbá
6. a közös költségekhez való hozzájárulás előírását és teljesítését - a tulajdonostársak nevének feltüntetésével -, a külön tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek szerinti bontásban.

Boldog Új Évet!

Sziasztok, korábban jeleztem, hogy belekötöttek az elküldött napirendi pontokba és határozati javaslatokba, ezért újra kellett fogalmaznom. Kérem nézzetek rá, hogy az alábbi megfogalmazás megfelelő lesz-e:

1. Technikai napirend (Levezető elnök, jegyzőkönyv vezető, hitelesítők választása)

   Határozati javaslat: A közgyűlés megválasztja levezető elnöknek ..…-t, jegyzőkönyv vezetőnek ..…-t, valamint jegyzőkönyv hitelesítőnek ..…-t és ..…-t.

2. A társasház közös képviseletének felmentése.

   Határozati javaslat: A közgyűlés elfogadja, hogy a xxx.bt közös képviselői megbízása a mai nappal megszűntetésre kerül.

Indok: A xxx bt munkájával a tulajdonosok nem elégedettek. (pl. decemberben sincs elfogadott 2013 évre szóló költségvetési terv, stb.).

3. Számvizsgáló bizottság felmentése
Határozati javaslat: A közgyűlés elfogadja a Számvizsgáló Bizottság felmentési kérelmét, a tagokat felmenti feladat alól.

4. Számvizsgáló bizottság választása
Határozati javaslat: A közgyűlés Számvizsgáló Bizottsági tagnak megválasztja …………….. tulajdonostársakat.

5. Új közös képviselet megválasztása
Határozati javaslat: A közgyűlés meghallgatást követően megbízza ……………………….-t a Társasház közös képviseletének ellátására.

6. Bankszámla feletti rendelkezés módjának meghatározása
Határozati javaslat: A közgyűlés megbízza a közös képviselet részéről .….-t és ……-t, hogy az első aláírási helyen, valamint a Számvizsgáló Bizottságból …..-t és …..-t, hogy a második aláírási helyen a Társasház számlája és annak alszámlái felett az aláírási jogot gyakorolja.

Köszönöm!!!!

csak négy hiba van.
az első kötelező napirendi pont,tehát ne tedd zárójelbe!
2.a személyekeket ne ird ki név szerint,mert ha 8 nap mulva Pista bácsit reggel 8 kor elviszi a mentő,este nem tudsz közgyűlést tartani,mert a napirendi pontban szereplő személy nincs ott,s a napirenden a helyszinen nem tudsz változtatni.
4-5.pont ugyanez
6.és ha nem jön el az uj képviselő jelölt,vagy előző nap meghal?
esetleg más tulaj is hozna jelőltet,emiatt botrányba fullad a közgyűlés?
7.itt két szót beszurni a három személyből, ,ketten együttesen,, gyakorolják az aláirási jogot!
ez lényeges,mert a bank nem fogadja el!

csak négy hiba van.
az első kötelező napirendi pont,tehát ne tedd zárójelbe!
2.a személyekeket ne ird ki név szerint,mert ha 8 nap mulva Pista bácsit reggel 8 kor elviszi a mentő,este nem tudsz közgyűlést tartani,mert a napirendi pontban szereplő személy nincs ott,s a napirenden a helyszinen nem tudsz változtatni.
4-5.pont ugyanez
6.és ha nem jön el az uj képviselő jelölt,vagy előző nap meghal?
esetleg más tulaj is hozna jelőltet,emiatt botrányba fullad a közgyűlés?
7.itt két szót beszurni a három személyből, ,ketten együttesen,, gyakorolják az aláirási jogot!
ez lényeges,mert a bank nem fogadja el!

Nagyon köszönöm a hasznos észrevételeket.
Ezt a napirendi listát a jelenlegi közös képviselőnek küldjük, a 10%-os aláírással együtt, hogy hívja össze a közgyűlést. Ehhez kell a pontos napirendi pontokat megfogalmaznunk.
Ahol pontok vannak, ott valóban üres helyet terveztem átadni, mivel nem tudjuk, ki jelentkezik és kit fogadnak el. Ha ...-ot teszek a helyére, akkor úgy helyes?
Az új közös képviseletnél is hasonlóan gondolom, az üres helyre annak a képviselőnek a neve kerül, aki megválasztásra kerül.