Társasházi jog

Tisztelt Fórumozók!

Abban kérek segítséget-hogy egy 11 lakás + 2 üzlet által létrejött társasházban lakom mely GÁZKAZÁNNAL üzemelő házközponti fűtéses lakás -melynek fűtéséről szeretnék leválni-és szintén GÁZFŰTÉST szeretnék kialakítani egyedi GÁZKAZÁNNAl.
A lakások kéménye már így lett építéskor kialakítva.
Ha a szükséges hatósági engedélyek birtokába kerülök annak kivitelézését a társasház megtudja e akadályozni-abba van e beleszólásuk?
A meleg víz leválás is megtörtént 2 lakás kivételével.
Köszönettel várom segítségüket liszkai józsef

Utólagos megjegyzésem,melynek van e jelentősége?:Az egész ház MŰSZAKI ÁTADÁSA MÉG NEM TÖRTÉNT MEG 2002 /építés éve óta,csak pár lakásnak van külön MŰSZAKI ÁTADÁSA,?

A linkelt cikket elolvastam, én azt vontam le belőle, ha az SZMSZ másként nem rendeli, akkor bármely tulajdonos szavazata teljesnek minősül.
Rossz következtetést vontam le?

„Itt található egy közkedvelt érvelés KBS álláspontjára”
Hadd jegyezzem meg, hogy a konklúziónk sem teljesen azonos (szerintem az szmsz sem engedheti meg a szavazat felosztását), és számomra ez az indoklás túl dagályos, feleslegesen szerteágazó. Ugyanakkor hiányolom benne a kft. közös tulajdonú üzletrészével való analógiára utalást.

Bocsánat, de bonyolódik az ügy. A jelenlegi kk. kivárta a 22 napot amit megszabtunk, majd küldött egy levelet, miszerint a beküldött 14% szerintük csak 9,4, ezért nem hívják össze a közgyűlést.
Még nem tudtam beszélni azokkal a tulajdonosokkal akiket lehúzott, de ha nem jogos a számolásuk akkor sem tudunk tenni ellene, mert január 3-ig szabadságon van az egész közös képviselet.

Az a kérdésem, ha kiderül, hogy a valóságban megvan a 10%, akkor az SZVB összehívhatja a kk-től függetlenül, vagy meg kell várni a 3-át és náluk kérni a helyreigazítást és a közgyűlés összehívását?

Fontos, hogy a döntés jogilag biztos legyen, mert a kk tulajdonosai ügyvédek és biztos bele kötnek ha lehet.

Közben hozzám került a levél, és jól sejtettem, hogy a feles tulajdoni hányadokra hivatkozva csökkentették a tulajdoni hányad arányt.
Jól gondolom, hogy ha ezt vesszük az ő joggyakorlatuknak, akkor az eddigi összes szavazás érvénytelen volt, ahol 1 ember volt jelen és teljes tulajdoni hányadként könyvelték a közgyűlésen?

Lenger

Összehívhatja!

„Fontos, hogy a döntés jogilag biztos legyen, ”
Nem lesz biztos. Ez egy jogászok között is vitatott kérdés. Borítékolom, hogy bíróságon köt ki az ügy.

Köszönöm, inkább összeszedünk még 10 aláírást és nekifutunk ismét. Olyan kérdésem lenne, hogy a határozati javaslat kötelező?
Mit lehet írni pl. ahhoz a napirendi ponthoz, hogy az új SZVB tagok megválasztása, vagy az új képviselet megválasztása?

A közgyűlés szvb-tagnak megválasztja (a megválasztott tulajdonostársak neve) tulajdonostársakat.

Item a közös képviselő (vagy intézőbizottság).

Kötelező!

Köszi, gondolom a név helyére..... kerül.

„Ugyanakkor hiányolom benne a kft. közös tulajdonú üzletrészével való analógiára utalást.”

Ott a törvény alapján ki kell jelölni egy közös képviselőt, ezért szerintem nem túl jó analógia.

Talán nem a legjobb. Te tudsz jobbat?

Kedves ObudaFan # e-mail 2013.12.19. 09:08 !

Köszönöm a tájékoztatást.

Szóval a Ptk közös tulajdon szabályait kellene figyelembe venni?

Amennyiben ezt az érvelést fogadná el a bíróság akkor igen fura helyzet alakulhat ki válóper során.
Öröklés során (több örökös).

Szóval a tulajdonosok közül egy, a tulajdon teljes hánydával belezavarhatja a többit egy igen nagy kölcsön felvételébe. Még akkor is, ha csa a tulajdon 1/10 birtokolja.

A tanulság, ha az érvelést követi az ítélkezés, hogy egy jó SzMSz nek tartalmaznia kell több tulajdonos esetén a megosztott szavazási th-t, ill előírja a meghatalmazást;-)

Szerintem még a Ptk. közös tulajdon szabályaiból sem következik ez. Ugyanis a társasházi közgyűlés dönthet a rendes gazdálkodás körét meghaladó beruházásról, vagy éppen közös tulajdonba tartozó ingatlanrész értékesítéséről, én pedig nem úgy értelmezem a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait, hogy a társasházi külön tulajdon tulajdonostársainak egyike a többi nevében ilyen ügyben szavazhatna. Ha pedig ez így van, akkor vajon hogyan fogjuk szelektálni, hogy ez a tulajdonostárs mennyiben vehet részt a közgyűlésen a másik nevében? A rendes gazdálkodás körében pedig miért nem követeljük meg, hogy a külön tulajdon többségi tulajdonosa legyen jelen?

Kedves Lenger # e-mail 2013.12.21. 16:19 !

A határozati javaslat az csak javaslat.
A közgyűlés dönthet másként is.
Ezért fontos, hogy a levezető elnök ne az ütk. (képviselet) legyen.

A megírt és aláírt jegyzőkönyv ellen már nehéz.....

Köszönöm, hogy ennyit foglalkoztok a kérdéseimmel, nem akartam ekkora vitát kelteni.

Amennyiben nálunk az a joggyakorlat, hogy a tulajdoni hányad ráeső részében szavazhat a tulajdonos, akkor a leváltáskor is mindkét tulajdonostól kérni kell meghatalmazást, ha nem jön el.

Mi van akkor, ha a jegyzőkönyvek és jelenléti ív alapján a közgyűléseken nem ezt a gyakorlatot folytatta és most mégis? Na mindegy, ez csak egy költői kérdés volt.

Mufurc_nagyon:

nagyon hasznos a leváltás folyamatával kapcsolatos honlapod, sokat használtam fel belőle, biztos nem látnak el szerepet a közgyűlésen.

Ha nem vagyok pofátlan, elküldhetem neked a felszólító levél tervezetét, hogy elmond a véleményed? Ha igen, kérem jelezz a teo027@gmail.com címre.

Mély tisztelettel, Kolléga: kevered a társasházi közös tulajdont a társasházi, külön tulajdonú lakás közös tulajdonával. (Ahogyan arra a linkelt cikk is rámutatott.)
Amikor a Tht. 38. § (3) azt írja, "A rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások vállalásához a tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges", akkor a 'tulajdonostársak' nem jelenti a külön tulajdonban álló lakás esetleges tulajdonostársait - illetve őket nem egyes személyként, hanem egységként jelenti. Tkp. a törvény következetesen ebben az értelemben használja ezt a fogalmat.
Ha például valamely külön tulajdonú lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonosa egy nem jogi személyiségű gazdasági társaság lenne, nyilván nem követelnénk meg, hogy valamennyi tagja megjelenjen a társasházi közgyűlésen, és eszünkbe sem jutna, hogy az üzletrészeik arányában felosszuk közöttük a szavazatokat.

Remélem, legalább abban egyetértünk, hogy a probléma explicit szabályozást igényelne. Tényleg: de lege ferenda mit mondasz?

Tisztelt K_B_S!
Tőled is szívesen venném, ha véleményeznéd az összeállított felszólító levelet, hogy ne tudjanak ismét belekötni valamibe. Elérhetőségem teo027@gmail.com

köszönöm

„Remélem, legalább abban egyetértünk, hogy a probléma explicit szabályozást igényelne. Tényleg: de lege ferenda mit mondasz?”

Azt semmiképpen nem tartanám szerencsésnek, ha akármekkora kis tulajdoni hányaddal képviselhetné valaki a teljes albetétet. (Egyébként is, mi van vita esetén?)

„Egyébként is, mi van vita esetén?”
Mint bármilyen más kérdésben: többségi határozat. Ha meg a tulajdoni hányadok egyenlősége miatt nem tudnak határozni, akkor nem szavaztak.

Rendben, csak a te álláspontod szerint nem kell igazolni a közgyűlésen, hogy az albetét többségét képviseli-e az albetét résztulajdonosa, aki megjelent.

Kedves forumozők!

Mondhatnám sőt...

Peres eljárás során a bíró elfogadta a szóbeli megbízást is.
Csak akkor hívta be "tanuként" a "meghatalmazót", amikor ellentmondtam a megállapításnak.

Ráadásul a meghatalmazott az ütk volt.
Szóval Amper.

Ez is a szabályzási hiba, amely élvezetes vitához, szellemi csörtéhez vezet.

„a bíró elfogadta a szóbeli megbízást is.”
Miért ne fogadta volna el? A Tht. csak az általános megbízásra írja elő az írásbeliséget. Az eseti meghatalmazás kapcsán csak utal a Ptk.-ra.