Társasházi jog


liszi55 # 2013.12.19. 09:29

Tisztelt Fórumozók!

Abban kérek segítséget-hogy egy 11 lakás + 2 üzlet által létrejött társasházban lakom mely GÁZKAZÁNNAL üzemelő házközponti fűtéses lakás -melynek fűtéséről szeretnék leválni-és szintén GÁZFŰTÉST szeretnék kialakítani egyedi GÁZKAZÁNNAl.
A lakások kéménye már így lett építéskor kialakítva.
Ha a szükséges hatósági engedélyek birtokába kerülök annak kivitelézését a társasház megtudja e akadályozni-abba van e beleszólásuk?
A meleg víz leválás is megtörtént 2 lakás kivételével.
Köszönettel várom segítségüket liszkai józsef

Utólagos megjegyzésem,melynek van e jelentősége?:Az egész ház MŰSZAKI ÁTADÁSA MÉG NEM TÖRTÉNT MEG 2002 /építés éve óta,csak pár lakásnak van külön MŰSZAKI ÁTADÁSA,?

Lenger # 2013.12.19. 09:30

A linkelt cikket elolvastam, én azt vontam le belőle, ha az SZMSZ másként nem rendeli, akkor bármely tulajdonos szavazata teljesnek minősül.
Rossz következtetést vontam le?

Kovács_Béla_Sándor # 2013.12.19. 11:01

Itt található egy közkedvelt érvelés KBS álláspontjára
Hadd jegyezzem meg, hogy a konklúziónk sem teljesen azonos (szerintem az szmsz sem engedheti meg a szavazat felosztását), és számomra ez az indoklás túl dagályos, feleslegesen szerteágazó. Ugyanakkor hiányolom benne a kft. közös tulajdonú üzletrészével való analógiára utalást.

Lenger # 2013.12.21. 09:52

Bocsánat, de bonyolódik az ügy. A jelenlegi kk. kivárta a 22 napot amit megszabtunk, majd küldött egy levelet, miszerint a beküldött 14% szerintük csak 9,4, ezért nem hívják össze a közgyűlést.
Még nem tudtam beszélni azokkal a tulajdonosokkal akiket lehúzott, de ha nem jogos a számolásuk akkor sem tudunk tenni ellene, mert január 3-ig szabadságon van az egész közös képviselet.

Az a kérdésem, ha kiderül, hogy a valóságban megvan a 10%, akkor az SZVB összehívhatja a kk-től függetlenül, vagy meg kell várni a 3-át és náluk kérni a helyreigazítást és a közgyűlés összehívását?

Fontos, hogy a döntés jogilag biztos legyen, mert a kk tulajdonosai ügyvédek és biztos bele kötnek ha lehet.

Lenger # 2013.12.21. 10:07

Közben hozzám került a levél, és jól sejtettem, hogy a feles tulajdoni hányadokra hivatkozva csökkentették a tulajdoni hányad arányt.
Jól gondolom, hogy ha ezt vesszük az ő joggyakorlatuknak, akkor az eddigi összes szavazás érvénytelen volt, ahol 1 ember volt jelen és teljes tulajdoni hányadként könyvelték a közgyűlésen?

ragyasdezso # 2013.12.21. 11:39

Lenger

Összehívhatja!

Kovács_Béla_Sándor # 2013.12.21. 13:23

Fontos, hogy a döntés jogilag biztos legyen,
Nem lesz biztos. Ez egy jogászok között is vitatott kérdés. Borítékolom, hogy bíróságon köt ki az ügy.

Lenger # 2013.12.21. 15:19

Köszönöm, inkább összeszedünk még 10 aláírást és nekifutunk ismét. Olyan kérdésem lenne, hogy a határozati javaslat kötelező?
Mit lehet írni pl. ahhoz a napirendi ponthoz, hogy az új SZVB tagok megválasztása, vagy az új képviselet megválasztása?

Kovács_Béla_Sándor # 2013.12.21. 16:59

A közgyűlés szvb-tagnak megválasztja (a megválasztott tulajdonostársak neve) tulajdonostársakat.

Item a közös képviselő (vagy intézőbizottság).

ragyasdezso # 2013.12.21. 17:26

Kötelező!

Lenger # 2013.12.21. 20:01

Köszi, gondolom a név helyére..... kerül.

ObudaFan # 2013.12.22. 16:42

Ugyanakkor hiányolom benne a kft. közös tulajdonú üzletrészével való analógiára utalást.

Ott a törvény alapján ki kell jelölni egy közös képviselőt, ezért szerintem nem túl jó analógia.

Kovács_Béla_Sándor # 2013.12.22. 18:38

Talán nem a legjobb. Te tudsz jobbat?

Mufurc_nagyon # 2013.12.22. 21:31

Kedves ObudaFan # e-mail 2013.12.19. 09:08 !

Köszönöm a tájékoztatást.

Szóval a Ptk közös tulajdon szabályait kellene figyelembe venni?

Amennyiben ezt az érvelést fogadná el a bíróság akkor igen fura helyzet alakulhat ki válóper során.
Öröklés során (több örökös).

Szóval a tulajdonosok közül egy, a tulajdon teljes hánydával belezavarhatja a többit egy igen nagy kölcsön felvételébe. Még akkor is, ha csa a tulajdon 1/10 birtokolja.

A tanulság, ha az érvelést követi az ítélkezés, hogy egy jó SzMSz nek tartalmaznia kell több tulajdonos esetén a megosztott szavazási th-t, ill előírja a meghatalmazást;-)


http://levaltas.5mp.eu/web.php?… 2014 okt. látogató > mint 17500
{autodidakta}

Az ütk ne legyen LEVEZETÖ ELNÖK és JKV. VEZETÖ

ObudaFan # 2013.12.22. 22:06

Szerintem még a Ptk. közös tulajdon szabályaiból sem következik ez. Ugyanis a társasházi közgyűlés dönthet a rendes gazdálkodás körét meghaladó beruházásról, vagy éppen közös tulajdonba tartozó ingatlanrész értékesítéséről, én pedig nem úgy értelmezem a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait, hogy a társasházi külön tulajdon tulajdonostársainak egyike a többi nevében ilyen ügyben szavazhatna. Ha pedig ez így van, akkor vajon hogyan fogjuk szelektálni, hogy ez a tulajdonostárs mennyiben vehet részt a közgyűlésen a másik nevében? A rendes gazdálkodás körében pedig miért nem követeljük meg, hogy a külön tulajdon többségi tulajdonosa legyen jelen?

Mufurc_nagyon # 2013.12.23. 00:24

Kedves Lenger # e-mail 2013.12.21. 16:19 !

A határozati javaslat az csak javaslat.
A közgyűlés dönthet másként is.
Ezért fontos, hogy a levezető elnök ne az ütk. (képviselet) legyen.

A megírt és aláírt jegyzőkönyv ellen már nehéz.....


http://levaltas.5mp.eu/web.php?… 2014 okt. látogató > mint 17500
{autodidakta}

Az ütk ne legyen LEVEZETÖ ELNÖK és JKV. VEZETÖ

Lenger # 2013.12.23. 06:31

Köszönöm, hogy ennyit foglalkoztok a kérdéseimmel, nem akartam ekkora vitát kelteni.

Amennyiben nálunk az a joggyakorlat, hogy a tulajdoni hányad ráeső részében szavazhat a tulajdonos, akkor a leváltáskor is mindkét tulajdonostól kérni kell meghatalmazást, ha nem jön el.

Mi van akkor, ha a jegyzőkönyvek és jelenléti ív alapján a közgyűléseken nem ezt a gyakorlatot folytatta és most mégis? Na mindegy, ez csak egy költői kérdés volt.

Lenger # 2013.12.23. 06:35

Mufurc_nagyon:

nagyon hasznos a leváltás folyamatával kapcsolatos honlapod, sokat használtam fel belőle, biztos nem látnak el szerepet a közgyűlésen.

Ha nem vagyok pofátlan, elküldhetem neked a felszólító levél tervezetét, hogy elmond a véleményed? Ha igen, kérem jelezz a teo027@gmail.com címre.

Kovács_Béla_Sándor # 2013.12.23. 06:56

Mély tisztelettel, Kolléga: kevered a társasházi közös tulajdont a társasházi, külön tulajdonú lakás közös tulajdonával. (Ahogyan arra a linkelt cikk is rámutatott.)
Amikor a Tht. 38. § (3) azt írja, "A rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások vállalásához a tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges", akkor a 'tulajdonostársak' nem jelenti a külön tulajdonban álló lakás esetleges tulajdonostársait - illetve őket nem egyes személyként, hanem egységként jelenti. Tkp. a törvény következetesen ebben az értelemben használja ezt a fogalmat.
Ha például valamely külön tulajdonú lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonosa egy nem jogi személyiségű gazdasági társaság lenne, nyilván nem követelnénk meg, hogy valamennyi tagja megjelenjen a társasházi közgyűlésen, és eszünkbe sem jutna, hogy az üzletrészeik arányában felosszuk közöttük a szavazatokat.

Remélem, legalább abban egyetértünk, hogy a probléma explicit szabályozást igényelne. Tényleg: de lege ferenda mit mondasz?

Lenger # 2013.12.23. 07:45

Tisztelt K_B_S!
Tőled is szívesen venném, ha véleményeznéd az összeállított felszólító levelet, hogy ne tudjanak ismét belekötni valamibe. Elérhetőségem teo027@gmail.com

köszönöm

ObudaFan # 2013.12.23. 21:47

Remélem, legalább abban egyetértünk, hogy a probléma explicit szabályozást igényelne. Tényleg: de lege ferenda mit mondasz?

Azt semmiképpen nem tartanám szerencsésnek, ha akármekkora kis tulajdoni hányaddal képviselhetné valaki a teljes albetétet. (Egyébként is, mi van vita esetén?)

Kovács_Béla_Sándor # 2013.12.24. 08:47

Egyébként is, mi van vita esetén?
Mint bármilyen más kérdésben: többségi határozat. Ha meg a tulajdoni hányadok egyenlősége miatt nem tudnak határozni, akkor nem szavaztak.

ObudaFan # 2013.12.24. 08:52

Rendben, csak a te álláspontod szerint nem kell igazolni a közgyűlésen, hogy az albetét többségét képviseli-e az albetét résztulajdonosa, aki megjelent.

Mufurc_nagyon # 2013.12.24. 09:05

Kedves forumozők!

Mondhatnám sőt...

Peres eljárás során a bíró elfogadta a szóbeli megbízást is.
Csak akkor hívta be "tanuként" a "meghatalmazót", amikor ellentmondtam a megállapításnak.

Ráadásul a meghatalmazott az ütk volt.
Szóval Amper.

Ez is a szabályzási hiba, amely élvezetes vitához, szellemi csörtéhez vezet.


http://levaltas.5mp.eu/web.php?… 2014 okt. látogató > mint 17500
{autodidakta}

Az ütk ne legyen LEVEZETÖ ELNÖK és JKV. VEZETÖ

Kovács_Béla_Sándor # 2013.12.24. 09:38

a bíró elfogadta a szóbeli megbízást is.
Miért ne fogadta volna el? A Tht. csak az általános megbízásra írja elő az írásbeliséget. Az eseti meghatalmazás kapcsán csak utal a Ptk.-ra.