Társasházi jog

Az a korlát, hogy a közös költség meghatározása nem csak az egyes tulajdonostársak jogeit, de jogos érdekeit sem sértheti.

Kedves bomboo!

Természetesen a közgyűlés dönt.
A döntés addig érvényben marad míg a bíróság mást nem határoz.

Az egyes lakások elhelyezkedése - szerintem- a forgalmi értékükben realizálódik.

Az elhelyezkedés hatással van a regie költségekre .
Ezek egyike a fűtési igény.
Az én álláspontom az, hogy sem szozószámmal, sem extra díjjal ezt figyelembe venni nem "igazságos".

A logikát követve, akkor a világitási igény, klimatizálási igény költségeit is egalizálni kellene.

Gondoljon utána. Amennyiben egyedi fűtésük lenne, akkor egy eltérő fűtési gáz/szén/fa fogyasztás költségeinek egazilását senki fel sem vetné, mert a többiek a hasukat fognák a nevetéstől;-)

A következő helyzettel kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni: 9 lakásos társasházban évek óta rotációs elven működik a közös képviselet ellátása, évenként más lakás kerül sorra. Egy ideig a ház könyvelését is az évente váltakozó közös képviselőnek kellett elvégeznie. Ezt néhány éve az egyik szomszédasszony magára vállalta, amit becsületesen és szakszerűen ellát. Csakhogy a szóban forgó hölgy messze túldimenzionálja a hatáskörét. A ház lakóit és a vele „dolgozó” közös képviselőket folyamatosan szidalmazza, már-már lelki terror alatt tartja a dörgedelmes kirohanásaival, mások jóérzését és becsületét sértő leveleivel, folyamatos zaklatásával, telefonokkal, becsöngetésekkel. Szerinte mindenki ostoba, tudatlan, nincs közösségtudata, rosszul végzi a munkáját. Ő mindent jobban tud és úgy kell csinálni, megszavazni döntéseket felesleges. Ha a ház egy neki nem tetsző dolgot szavaz meg, kijelenti, hogy nem fizet. A lakók sajnos félnek tőle és nem nagyon mernek konfrontálódni, de ez a helyzet egyre inkább tarthatatlan. Legutóbb egy szerényebb hölgyre került a közös képviselet sora. Neki már azt sem engedte, hogy a lépcsőházfestésre megbeszélt 3 árajánlatot beszerezze és megbeszélje a lakókkal, hanem önhatalmúlag kijelölte, hogy ki fessen. A munka természetesen csapnivaló lett. Végül úgy összeveszett a közös képviselő hölggyel (állítólag azért, mert „feleselt” vele), hogy lemondott a könyvelés további végzéséről. A ház úgy döntött, hogy hosszú távon külső képviselőt bíz meg. Erre megfenyegetett minket, hogy a ház könyvelését illetve a nevén levő bankszámlát csak akkor adja át, ha megölik. (többször voltak már kirohanásai lakógyűléseken, fenyegetőzik, hátbaveri a lakókat, iparaosokat, ha valami nem tetszik neki) Ettől a lakók megijedtek és egyelőre visszaléptek a változtatástól. Jövőre rám vár a közös képviselet és kedvesen közölték, hogy majd én eldöntöm, hogy kiadjuk –e másnak, magyarán rajtam csattanna az ostor és keserítené meg az életemet az ordenáré öregasszony. Ja, a hab a tortán: a kedves hölgy, miután alaposan lepocsokondiázott, hogy mennyire nem értek a közös képviselethez, felajánlotta, hogy térítés ellenében szívesen átvállalja tőlem.

Kérdésem: Lehet –e egyáltalán kötelezni bárkit is, hogy közös képviselő legyen? Lehet –e kötelezni egy lakót, hogy, amennyiben nem vállalja a képviseletet, egy éven át fizessen valakinek érte. Milyen jogi eszközökkel lehetne az életünket megkeserítő szomszédasszonyt megfékezni?

És a legszebb az egészben, hogy a horribilis összegű közös költség fizetése mellett a lépcsőházat nekünk kell takarítani, fel van osztva, hogy ki melyik részt, emellett korlátokat, ablakokat mosni. A kukákat mi húzzuk ki, a havat mi takarítjuk. Mindezt egy 12. kerületi társasházban…

Kedves cirkóka!

A megoldás a "könyvelő" energiáit a th. ügyeinek vitelébe fogni.

Nos jelenleg Mo.-on csak a bíróságok és a végrehajtó hatalom kötelezhet bárkit bármire.

Önök a th. ügyvitelét kényelmi alapon intézték eddig. Ami be is válhatna, ha az a többség érdekeit képviseli.

A th. iratait ki kell adnia a "könyvelőnek". Ráasásul bármelyik tulajdonos teljes mélységében beletekinthet ezekbe és másolatot is készíthet.

Nem kell fizikai erőszakot alkalmazni. Kereset ellenében a bíróság majd ezt megteszi.

Step by step javaslatokat a részletek ismeretének hiányában nem tudok adni.
Vegye figyelembe, hogy bármely konlfiktus kezelése során a képviseleti jogot a "megválasztó" közgyűlés jegyzőkönyve bizonyítja. Egyáltalán van ilyen vagy SzMSz vagy alapító okirat?

Javaslom egy hozzáértő revizor igénybevételét, aki megmondja milyen a jelenlegi gazdasági és jogkövető állalpot és tanácsot is tud adni mit kell csinálni.

Tisztelt Hölgyem / Uram!

Elég egyszerűnek tűnő, mégis túlbonyolítottnak látszódó kérdésben szeretném a segítségüket kérni.

Régi társasházi lakásról van szó, ahol az alsó szomszéd panaszkodott, hogy néha folyik nála a víz a fürdőszobában. Természetesen szerelőket hívtam akik megállapították, hogy a csatorna van valahol elrepedve valószínűleg. Ebben a pillanatban még úgy tűnt, hogy nálam van a probléma. Aminek a költségeit természetesen vállaltam is.
Felbontás után kiderült, hogy a csatorna főstrangja van elrepedve, a gyárilag hozzátartozó leágazás kezdeténél. Amikor ez kiderült rögtön szóltunk a közös képviselőnek, aki ezt megnézte és elismerte, hogy a probléma a ház problémája és természetesen fizeti is a költségeket a ház.
A javítás és a helyreállítás megtörtént, majd amikor az elszámoláshoz került a sor akkor már úgy lett nekem tálalva a dolog, hogy a javítás költségeit a ház állja, de a bontás és a helyreállítás költségeit nekem kell kifizetni.

A kérdésem az lenne, hogy ketté választható e ez a dolog?

Véleményem szerint nem, hiszen a javítás nem oldható meg anélkül, hogy az én lakásomban bontás és ehhez kapcsolódóan a helyreállítás megtörténne. Ez az egész egy munka, a ház problémájából eredő munka, ami áll bontásból, javításból és természetesen az eredeti állapot visszaállításából.

Mi a véleményük Önöknek, kinek van igaza ebben a kérdésben? A munka három fázisa elkülöníthető e egymástól bármelyik szakaszban? Kinek kell állnia a költségeket?

Szerintem sem. Mivel indokolja a közös képviselő?

Kedves ObudaFan!

Az indok összesen annyi, hogy az én lakásomban keletkezett a bontási munka ezért a helyreállítás költsége is az enyém.

Viszont jó lenne, ha alá tudnám támasztani az én indoklásomat is valamivel, ami több a józan paraszti észnél.

Köszönöm a segítséget előre is!

Thtv. 24. §(1) A közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (a továbbiakban együtt: közös költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik.

Kedves Georgeuvb!

hogy mit kell érteni fenntartási költség alatt;-)

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Értelmező rendelkezések
56. § E törvény alkalmazásában:

1. Társasház: a lakóépület és nem lakás céljára szolgáló épület.
1.1. Lakóépület: az olyan épület, amelyben a műszakilag megosztott, önálló lakások száma meghaladja az épületben lévő önálló
nem lakás céljára szolgáló helyiségek számát.
1.2. Nem lakás céljára szolgáló épület: minden egyéb olyan épület, amelyben legalább két, műszakilag megosztott önálló, nem
lakás céljára szolgáló helyiség van (társas irodaépület, társas üdülő, társas garázs stb.).
2. Fenntartás: az üzemeltetés, a karbantartás és a felújítás.
2.1. Üzemeltetés: a közös tulajdon rendeltetésszerű használatához folyamatosan szükséges szolgáltatások ellátása, így a
közüzemi szolgáltatások díjának kifizetése, a központi berendezések üzemben tartói feladatainak ellátása, szükség esetén
gondnoki, házfelügyelői, házmesteri szolgáltatások megszervezése, az intézőbizottság rendszeresítése esetén működésének
biztosítása.
2.2. Karbantartás: a közös tulajdonban levő ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása érdekében
szükséges, a tulajdonosok közösségét terhelő megelőző és felújításnak nem minősülő javítási munkák elvégzése, illetőleg egyes
közösségi berendezések cseréje.
A karbantartás lehet:
2.2.1. hibaelhárítás, amely az életveszélyt okozó, továbbá az épület állagát károsító és rendeltetésszerű használatát lényegesen
akadályozó, azonnali beavatkozást igénylő hibák és hiányosságok haladéktalan eseti megszüntetése,

Kedves ObudaFan és Mufurc_nagyon!

Köszönöm a válaszokat és a segítséget!

Kérdésem az lenne, hogy a lakásszövetkezet elnökét be kell e jelenteni munkaviszonynak , ha egyébként fizetést nem kap, kell e fizetni érte a tb.-t? Köszönettel: Egresi Jenő

Tisztelt Hölgyem / Uram!

Pár kérdésben kérném a segítségüket, amire a fórumokban nem találtam választ.
Társasházi lakásban lakunk és egy szomszédunkkal közös biztonsági rácsunk van felszerelve.
A szomszéd (új) most le akarja szerelni önkényesen. Kérdésem, hogy megteheti-e a mi hozzájárulásunk nélkül?
Annak utánanéztem, hogy tűzvédelmi szempontra nem hivatkozhat, mert szabályosan van felszerelve.
Beperelni utólag nem szeretném, mert az anyagi kár nem annyira jelentős.
Inkább a biztonságérzetünknek csökken, hiszen amikor a két kamasz lányom egyedül van otthon, akkor az ajtónyitás így sokkal kockázatosabbá válik.
Mire hivatkozhatok, hogy ne vegye le, illetve ha megteszi, akkor mit tehetünk?
Ezen felül kamerát is fel akar szerelni az ajtója elé, ami pedig a személyiségi jogainkat sérti. Ehhez is kell a hozzájárulásunk, ugye?

Köszönöm előre is a segítséget.

Kedves GinoMano!

A megoldás egy üveg konyak mellett megbeszélni és egyeztetni az érdekeket/különbségeket.

A biztonsági rács feltehetően nem a th. osztatlan közös tulajdona. Azt valaki saját költségére és a köZgyűlés jóváhagyása nélkül szerelte fel (általában, tisztelet a kivételnek).

A tűzrendészeti szabályoknak akkor felel meg, ha kifelé nyílik és a nyitáshoz csak a kilincs elfordítása szükséges.

Az osztatlan közös tulajdon része a folyosó, amit a rács elzár. Tehát a többi tulajdonos társat kizárja annak használatából.
Az elzárt terület kizárólagos használata után nem fizetnek bérleti díjat, megemelt közös költséget;-) {FELTÉTELEZEM}

Az ismertetett szabályok után Önre bízom a döntéshozatalt;-)

Webkamera a saját bejárati ajtóra - vagy az azzal szembeni falra - valamint egy kis monitor az előszobába, ergo a lányok látni fogják kinek ne nyíssanak ajtót. (A kamera látószögét úgy kell beállítani, hogy a szomszédék jövés-menését nem ellenőrízheti.) Olcsón kivitelezhető.
A saját bejárati ajtó megerősíthető vagy másikat venni.

Sőt !!!

Kapni un. gépkocsi fedélzeti kamerát 10-20 eFt között.
Kicsi, folyamatos üzemel, mozgásra rögzit;-)

Sziasztok!!

Abban kérném a segítségetek, hogy ismerősöm új, tégla építésű lakást vásárolt 4 évvel ezelőtt, ahol a közös képviselő ígérete ellenére nem készült el azóta sem a megígért és a lakáshoz, annak árába beletartozó füvesített terasz, illetve a garázs leszigetelése sem történt meg, ami miatt télen 30-40.000 Ft a fűtésköltsége, míg a többi lakónak ennek a töredéke, kb negyede. A lakás alatti szinten végig garázs van, így a lakást lehetetlen felfűteni, vagy horroráron lehet csak. A szigetelés minden évben be van ígérve, de idén sem készül el, ismerősöm pedig jelenleg babát vár, így a társasház mulasztása miatt jelentősen megemelkedik idén is a fűtésszámlája, mivel ebben a helyzetben nem tudnak rajta spórolni a fűtés lejjebb vételével. Valakitől hallottam olyat, hogy amennyiben nincs leszigetelve a társasházi lakás, nem kell vagy mérsékelt közös költséget kell csak fizetni, létezik ilyen jogszabály valóban? Mi egyebet lehetne tenni ez ügyben, hogy mielőbb rendeződjön a helyzet?

köszönöm

Kedves Beus!

Kitől vette pontosan a lakást az ismerősőd ?

A közös képviselőnek miköze a lakás eladásához?

Nem lehet, hogy a beletartozó füvesített terasz, illetve a garázs leszigetelése egy terv volt a közös képviselő részéről, vagy van róla közgyűlési határozat?

Lehet, hogy a közgyűlés nem szavazta meg és ezért nem került rá sor? Egy ilyen szigetelésre a ház pénzéből történik, akkor kell a közgyűlés felhatalmazása.

Valakitől hallottam olyat, hogy amennyiben nincs leszigetelve a társasházi lakás, nem kell vagy mérsékelt közös költséget kell csak fizetni, létezik ilyen jogszabály valóban?
Nincs ilyen, de a közgyűlés adhat neked kedvezményt, ha a többség megszavazza.

Mi egyebet lehetne tenni ez ügyben, hogy mielőbb rendeződjön a helyzet?

1. Barátod szigetelje le saját költségén és lakja le a közös költségből, erről legyen közgyűlési határozat is.
2. Kezdeményezd a közgyűlés összehívását és kérd a többi lakótol, hogy szavazza meg a szigetelés végrehajtását.

Egyéb iránt a garázsok feletti lakásokat le szokás szigetelni, ez "szokás" az építőiparban. Lehet, hogy a ház kivitelezője esetleg "kilopta" az anyagot, azaz tervben benn van csak nem került rá sor. Meg kellene nézni a terveket, a kivitelezési dokumentumokat. Ha tényleg benne volt a tervekben és nincs szigetelve, akkor már csak egy igazságügyi szakértő kell akivel meg kell állapítani, ki hibázott a kivitelezés során és utánna mehet a per.

Kedves capisca köszönöm:)

Egy pár pontosítás: A szerződés ismerősöm és az építtető között jött létre.
A közös képviselő volt régen az építtető asszisztense és vele egyeztettek a lakás ügyeivel kapcsolatban( burkolatok, alakítások stb.). Utána lett megszavazva az előző közös képviselő helyett.

A szerződésben benne van, hogy a lakásokhoz, zöldterasz tartozik. A szigetelés nem a közös képviselő ötlete volt, hanem ennek is az építkezés részének kellett volna lennie.

Semmiféle kötelezettsége nincs a társasháznak az utólagos szigetelésre.

Persze, de a lakás árában gondolom benne volt a zöldterasz, meg normális esetben az alulról, garázs felőli leszigetelés is, tehát jogos az igény... Ha a társasháznak nincs is kötelezettsége akkor csak az építtetőt lehet elővenni, ha ő meg mondjuk eltűnt soha nem lesz befejezve ilyenkor a lakás?

Kedves Beus!

A társaház nem felel a szigetelés vagy a terasz hiányáért.

Az építtetőt lehet hibáztatni maximum, de azért a lakástervek és háztervek ismerete sem ártana.

Ha az építtető cég már nincs akkor sajnos ennyi.

Még megvan az építtető, csak nem igazán szeretné megcsinálni, mindig csak ígérgeti. Valahogy peren kívül fel lehet szerintetek lépni, vagy a nyakára járni, vagy egyéb hivatalos úton a pereskedésen kívül?

Az lenne a kérdésem, hogy ha a jelenlegi kk-t le akarjuk váltani, és a háznak az a része, aki a közgyűléshez a nevét adta egy konkrét személyt szeretne megbízni, akkor a közgyűlés összehívására való felszólításban megjelölhetjük napirendi pontként, hogy XY. felkérése a közös képviselet ellátására?

Értelem szerűen ha nem fogadják el, akkor marad a pályáztatás, az a kérdés, ha megválasztják, akkor ez jogilag támadható-e?

... megválasztása...
De szerintem nem kell név, elég, hogy közös képviselő választása.

Köszönöm, a kérdés az, hogy ki kell-e írni pályázatot, vagy nem kötelező?