érvénytelen végrendelet

Üdvözlet!

A következőhöz hasonló esettel talán már találkozott valaki. Átadják a hagyatékot egy érvényes végrendelet alapján, de ugyanazon örökhagyótól van egy későbbi keltezésű végrendelet, amely nem kerül kihirdetésre a hagyatéki tárgyalás során. Ez utóbbi végrendelet alakilag hibás allográf végrendelet, ugyanis a tanúk aláírása anélkül szerepel, hogy a tanúkénti minőség kitűnne. Nem szerepel, még az sem, hogy előttünk. Kérdés: eredményesen meg lehet-e fellebbezni a hagy.átadó végzést, hivatkozva a későbbi végrendeletre, amely tanúinak megidézésével azok tanúi minősége tisztázható. Ez esetben érvényesülne a favor testamenti elve is.

A végrendeleti tanú ilyen minőségének a végrendeletből kell kitűnnie. ("két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú elôtt a magáénak ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is - e minôségük feltüntetésével - aláírják; vagy")

Érvénytelen végrendelet esetén a favor testamenti elvére hivatkozni nem lehet. Az más kérdés, hogy a végrendelet érvénytelenségét csak akkor lehet figyelembe venni, ha a másik fél erre hivatkozik, vagyis megtámadja a végrendeletet, így ha az ellenérdekű fél ezt elmulasztja, akkor van keresnivaló.

Köszönöm!

Igazad van, de hát az ember (vagy inkább csak jogász:) próbálkozik, ha megkeresik egy megoldandó problémával.

Azt én nem is mondom, hogy nem kell próbálkozni, mert az én szakmai véleményem lehet, hogy nem azonos a majdan eljáró bíróéval. Csak észben kell tartani, hogy a pervesztest perköltség is terheli, aztán átgondolni, megéri-e a kockázat.

Sziasztok!
Nagyim végrendeletében minden ingó és ingatlan vagyonát (kivéve köteles részt) Anyumra hagyta. A köteles részt is megemlíti benne, azt pedig másik lányára hagyja (ezt azért vettük bele, hogy Nagyim lássa, hogy a nagynénémet nem kisemmizni akarjuk, dehát mi élük Vele, mi építettük át a házát, mi gondozzuk, a másik lánya néha látogatja, de pl. az unokája csak akkor keresi meg, ha pénz kell neki)
Két tanu előtt írta alá a végrendeletet, a tanuk a következő szöveggel:
"Alulírottak, mint végrendeleti tanuk tanúsítjuk, hogy az általunk jól ismert végrendelkező együttes jelenlétünkben a végrendeletet sajátjának ismerte el, és saját kezűleg írta alá."
A két tanu egy baráti házaspár.

A másik testvér fia és annak felesége is jogászok (vagyis annak tanulnak), ugye nem támadhatják meg ezt a végrendeletet?
Köszi a válaszokat előre is.

A kötelesrészes dolgot teljesen felesleges beleírni, az amúgy is úgy van. Meg aztán világos, hogy a nagynéninek csak az ő kötelesrésze jár ez alapján, de azért a megfogalmazás mégsem szerencsés. Ha a tanúk nevük és lakcímük alatt aláírják az okiratot, akkor ez a feltétel már teljesült. Természetesen egyik tanú sem lehet olyan személy, aki számára végrendeleti juttatás van (vagy ha igen, akkor még egy tanú kell), ha több oldalas a végrendelet, akkor folyamatos sorszámozással kell ellátni, és minden oldalát írják alá.

köszi ÓbudaFan.
a végrendelet egy oldal csak.
a "köteles rész" rész pedig a Nagyim kedvéért került bele.
a tanúk nem kapnak semmit, csak egy régi baráti házaspár.

köszi a segítséget!

Ettől függetlenül amennyiben ügyvéd készíti el a végrendeletet, azért is felelősséget válla, hogy az érvényes legyen.

Mármint azért vállal felelősséget, hogy alakilag érvényes legyen. Tartalmilag csak azért, hogy a szükséges tartalmi elemek nem hiányoznak, egyébiránt nem vállal felelősséget, hiszen azt nem garantálhatja, hogy nem fogják megtámadni azzal az indokkal pl. hogy szinlelt szerződés, vagy fenyegetés, netán beszámithatatlan állapot eredményezte (ami persze ott esetleg az ügyvéd számára egyáltalán nem derült ki).

Sőt, azért sem, hogy pl. az aláíró személy nem más személyijét mutatta-e fel, mert arra meg lehetetlen felelősséget vállalni. :)
Természetesen csak korlátokon belül lehet bármiért felelősséget vállalni.

Van-e megoldás? Édesapám végrendeletet készített, melyben most utólag derült ki, hogy születési idejének július helyett június lett írva. A végrendeletet közjegyző is látta, tartalmilag elfogadható. Egyik tanú egy ügyvéd volt, de csak - mint ahogy írtam -, tanúként írt alá, nem egyeztette - hisz nem is volt feladata - az adatokat. Időközben édesapám állapota annyira leromlott, hogy már képtelen arra, hogy egy új végrendeletet aláírjon, hisz az már állapota miatt is támadható lenne. Egy oldalas a végrendelet. Van-e arra lehetőség, hogy esetleg a hátoldalán a tanúként szereplő ügyvéd most - még életben van édesapám - ír esetleg egy megjegyzést, hogy a végrendelkező adataiban elírás történt, igazolja, hogy az xy számú szem.azonosító alapján születési dátuma július és nem június.
Remélem tudtok valamilyen megoldást ajánlani, nagyon fontos lenne!

A végrendeletnek nem tartalmi kelléke a végrendelkező születési dátuma. Emiatt nem dől meg a végrendelet.

Egyrészt érvényes így is, másrészt, ha a végrendelkező most olyan állapotban van, hogy nem tudna írásban végrendelkezni, két tanú előtt szóban is végrendelkezhetne, ha bármit pl. módosítani akar.

Sajnos már rövid időkre tiszta a tudata, amit kiszámítani előre nem lehet. Maximálisan szeretném teljesíteni végakaratát, ezért is ijedtem meg az elírás miatt, hogy esetleg hiába való volt minden segíteni akarásom. Édesanyám még él, de ő sem tudja megát ellátni, jelenleg az idősek otthonba történő elhelyezését intézem, hisz most ő is kórházban van. Sajnos a testvéreim eddig feléjük sem néztek, most meg még az unokák is bejárnak hozzájuk. Az örökség egy megyeszékhelyen lévő családi ház, de nekem azt kell szem előtt tartanom, hogy ki tudjam majd fizetni az idősek otthoni díjakat, mert édesanyám 61.000,- Ft-os nyugdíja sajnos erre nem elég. Életükben félretettek 800 ezer forintot a temetésükre, erre édesapám adott részemre meghatalmazást, hogy felvehessem. A végrendelet egyik pontjában szerepel, hogy a temetésük költsége teljes egészében engem terhel. Én úgy tudom, édesapám halála után a gyerekek csak az ingatlan rájuk eső részét öröklik, a készpénz a túlélő házastársat illeti. Nyugtassatok meg, hogy ez így van, mert úgy néz ki, nagy vitáim lesznek a testvérekkel.

Azért arra figyelj, hogyha van testvéred és az örökségből nem lehet kizárni, függetlenül a végrendelettől őt meg fogja illetni kötelesrész!
A te esetedben inkább eltartási szerződés lenne a célravezető! Már ha az a cél, hogy a tartásért cserébe téged illessen meg az ingatlan.

SF

„Én úgy tudom, édesapám halála után a gyerekek csak az ingatlan rájuk eső részét öröklik, a készpénz a túlélő házastársat illeti. Nyugtassatok meg, hogy ez így van, mert úgy néz ki, nagy vitáim lesznek a testvérekkel.”

Erről a végrendelet rendelkezik. Ha nem rendelkezik, akkor nem így van, mindent a leszármazók örökölnek a túlélő házastárs haszonélvezeti jogával. Viszont a temetés költsége hagyatéki teher, azt nem fogja senki örökölni.

sadiko: nem nem így van. A számlán lévő pénz fele az édesanyádé, míg a másik felét az örökösök öröklik az édesanyád haszonélvezetével terhelten. Azaz addig nem jutnak hozzá az örökösök, amíg az édesanyád él, de ő csak annak a kamatait használhatja. Természetesen ezt a pénzt lehet a temetésükre fordítani, de bekavar, hogy a végrendeletben ez a te kötelezettségedként van megjelölve. Ez így olyan, mintha az édesapád azt szerette volna, ha a többiek örökrészét nem terhelnék a temetési költségek.

privát e-mail megy

Köszönöm az eddigi válaszokat, de még egy dolog mindig zavar. Ha holnap lejár a temetésre lekötött betét és azt felvéve édesanyám nevére betétszámlán lekötöm, az így akkor nem képezi az örökség tárgyát? Vagy a fele akkor is az örökség része?

Igen.

Szeretném megkérdezni, hol találhatnám meg azt, hogy egy kézzel írt végrendeletnek milyen adatokat kell tartalmaznia? Milyen egy szabályos kézzel írt végrendelet? A polgári törvénykönyvben melyik törvénynél találom?
Személyes azonosító adatok kellenek az örökhagyó és az örökös részéről? Köszönöm előre is a választ.

Írásbeli magánvégrendeletÍrásbeli magánvégrendelet|3
Ptk. 627. § Írásbeli magánvégrendeletet csak olyan nyelven lehet érvényesen tenni, amelyet a végrendelkező ért, és amelyen írni, illetőleg olvasni tud.Írásbeli magánvégrendelet|3Magánvégrendelet|3
Ptk. 628. § (1) Az írásbeli magánvégrendeletet a végrendelkező akár maga írhatja, akár mással írathatja.
(2) A gépírás akkor sem számít saját írásnak, ha magától a végrendelkezőtől származik.
(3) Gyorsírással vagy a közönséges írástól eltérő egyéb jel- vagy számjegyírással készült magánvégrendelet érvénytelen.
Ptk. 629. § (1) Az írásbeli magánvégrendelet érvényes, ha annak végrendeleti minősége, keltének helye és ideje magából az okiratból kitűnik, továbbá ha a végrendelkező azt

1. elejétől végig maga írja és aláírja; vagy
2. két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt a magáénak ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is - e minőségük feltüntetésével - aláírják; vagy
3. aláírja, és akár nyílt, akár zárt iratként a közjegyzőnél - végrendeletként feltüntetve - személyesen letétbe helyezi.557

(2) A több különálló lapból álló írásbeli magánvégrendelet csak akkor érvényes, ha minden lapját ellátták folyamatos sorszámozással, továbbá a végrendelkező és - ha a végrendelet érvényességéhez tanúk alkalmazása szükséges - mindkét tanú aláírásával.
Ptk. 630. § Az írásbeli magánvégrendelet érvényességének nem feltétele, hogy a tanú a végrendelet tartalmát ismerje, vagy tudjon arról, hogy végrendelet tételénél működött közre.
Ptk. 631. § Az írásbeli magánvégrendelet érvénytelen, ha a tanú

1. a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására nem képes;
2. kiskorú, vagy cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll;
3. írástudatlan.

Ptk. 632. § (1) Az írásbeli magánvégrendelet tanúja vagy más közreműködő személy, illetőleg ezek hozzátartozója javára szóló juttatás érvénytelen, kivéve ha a végrendeletnek ezt a részét az örökhagyó saját kezűleg írta és aláírta.
(2) A tanú, illetőleg a hozzátartozója részére szóló juttatás akkor sem érvénytelen, ha a végrendelkezésnél - rajta kívül - két tanú működött közre.
Közös rendelkezések az írásbeli
Ptk. 633. § Sem a közvégrendelet, sem pedig az írásbeli magánvégrendelet hatályát nem szünteti meg az, ha a végrendelkezést tartalmazó okirat a végrendelkező akaratán kívül álló okból megsemmisül, vagy egyébként nem található meg; ha azonban az írásbeli magánvégrendelet az örökhagyó birtokában maradt, de nem került elő, az ellenkező bizonyításáig azt kell feltenni, hogy az örökhagyó azt megsemmisítette.

Köszönöm a választ, eddig el is jutottam, de nem találom benne arra vonatkozólag a szabályt, hogy a személyek azonosításához szükséges személyes adatokat kell-e tartalmaznia a végrendeletnek.
azaz: Ha örökhagyó ír saját kezűleg egy 4 soros végrendeletet, amiben azt írja, hogy minden ingó és ingatlan vagyonát x.y.-ra hagyja, (aki mellesleg egy távoli rokon állítólag) de nincs x.y. neve mellett semmi, ami alapján azonosítani lehetne, (név, szül. adatok, vagy bármi), attól az érvényes? Ill. az örökhagyó neve mellett sincs semmi.
Erre vonatkozólag hol találok valami szabályt v.törvényt? Ebben tudna esetleg segíteni?

kérdésedre a válasz egyértelműen az,
hogy igen, érvényes az a végrendelet!
*

a végrendelet minimális kellékei:

1.) külsőleg az örökhagyótól származóként jelentkezzék (tehát nem tehető megbízott útján)
2.) halálesetre szóló olyan nyilatkozatot tartalmazzon, amelyből a végrendeleti minőség kitűnik

e két feltétel bármelyikének hiányában nem lehet végrendeletről beszélni (=nem létező végrendelet)

a végrendelet minimális kellékeinek vizsgálata hivatalból kötelező: a hagyatéki eljárásban a közjegyző feladata ez,

mert csak e minimális kellékek együttes megléte után vethető fel a létező végrendelet érvényességének vagy hatályosságának kérdése (ezen utóbbiak csak érdekeltek hivatkozására)

*

a végrendeleti minőségnek, a keltezés helyének, idejének magából az okiratból ki kell tűnnie

a végrendeleti jellegnek az egész okirat tartalmából kell kitűnnie

érvényes

(az hogy személyi hatálya kiterjed-e x.y-ra, más kérdés. Általában kiterjed.)