elhunyt folyószámlájának megszüntetése

Ez stimm, de ez az ügy nem az. Itt nyugdij kiutalásról van szó, egyébiránt fel sem merül a jogalap nélküli kiutalás, mert csak május hónapig utaltak, és májusban hunyt el a néni. A nyugdij meg nem tartás céljára lett utalva még akkor sem, ha abból evett és tartotta magát. A tartás céljára felvett ellátások a tartásdij, életjáradéki dij, öröklési szerződés alapján felvett összeg, ha az a tartást egésziti ki a szerződés szerint, továbbá a különféle segélyek.

A többi egyébként stimm, de ebben az ügyben meg szerintem nem releváns, mivel kiderült, hogy temetésre vette fel az egyedüli örökös a számláról a pénzt.

A speciális nyugdíjjogszabályok ismerete nélkül mondom, hogy szerintem szóba jöhet a Ptk 362. § alkalmazása ami szerint a tartás céljára felvett és arra felhasznált jutatást érvényesen visszakövetelni nem lehet. Még akkor sem, ha rosszhiszemű volt!!! Kivéve akkor, ha bűncselekményt követek el vagy jogszabály másként rendelkezik.
A másik dolog: szerintem a bankkal szemben semmiképp nem lehet kibocsátani fizetési meghagyást ez logikailag kizárt. Halottal szemben pedig még inkább, ha folyamatban is volt bármilyen eljárás az a halál tényétől fogva megszűnik.
Egyébként Bíró professzorral is okoskodott a nyugdíjfolyósító amikor meghalt az édesanyja, csak az ö szituációjában az automatikus átutalásokkal volt a gond. persze ö is a jogalapnélküli gazdagdás viszatéritése aloli kivételekre hivatkozott Ptk 362 §

Bocs, benne maradt a Tny. 77 az R. 80 előtt. Az nem kell oda.

"Tny. 77. § A kivándorolt, illetőleg külföldön élő vagy tartózkodó személy nyugellátás iránti igényét a Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíj-biztosítási Igazgatóság bírálja el. Ha az igényt nem személyesen terjesztik elő, az igénybejelentés céljára rendszeresített nyomtatványon az igénylő aláírását közjegyzővel vagy a Magyar Köztársaság külképviseleti szervével, illetőleg külföldi hatósággal hitelesíttetni kell."

Erre gondoltál? Egész másról szól. Egyébiránt a kötelezett nem a pénzintézet, hanem a számla tulajdonosa, az pedig jelen esetben az örökös. Ugyanis az, hogy tulfizetés, vitatható, mi van, ha mégsem volt tulfizetés?

Megnéztem a szabályokat, valószinüleg Te a 84. §-ra gondoltál, viszont az nem azt irja, amit Te gondolsz. "Tny. 77. § A kivándorolt, illetőleg külföldön élő vagy tartózkodó személy nyugellátás iránti igényét a Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíj-biztosítási Igazgatóság bírálja el. Ha az igényt nem személyesen terjesztik elő, az igénybejelentés céljára rendszeresített nyomtatványon az igénylő aláírását közjegyzővel vagy a Magyar Köztársaság külképviseleti szervével, illetőleg külföldi hatósággal hitelesíttetni kell.
R. 80. § (1) A Tny. 84. §-ának (1) bekezdése szerinti visszafizetési kötelezettség az arról szóló határozat kibocsátásától visszamenőleg számított kilencven napon belül jogalap nélkül felvett ellátásra vonatkozik." Ez a szabály azt jelenti, hogy nekik is szabályosan kell eljárniuk. Hozhatnak határozatot, amiben megállapitják a visszafizetési kötelezettséget, de azt közölniük kell a kötelezettel, ez esetben az örökössel, enélkül még ők sem hajthatják végre, ha megteszik jobellenesen cselekszenek. Ugyanabba a hibába estél, mint az APEH, amikor azt hitte, hogy neki nem kell a közjegyzői eljárásban a hagyatéki igényét bejelentenie, elég, ha határozatot hoz az adótartozásról. Csakhogy a Ptk. nem irja azt, hogy a hagyatéki eljárás alól akár az APEH, akár a NYUFIG kivétel lenne, tehát rájuk is vonatkozik a Ptk.

Az általam említett 1997.évi LXXXI.tv végrehajtására kiadott 168/1997.(x.6) kormányrendelelt 77.§-a rendezi a kérdést.
Szó sincs pp. szabályról.
A fizetési meghagyás kötelezettje - címzettje- a folyószámlát vezető pénzintézet, nem a halott. Ha van a számlán még jogalap nélküli nyugdíj, akkor a számlán lévő összeg erejéig adják ki a fizetési meghagyást a bank terhére.
Ha már nincs pénz akkor a felvevő (kártyával vagy temetési számlával stb.) személyt kell kötelezni, ez jó esetben megint csak élő, illetve ha rezsire stb-re már átutalásra került akkor valóban meg kell várni a hagyatéki eljárás jogerős befejezését annak a személynek a megállapítása érdekében hogy a teljesítés kinek az érdekében - pl: ingatlan örököse - történt. Ez utóbbi esetben valóban pp.-szerinti fizetési meghagyás útján lehet visszakövetelni a jogalap nélkül felhasznált nyugdíjat.

És szerinted kinek kézbesitik a fizetési meghagyást? A halottnak?

"Pp. 316. § (2) A fizetési meghagyást - a jogosult külön kérelme hiányában - csak a kötelezett részére kell kézbesíteni. "

Azt ugyanis csak a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése után lehet tudni, hogy ki az örökös. Ilyenkor szabálytalan lesz a fizetési meghagyás is, ugyanis nincs kinek kézbesíteni, nem emelkedik jogerőre, márpedig ha nem jogerős, akkor a pénzintézet sem teljesíthet.

„319. § (1) A fizetési meghagyás ellen a kötelezett annak kézbesítésétől számított tizenöt nap - váltón alapuló követelés esetében három nap - alatt a fizetési meghagyást kibocsátó bíróságnál írásban ellentmondással élhet. ”

Csak azért tettem fel így a kérdést, hogy kijöjjön a visszásság. Hagyatéki hitelező csak az lehet akinek az örökhagyóval szemben van követelése.
Ezeket az eseteket 2003.tól a nyugdíjtörvény és a pénzintézeti törvény szerencsére rendezi. Ha a gondnok (aki már nem az ) nem jogosult rendelkezni, és a gyámhatóság úgy ahogy kell a nyufignak bejelenti a gondnokság megszűnését, akkor lehetőség van a számlára már nem jogosan átutalt ellátás visszakövetelésére. Ha van a számla felett továbbra is rendelkezni jogosult akkor azt kötelezik arra hogy rendelkezzen a visszautalás iránt, ha nincs a számla felett rendelkezni jogosult, mert mondjuk még nem folyt le a hagyatéki eljárás és a bank igazolja hogy nincs rendelkező a nyufig fizetési meghagyást bocsát ki a számla terhére a számlán található összeg (átutalt nyugdíj) erejéig, amit a bank teljesíteni köteles.
A nyufig valóban nem zárol - nem is állítottam - semmit. (1997.évi LXXXI.tv végrehajtására kiadott 168/1997.(X.6)korm.rend.77.§

De itt nem zárol a NYUFIG semmit. A zárolás azért történik meg és csak az OTP részéről, mert az OTP csak annak fizetheti ki, aki erre jogosult. Azt pedig, hogy ki jogosult a bankszámlán szereplő összeg felvételére, kizárólag a jogerős hagyatékátadó végzés alapján lehet megállapitani. A NYUFIG ugyanugy sorbanáll az őt megillető összegért, mint bármilyen hagyatéki hitelező.

Mindjárt gondoltam.

Nem. Bejelenti hagyatéki teherként, és az örökös fizeti ki. A gondnok teendői a halállal megszünnek a végszámadás esetét kivéve. Előfordul ugyan - láttam már rá példát - hogy a temetést még elintézi, lakást leadja az önkormányzatnak, ha pl. nincsenek örökösök, de elvileg ez is jogellenes, mert gondnoka csak élőnek lehet.

bocs de nem erre gondoltam.

derill, az általad említett esetben hogy történik az esetlegesen túlfolyósított nyugdíj visszautalása. a gondnok magától intézkedik, vagy a pénzintézet zárolja (jót nevetve addig is használja a pénzt) a hagyatéki eljárásig és csak az örökös?

A már kifizetett nyugdíjat ebben az esetben semmiképp.

A kérdésre válaszolva: a néni május végén halt meg, a folyószámlán lévő, tehát már kifizetett nyugdíjat a NyuFig nem követelheti, legfeljebb az örökösök között lehet vita.

Ha a néni halála után még a NyuFig fizetett, akkor az örökösöktől - a hagyatéki eljárás lezárásáig - egyetemlegesen, azt követően az örökrész arányában a jogosulatlan nyugellátást.

az előbbi és az utóbbi esetben kitől és mit követelt a nyufig?

Én ezt a gyakorlatot ismerem. Gondnokoltaknál sürün előfordult, hogy halála után még utaltak a számlára, és a hivatásos gondnok még nem értesült az otthontól arról, hogy a gondnokolt elhunyt, emiatt ezt nem jelezte az OTP-nek és a NYUIG-nak (nálunk ugyanis nem a gondnok számláján futott a gondnokoltak pénze, hanem minden gondnokoltnak lakossági folyószámlát is nyittattunk a gondnokkal, hogy a gondnokoltnak kamatozzon). Előfordult olyan is, hogy valamely rokon a temetési számlával beballagott az OTP-hez, és azt minden további nélkül kifizették neki.

Ha neked más tapasztalataid vannak, nyugodtan ird le.

Amit leírtál sajnos csak az elmélet. Ha tényleg kiváncsi vagy hogy ez a gyakorlatban hogy működik szívesen leírom.
Egyébként figyeltem.

A néni lánya az örökös, a pénzt a temetésre vette fel.

Értettem, Te nem figyelsz. Én ugyanezt irtam korábban, viszont Bubó, csak arra reagált, hogy a NYUFIG nem követelheti vissza, mert az az április-májusi, és akkor még élt a néni, tehát nem jár vissza. Az nyilvánvaló, hogy ha nem jelzik, hogy a néni meghalt, akkor tovább fogják utalni, ezért irtam, hogy jelezzék. Ugyanakkor ha valaki felvette a néni halála után, az mindenképpen büncselekményt követett el.

Amennyiben a banknak jelzik, hogy a néni elhunyt, mindennemü utalás megszünik, ugyanis semmit sem utalhatnak a néni számlájáról, a számla teljes összege az örökösöket illeti, akik nem biztos, hogy azonosak azzal a személlyel, aki használja a rezsit. Tehát a Bank tuti, hogy semmit sem utalhat, akkor sem, ha van a számlán pénz.

Az egyébként bennem is felmerült, hogy esetleg temetésre vette fel, és mivel van olyan rendelkezés, hogy a temetési számlát az OTP közjegyzői határozat nélkül is kifizetheti (legalább is volt ilyen, nem tudom, hogy még érvényben van-e), akkor nem követett el semmit.

Kedves Derill!
Nem vagyok abban biztos, hogy jól értetted amit leírtam. Szóval az nem elég hogy csak az általuk még jogosnak vélt nyugdíjat vették fel. A folyószámla még fogadja a ráutalt nyugdíjat, és az ha felveszi valaki ha nem már nem jár senkinek. Gondold meg: ha a mama megbízta a bankot hogy utalják a gáz víz villany közösköltség összegét, attól ezeknek a teljesítése nem áll le csak attól, hogy a tulajdonos meghalt. Ezek a következő hónapban már abból a nyugdíjból fognak teljesülni ami már - a júniusi - nem jár senkinek és így fel sem lenne használható.
A jogosult elhalálozását követően átutalt nyugdíjak is vissza lehet követelni az örököstől, vagy ha van a számlának társtulajdonosa, haláleseti rendelkezője, ha egyik sincs akkor a banktól.
Szerintem még bankkártya jogosulatlan használata (mint eszköz) - vétség -valósulthatott meg, és hogy lopás vagy csalás egyébként az a plusz körülményektől függ, ha egyáltalán megvalósult valami is. remélem a néni lánya az örökös is egyben.

Bubó azért irta, hogy nincs mit visszakövetelni, mert áprilisban és májusban még élt a néni. Május 31-én halt meg, tehát az áprilisi és májusi nyugdij még járt neki. Az más kérdés, hogy nem költötte el, és ha a halála után vette le valaki a számláról, az viszont lopást követett el az örökösökkel szemben. (Jogtalanul eltulajdonitotta az összeget.)

Egy valamit nem értek, h61o54g. Ha ő nem kedvezményezett és nem társtulajdonos, akkor jogtalanul használta az elhunyt bankkártyáját, mert az más személyre nem ruházható át. És nem is tudja titkolni ezt a bankban, mert ott kiderülne a halotti anyakönyvi kivonatból meg egyéb papírokból és a számlatörténetből is, hogy valaki leemelte a pénzt az elhunyt személy halálát követő héten. Ez akár bűncselekmény gyanúját is keltheti föl.

Még valami. Ha csak ez a vagyona volt eszetekbe ne jusson öröklési bizonyítványt kérni. A számlán lévő összeg más módon is visszajuthat a folyósító szervhez.

Kedves dr. Bubó!

Ellent kell mondjak. Ha a folyószámla nincs megszüntetve az elhalálozást követő hónap nyugellátásai jóváírásra kerülnek a folyószámlán, mivel a pénzintézet továbbra is fogadja a ráutalt ellátásokat, és teljesíti abból az esetleges állandó megbízásokat.
A folyószámlán rendelkezni jogosult személytől (örökös, társtulajdonos) még abban az esetben is jogosult a Nyufig az elhalálozást követően átutalt nyugdíjat visszakövetelni, ha annak összege a folyószámlán rendelkezésre áll. Megjegyzem még azt is ami mondjuk a rezsire elutalásra került.
Én is azt gondolom, hogy jelezni kell az elhalálozást hogy minnél kevesebb ilyen átutalás érkezzen a számlára.

Ha csak ez a vagyona volt, akkor kérjetek az illetékes közjegyzőtől öröklési bizonyítványt, azzal elmenetek a bankba és megszüntetitek a bszla-t.

Akkor nincs a NYUFIG-nak joga bármit is visszakövetelni, viszont az örökség részét képezi a bankszámlán lévő összeg.

A mama 2005. május 31-én halt meg, a lánya a májusi és az áprilisi nyugdíjat vette le a számláról.