lakás többlethasználati díj

Igazolhatod pl. tanúval. Esetleg szakértő útján, de ott a költség lehet, hogy több lesz, mint amit érvényesítesz.

Mivel itt több 100 ezer forintról van szó megpróbálom a szakértőt ,mivel költségmentes vagyok nagyot nem bukhatok rajta.Tanuval nem tudom,hogy lehet bizonyitani.A jogalap azt hiszem a PTK 142 ami a közös tulajdonosok kötelezettségeiről szól?

Igen.

Tisztelt ObudaFan!
A többlethasználati dij ellen azzal fogok védekezni,hogy a 206 os váláskor nem ítéletben hanem egyezségben lett leírva,hogy a lakást én használom amibe belegyezett.Miután vissza költözött ezen egyezséget kölcsönösen felbontottuk hiszen ott lakott 3 évig,igy szerintem erre nem hivatkozhat.Majd megírom ha érdekli,hogy mit ítéltek meg megint sokadszorra I fokon. Köszönöm az eddigi hozzászólásokat.

Tisztelt Szakértők!

Az alábbi kérdésben kérném szíves tájékoztatásukat:

Tulajdonos 1/1 tulajdonú ingatlanát elvált felesége és 2 gyereke használja. A lakhatást a haszonélvezővel szemben nyerték 30.000,- Ft lakáshasználati díj megfizetése mellett.( Egyetlen fillért sem fizetett évek óta.)
A haszonélvező év elején meghalt, minden jog visszaszállt a tulajdonosra.

1. A tulajdonos többlethasználat vagy lakáshasználati díj címen kérhet a volt feleségtől térítést, ha annak sem tulajdona, sem haszonélvezete nincs az ingatlanban?
2. Mekkora lehet ez az összeg, ha 2011-ben az ingatlanért kérhető bérleti díjat 48.500,- Ft-ban állapította meg az ingatlanszakértő?

Válaszukat előre is köszönöm!

Ha bíróság ítélte meg a kizárólagos használatot, akkor a volt férj nem fog használati díjat kapni a közös kiskorú gyermekek miatt.

Tehát ez azt jelenti, hogy semmi ellentételezésre nem tarthat igényt abból az ingatlanból, amihez a másiknak tulajdonképpen semmi köze?

Vagyis az elvált feleség így ellophatja a lakását?

A közös kiskorú gyermekre tekintettel nem, az ő lakhatásának a megoldása ugyanis a különélő szülő feladata is.

Köszönöm a választ, de még kérdeznék.
Úgy gondolom, hogy a tulajdonosnak a tulajdonhoz való joga nem sérülhet.

Eladhatja -e a tulajdonos az ingatlant vagy kérheti-e a kényszer-értékesítést a bíróságtól?

Hogyne. Lakottan.

Tisztelt kbs!

Köszönöm és elnézést, de csak lennének még kérdéseim, ha már megtisztel a válaszával.

1. Ha a tulajdonos ugyebár lakottan eladja az ingatlant, kérhet-e az új tulajdonos lakáshasználati díjat?
2. Mi a helyzet abban az esetben, ha a tulajdonos tartozása miatt az ingatlan árverésre kerül?
3. Obudafan azt írta, hogy a különélő szülőnek is...de mi van akkor, ha a gyerekekkel élő szülő nem dolgozik, a gyerekekre kapott juttatásokból él és halmozza a tartozást az ingatlanra?

Még annyit kiegészítésképpen, hogy a bíróság nem biztosított kizárólagos lakáshasználatot, csupán az elhunyt haszonélvezővel szemben volt joga a lakhatásra, használati díj ellenében. (Amit persze nem fizetett a benn lakó.)

Az éppen csak kizárólagos lakáshasználat miatt volt lehetséges.

Köszönöm, tehát akkor próbálom összefoglalni:

Az olyan szerencsétlen baleknak, aki egy ilyen nőt vesz feleségül nem marad más választása, mint szó nélkül tűrni, hogy a nő a lakásában terpeszkedjen, ne dolgozzon, halmozza rá a tartozást, emiatt a lakást elárverezzék és így az az ember, aki megdolgozott az ingatlanért elveszítsen mindent. Ja, meg ezáltal majd a gyerekei is, akiket még a későbbiekben az élősdi anyjuk eltartása is terhel.

Számomra az ilyen nő egy arcképet kiérdemelt a Tettesek folyosóján.

Miért árvereznék el a használó adóssága miatt a valaki másnak a lakását.

Mert az csak mese, hogy a tulajdonos mentesül a fizetési kötelezettségtől, ha a tartozás a használó fogyasztásából ered.
Ha a használónak nincs jövedelme, vagyona, akkor a tulajdonost veszi elő a társasház a vízdíj miatt, a távfűtőművek stb.

Szegény hülye meg majd évekig tartó polgári perben visszakövetelheti az összeget, ha tudja.

Tisztelt Hozzáértők!
1 év házasság után, feleségem tavaly augusztus és szeptember folyamán (több körben) elköltözött tőlem.
Az ingatlan az én tulajdonom, már megismerkedésünk előtt vásároltam.
Házasság előtt ezt szerződésbe is foglaltuk. (különvagyon)
A válás még nem ért végett mert a tavaly novemberi tárgyalásra nem hozta el az igazolványait így nem tudta igazolni a kilétét. Akkor a tárgyaláson közölte hogy Ő nem elköltözött csak nem lakik most velem. De ha fizetek neki, akkor hajlandó kijelentkezni.
Lakcímét, munkahelyét nem árulta el a bírónő kérésére sem.
Azóta többször volt új tárgyalási időpont de egyszer hivatalból, most pedig a bírónő betegsége miatt napolták el.
Hivatalosan nem tudom hol lakik. Nem hivatalosan a falut tudom de a pontos címét nem.
Ma levelet kaptam a feleségemtől hogy napokon belül vissza kíván költözni....és helyre kívánja állítani a házasságunkat.
Kérdésem az lenne hogy köteles vagyok-e beengedni?
Illetve mit tegyek hogy ne kelljen attól rettegnem hogy mit visz el vagy éppen milyen kárt tesz a házban?

gysos, ez ebbe a topicba hogy kerül?

másikban már válaszoltam egyébként

Köszönöm!
Ez akkor is igaz ha még nem jelentkezett ki? Tehát ez a cím a bejelentett lakhelye?

Bocs hogy több helyre is írtam de nem tudtam hol kaphatok választ.
Köszönöm hogy válaszolsz.

Tisztelt Urak,

2008-ban CHF hitelre vásároltunk a volt (nem bejegyzett) élettársammal egy családi házat 9,5 M Ft értékben.
2017 szeptemberében kapcsolatunk megromlása után önként elköltözött a családi házból(magával vitte a kiskorú közös gyermekünket is).
(Tett egy kijelentést, mely szerint kiforgat a gatyámból is - bár ezt a kijelentését csak én hallottam, és felvétel sem készült róla sajnos.)
Tulajdoni arányunk 1/2-1/2.
A lakásban azóta én lakom, az ő bejelentett állandó lakcíme az édesanyjáékhoz, (majd talán a mostani párjához)került.
A lakáshitelben én mint adós, ő mint egyetemleges adóstárs szerepel.
Többszöri próbálkozásra sem sikerült megegyeznünk a tulajdonviszonyokat, sőt semmit illetően.
A hitelek törlesztőit bizonyítható módon egymagam fizetem.
A ház teljes terjedelmét nem használom, csak kb. a felét.
Most egy ideje azzal fenyegetőzik, hogy többlethasználati díjat (vagy albérleti díjat, vagy valami hasonlót)követel rajtam visszamenőleg.
Kérdéseim a következők:
Jogos-e a követelése?
Perre lesz-e szükség, vagy FMH-ban követelheti rajtam?
Nekem, vagy neki van-e bizonyítási kötelezettsége a többlethasználatra vonatkozóan, ha perre kerül az ügy?
Amennyiben nekem, tanúkkal elegendő-e bizonyítanom, hogy nem használtam az ingatlan alapterületénél 50%-ánál többet?
Első körben ezek a kérdések merültek fel bennem, megtisztelő válaszukat előre is köszönöm.
L.

Lajos83,

„Jogos-e a követelése?”
Nem.
Visszamenőlegesen semmiképpen sem, ha önként költözött el, pláne nem. Ha többlethasználati díjat követel, válaszold azt, hogy nem akadályozod a közös tulajdon használatát, jöjjön, és használja bátran, ahogy Te is, ahogy a Ptk. arról rendelkezik.

„Perre lesz-e szükség, vagy FMH-ban követelheti rajtam?”
Indíthat FMH-t, nem tilos az, mondj neki ellent, és akkor vagy peresíti (befizeti az illetéket) vagy nem.

„Nekem, vagy neki van-e bizonyítási kötelezettsége a többlethasználatra vonatkozóan, ha perre kerül az ügy?”
Annak, akinek érdekében áll, hogy az adott adatot vagy tényt a bíróság valósnak fogadja el.

Ezért szokták írásban kérni a kulcsot/beengedést, tértis-ajánlott levélben, ami igazolható, és írásos elutasítást kérni. Akkor már jár a használati díj.

Te pedig bármikor indíthatsz FMH-t a törlesztőrészletek nem fizetése miatt.

„Amennyiben nekem, tanúkkal elegendő-e bizonyítanom, hogy nem használtam az ingatlan alapterületénél 50%-ánál többet?”
Nem kell igazolnod. Értelmetlen a felvetés. Az osztatlan közös tulajdon egészét használhatja bármelyik tulajdonos, a másik jogainak akadályozása nélkül. Ha ő önként nem akarja használni, az az ő baja.
(Kivéve, ha azt tudja igazolni, hogy a magatartásod miatt lehetetlenült el a használata, vagyis "elüldözted")

Kedves drbjozsef,

köszönöm válaszát, valamelyest megnyugodtam, így már.

Zárat nem cseréltem sehol, (ő eldobta a régi kulcsait, legalábbis ezt állítja.) gondolom, ezt nem tettem rosszul.

Ha ő indít FMH-t, és én mondok ellent, akkor ő peresít? Nem jól értelmeztem, hogy ellentmondás esetén élből perré alakul az FMH, és aki ellentmond, az lesz a felperes?
Illetőleg ilyen ügyben az ingatlan fekvése szerinti járásbíróság az illetékes, vagy az alperes lakóhelyéhez közelebbi, függetlenül az ingatlan fekvésétől?

Üdv:
L.

Lajos83,

Lásd : Fmhtv.37.§(3) és (4).

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…