Adósság öröklése

Tisztelt Fórumtagok!

Egy kis segítséget szertnék kérni. Édesanyám halálával egyedüli egyenesági örökösként meg fogok örökölni (a hagyatéki tárgyalás elött állunk) egy vidéki ingatlant, vele együtt az ingatlan értékét talán meg nem haladó több százezer forint értékű tartozást, és egy be nem jegyzett élettársat, aki az ingatlanban lakik. Amíg az ingatlan lakott, és nem értékesíthető, miként követelhető rajtam a tartozás?
Ha visszautasítom az örökséget, de van két kiskorú gyermekem, akik vélhetően örökölnek, az Ő érdekeiket a hitelezőkkel és az élettársal szemben a Gyámhatóság képviseli? Ebben az esetben nekem semmi dolgom, és költségem? A Gyámhatóság az ingatlan értékesítése és az adósságok kifizetése után fentmaradó összeget a gyermekek nagykorúságáig gyámhatósági számlán kezeli?
Nem szeretnék pereskedni és vitatkozni sem a hitelezőkkel sem a be nem jegyzett élettársal, ezért keresnék valami egyszerűbb megoldást.

egészen prózaian az élettársi viszony az nagyjából a házasság, csak a feleknek (még) nem fontos a papír... tehát együtt élnek, együtt gazdálkodnak, szeretik egymást, vannak közös céljaik stb.

Köszönöm a válaszokat, hálás vagyok érte. Sokat segítettek.
Igazán nem szeretném az értetlen látszatát kelteni, de még egy kérdésem lenne. Az élettársi viszony pontosan mit takar? Valahova bejelentett viszony, vagy bizonyos időtartam minősül annak?
1.5 éve élünk együtt a párommal (az édesanyám és az én közös tulajdonunkban lévő családi házban). A párom ideiglenes lakcímre van ide bejelentve.
Ezen időszak alatt újabb hitelfelvétel nem történt, csak az ezt megelőző időszakban a párom részéről.

Nem, a különvagyon különvagyon marad. Viszont vita esetén annak kell bizonyítania, aki különvagyoni jelleget állít.

Még valamit: ha a házasságkötést élettársi viszony előzte meg, akkor az élettársi jogviszony ideje alatt szerzett vagyonra a házassági vagyonjog szabályait kell alkalmazni. Vagyis az ez alatt szerzett vagyon (beleértve a tartozásokat) is 1/2-1/2 arányban közös.

Nem, a különvagyon nem válik közös tulajdonná az idő elteltével (van kivétel, de az a háztartás felszerelési tárgyai, mondjuk a mosógép, az autó és az ingatlan nem tartozik ide).

Igen, ezt szerettem volna kérdezni. Mivel még soha sem kerültem ilyen helyzetbe, talán nem voltam elég pontos a megfogalmazásnál.
Bocsánat az értetlenségemért, de akkor ezek szerint megnyugodhatok és semmiképp sem veszíthetem el az örökösödés során megszerzett ingatlanrészt és autót? Ez nem válik idővel közös tulajdonná?

Gondolom, azt akartad kérdezni, hogy a különvagyonodba tartozó dolgokkal felelsz-e a férjed különvagyonába tartozó adósságért. Nem felelsz. Sőt, ha a közös vagyonból törlesztetek, akkor elszámolási igényed is keletkezik.

Tisztelt Hölgyeim, Uraim!

A segítségüket szeretném kérni!
A párommal házasságot tervezünk. Abban az időszakban, amíg még nem ismertük egymást tetemes adósságot halmozott fel, melyet hellyel-közzel fizet.
A nevén van egy tartozás is, mely kapcsán a szülői ház (amely a szülei tulajdonában van) jelzálogjoggal terhelt. Készfizető kezesek a szülők.
A kérdésem a következő lenne: ez a tartozás valamely formában jár-e következménnyel rám nézve? Vagy nemfizetés esetén "csak" a szülőket fenyegeti az árverés veszélye?
A párom nevén nincs semmi, én viszont rendelkezem édesapám által megörökölt fél házrésszel és egy személygépkocsival.

Segítségüket előre is köszönöm!

Sajnos az a véleményem, hogy te magad annyira nem érted az ügyet, hogy elmagyarázni sem tudod, ugyanis amit írsz, az igen ellentmondásos. Így viszont értelmes választ se várj.

Köszönöm.

De jelenleg - a tárgyalás alatt - állami kezelésben van a tulajdon. Pont ezért nem hajlandó a bank szerződés-módosításra, mert csak a tulajdonossal hajlandó erre.
Ugyanakkor mégis elárverezheti?

Vagy a bíróság döntése után az én nevemre kerül a tulajdonrész és utána árverezi el az én tulajdonrészemet is?

Elnézést, de számomra egy kicsit érthetetlen. Már az is hogy az özvegy kérte a bíróságon (pontosabban a bíró ajánlotta fel) hogy a tulajdoni lapon jegyeztessék be hogy 25%-ra igényt tart, illetve a keresetben kérték hogy amennyiben a bíróság a javukra dönt, akkor a jelzálogot tegyék át a testvérem maradék tulajdonrészére. Ezt a bíró tudomásul vette.
Most pedig itt azt a választ kaptam hogy ilyen nem is lehetséges.

Előre is köszönöm.

A jelzálog a te leírásod alapján már rajta van, az alapján árverezni lehet.

Köszönöm a választ.

Sajnos nem tévedek, mert a per már tart.

Akkor részletezem.
Volt 1 nyaraló és egy 1 lakóház. 1/2 tulajdoni hányadban ez is, az is.
Amikor szüleim elváltak, közös megegyezéssel úgy döntöttek hogy édesapámé lesz a lakóház, édesanyámé a nyaraló. Plussz édesapám fizet 200 E forintot édesanyámnak (bútorok, ingóságok fejében).
Sajnos mire ez a megegyezés megszületett (8 év) édesapám újranősült és a pénz kifizetése a házasságkötés után történt.
Ebbe belekapaszkodva (a dátum miatt) nyújtott be igényt tulajdonjogra. :S
A legrosszabb eset pedig ha a bíróság megítéli a tulajdonjogot. (25%)

Ez hogy „de a jelzálog az egész ingatlant, tehát a te tulajdoni hányadodat is terheli” ez most pontosan mit jelenthet?

A bíróság döntése után a nevemre kerülő tulajdonra rákerül a 4 millió tartozás rám eső része mint jelzálog? Vagy a bank elárverezi a házat és a rám eső %-ot fizetik ki? A haszonélvezővel - aki a házban lakik - mit csinálnak?

Nagyon köszönöm a segítséget. Eléggé el vagyok kenődve, ha ezt édesapám tudta volna...

Nem öröklöd a kölcsöntartozást - hiszen apád sem volt adós - de a jelzálog az egész ingatlant, tehát a te tulajdoni hányadodat is terheli.
Valószínűleg tévedsz, amikor azt mondod, az özvegy a haszonélvezeten túl kér 1/4 tulajdoni hányadot. Minden bizonnyal a haszonélvezete megváltását kéri, ami azt jelentené, hogy egy gyerekrészt kap. (Ami viszont itt nem 1/4, hanem 1/3 lenne.) Esetleg házastársi közös tulajdonra hivatkozik, de akkor megint nem 1/4, hanem 1/2 jár neki. Az is igaz, hogy nem kérheti a haszonélvezet megváltását arra az ingatlanra, amelyben lakik. Ugyanígy nem kérheti, hogy az ingatlannyilvántartáson kívül szerzett tulajdoni hányadát teher (zálogteher) nélkül kapja meg.
Mi az a "legrosszabb esetben a megosztás"? Az általad elképzelt egyezségi ajánlat, vagy mi?

Tisztelt Segítőkész Emberek!

Átolvastam már itt mindent, de sajnos még mindig nem tiszta teljesen. :(

Esetem:
Ketten vagyunk testvérek, szüleink elváltak. Édesapám elhunyt. 1/1 tulajdonosa volt egy 20 millió Ft értékű ingatlannak. A hagyatéki tárgyaláson az özvegy (édesapám új felesége) közölte hogy a haszonélvezeti jogon kívül 25% tulajdoni jogra is igényt tart, melyet testvérem nem fogadott el, így az özvegy bíróságon beperelt minket.
Testvérem - még édesapám életében - 4 Millió Ft jelzáloghitelt vett fel melyhez édesapám adta az ingatlan-fedezetet.
Testvérem munkanélküli lett így nem tudja fizetni a törlesztést.

Most akkor én öröklöm a jelzálog-tartozás rám eső részét is vagy nem?
És mi történik az özveggyel aki haszonélvezőként a lakásban lakik?
(Mert pl. az özvegy kérte hogy ha a bíróság tulajdonjogot ítél meg számára, akkor a testvérem tartozását vezessék át az ő tulajdoni hányadára.
Legrosszabb esetben a megosztás: özvegy: 25%; 5M , testvérem: 37.5%; 7.5 M, én: 37.5%, 7.5M )

Előre is köszönöm a segítséget.

?

Az APEH fog erre adni haladékot, de ez késedelmi pótlékkal jár.

köszönöm válaszod...

a jelenleg a feleségem tulajdonában lévő ingatlant terhelhetik a tartozással? illetve kötelezhetik az azonnali megfizetésre vagy a lakás eladása után rendezhető...

köszönöm

Nem örökölheti, hanem örökli. Pontosabban az adótartozás hagyatéki teher, és így a nettó örökség annyival kevesebb.

Azt hogy érted, hogy a jelenlegi vagyonával felel-e érte?

Tisztelt Szakértők!

Feleségem édesanya elhunyt, pár évvel ezelőtti lakás csere után, nem fizette meg a kirótt SZJA-t, ami kamataival együtt az örökölt ingatlan kb. 30%-a. Feleségem örökölheti az APEH tartozást valamint jelenlegi vagyonával felel érte?

előre is köszönöm...

Elsősorban a hagyaték tárgyával felelsz, tehát éppen abból lehetne kielégíteni, de valóban egyszerűbb, ha a közjegyző előtt visszautasítod az öröklést.

Tisztelt Szakértők!
Édesapám elhunyt,egy hónap múlva lesz a hagyatéki tárgyalás.Adósságot hagyott hátra,kb. 1 millió Ft,az örökség egy kis földterület,az értéke kb. 300ezer Ft.Tudom,hogy az örökség erejéig felelek az adósságért,de mivel lehetetlen pénzzé tenni a földet(kis faluban,osztatlan közös tulajdon)mit kell tennem,hogy ne örököljem az adósságot?Hitelt kellene fölvennem emiatt,ezt most gyed mellett nem tudom vállalni. Rajtam kívül az elhunyt Bátyám kiskorú kislánya örököl.
A választ köszönöm!
Dóra

Az öröklés az örökhagyó halálával bekövetkezik, a hagyatéki tartozásokért az örökös ekkor felel az örökrésze erejéig. A továbbiakban keletkező járulékos tartozásokért véleményem szerint felel, hiszen azok már akkor keletkeztek, amikor örökösként ő tartozott.

Kedves yuri!

Neked is köszi, a probléma az, hogy ennek már több mint fél éve, és ezt a bankfiókban mondta az ügyintéző. Sajnos a szó elszáll... Azóta persze már mindent kizárólag írásban intézünk.

Hozzáteszem ebben azért van ráció, mármint hogy csak az örökös fizetheti, hiszen az örökös személye csak akkor egyértelmű, amikor a végzés a hagyatéki tárgyalásról megjön.

Őszintén szólva azért meglepődtem, mert azt gondoltam, hogy a banknak mindegy, csak fizessenek.

Kedves shanar!

Érdekes kérdés. A Ptk. általános szabályai szerint nem vagytok esélytelenek, de az egyes banki szerződések feltételei és az Ászf(-ek) bekavarhatnak.

A Ptk szerint
" A jogosult a harmadik személy részéről felajánlott teljesítést is köteles elfogadni, ha ehhez a kötelezett hozzájárult, és a szolgáltatás nincs személyhez kötve, illetőleg nem igényel olyan szakértelmet vagy képességet, amellyel a harmadik személy nem rendelkezik.
A kötelezett hozzájárulása nem szükséges, ha a harmadik személynek törvényes érdeke fűződik ahhoz, hogy a teljesítés megtörténjék."

Ha a ti eseteteket értelmezhetjük úgy hogy nektek törvényes érdeketek fűződik a teljesítéshez, akkor azt a jogosult, vagyis a bank köteles elfogadni.

Kedves ObudaFan!

Köszönöm a választ.

Mint írtam az örökségben volt 1/4 rész ingatlan is, ezért a visszautasítás nem volt célszerű, mivel annak értéke nagyobb mint az adósságé.

Egyetlen percig sem vitattuk (és ezt a bankoknak is megírtuk), hogy az adósságot ki kell fizetni, itt a hangsúly a kamatokon van. Azt nem érezzük jogosnak!

Mint írtam, mi ki akartuk fizetni már korábban, (amikor még nem voltak kamatok) de nem is engedték, hiszen azt csak az örökös teheti meg! (Ezt is a bankok mondták!)

Telefonon különben azt mondták az egyik banknál, hogy igazunk van, de ennek ellenére mindenféle figyelmeztetés nélkül átadták az ügyet egy behajtó cégnek. Innentől jó esélyünk van bírósági tárgyalásra, ezért érdekel, hogy ilyen esetben mit mond a törvény.