Hagyatéki hitelezői igény - jogos - e?

Üdv!

Hagyatéki eljárás során felmerült igénnyel kapcsolatban kérnék tőletek tanácsot, az alábbi tényállás alapján:

Nagymamám 1966-ban vált el a nagyapámtól, és a vagyonmegosztás során kapott készpénzből vásárolt magának egy családi házat. Majd 1974-ben ismét házasságot kötött, és a férje (lakóingatlannal vagy egyéb lakhatási lehetőséggel nem rendelkezvén) nagymamám házába költözött, és ott élt egészen az 1988-ban bekövetkezett haláláig. A nagymamám mindvégig gondozta és ápolta őt, ennek ellenére nem tartott igényt semmire sem a hagyatékból, így gyakorlatilag mindent a törvényes örökös, azaz az elhunyt férj első házasságából született gyermeke örökölt.
A nagymamám és a férje között klasszikus vagyonközösség sosem volt, mert házasságkötésükkor már mindketten nyugdíjas, önálló életvitelhez szokott emberek voltak, így az volt a közöttük kialakult praxis, hogy a férj egy meghatározott összeget leadott a nyugdíjából a nagymamám részére, a háztartás költségeinek rá eső részének fedezésére - ebben a rezsiköltségek nem foglaltattak benne, csupán az élelmiszerek, higiéniai-, és mosószerek, stb...

A nagymamám különvagyonát képező családi ház állagmegóvó költségeit a férj nem viselte soha, egyrészt mert az alacsony nyugdíjából lehetősége nem volt rá, másrészt erre szükség sem volt, ugyanis az én előrelátó nagymamám "gondozási" szerződést kötött egy fiatal párral, akik albérlőként laktak az ingatlan melléképületében.

E szerződés szerint ez a házaspár vállalta, hogy a nagymamám házas ingatlanának összes állagmegóvó munkálatait - szükség és esedékesség szerint - saját költségükön elvégzik, és a kertet is gondozzák - a nagymamám élte végéig.
A nagymamám pedig ellenértékként engedélyt adott nekik arra, hogy a ház tetőterét beépítsék, és ezzel tulajdonjogot alapítsanak a teljes ingatlan 1/3-ad részének vonatkozásában.

A nagymamám sajnos idén nyáron elhunyt, és egyéb rokonai nem lévén, egyedüli örököse én vagyok (édesapámat a hetvenes években veszítettem el, testvérem nincsen).

A hagyatéki eljárás folyamatban van, és most teljesen váratlanul jelentkezett a nagymamám - már említett - elhunyt férjének előző házasságából származó leánya, és hagyatéki hitelezői igényt terjesztett elő a közjegyző előtt, hivatkozással arra, hogy a nagymamám kizárólagos tulajdonát képező ingatlanban az ő édesapja még életében értéknövelő "beruházásokat eszközölt", amelyeknek eredményeként "az addig romhalmaz" ingatlanból "komfortos házat varázsolt".

És ezen beruházások ellentételezéseként álláspontja szerint neki - az elhunyt édesapja örököseként - "köteles rész jár", és hagyatéki hitelezőként most - az ingatlan forgalmi értékének 25%-ára tart igényt - az én nagymamám hagyatékából!

Természetesen az általa felvázolt tényállás köszönőviszonyban sincs a valósággal, mert a kisnyugdíjas édesapja semmilyen megtakarítással nem rendelkezett, így "beruházásokat eszközölni" sem volt lehetősége. Ahogyan szükség sem volt ilyesmire, hiszen a nagyim éppen ezért kötötte a már említett "gondozási szerződést" az emeleten lakó házaspárral.

A kérdésem az volna, hogy mire számíthatok, mit tehetek ebben az esetben?

Természetesen a birtokomban van az összes releváns szerződés, amiket a nagyim még életében kötött az ingatlannal kapcsolatosan, és tanúim is vannak (tulajdonostársak, szomszédok), amennyiben ez szükséges lenne - persze tudom, hogy a bizonyítási teher a hitelezőt terheli -, viszont pereskedni nem igazán szeretnék, ha nem feltétlen muszáj...

Ja, és még egy kérdés: tekintettel arra, hogy a nagymamám férje 1988-ban hunyt el, az örökösének ez a "köteles rész" iránti igénye - mint kötelmi jog - nem évült-e el már esetleg?

A válaszokat előre is megköszönöm.

Akarom mondani - „mint kötelmi jogon alapuló igény” - nem évült-e el az a bizonyos követelés.....

Itt nem te döntöd el, akarsz-e pereskedni. Hacsak nem adod oda a követelt tulajdoni hányadot - akkor valószínűleg nem lesz per.

Értem - és sajnálom, hogy az általam leírtakból csak erre az egyetlen mondatomra reflektáltál, de azért köszönöm, hogy időt szántál rá.

Szerintem meg mindenre válaszoltam amit kérdeztél. Sapienti sat.

(Van valami szabály, hogy ha valaki a Háború és békével vetekedő terjedelemben kérdez, akkor hasonlóan hosszú választ kell rá adni?)

A stílusod, inkább nem minősítem; a válaszod pedig....hmm, hogy is mondjam finoman...minimum ellentmondásos. Ugyanis ha igaz a második, akkor az első (igencsak nagyképű és leereszkedő hangvételű) mondatod enyhén szólva baromság. De mint mondottam, köszönöm, és ne is pocsékold a nyilvánvalóan drága idődet, hogy velem foglalkozz. Maradok tisztelettel.

(Azt gondolom a hozzászólásomból - de magából a kérdésfeltevés tényéből még inkább - kiderül, hogy nem rendelkezem jogi előképzettséggel, ergo megkérdezném: nekem tudnom kellene latinul? Vagy esetleg illene? Vagy csak simán lekezelő vagy ismételten?)

A többiek segítő hozzászólásait persze továbbra is szívesen venném a témában, és előre is megköszönöm.

Nem tudsz megsérteni, Drága, jó napom van.
Úgyhogy mégegyszer. (Voltam tanár általánosban - ott is sokat kellett ismételni.)

Ha az örökösök akarnak, beperelnek - ez kizárólag az ő elhatározásukon múlik. Az egyetlen mód, amivel ezt biztosan megakadályozhatod, az ha teljesíted a követelésüket. Amely követelés azonban az általad előadott tényállásból egyáltalán nem látszik megalapozottnak. Egyrészt elévült, ha nem szakították meg az elévülést - másrészt elévülés nélkül sem lehet igényük az ingatlan tulajdoni hányadára, legfeljebb hagyatéki tartozásként követelhetnék a különvagyonban álló ingatlan értéknövelő beruházásaira költött összegek felét.

OFF
Mi a baj a stílusommal? Egész visszafogott voltam...
ON

Nah, ezt nevezem én érdemi válasznak, köszönöm, hiszen a konkrét kérdésem éppen arra vonatkozott, hogy az évülés beállta megállapítható-e ebben az esetben - arra való tekintettel, hogy a nagymamám férje 1988-ban hunyt el, a hagyaték átadása is abban az évben történt meg, továbbá az örököse - sem abban az eljárásban, sem a későbbiekben - semmilyen igénnyel nem lépett fel a nagymamámmal szemben. Ergo (ez az egyetlen latin szó, amit ismerek;P) az évülés nem szakadt meg.

Nem akartalak megsérteni „Kedves”, ha ez jött le a mondandómból, akkor bocsi (bár azt kell mondjam, nem bántam meg, hiszen bevált;))

Egyébiránt mennyi a kötelmi jogi igény évülési ideje, öt év?

OFF
Azonkívül, hogy „kissé” nyers..? Semmi, tényleg;)
ON

„Nah, ezt nevezem én érdemi válasznak,”
Nem fogod elhinni, de elsőre is ugyanazt mondtam - bár valóban sokkal tömörebben.

Az általános elévülési igény 5 év.

(Sapineti sat = (tartalom szerinti fordításban) Nem szükséges többet mondanom, "bölcsnek" ennyi is elegendő.)

Tisztelt Fórumozók!

Adott egy ingatlan, melynek tulajdonosa meghalt. Van egy fia, aki 10 évig rá se nézett, a temetésre jött csak el. Helyette testvére ápolta 10 évig, mert súlyos beteg volt. Végrendelet híján minden a haszonleső gyerekre szállna, ugye? A hagyatéki tárgyaláson mennyi esélye lenne hagyatéki hitelezés formában igényt benyújtani egy becsült összegről? (Ugyanis nemcsak ápolta, ő járt el bevásárolni, ügyet intézni, kórházba vitte, látogatta; apró, de nélkülözhetetlen javításokat végztett: pl. megigazította a cserepeket, hogy ne ázzon be a ház.) Ennyi munkáért cserébe az ember igazán elvárhat valami kárpótlást. Egyedül ápolási díjat kapott az önkormányzattól az utolsó években, de emiatt nem tudott, csak 4 órás állást vállalni, és valljuk meg, csekély összeg ahhoz képest, amit ráfordított.

A válaszokat előre is köszönöm!

üdv: embe

Ha az örökhagyó végintézkedés hátrahagyása nélkül halt meg, és hagyatékában a törvényes öröklés rendje érvényesül, a perbeli adatok alapján azonban akadálytalanul megállapítható, hogy az örökhagyót a tartásra köteles hozzátartozói közül csak az egyik tartotta, és a tartás örökségi juttatás ígérete ellenében történt, akkor az örökhagyót ténylegesen eltartó rokon a tartásból származó igényét a hagyatékkal szemben hagyatéki hitelezőként érvényesítheti.
(PK 89.)

Tisztelt fórumozók!

Az én esetemben adott egy ingatlan, aminek a tulajdonjoga 50%-ban az enyém, és 50%-ban a nagybátyámé volt. Még nagyszülői hagyatékból. A nagybátyám elhunyt, örökhagyó végrendelkezést nem hagyott maga után. Meg kaptam az idézést a hagyatéki tárgylás április 5. én lesz. A nagybácsi tulajdonrészéről, amit előre láthatólag én öröklök majd tulajdonjogilag és az özvegye pedig a haszonélvezője marad az öröklés tárgyát képező hagyatéki vagyonnak.(ingatlan 50%-nak) Az örökhagyó felesége hagyatéki hitelezői igényt jelentett be a szóban forgó ingatlan felújításával, üzemeltetésével , karbantartásával kapcsolatban. A kérdésem az lenne, hogy köteles vagyok e elfogadni ezt? Mivel az ingatlanon nem történtek felújítási ráfordítások, üzemeltetésével kapcsolatosan felmerült közüzemi számlák az ő fogyasztásaik voltak, ezek a szolgáltatók felé rendezve vannak. Én az ingatlant a nagy távolság miatt nem használtam. Vitatható e ilyen esetben a körülbelüli saccolt 2.000.000. Ft összegű igénye.

Ha valaki tud nekem hasznos tájékoztatást adni azt előre is nagyon szépen köszönöm.

Nem vagy köteles elfogadni, neki kell igazolnia, hogy voltak felújítással kapcsolatos kiadások.

Tisztelet Fórumozók! Ezt egy másik fórumban olvastam: " Csak akkor hajthatók be az állam felé tartozás ha a hagyatéki tárgyalásig leadják az igényüket a közjegyzőnél, Bármilyen szerv is legyen utána nem követelhet semmit az örökösökön." szeretném megtudni igaz-e. Banki tartozásról lenne szó az én esetemben. köszönöm!!

A köztartozásra sem igaz, hát még a banki kölcsönre.

Tisztelt Fórumozók!

Néhány évben örököltem egy 1 ingatlant, egy ingatlan részt és egy gépkocsit édesapám után. És ezeken felül a hagyatékot jelentősen meghaladó hagyatéki hitelezői igényeket. A hagyatékot kizárólag a lakhatás érdekében vállaltam el. A kérdésem az lenne, hogy a hagyatéki hitelezői igényekért (nagy többségében bankihitelek) meddig vagyok köteles helytállni? A hagyaték értékéig vagy a hagyaték erejéig, úgy értve, hogy én készpénzt nem örököltem, mégis követelik ugyebár rajtam. Az ingatlan részt eladtam így annak az értékéig esetleg tudok fizetni. A lényeges kérdésem mégis az lenne, hogy ha esetleg elviszik az ingatlanomat ami teljes egészében az én tulajdonom és édesanyám özvegyi használati jogával terhelt, akkor kitudnak -e minket onnan tenni, illetve szedhetnek -e bármiféle bérleti díjjat? Továbbá a sok hagyatéki hitelező közül egyedül egy bankkal akarok megegyezni, mert náluk az édesanyám adóstársként van szerződve.
A kérdésem az lenne, hogy ha az ingatlant elveszik tőlem, az ingatlanrészt utánni pénzbevételemet törlesztem és a kocsit szintén elveszik, úgy van-e ezen kívül bármiféle kötelezettségem a bankok felé? Vagy a teljes hagyaték értékéig kell őket kártérítenem akkor is, ha az ingatlanok teszem azt értéken alul kellnek el? További kérdésem, hogy ha esetleg áron alul adják el az ingatlanokat és a teljes összegig kell vállalnom a felelősséget úgy kiválaszthatom, hogy melyik hagyatéki hitelezői igénynek akarok megfelelni vagy van valamiféle sorrend, amely meghatározza, hogy a hagyatéki hitelezőket milyen sorrendben és ütemben kell kifizetnem, vagy ez teljesen önkényesen én választom meg? Tehát ha például 9M Ft a hagyatékom értéke és én 2M már kifizettem elég 7M Ft-ot egy általam megválasztott hitelezőnek kifizetni, vagy meghatározott sorrendet kell tartani?
Illetve, ha például örököltem egy 5M Ft os ingatlant egy 2M ft-os ingatlan részt és egy 1M Ft-os gépkocsit elég, ha ezeket elveszik tőlem és moshatom a kezeimet függetlenül attól, hogy milyen áron sikerül ezeket elárverezni?

Remélem elég érthetően tudtam megfogalmazni a problémámat. Előre is köszönöm a megtisztelő válaszukat!

„ hagyaték értékéig vagy a hagyaték erejéig,”
Az ugyanaz. Azt akarod kérdezni, hogy a hagyaték tárgyaival (cum viribus) vagy az értékéig (pro viribus) felelsz. Választásod szerint.

A haszonélvezet az elárverezett ingatlanon is megmarad, ha a haszonélvező nem kötelezettje maga is a tartozásnak.

A hagyatéki hitelezők kielégítésének sorrendjét, a kielégítés módját a Ptk. 677-678. §§ szabják meg. Ha az örökös ezeket figyelmen kívül hagyja, akkor a teljes vagyonával felel a kielégítetlenül maradt hitelezőknek. [Ptk. 680. § (3]

Tisztelt Uram!

Válasza szerint tehát reális az, hogy a hagyatéki hitelezői igényeket a következő képen elégítem ki:

1. a megörökölt 1/1 -es ingatlant hagyom hogy elárverezzék a pénzintézetek. A bevételt majd ők elosszák maguk között a hagyatéki hitelezői igények arányában.
2. a megörökölt ingatlanrészt már eladtam, így itt az ebből származó bevétel erejéig a hagyatéki hitelezői igények arányában szintén kártalanítom a hitelezőket.
3. A megörökölt gépkocsimat már elárverezte egy pénzintézet, így ebből származó bevételt nem láttam, azt nem rajtam kell keresni.

Így tehát én ezzel véleményem szerint rendeztem mindent még akkor is, ha a hagyaték nem elegendő az összes hitelezői igény kielégítésére. Ez így igaz-e vagy valamit esetleg rosszul látok?

További kérdésem lenne az, hogy édesanyám aki a haszonélvezeti joggal rendelkezik az 1/1-es arányban birtokolt ingatlanon adóstárs is az egyik tartozásban. Így rajta követelhetnek még ha jól értem. Mivel semmilyen vagyona nincsen úgy tudom, hogy a jövedelmének 30%-át tudják tőle elvenni. A kérdésem ezzel kapcsolatban az, hogy ebbe beletartozik-e az özvegyi nyugdíja, vagy ez kizárólag a munkából származó jövedelemre korlátozódik?

Előre is köszönöm a megtisztelő válaszát és a türelmét!

2. Nem a bevétel erejéig, hanem a már meg nem lévő vagyontárgy értékéig.
3. (Pénzintézet nem árverez, nincs ilyen joga. ) egyébként sem számít, az autó benne volt a hagyatékban, tehát abba az értékbe is beleszámít, amíg az örökösnek helyt kell állnia.

+1 A hálón általános és automatikus a pertu.

Szeretnék gyors választ kapni, ha lehet (8 napom van rá), a férjem meghalt mar utána egy 17 éves autó kb 260eft értékben. A fiam hagyatéki hitelező, mivel a gyógykezelés költségeit és a temetési költségeket ő fizette. Maradt banki tartozás, melyet most mint adós jogutódja felel a tartozásért.
Kérdésem: mint hagyatéki hitelező kifizetett kb 800 eft-ot, ezért a testvérei lemondtak a kocsiról, amit egyedül megörökölt. A banki tartozásért (csak a kocsi az öröklés)akkor is felel, ha több volt a kiadása, mint hagyatéki hitelező? A bank viheti a kocsit?
Nagyon megköszönném a gyors választ, mert a bíróság felé válaszolni kellene és semmiféle jogszabályt nem találok! Köszönettel: Anna

"Bíróság felé"?!
Per folyik? Ki a felperes? Ki az alperes? Mi a per tárgya?

Érdeklődnék, ha a felperes(gyerek láthatás, illetve gyerektartás csökkentése) nem jelenik meg az első tárgyaláson akkor az milyen következménnyel jár. Illetve milyen indokkal lehet távol maradni?

Ha kérte, hogy a távollétében is tartsák meg a tárgyalást, akkor semmi különös nem történik, de a bíróság valószínűleg meg fogja idézni a következő tárgyalásra a személyes megjelenés kötelezettségével.

Ha nem kérte a tárgyalás távollétében megtartását, akkor az alperes kérheti a per megszüntetését.

(A témát elég rendesen elhibáztad.)

prucsok

Ha legalább annyi kiadása volt hagyatéki hitelezőként, mint amennyit megörökölt, akkor persze nem. De az azért kérdés, hogy a gyógykezelés költségeit hagyatéki hitelezői igénynek lehet tekinteni, mert azért csak volt neki tartási kötelezettsége a szülője felé.