Öröklés, végrendelet,köteles rész

drbjozsef!
Egy mondata megfogott " Az az ő hibájuk" Miért? Az örökhagyók végrendelet csak a haláluk pillanatában válik"nyilvánossá" Addig senki nem tudja ,mi van benne ,csak ő maga. Az örökös meg bazírozzon arra ,hogy "hátha öröklök földet valakitől?" Ez így nem reális. Ha mondjuk én ( feltételezés) 2 ha földet a szembe szomszéd gyereknek akarok adni ,akkor nem fogok oda menni ,hozzá ,hogy " legyél már szerzőképes ,mert földet akarok rád iratni." mert akkor az én végakartom már nem titkos...

jucus1974,

A törvényszék ítélete milyen paragrafusokra hivatkozik?
Én nem látom az Fftv.-ben, hogy a törvényes örökös korlátozva lenne a közeli hozzátartozókra. Az ajándékozásnál igen, de öröklésnél nem.
Mi az, hogy a "Ptk alapján" ?

jucus1974,

Szerintem nem az az általános, hogy a végrendeleti örökös nem tud a végrendeletről, és meglepetésként éri az öröklés.
De igaz, előfordul ilyen.
Akkor helyesbítek : ha az örökhagyó nem tájékozódik, maga barkácsolja a végrendeletet, vagy rossz ügyvédet választ, aki nem ismeri a föld öröklésére vonatkozó szabályokat, és nem hívja fel a figyelmét az örökhagyónak, hogy földet nem örökölhet végrendeleti úton csakis földműves, akkor az örökhagyó magára vessen. Van ez így. A törvény nem ismerete nem ment fel alóla sajnos.

jucus1974,

A végrendeleti örökös öcséd lenne-e törvényes örökös, feltételezve a végintézkedés hiányát és más törvényes örökösöknek az öröklésből való kiesését? Egyszerűbben: öcséd rokona-e az örökhagyónak, legalább az örökhagyó dédszülőjéről?
Fftv. 6. § (3)

osztap
Öcsém a végrendeleti örökös ,nem rokona az örökhagyónak ,aki Dr Sziklai Lajos háziorvos volt. A végrendelet érvényes ,saját maga írta ,ezt igazságügyi írásszakértő megerősítette. A törvényes örököse az unokahúga ( apja testvérének a lánya) lenne ,amit nem akart . Végrendeletben azt írta tesómról" ....aki hanyatló egészségi állapotomban ,őszinte és önzetlen segítségemre volt ,az utóbbi években és aki vállalta ,hogy ágynak esésem esetén ,ápolni fog....és nem tételesen rendelkezett a vagyonáról hanem " minden vagyon"-ról.

Aha, kezd érdekes lenni...
Ezek szerint a legközelebbi rokonát kisemmizte...

drbjozsef
Akkor mit jelent a Fftv 10 § 2, és 3, bekezdése? A 2, az az ,hogy nem földműves csak 1 ha-t kaphat meg a 3. meg hogy a közeli hozzátartozóra ( házastárs ,egyeneságbeli rokon,mostohs-örökbefogadott-nevelt gyermek, örökbefogadó-mostoha- nevelőszülő és a testvér ) korlát nélkül és szerzőképesség nélkül is örökölhet földet. De ebbe nem tartozik az unokahúg. Egy szakportálon olvastam ,hogy unokatestvér végrendelettel örökölhet földet ,így rá is vonatkozik a szerzőképesség vizsgálata. Nézelődtem és több portálon kaptak választ a kérdezők a szakemberektől,akik azt válaszolták ,hogy az unokatestvér a földtörvény szerint nem közeli hozzátartozó,

Majordomus
Biztos megvolt rá az oka.Kapott eleget ,ahogy én tudom...

jucus1974,

Nem jól értelmezed.

A (2) bekezdésben "a föld tulajdonjoga" van - tehát nincs olyan, hogy az öcsédnek kihasítanak belőle egy 1ha részt. Ez kifejezetten a zártkertes részek miatt van benne. Vagy ez a szóban forgó föld kisebb, mint 1ha?
A (3) bekezdés nem is vonatkozik az öröklésre. Mert "átruházó"-t ír. Ez adásvételre és cserére vonatkozik. Az öröklést, pontosabban kifejezetten CSAK a törvényes öröklést a 6.§ (2) teljes egészében kiveszi e törvény hatálya alól. Ezért szerezhet az unokahúg korlátozás nélkül.

drbjozsef
Elolvastam. Én "paraszti ésszel fogom ezt fel, ami szerint a törvényes örökösre nem vonatkozik a törvényben meghatározott mód és mérték ,tehát nem kell gazda legyen és korlátlan örökölhet földet, tulajdont szerez. A 6.§ (3). ,az én agyam szerint ,azt jelenti ,hogy a törvényes öröklés is tulajdonszerzésnek minősül,így a tulajdonszerzési jogosultság vonatkozik rá,ami kiköti a közeli hozzátartozókat.

jucus1974,

„Én "paraszti ésszel fogom ezt fel, ami szerint a törvényes örökösre nem vonatkozik a törvényben meghatározott mód és mérték ,tehát nem kell gazda legyen és korlátlan örökölhet földet, tulajdont szerez.”
Tökéletesen fogod fel. De ez NEM a 10.§ miatt van így, hanem egészen pontosan a 6.§(2) és (3) miatt.

„A 6.§ (3). ,az én agyam szerint ,azt jelenti ,hogy a törvényes öröklés is tulajdonszerzésnek minősül,így a tulajdonszerzési jogosultság vonatkozik rá,ami kiköti a közeli hozzátartozókat.”
Ez viszont nem azt jelenti.

Csak életszerűen : ha már a törvényes örökös sem örökölhetné a földet korlátozás nélkül, akkor a földek 98%-át az állam örökölné.

drbjozsef
Ha életszerűen gondolkodok,akkor ,mint ahogy a törvényben is van,lekorlátozom a föld öröklését a közeli hozzátartozókra,mivel azokból csak1-1 van ,a törvényes öröklés rendje szerint ,viszont unokatestvérből ,akár ,több mint tíz is lehet ,így nagyon elaprózódna a földterület ,és az új földtörvény pont ezt akarta megakadályozni.Az Fftv .5.§. 13. pontja írja le ,hogy ki a közeli hozzátartozó és ennek tükrében olvastam a 10.§ 2. és 3. bekezdését. Ezután jött a 6.§ 3. pontja A (2) bekezdés szerinti törvényes örökléssel történő tulajdonszerzésnek minősül az is, ha a végintézkedés szerinti örökös - feltételezve a végintézkedés hiányát és más törvényes örökösöknek az öröklésből való kiesését - törvényes örökössé válhat.. Itt azt írják ,hogy tulajdon szerzésnek minősül,így az én eszem szerint a tulajdonszerzési jogosultság vonatkozik rá.

Igen, tulajdonszerző, de ettől még nincs "átruházó".
Egyebekben igazad van, kivéve, hogy ha a törvény azt írja, hogy "e törvény hatálya nem terjed ki" valamire, akkor semelyik passzusa nem vonatkozik rá. A tulajdonszerzési korlátozás sem.

A földaprózódásban igazad van, de ezt nem azzal kell szabályozni, hogy a leszármazó/szülő hiányában a távolabbi rokonok öröklését teljes egészében megakadályozom.

drbjozsef
Azt elfelejtettem leírni ,hogy az örökhagyó apukájának a testvérének a lánya ez az ominózus unokahúg , szóval nem közeli és nem a testvérének a gyereke.

Nem számít. Unokahúg, vagy unokatestvér, ugyanabba a parentéliába tartozik - az örökhagyó felmenőjének leszármazója.

Én még mindig csak azt nem értem, hogy a közjegyző hogyan mehetne szembe bírósági ítélettel. Még ha az esetleg valóban téves is.
Van benne rendelkező rész, konkrétan a bíróság nevezi meg a föld tekintetében örökösnek a magyar államot?
Esetleg kérdezd meg a közjegyzőt, mit miért csinál, milyen paragrafus alapján pontosan. Jobb, mint vakon barkóbázni.

Mindenesetre egy biztos : a végrendeleti örökös a földtulajdont elfelejtheti. Azt az Fftv. paragrafusai miatt azt (azokat) ő nem örökölheti meg.

drbjozsef!
A közjegyzőt a törvényszék új eljárásra utasította. Teegnap elolvastam az ítéletet ,de abban nem találtam ,hogy ki örökölje ,csak azt ,hogy ezt a részt tárgyalja újra. Mondjuk mindenre kieterjedő volt a végrendelet ,nem tételes. 2023 .februárban ,úgy kezdte a hagyatéki tárgyalást ,hogy a Törvényszék elutasította ,hogy az unokahúg örökölje a földet ,viszont az öcsémet is ,mert nem a halál pillanatában volt szerzőképes. Akkor megkérdezte hogyan adja át a földet ,mindenki belement a zárt tárgyalásba. Erre májusba kitűzött egy tárgyalást ,ahol az unokahúg nem jelent meg ,az ügyvédje át sem vette az idézést ,és akkor azt mondta ,hogy az unokahúgnak adja át a földet. Szóval érthetelten történet....

Nem.
Ez így teljesen érthető. (az, hogy az eddigi tényállásoddal köszönőviszonyban sincs, mellékszál, megszoktuk)
Új eljárás, javította a hibáját.

Itt azért elég sok pénzről (értékről) van szó hogy érdemes lenne bevonni egy ügyvédet.

Üdvözlök minden kedves fórumozót! Segítséget szeretnék kérni. Férjem és testvére, valamint az édesanyjuk hamarosan hagyatéki tárgyaláson vesz részt az édesapjuk halála után. A hagyatéki tárgyaláson jelezheti a férjem, hogy ő nem kéri mindennek a felét, hanem pénzt szeretne érte (jóval kevesebbet, mint amennyit az örökölt részének az értéke)? Elnézést ha kérdésem bugyuta, de eddig nem volt szerencsére ilyenben részünk. Ebben kérnék segítséget. Nagyon Köszönöm. Linda

lujzedli

„Férjem és testvére, valamint az édesanyjuk hamarosan hagyatéki tárgyaláson vesz részt az édesapjuk halála után. A hagyatéki tárgyaláson jelezheti a férjem, hogy ő nem kéri mindennek a felét, hanem pénzt szeretne érte (jóval kevesebbet, mint amennyit az örökölt részének az értéke)?”

Bár én csak laikus fórumozó vagyok, mint te, így a válaszom sem teljesen biztos, hogy helyes, de úgy tudom, szerintem jelezni jelezheti, hogy ilyen szándéka van, csak a többi örökösnek ezt nem kötelező bevállalnia - főleg ha nem is tudják a többiek kifizetni. Anyuka az utolsó közösen lakott lakásból az apára eső tulajdonrész özvegyi haszonélvezeti jogára jogosult, ha ez a teljes ingatlan, akkor arra, a tulajdonos pedig a férjed és a testvére lesznek - igaz így korlátozott jogokkal, mert kizárólag anyuka rendelkezhet a haszonélvezet fennállása alatt az ingatlannal. Ha nem együtt laktak már, akkor feltehetően mindenből egy gyereknyi részt kaphat, azaz minden háromfelé lesz elosztva. A férjed így az apai részt kaphatja meg hagyatékul, azaz az apai tulajdonoknak az egyharmadát. Ha közös akarattal másként szeretnétek elosztani - de itt kell a közös akarat - akkor ún. osztályos egyezséggel lehet felosztani a hagyatékot és akkor van esély rá, hogy a férjednek teljesülhet a kívánsága, de ez esetben én a helyében nem mondanék le a vagyon egy részéről, ha már pénzt kaphat, kapja csak meg a teljes rá eső hagyaték értékét pénzben.

Szomorú örökös! Először is köszönöm a választ. A férjem már máshol él, velem és a két gyermekével. A kért pénz jóval kevesebb lenne, mint akár az egyharmadrész és ő mindenképp ehhez ragaszkodna. A kapcsolata teljesen jó az anyjával és az öccsével, szóval ezzel nem lenne gond, inkább csak az érdekelt, hogy ezt ott kell-e jelezni, vagy máshol máskor.

Illetve még annyi, hogy az ingatlanok 100 százalékban apósom tulajdona volt. Egy udvarban két ház van, mind a kettő após nevén, de egyben él csak a mama.

lujzedli

„az ingatlanok 100 százalékban apósom tulajdona volt. Egy udvarban két ház van, mind a kettő após nevén, de egyben él csak a mama.”

Ezért is mondtam, hogy ilyenkor szerintem haszonélvezetet fog kapni az egész ingatlanra, tök mindegy, hogy mekkora részében él a mama.

„A férjem már máshol él, velem és a két gyermekével.”

Ez a hagyaték szempontjából teljesen irreleváns dolog.

„A kért pénz jóval kevesebb lenne, mint akár az egyharmadrész és ő mindenképp ehhez ragaszkodna.
A kapcsolata teljesen jó az anyjával és az öccsével, szóval ezzel nem lenne gond”

Itt a legnagyobb kérdés, hogy ki tudják-e a férjedet fizetni majd.

„inkább csak az érdekelt, hogy ezt ott kell-e jelezni, vagy máshol máskor.”

Mindenképp a hagyatéki tárgyaláson.

De mint írtam, nem biztos, hogy igazam van, mivel én is csak laikus vagyok és ahogy jeleztem, én így tudom.

„A férjem már máshol él, velem és a két gyermekével”
Akkor csak erre az ingatlanra és berendezési tárgyaira kap haszonélvezetet az özvegy. A többi ingatlanra nem.

Ha van pénz is a hagyatékban, és az elég kifizetni az ő igényét, akkor köthetnek osztályos egyezséget. Annak ugyanis feltétele, hogy CSAK a hagyaték tárgyai szerepelhetnek benne. Saját vagyonból kifizetni a másikat ennek keretein belül nem lehet.

Ugyanakkor egyenesági rokonok között minden ügylet illetékmentes. Ha a férjed a hagyatéki után az édesanyjának ajándékozza a részét, az illetékmentes. Édesanyja meg ezt a másik gyerekének ajándékozhatja illetékmentesen. A férjed testvére pénzt ajándékozhat illetékmentesen az édesanyjának, ő pedig ugyanígy a férjednek.

A pénz ajándékozását még lepapírozni sem kell, csak az ingatlanokat.

Vagy, ha meg tudnak egyezni, és bíznak is egymásban, akkor a férjed egyszerűen utasítsa vissza az öröklést, ekkor kiesik az öröklésből, és az édesanyja és a testvére örököl csak. Aztán hogy ajándékoznak neki pénzt, az már nem tartozik senkire. Itt csak a bizalom a kérdés.