"arányosság" elve

Van-e valamilyen következménye is ennek az elvnek pl. a bíráskodásban?
Nem csak arról van szó, hogy megvizsgálják a jogszabályt, és pusztán lemérik, mennyire felel meg az arányosság elvének: ez a jogszabály jó, ez rossz, ez középen áll...
Bíró ítélhet-e annak alapján, hogy egy törvényt ő maga rossznak talál?

Köszönöm. Bár, ha nem is ilyen szabatosan, de azért érteni értettem már eddig is. De gondoltam, ha már pl. a magyar jogban alkalmazzák, akkor csak-csak le van írva valahol, hogy pl. az arányosság elvét amely - "idézet töled" - így vagy úgy alkalmazzuk, ha szükséges. Hogy egy nem jogász honpolgár is érthesse. Ha jól láttam, az EU alkotmányban van valami ilyesmi, de ott is csak az, hogy az arányosság elve érvényesül.
A kérdés azért nem érdektelen, mert vannak pl. törvények, melyek ellentmondanak az alkotmánynak, tehát kollízióban vannak. Namármost mikor kell egy törvényt emiatt módosítani, vagy mely esetekben kell az arányosság elvét alkalmazni, amikor megsértik törvénnyel valamely alkotmányos jogomat? Vagy csak egyéb törvények ütközése esetében érvényes?

Ez egy alkotmányjogi teszt. A világ alkotmányértelmező testületei által kidolgozott, és alkalmazott jogdogmatikai módszer, amely azon méri le az egyes jogszabályok alkotmányosságát, illetve jogok kollízióját azzal oldja föl, hogy a jogszabályban rögzített intézkedés által okozott joghátrány vajon arányos-e az elérni kívánt céllal.

Sok helyen olvasok az "arányosság" elvének alkalmazásáról. Nem találom azonban a meghatározását, törvényi alapját. Egy jogász biztos tudja, s megmondja nekem.
Köszönöm.