A betegek jogai és érvényesítési lehetőségük

Találtam egy szakdolgozatot is az Interneten:
http://www.mimnet.hu/…un/index.asp?… - hát kissé hosszú ez az URL. A cím: BETEGEK ÉS AZ Õ JOGAIK - Szakdolgozat
készítette Medgyesi Margit.

Köszönöm, megnéztem a szoszolo.hu honlapját, nagyon jó. Találtam néhány írást az orvosok jogaival, kötelezettségeivel kapcsolatban is. Ezzel kapcsolatban, illetve az "orvos a betegellátásban" témával kapcsolatban is lenne ötleted? Ez persze a másik oldal, de eü. dolgozókkal való kapcsolatom miatt valószínűleg ez utóbbi témánál maradok. Valószínűleg le fogom szűkíteni még a kört vagy kapcsolom is még máshoz, de még ez nem tisztult le. Fogom pontosítani a témámat, de addig is ha esetleg vannak cikkekre, tanulmányokra, dolgozatokra vonatkozó ötleted, légyszi írd meg nekem. Nagyon köszönöm!!

Kedves Igor,

Első körben ajánlom, hogy nézzen szét a www.szoszolo.hu (a Szószóló alapítvány) honlapon. A Tanulmányok menüben van néhány érdekes írás. Az alapítvány az általános betegjogokkal foglalkozik. Ha ennél speciálisabb ismeretekre van szüksége, akkor kérem pontosítsa a témakört!

Sziasztok!

Betegek jogaival kapcsolatban lenne szükségem egy tanulmányra, szakdolgozatra. Légyszi jelentkezzetek, ha tudtok segíteni! Nagyon köszönöm!!

Kedves dr. Bubo,

• Esetemben a feleségem érdeklődte meg az eredményeimet, akit nem ismertek (persze bemutatkozott) ez után csont nélkül kiadták az adatokat. Ez bármely női hanggal ment volna. Ok. persze valahogy meg kell tudni, hogy éppen hol voltam és miért, milyen leletem van ott éppen. Nem arról volt szó, hogy egy férfi hang érdeklődött.
• A statisztikai törvény (1993. XLVI.) és az Egészségügy adatkezelési törvény is kimondja, hogy statisztikai adatokat [amelyeket évente egy kormányrendelet felsorol pl. 215/2003, 303/2004, és a KSH gyűjt össze] személyazonosításra alkalmatlan módon lehet csak továbbítani. Például a betegforgalmat minden intézmény jelenti havi/negyedévi bontásban. Mit gondolnak arról, hogy az összes gyógyszertár TAJ számmal együtt jelenti le a nála leadott minden recept tartalmát, amelyet az OEP személyre szólóan összegyűjt, és korlátlan ideig tárol (a fenti kormányrendeletre hivatkozva).
• A népegészségügyi adatokat az ANTSZ gyűjti az Eüaktv. (Egészségügyi adatkezelési törvény 15. és 16. §-a szerint), ez ok.
• Az adattovábbítás az, ami ezen felül van, amit nem ír elő törvény. Az eredeti levelemben nem írtam oda a paragrafusszámot, de az Eüaktv. 10. §-a szerint a páciens megtilthatja a más gyógyintézetbe (háziorvoshoz) történő adattovábbítást.
• Az OEP egy időben kitalálta, hogy minden háziorvos megkapja tőle havonta a nála bejelentkezett páciensekről azt, hogy milyen más kezeléseken és kinél, mikor vett részt. Szerencsére aztán az adatvédelmi biztos ezt leállíttatta.

Találkoztam már a vonatkozó jogszabályokkal, de egyetértek Zákányi dr-ral, minden szabályozás annyit ér, amennyit betartanak belőle.

Rövid és nem úl gyakori kórházi tartózkodásaim során csupán azt kérdezték, hogy állapotomról kinek adhatnak felvilágosítást. Ha jól emlékszem, az általam aláírt lapon valaami adatvédelmi szabályzatról is volt szó, amit kérésre odaadtak volna, de - mivel már a házirendet olvastam, és attól is elment az életkedvem - nem kértem belőle.

A leletek telefonon történő beolvasása nem túl szerencsés megoldás, de ha a konzultációt az orvos csak így - és feltételezhetően a beteg érdekében - tudja lefolytani, akkor engem nem zavar...

Más esetben, ha a sajátz leletem érdeke, de nem áll szándékomban végigülni a kilóméteres sort, akkor igenis jó, sőt talán elvárható, hogy telefonon is érdeklődhessek, ekkor azonban némi bizotnsági kódok rendszerbe állítását tartanám jónak, amit még nem tapapsztalok.

Az adattovábbítás esetén szerintem nem kell a paciens beleegyezése, ha azt személyazonosításra alkalmatlan állapotban teszik, pl. statisztikákkal. A járványügyi és környezeti ártalmak adatbázisa tipikusan ilyen, nem a betegek személyazonosításra alkalmas adatait (név, lakcím, stb.), csak a betegségre vonatkozó adatokat tartalmazza. Ennek hiányában népegészségügyi programokról nem lehetne beszélni, mert nem lehetne tudni, milyen megbetegedések mely korú népcsoportban lépnek fel. Szóval mint mindennek ennek is több oldala van.

Amennyire tudom, csak annyi történik, hogy a betegfelvételkor megkérdezik, kik kaphatnak és kik nem kaphatnak felvilágosítást, és ezt egy adatlapon rögzítik, a beteg is aláírja. A többi kérdésére a választ nem tudom, pl. adattovábbítási napló, meg ilyenek...

Kedves Csaba,

Arról tudna mondani valamit, hogy létezik-e Önöknél adatvédelmi tájékoztatás, amelyet minden páciens megkap (Avtv. 6. §), amelyből megtudja azt, hogy milyen adatokat kezelnek, mire használhatják azokat, kik értesülhetnek az adatokról, milyen célból kezelik az adatokat stb.?

Kaphatnak-e Önöknél a páciensek másolatot az adattovábbítási napló rájuk vonatkozó részéről (Avtv. 12. § (1))?

Megtilthatják-e az adataik kezelését (Eüaktv. 1997. évi XLVII. törv. 12. § (2))? Hogyan kell ezt kezdeményezniük?

Megtilthatják-e az adataik továbbítását?

Kérhetik-e a páciensek az adataik módosítását, törlését (ha azok nem helytállóak, elévültek stb. Avtv. 14. §)?

Élhetnek a kimaradás jogával (opt-out), ami azt jelenti, hogy csak a törvényben kötelezően előírt tevékenységek végezhetők az adataikon, semmilyen más egyéb tevékenység nem (Avtv. 16. §.)?

Kedves Zoltán !
Az orvosi titoktartáson túl azért vannak egyéb biztosítékok is. Pl. ezen titkok megtartása a többi eü. dolgozó számára is kötelező. A számítógépes betegnyilvántartási rendszer pedig természetesen különböző hozzáféréseket tesz lehetővé jelszó ellenében az ellátásban részt vevők számára. Persze sok múlik az egyes dolgozók intelligenciáján, hiszen minden szabályozás annyit ér, amennyit betartanak belőle. De ez az élet minden területén így van, nem csak az egészségügyben.
Ja és van adatvédelmi felelős is... legalábbis megbízva...

Kedves dr. Zákányi Csaba,

Először is nagyon Örülök, hogy egy a kórházi körülményeket ismerő személlyel sikerült kapcsolatba kerülnöm. Bevallom nagyon régóta keresek olyan embereket, akik be tudnának számolni adatvédelmi kérdésekről a saját intézményeikre vonatkozóan.

Magam csak néhány intézményt ismerek személyesen, sokat hallomásból - ami viszont nem minden.

A saját példám elég sok problémát hozott felszínre. Az első, hogy persze, az orvosokat köti a titoktartás, amit tegyük fel rendesen be is tartanak - bár amikor egy ismeretlen telefonálónak beolvasták a leleteimet akkor azért itt is megingott a bizalmam. A következő problémát az jelentette, hogy a számítógépes rendszer a titoktartásra teljességgel alkalmatlan volt (ma is az). Azaz a portástól, a takarítónőig, húszegynéhány klinika minden adatát le tudták kérdezni. Amikor kértem, hogy az adataimat zárolják úgy, hogy azok senki számára se legyenek elérhetők, akkor kiderült, hogy még adatvédelmi felelős sincs.
Mit lehet ilyenkor tenni?

Kedves Csaba, remélem Önöknél másként van. A kórházukban alkalmazott nyomtatvány implicit módon következik az 1997. évi Egészségügyi törvény paragrafusaiból, amely a hozzátartozókkal való kapcsolattartás jogáról szól (megengedhetem, kizárhatom a hozzátartozóimnak a felvilágosítást). Érdekelne, hogy milyen egyéb rendelkezési lehetőségei vannak a pácienseknek. Korlátozhatja-e az adatok felhasználását?
Vannak-e egyéb nyomtatványok, tudják-e a páciensek a belső adatvédelmi felelős nevét, és címét? Kapnak-e adatvédelmi tájékoztatót stb. Ha nem terhelem, akkor ossza meg a fórum olvasóval a tapasztalatait!

Köszönöm:
Dr. Alexin Zoltán

Kedves dr. Bubo,

A megérzése helyes. Közegészségügyi érdekből a személyes adatokat el lehet venni az egyénektől. Pontosabban szólva, az a lehetőség áll fenn, hogy más személy egészségének védelmében, életének megóvása érdekében van lehetőség a személyes adatok felhasználására. Az adatvédelmi törvény szerint (és az Alkotmány szerint is) ehhez törvény kell, ami az adatgyűjtést szabályozza, elrendeli. Ilyen törvény van is, az 1997. évi XLVII. törvény az Egészsgéügyi adatok kezeléséről. Ennek a 15. és 16. paragrafusa járványügyi és környezet okozta ártalmak országos adatbázisába történő adattovábbításokat ír elő.
Más esetben azonban az adatok csak akkor lennének továbbíthatók, ha a páciens ehhez a beleegyezését adja. Hallott már olyanról, hogy ezt megkérdezik a betegtől?

Az egyetemen egy professzor azt mondta az előadóban: az orvos csak a HATÓSÁG kérésére adhatja ki a betegek adatait. "Első megközelítésben, kérem szépen, hatóság a rendőrség, bíróság, ügyészség pont."
A mi kórházunkban minden beteggel aláiratnak egy nyilatkozatot arról, hogy kinek adhatnak felvilágosítást az állapotáról. Bizonyára nem itt helyben találták ki unaloműzés gyanánt, hanem nyilván jogszabály kötelez rá bennünket.

Szerintem a közérdek, ez esetben a közegészségügyi érdek mindenképpen magasabbrendű, és az egyén adatainak védelmére - kifejezetten csak járványügyi érdekből - nem hivatkozhat. Természetesen egyéb esetekben, ahol nem a hatósági rész dominál, már más a helyzet, de ha jól emlékszem, akkor erre van több jogszabály is, amelyek azt rendezik, ki mikor milyen adathoz férhet hozzá, tarthat nyílván, stb. Az más kérdés, hogy a jogkövető magatartás nem itt sem érvényesül.

Kedves fórum,

Egy eddig a háttérben meghúzódó problémára szeretném felhívni a figyelmüket: nevezetesen a páciensek (mondjuk inkább ezt, mivel ők sok esetben nem betegek) jogainak kérdése. Ezen belül is az adatvédelmehez, és az adatok bizalmas kezeléséhez való jog; illetve ami mindezek hátterében van, az egyéni önrendelkezéshez való jog. A gyógykezelés nem hatósági tevékenység, ahol bizonyos törvényben meghatározott kényszerítő körülményeket el kell viseljek.

Vajon az adatkezelésben is létezik önrendelkezés? A páciens rendelkezhet arról, hogy az adataival mit tehetnek, kinek továbbíthatják? El lehet venni a páciensek adatát valamilyen fontosabb érdekre hivatkozva, és fel lehet azokat használni?

Nos, ebben a témában várok hozzászólásokat, leveleket és észrevételeket.