Ügyvédjelölt mit írhat alá?

mivel nincs magasbbrendű szabályzat vagy jogszabály addig ez is valami.

Ha állásfoglalás és ajánlás, az csak olyan, mint a kalózeskü. :)

nos a megoldás megvan, csak valamiért "titkos". A kérdést teljesen tisztázza az 1/2011 MÜK állásfoglalás és ajánlás. Mejelent az Ügyvédek Lapja 2011 juliusi-augusztusi összevont számában. Azt baromira nem értem, hogy a muk online nyilvántartásából miért hagyták ki?? Még a területi kamarák sem tudnak az "állasfoglalásról és ajánlásról".

Van BH., amelyben érvényesnek találta a bíróság a jelölt által kötött megbízási szerződést. Úgy értem, a principálisa nevében kötött ügyvédi megbízási szerződést.

Érdekes, hogy az Ütv. külön nem részletezi, mit tehet a jelölt és mit nem. Azonban, ha a 97. § (2)- elég tágan értelmezzük, akár még alá is írhat.

Amennyiben az ügyvédi iroda belső szabályzata és az ügyvédjelölt munkaköri leírása lehetővé teszi, akkor szerintem aláírhat.

" SzMSz és pótköltségvetés minden problémát megold"
- Ismeretlen Tsz elnök a múlt század '70-es éveiből-

Hű. Ezt alátámasztották jogszabályi hivatkozással is? (Nagyon remélem, hogy ez csak az ügyész álláspontja, nem az ügyészsége.)

Kétségtelenül ritka, de nem tilos.

igen, irodai bélyegző is volt rajta. Az ügyészség szerint ügyvédjelölt nem írhat alá okiratot és bélyegzőt sem használhat még akkor sem, ha feltünteti, hogy ki helyett ír alá.

Én nem látok benne semmi kivetni valót. Bélyegző is volt rajta, ugye?

Mi a konkrét probléma amúgy? Hatálytalannak tartja a hatóság?

??

Nyomozati szakaszban alap beadvány sértetti képviselet során,aláírás: xy ügyvéd helyett xy ügyvédjelölt .

Mi a konkrét eset? Mit írt alá, és hogyan?

Lehet, hogy a Pesti Ügyvédben volt róla valami.

senki nem tud segíteni ? :(

Sziasztok,

2010 végén vagy 2011 elején jelent meg egy állásfoglalás, mely az ügyvédjelöltek aláírásáról, bélyegzőhasználatáról szólt (lényege az volt, hogy a jelölt akként írhat alá, hogy a neve fölé odaírja, hogy xy ügyvéd helyett xy ügyvédjelölt). Valamelyik szaklap is lehozta az állásfoglalást (Ügyvéd Világ vagy Ügyvédek Lapja), de most sehol nem találom. Nincs meg valakinek véletlenül, hogy melyik állásfoglalás volt ez?

Köszönöm!

Ezt a BÜK honlapján találtam:

"a BÜK elnöksége - 2008. Eln. 470/2/32. sz. határozatával - akként rendelkezett, hogy az ügyvédi ellenjegyzés, szárazbélyegző használat és az elektronikus aláírás kizárólag ügyvéd által személyesen gyakorolható ügyvédi tevékenységek, azok alkalmazott ügyvédi, ügyvédjelölti helyettes útján nem végezhetők."

Kedves kbs,

az olyanra a pincsimet sem bíznám, hogy reggelente megsétáltassa...

És az mégis a kevésbé rossz változat. (Hogy jobb lenne, azt nem mondanám.) A rosszabb, amikor a végrendeletet, öröklési szerződést ellenjegyzi - és azt mondja, tanúk így már nem is kellenek.

Kedves yuri,

gesztus? lehet.
szerintem inkább inkompetencia.
kishazánkban népi hagyomány, hogy az ügyvéd az összes általa szerkesztett okiratra rázúzza a száraz bélyegzőjét...mintha nem tudná, hogy ellen kell-e jegyezni vagy sem, és ezért inkább biztosra megy...

amit nem kell ellenjegyezni, azt nem jegyzem ellen.

Azt nem állítottam, hogy az ellenjegyzés végrendeletnél érvényességi kellék, nyilván az önmagában nem elég, kellenek tanúk.
Ez inkább egyfajta gesztus, és azt gondolom, hogy elegánsabb megoldás, mint ha az ügyvéd puszta tanúként írná alá az általa szerkesztett végrendeletet.

A "jelölti ellenjegyzést" iróniának szántam. Jelöltként nem gondolom azt, hogy jogosult lennék bármiféle ellenjegyzésre.

Az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiség fogalmát a gyakorlat megszorítóan - lényegében a Ptk. 129. § (2) bekezdésével összhangban - értelmezi. Csak olyan területet von ez alá, ahová a mûködés ideje alatt minden megkötöttség nélkül bárki bemehet és kiszolgálják, ekként tehát "a közönség számára nyitva áll". Nem tekinthetô ezért ügyfélforgalom számára nyitva állónak például egy áruház kereskedelmi osztályának irodája vagy belsô raktára; az üzlettér és az annak részeként mûködô nyilvános raktártér azonban igen.
Az alkalmazott fogalma ugyanakkor kiterjesztôen érvényesül. A gyakorlat e körbe sorolja azokat a személyeket is, akik alkalmi megbízás alapján járnak el az ügyletkötés során. Az alkalmi megbízás tartalmának vizsgálata elvezethet odáig, hogy egy üzletben eladóként alkalmazott dolgozó felkérésére eladói munkát végzô személy is a vélelmezett képviseleti körbe esik.
A Pp. 164. § (1) bekezdésébôl következôen a látszatból fakadó vélelemmel szemben annak bizonyítása, hogy valamely személy alkalmazottnak tekinthetô-e, nem a fenti törvényhelyre jogot alapító kötelessége. Mindenkor az érintett szervezetnek (személynek) kell azt bizonyítani, hogy a megállapodásban részt vevôvel nem áll ilyen kapcsolatban (BH1996. 526.).

Kedves kbs,

én veled értek inkább egyet, de más okból.

„Véleményem szerint az ügyvédi megbízás sohasem „szokásos“.”

szerintem meg inkább ott lehet megfogni a dolgot, hogy ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiség-e egy ügyvédi iroda...szerintem nem.

Kedves yuri,

végrendeletet ellenjegyezni???

hmm...nem semmmi.

jelölti ellenjegyzés????

na ne már!!!

Ahol kötelező a jogi képviselet, az oda szóló beadványokat ügyvédjelölt nem írhatja alá.
Mindegy, hogy ügyvédi irodában, vagy egyéni ügyvéd mellett dolgozik.

Tehát pl. a Legfelsőbb Bíróságra szóló felülvizsgálati kérelmet nem írhatja alá a fél képviseletében.

De pl. kereseti kérelmet sem, mert ugye oda amúgy tanúk kellenének, meg anno az FMH-t sem.

Az alapja inkább a Pp.

Advét - 1995. Üt. - 1998

Egyébként egy szót sem értek abból, amit írsz... jelölti ellenjegyzés? wtf?