Osztatlan közös tulajdon

Kivágod a három fácskát,a szomszéd a szemedet,és döntetlen.

Komolyan.
Elvárnád hogy még a füvet is lenyirja a kertedben?

Mivel ő ültette a növényeket, kötődik hozzájuk. Ősszel mond meg neki, hogy nyugodtan ássa ki, és ültesse át az ő felébe őket.

Ja,virágok!

Még ez a legokosabb megoldás!

Tiszteletem!
Egy olyan kérdésem lenne, hogy nemrégiben vásároltam egy teremgarázs beállót ami osztatlan közös ként van nyilvántartva.
Most a Kúria visszaadta, hogy nem kerestük fel a tulajdonosokat az elővásárlási jogukról. (kb 300-an vannak bejegyezve).
A szerződésbe beleírtuk, hogy ettől tekintsenek el, mivel túl sok a bejegyzett tulajdonos.
Mit tudok tenni ilyenkor? Egy barátom azt javasolta, hogy semmisísük meg a szerződés és egy olyan vásárolja meg akinek már van itt tulajdonrésze (Pl.: a feleségem) így már minden rendben lesz a szerződéssel.

Köszönöm válaszukat!

Akkor valóban nincs elővásárlási jog. De azért csak látni kellene az ítéleteket, mielőtt valaki neked tanácsot ad ebben a helyzetben arról, hogy mit is tegyél.

Alapitó Okiratban mi van?

Igazából mindegy, mert egyrészt külön tulajdonban álló helyiségről van szó, másrészt a tulajdonostárssal szemben másik tulajdonostársnak nyilván nem ad elővásárlási jogot.

Tiszelt Fórumozók,
Segítséget szeretnék kérni az alábbi ügyben.
7 lakásos társasházunkban - mely osztatlan közös tulajdonban van - az egyik lakó szeretné megvenni a ház tetejét (lapos tetős a ház). A ház tetejére szeretne még egy szintet felhúzni (egy lakást és egy teraszt építeni). A házban neki 2 lakása is van, tehát rendelkezik 2/9 tulajdonnal. A lakóknak kompenzálásként fizetne 3 millió forintot és vállalja, hogy kívülről leszigeteli a házat.
A ház 3 szintes, szintenként 3 lakásos, a mi lakásunk a legfelső szinten van. A lakónak aki szeretné megvenni a tetőt, az egyik lakása szintén a 3. emeleten van.
A ház 9 lakója közül egy elérhetetlen kb amióta a ház megépült, emiatt nem sikerül még társasházzá alakulnunk.
Úgy tűnik az összes lakó elfogadja az ajánlatot, kivéve minket (és az elérhetetlen lakót). Amiért nemet mondtunk annak több oka is van : anno azért választottuk ezt a lakást, mert legfelső szint, nem zavar a felső lakó. Ráépítés esetén szinte kivétel nélkül sérülnek a felső lakások. Ráadásul, egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy a födém úgy épült hogy elbírjon még egy szintet (a ház kb 30 éves). Most a lakó természetesen fenyegetődzik, hogy úgyis elintézi, a mi hozzájárulásunk nélkül, közjegyzővel, ügyvéddel, stb. Tudom hogy ezzel a döntéssel nem leszünk népszerűek a házban, de azt is hogy a beépítés az alsó szinteken lakók életminőségét nem fogja befolyásolni, csak a felső szinten lakókét ( a 3. szinten lakó 3. tulajdonos elfogadja az ajánlatot). Mit tehetünk ? Valóban kikényszerítheti az eladást ? Köszönöm szépen !

Nélküled nem fogmenn neki...

Olvasmány: https://ingatlanhirek.hu/…arsashazban/

Komolytalan.

Inkább.

CXXXIII/2003 tv.

Tisztelt fórumozok!

Szíves segítségüket szeretném kérni. Adott egy osztatlan közös kétlakásos tulajdon, aminek 390/600 részének a férjem és én vagyunk a tulajdonosai, a maradék 210/600 képezi a másik lakó tulajdonát.
A ház zártsorú építésű, régen egy családi ház volt és gondolom örökösödések során alakulhatott ki a mostani helyzet.
A házban jelenleg csak a mi családunk lakik életvitelszerűen, a másik házrészben folyik a felújítás, amivel mindaddig semmi probléma nem volt, amíg ezzel kárt nem okozott nekünk. A felújítandó épülethez ugyanis tartozott egy lapos tetős előtér is, ami a mi házrészünk főfalába volt bekötve, amikor ezt a lapos tetőt elbontották, a főfal több helyen is megrepedt (nem csak felületi repedések keletkeztek). Statikai vizsgálat és jegyzőkönyv is kimondta, hogy ez a szabálytalan bontás következtében sérült, ugyanakkor előírta azt is, hogy kellene a hibát javítani. Mikor mi ezt jeleztük, a „kedves” tulajdonostársunknak, ő felháborodott és kijelentette, hogy ő nem ismeri el a bontás tényét (mondván ez a födém magától esett le), sem azt, hogy azok a repedések ettől keletkeztek volna, mert, hogy szerinte ezek a repedések már évek óta ott vannak. Sőt erre fel, még ő fenyegetőzött, hogy jelenti a közös kémény visszafüstölését ( 1 évvel ezelőtt füstölt vissza egy dugulás miatt az ő lakásába, a téglaközökön keresztül, ugyanis levéste a kéményről az összes vakolatot és még a fugákat is kivakargatta a téglák közül. A kéményseprők mikor kijöttek a hibát elhárítani, azt javasolták valahogy vegyük rá a vakolásra, mert nem tesz jót a kéménynek, hogy az ő oldaláról kapja a hideget és a falslevegőt, a miénkről a meleget és ez állagromlással járhat hosszútávon. De ugye mivel őt letiltotta a kéményseprő vállalat a közös kémény használatáról, mondván, hogy csak a mi oldalunkon van tisztító nyílás a kéményen, így ő épített egy saját kéményt a közös kémény meg maradt vakolatlan röpke 4 évig. Nekünk pedig természetes volt, hogy akkor mivel ő nem használja, így mi fizetünk minden nemű költséget a kémény után. ) Most ugye kijöttek ellenőrizni a közös kéményt és elő írták annak béleltetését,(a jegyzőkönyvben hivatkozva arra, hogy a kémény alsó része erősen vakolathiányos, természetesen nem a mi lakásunkban lévő része) amivel nem is lenne gond, hisz rég terveztük már, sőt új építésén is gondolkodtunk. Viszont itt jött a következő pofon, Kedves tulajdonostárs, íratott egy ügyvédi levelet, amiben felajánlott 200000Ft-ot a kárunk rendezésére (ami közel nem takarja a statikus által előírt javítási költségeket, ezt a kivitelező is megerősítette) és egyben kijelenti, hogy mivel ő nem használja a közös kéményt, azt eladja nekünk röpke 100000Ft-ért. Mindezt egy olyan kéményért, ami statikailag rendben van, viszont a béleltetésig nem használható.

Kérdésem a következő lenne, így hogy évekig csak mi fizettük a tisztítás és karbantartás költségét és a kéményseprő vállalatnál is csak a férjem nevén szerepel a kémény, sőt őt ugye letiltották a használatáról hisz a rákötések illegálisnak minősültek, egyedül a használati megállapodásban szerepel, annak közös mivolta, amit jóhiszeműen aláírtunk, mit tehetünk? Kényszeríthet minket a vásárlásra?

A bontással kapcsolatban, volt egy hatósági szemle és ott jegyzőkönyvbe került a bontás ténye, ügyvéd azt tanácsolta várjuk ki annak a végét, mert az egy dolog, hogy ő mit ismer el…
így mi vissza is adtuk neki, az ügyvédi levelet, hogy köszönjük, de nem kérjük. Erre az volt a kedves válasz, hogy akkor készüljünk életünk leghidegebb telére.

Köszönöm szépen!

Kényszeríteni aligha kényszeríthet. HA pedig zavarja a te birtoklásodat, a jegyzőnél kérhetsz birtokvédelmet.

"osztatlan közös"

Nos,

Itt komoly szemléleti bajok vannak!

Nincs enyém és nincs az övé.
Minden közös.... osztatlan közös!

Csak vannak részek, amiket ki-ki kizárólagosan használ.

Ez azt is jelenti, hogy az épület fenntartási javítási költségei is közösek!!!!!

Azokat ALAPBAN a tulajdoni hányadok arányban KELL megosztani.

Ezen módosíthat az, ha van érvéynes
"Használati megosztási" szerződés.

Mert ekkor az rendelkezhet úgy,
hogy
ki-ki saját maga rendezi a saját része
OLYAN költségeit, ami csak azt a részt érinti.

A közösen érintet részre azonban továbbra is igaz marad, hogy az közös költség lesz, amit a tulajdoni arányban kell megosztani egymás között.

A költségeket és kárigényeket ezen elvek mentén lehet elosztani (ha jól értem van érvényes használati megosztás).

-

Más kérdés, hogy ha szomszéd épít-felújít,
akkor a KÖZÖS tulajdon értéke IS megváltozik.
Miközben a te részed értéke nem változik...

Vagyis a vagyoni arányok
többé nem fognak megegyezni
a tulajdoni arányokkal !

Az ellentmondást valami módon fel kell majd oldani.

Két módon lehetséges...

• módosítjátok a tulajdoni arányokat az új vagyoni arány szerintire
• megfizeted a szomszéd részének érték növekedését pénzben

A szomszéd, ha észbe kap kérheti ezt tőled.
Hisz a közösben vagy tulajdonos...

Köszönöm az eddigi válaszokat!

Nonolet
Igen van használati szerződés, ami leírja, hogy az ingatlanon egy darab, műszakilag azonban kettő részre elkülönített lakás áll. Részletezve, hogy kinek melyik lakás képezi a tulajdonát, abban milyen helységek találhatóak és összesen mekkora m2 , külön kitérve az udvar és azon található építmények használatára, elviekben a „mindenkori tulajdoni arányoknak megfelelően” le is van választva a kertrész.
Benne van ez a mondat is „A tulajdonosok kölcsönösen kijelentik, hogy a saját ingatlanjaikat érintő közterheket, egyéb kiadásokat, a lakás fenntartásával, illetve felújításával kapcsolatos költségeket saját maguk fizetik.”

Sajnos a közös részekkel vannak a gondok, ugyanis ha mi nem vágjuk a füvet, akkor nincs lenyírva, ha nem tartjuk karban a kaput akkor nincs karbantartva és természetesen esze ágában nincs a költségekbe sem beszállni, de ezek igazából elenyésző dolgok.
Előző tulajdonostársakkal soha nem volt ez vita tárgya.

Ha jól gondolom, mivel osztatlan közös, így magához a bontáshoz kellett volna a tulajdonostársak beleegyezése? Illetve gondolom az építkezéshez is kellene? Főleg mivel ahogy te írod, egyáltalán nem mindegy a másik félnek, h pl. esetleg ő bővít és így növeli a házrésze értékét/hasznos területét és ezzel együtt a tulajdoni hányadokat is.

A Tulajdoni arányok akkor is változhatnak, ha mi az adásvétel során tulajdoni arányt vettünk?
Bocsánat, ha hülye kérdés.

"A Tulajdoni arányok akkor is változhatnak, ha mi az adásvétel során tulajdoni arányt vettünk?"

Az adásvételkor volt egy adott ÉRTÉKE az ingatlannak.

A tulajdoni arányok azt osztották el a háttérben.

pl. az EGÉSZ ér 30 milliót és te megvettél 390/600 részt.
Akkor elvben 19,5 milliót ér a te részed
és 10,5 milliót a másik rész.

Na most ha a másik épít rá vagy felújít.
Akkor ez EGÉSZ értéke felmegy mondjuk 42 millióra...

Ha TOVÁBBRA is 390/600 a te részed,
akkor ugye az már 27,3 milliót ér
a másik rész pedig 14,7 milliót

Vagyis:

• te gazdagodtál 7,8 millióval a szomszéd pénzéből.
• a szomszéd pedig csak 4,2 millióval pedig 12 milliót költött

Azaz a vagyoni arány és tulajdoni arány
elmászott egymástól! a változás miatt.

Mivel a tulajdoni arány van rögzítve így az szentírás...

A vagyoni és tulajdoni arány szinkronját két módon lehet helyre állítani.

1.
Megfizeted a szomszédnak a 7,8 milliót
Akkor marad a 390:210 tulajdoni arány.
Cserébe az ő házának egy része is tiéd lett.
Azonban azt nem tudod használni, mert
azt nyilván nem szeretné a szomszéd.
A szomszéd tehát TÚL használóvá válik.
Amit valahogy el kellene számolni...

• pl. díjat szedsz tőle ezért
• pl. mégse fizetsz, hanem elkezdi lelakni

2.
Módosul a tulajdoni arány az új vagyoni arány szerint.
Ekkor a 42 millióból továbbra is 19,5 milliót ér te részed.

Ami
195/420 részt jelent neked
és
225/420 rész jelent neki ezután.

Avagy átszámolva 600-ad részekre.
~279/600 részt neked a 390/600 helyett
~321/600 részt neked a 210/600 helyett
Ezzel helyre állnak az arányok...

Az udvar használat is változik egyúttal.

• vagy kisebb udvar jár neked
• vagy megtartod az eddigi udvart és

akkor és e miatt is módosul a tulajdoni arány

-

Az 1. pont a gyakorlatban nem igazán járható ez esetben.

Ezért a 2. pont a gyakorlati megoldás...
Azaz a változások végén újra kell számolni a tulajdoni arányokat.
Ha napirendre kerül ez a kérdés.

Ha senki nem foglalkozik vele, akkor meg maradnak az arányok és használat is.
Csak éppen a valós vagyoni arány nem fog megfelelni a tulajdoni aránynak.

Ami a normál élet során ne mond.
De egy esetleges hitelfelvételné,
vagy netán árverésnél már érdekes eset.

Az emberek ép ezért nem nagyon szoktak ezzel foglalkozni.
Azonban érdemes tudni a dologról...

-

Igen!
A telek beépítési %-ból is csak 210/600=35% illeti meg őt! alapban.

Igen! nélküled nem bonthat-építhet jogszerűen.
Ezekhez kell a jóváhagyásod, hisz a KÖZÖS tulajdont (annak értékét) erősen érinti.

Sziasztok!

Egy elég összetett kérdéssorom lenne. Vásároltam egy sorházi ingatlant, ami osztatlan közös tulajdon. A teljes ingatlan kerttel együtt 632m2 ennek a 20/100-ad része az enyém. Csináltunk egy megosztási szerződést, amiben meghúztuk a határokat, minden ingatlantól ingatlanig tart pl. kertrész. A szomszéd most kitalálta, hogy neki nagyobb a tulajdoni hányada ezért nagyobb földterületet akar és a papír amúgy sem méretarányos. Úgy kell elkéépzelni az ingatlant, hogy 3 lakás egymás mellett, a lakások előtt szorgalmi út és mögötte a saját használatú kertrész. Ő most ezzel gyakorlatilag szinte elfoglalná a lakásom előtti kertrész felét, én pedig tolódnék arrébb a szélső szomszéd felé, tehát belógnék az ő háza elé. Én viszont azzal a feltétellel vettem meg a házat, hogy ami "előttem van az az én használatomban van, ahogy a megosztási szerződése is jeleztük".
A másik kérdésem az lenne, hogy van egy kis méretű pince és egy teljes szélességben elterülő padlás. Közös ajtajuk van az ajtó mögött egy létra fel, egy létra le. Az ajtó az én egyik házfalamon van, ha kinyitom mondjuk a spájz ajtót, szépen lehet is látni a ferde falon a feljáró ívét. A megosztási szerződésben, az adásvételiben, de még a földhivatalnál sem látom viszont, hogy a lakás rendelkezne pincével vagy paslással, ezt nem kellett volna valahol, valahogy jelezni? Mit tudnék tenni annak érdekében, hogy ne mászhasson mindenki be a teraszomra ha fel akar menni a padlásra/le a pincébe? Pl. közös útról csinálok feljárót, vagy megszüntetem az egészet, mondván ez nem is létezik.
Köszönöm a válaszokat!

"Ő most ezzel gyakorlatilag szinte elfoglalná a lakásom előtti kertrész felét, én pedig tolódnék arrébb a szélső szomszéd felé, tehát belógnék az ő háza elé. "

Hát ugye alapból igaza van.
A tulajdoni arányok alapján kell felosztani a kertet is.
Ha kizárólagos használatok lesznek.

Tehát: mérjétek fel az összes kertnek minősülő/szánt területet m2-ben.

Aztán osszátok el a tulajdoni hányadok szerint a felmért m2-t.

Neked pl. a felmért összes kert területből.

A kertterület/100*20=... m2 jár.
Ez kiméred magadnak és kész.

Neki jár kertterület/100*x=... m2
És így tovább mindenkinek.

- -

Azaz NEM telket kell elosztani,
hanem csak KERT terültet!!!
Mivel ezen van a vita....

A pince-padlás-feljáró KÖZÖS használatú rész! egyelőre.
Így aztán jogosan használja mindenki!
Ezért a teraszod is KÖZÖS használatú e miatt... jobb híján.

A feljárót (ha mód van rá) át lehet helyezni
csak éppen KÖZÖS döntéssel!!! másként nem.

Mivel közös tulajdon az ingatlan, így
MINDENT közös döntéssel lehet variálni.
CSAK!!!!!!!!

- -

Persze átalakulhattok társasházzá...
Akkor a lesznek kizárólagos tulajdonok ÉS közös tulajdonok.
(nomeg kell közös képviselet, közös költség, stb.)

Kell egy használati-megosztási szerződés.

Sziasztok!
Adott egy 3 lakásos sorház, amely előtti út osztatlan közös tulajdon.Én a legutolsóban lakom, szóval én előttem senki nem jár el. Jogomban áll e megkérdezés nélkül a házam előtt díszkavicsot lerakni, vagy sövényt ültetni? Nyilván saját költségen.
Az első lakóval jóban vagyok, szóval ő tuti megengedné. Középsőt kihagynám ha lehetséges..
Válaszokat előre is köszönöm!

Nem az egész ingatlan közös tulajdon véletlenül? Hány helyrajzi száma van?

Csak az út! Van helyrajzi szám.

Persze, hogy van helyrajzi szám. De hány? 4? 5? 2? Vagy csak 1?

Azt akartam írni, hogy külön hsz van, de megnéztem az adásvételit és 1 van.
Résztulajdoni illetőségem van 357/876-od