Osztatlan közös tulajdon

Igen, elég lenne a használati megosztás is, de az is kivitelezhetetlen és ha már bíróságra megy az ügy akkor legyen társasház már.
Remélem én is hogy ha megkapja az idézést akkor lehet vele majd beszélni, ez majd kiderül.

Most ott tartunk, hogy a többi tulajdonossal egyeztetünk, hogy kihez mi kerüljön. Ez ügyben mi az irányadó? A kérdés az hogy 4 melléképület van az udvarban, pince és garázsból is tobb van. Hogy lehet kiszámolni hogy kinek mennyi jár? Ráadásul a földszinti lakások beton födémesek az emeletiek fa födémesek. A belmagasság is majd 1 méterrel nagyobb lent. Ilyenkor az emeleti lakásoknak van valami szorzójuk, hogy kisebbnek számítanak, vagy azokat is ugyan úgy kell számolni? Azt megtaláltam, hogy a hátsó házak 0,5-ös, a garázsok 0,7-es szorzóval számítódnak. Gondolom az erkély is 0,5 és a pince is.

Köszönöm mindenkinek az eddigi hozzászólásokat!

Ha megkapja a birósági idézést,akkor engedékenyebb lesz!

Elvileg.

"Azt mondja hogy ő nem hajlandó semmilyen jogi papírt aláírni"

Így viszont nehéz.

Szerintem per nélkül is meg lehet egyezni a felosztasról.

Valamivel egyszerűbb egy használat megosztása iránti per, mint egy társasház alapítása iránti talán.

Igen, nekünk is elég volt egy használati megosztási szerződés ÉS egy zálogkötelezetti szerződés a tulajdonostársaktól (ez családi ház tetőtérbeépítés volt mondjuk, nem társasház).

De ezzel sincs most per pillanat sokkal előrébb, mert feltételezem, egy ilyen "semmit nem írok alá, mert félek hogy átvernek" típúsú embert soha nem vesznek rá egy ilyen szerződés aláírására...

Hitelfelvételhez egyébként lehet, hogy elegendő lenne egy használati megosztás.

Igen, a bíróság létrehozná a társasházat, ha a helyi építési szabályok szerint ez lehetséges.
A perköltséget a bíróság felosztaná a felek között.

Tisztelt Szakértők és fórum társak!

Egy 4 lakásos osztatlan közös társasházban a negyed tulajdon az enyém. Már több 10 éve kialakult, hogy ki melyik lakást használja, valamint a telken további 4 gazdasági épületet és egy pincét is már ki-ki használja hosszú idők óta.

Szeretnénk a mi lakásunkra hitelt felvenni, emiatt szeretnénk kezdeményezni a társasházzá nyilvánítását. Összesen 5 tulajdonos van (az egyik lakásnak 2 tulajdonosa van), ebből 4-en szeretnénk hogy társasház legyen, de az egyik nem (az ahol 2-en tulajdonosok). Tehát az egész ház nyolcad tulajdonosa miatt nem jutunk előrébb. Azt mondja hogy ő nem hajlandó semmilyen jogi papírt aláírni, mert biztos valaki átverné, meg amúgy sem szeret beszélni emberekkel, nagyon magába zárkózó.

Próbáltam sokat visszaolvasni a fórumon és lattam, hogy elvileg bármelyik tulajdonos kezdeményezheti a közös tulajdon megszüntetését. Ez itt is állna, tehát ha 4-en azt mondjuk hogy legyen társasház, akkor a bíróság ki fogja mondani hogy legyen?

Ha jogi útra kerül a sor, akkor a per költségeket kinek kell állnia? Annak a tulajdonosnak aki az egésztől elzárkózott? Egy bírósági per esetén ő biztos nem jelenne meg sose, a levelekre nem válaszolna és nem beszélne más emberrel. Ez mennyire lassítaná az ügyet?

Ennek az ellenző tulajdonosnak nincs munkája, az anyjával lakik együtt. Ha a bíróság kimondja, hogy fizetnie kell, de ő nem tud, mert nincs pénze, akkor a bíróság kötelezheti őt arra, hogy adja el a tulajdon részét és abból fizesse meg a perköltséget?

Én nem szeretném bírósági útra vinni az ügyet, hanem összeszedni a lehetőségeket és azzal felkeresni ezt a tulajt, hogy hátha akkor észhez tér.

Válaszukat előre is nagyon köszönöm!

Tivadar

Mi elhisszűk, de nem minket kell meggyőznôd.

Én meg úgy hiszem, hogy én gondolkodom logikusan. ;)
A cím és a házszám lényegében két különböző dolog. A házszám a telekre vonatkozik, a cím pedig a házszám felhasználásával, de a telken lévő épületek, vagy azokban lévő önálló rendeltetési egységek megkülönböztetésére alkalmas azonosítóval (ami általában lehet betű, vagy szám is) ellátott utcanévvel, házszámmal és azonosítóval ellátott adat. Nem hiszem, hogy cím meghatározásával az építésügyi hatóságot kellene bombázni. Szinte kizártnak tartom, hogy ő a címképző szerv a hivatalban.

Még valami.
Ha azt kéri az építési hatóság hogy akkor lehet házszáma ha külön helyrajzi száma van, akkor elvileg az is teljesül mert van 1111/1/A, van 1111/1/B és van a telek száma a rajt lévő új házzal ami pedig 1111/1. Ennyi.
(azt csak mellékesen mondom hogy a házépítéssel mi is építtetnénk egy melléképületet. Hogy az ezek után milyen számot kapna azt nem tudom. )

Üdv.
Lehet hogy én vagyok kissé tudatlan de szerintem én gondolkodok logikusan. A telek helyrajzi száma (Pl.) 1111/1. A rajt lévő régebbi házé 1111/1/A, a melléképületé 1111/1/B. Az álltalunk felépített házé akkor miért nem lehet 1111/1/C ? Ezzel megoldódna az amit nekem az önkormányzatban mondtak hogy a felépített háznak is kell hogy legyen önálló helyrajzi száma, csak ebben az esetben kaphat önálló házszámot a mi házunk.

Ez egy jó hír. Örülünk.

http://www.jogiforum.hu/…/32/9602.5.0
2016.09.05. 15:02
Irtam anno egy problémárol
Mára megoldódott és a nevemen a ház és a telek
A gond akkor az volt, hogy volt egy harmadikországbeli/török tulajdonos is, aki 1910-ben született
Ügyvéd irt egy tértivevényes levelet a bejegyzett cimre ami visszajött "cimzett ismeretlen" jelzéssel
Földhivatal felé meg ment egy kérelem, hogy a tulaj kinyomozhatatlan/vagymi/ és jegyezzék be a nevemre
Volt más gubanc is a valós eladó részéröl is, de végül is megoldódott minden
"Birtok tulaj" vagyok :)

Marad a helyi önkormányzat.

Üdv.
A régi ház a párom nevén és tulajdonában van. Annak tulajdonjoga szerintem nem befolyásolhatja azt, hogy a felépített közös házunk egy másik számot kapjon. Például a 20/A-t.

A régi ház is a tiéd?

A házszám és a cím két külön dolog. Valóban általában egy teleknek egy "házszáma" van. Ugyanakkor a központi címregiszterről szóló kormányrendelet szerint ha egy telken több épület, vagy több lakás található, akkor valamennyi épületnek és benne valamennyi lakásnak önálló címet kell képezni. Fordulj bizalommal a jegyzőhöz, mint címképző szervhez és kérd lakcím megállapítását. (Kérni fogják vélhetően a használatbavételi engedélyt az új épületre.)

A házszám ügyben az önkormányzathoz kell fordulni!

Jó estét kívánok.
Segítséget szeretnénk kérni mert csak falakba ütközünk ügyünkben. Röviden : A CSOK segítségével felépítettük családi házunkat egy olyan telekre melyben 1/2-1/2-ed arányban tulajdonosok vagyunk párommal. A telek elég nagy és van rajt egy régebben épült családi ház, melléképülettel. A régi ház száma X utca 20. Mi arra gondoltunk hogy ha felépülünk akkor majd mi leszünk a 20/A de sajnos nem így történt.A használatba vételi engedélyt megadó hölgy azt mondta hogy egy telken nem lehet 2 házszám. Jelenleg a meglévő régi házba vagyunk lakcím tekintetében bejelentve. Mi szeretnénk a saját felépített házunkba bejelentkezni. A földmérő is azt hitte hogy a használatbavételi engedéllyel kapunk egy házszámot és azt bejegyezve minden rendben lesz. A bank állásfoglalását még nem tudjuk sajnos. A leveleink így nem a saját házunkhoz jönnek, ott keresnek bennünket, szóval sok érv szól az mellett hogy kapjunk egy saját házszámot. Mit lehet most tenni ? Várjuk segítségüket türelmetlenül. Előre is nagyon köszönjük.

Hââât, ezt majd a közjegyző eldönti.

lajcsó!
Ez póthagyatéki eljárás.
Az eredeti eljárás lezajlott az apa halála után. Itt keletkezett a jegyző által elkészített leltár és annak alapján hagyaték-átadó végzés.Ebből kimaradt a szóban forgó
adásvételi szerződés, ez a kérdező birtokában van.Vagyis nincs mit leltározni.

A kifüggesztésre nincs szükség, hiszen ez egy tíz évvel ezelőtti jogügylet ami most kerül a helyére.

Tényleg nem kötekedni akarok, de a hagyatéki ügyintézés nem közjegyzőnél kezdődik hanem az örökhagyó utolsó lakóhelye szerinti jegyzőnél! Itt kell ugyanis elkészíteni a hagyatéki leltárt, amit majd a közjegyzőhöz továbbítanak.

"Elképzelhető, hogy egy kissé már megsárgult...:))"
Ez lenne a legkisebb baj. Tartalmilag gondoltam, hogy alkalmas-e?

Továbbá:
Megvan-e a szükséges 2 db eredeti példány? Kifüggesztés megvolt-e? Stb.

Ami nem hátrány!