Osztatlan közös tulajdon

"Sőt ajánlatos,mert másként nem lesz a tied!"
Ugyan miért ne lenne az övé? Az adásvétellel megszűnik a közös tulajdon! Ilyenkor nem áll fenn elővásárlási jog, meg hatósági jóváhagyás sem szükséges!

Tisztelt fórumozók!
Gyümölcsfák és szőlő található a területen. Azért is érdekelne, mert úgy tudom, ha nincs kivonva, akkor hosszadalmas az adásvétel. Egyébként a kivonás után is bármit termelhetek a területen?
Közjegyzővel is megoldható? Csak azért kérdezem, mert az ügyvédi költség majdnem annyi lenne mint a vételár.
Köszönöm a segítséget!

Sőt ajánlatos,mert másként nem lesz a tied!

"Szükséges-e a művelés alóli kivonás, ha igen a vásárlás előtt vagy után érdemes?"
Teljesen mindegy, attól függ, hogy mi a célod vele?
"Mindenképpen szükséges ügyvéd az adásvétel lebonyolításához?"
Ügyvéd vagy közjegyző mindenképpen szükséges.

Tisztelt Jogi Fórum!

Adott egy zártkerti, szántó és gazdasági épület megnevezésű ingatlan. X hányada a tulajdonomban, Y hányada egy másik személy tulajdonában. 2013 márciusában kötöttünk egy kölcsönhasználati szerződést (ha jól emlékszem valamilyen fizetési kötelezettség elkerülése miatt), amit 2014. december 31-ével megszüntettek (a használat megszűnése kétségtelenül megállapítható volt).
Szeretném megvásárolni a fent megnevezett ingatlan másik részét is. Szükséges-e a művelés alóli kivonás, ha igen a vásárlás előtt vagy után érdemes? Mindenképpen szükséges ügyvéd az adásvétel lebonyolításához?

Előre is köszönöm a segítséget!

Mondjuk az sem nagy kockázat, ha perbe vonod, aligha fogja vitatni a keresetet.

De ezt az ügyvéded is tudja!

Az nem érinti a vezetékjog jogosultját.

tulajdonjog megváltással. Köszönöm.

Jó kérdés. Szerintem alapból ne pereld. Majd szól a bíró, ha szerinte be kell vonni.

Hogy akarod megszüntetni a közös tulajdont? Mert ha nem természetbeni megosztással, akkor biztosan nem kell perben állnia a vezetékjog jogosultjának.

Tisztelt Fórumozók!

Közös tulajdon megszüntetése iránti perben a vezetékjog jogosultja alperes? Ha igen, tűrésre kötelezést kell kérni vele szemben? köszönöm szépen

Ha vállalja,meg van rá pénze.

A kiméretés költségét alapvetően annak kell viselni akinek telekmegosztás érdekében áll.

Tisztelt Fórum!
Még azt szeretném megkérdezni, az előző ügyemhez kapcsolódóan, hogy a kiméretési költségek kit terhelnek? az eladót vagy a vevőt?
Ha a vevőt akkor ő levonhatja e a kiméretés díját a vételárból?
Illetve ha az a tulajdonos aki nem akarja eladni valahogy kötelezhető e a ráeső hányad kifizetésére, vagy hogy ő is beszálljon a költségekbe?

Köszönöm!

Be kell fejezni az eljárást!

Az ingatlan tulajdoni hányad is eladható.
A kiméretési költség megállapodás tárgya.
A záradékolás ügyében az illetékes földhivatalt keresd meg!

Tisztelt Fórum!
Abban szeretnék segítséget kérni, hogy van egy osztatlan területként nyilvántartott szántó terület amelynek a kimérését 2008-ban egy földmérő elkezdte, készült egy változási vázrajz amelyet a tulajdonosok aláírtak.
A földmérő azonban (időközben meghalt) nem folytatta az eljárást a vázrajz nem lett záradékoltatva, így a földhivatali nyilvántartásba sem lett felvezetve kinek mennyi terület van a nevén.
Most lenne egy vevő a területre, de a 3 tulajdonosból csak kettő adná el a részét.
A kérdésem az lenne van e valami megoldás arra, hogy a területről készült vázrajzot záradékoltatni lehessen, illetve hogy a vevő megvehesse azoknak a tulajdonosoknak a hányadát akik eladnák neki, esetleg anélkül hogy újra el kelljen kezdeni a kiméretési procedúrát.
Valamint ha mégis ki kell méretni hogyan oszlanak meg a kiméretési költségek?

Köszönöm válaszát!

8. § (1) A közös tulajdonnak társasháztulajdonná való átalakítását bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság is elrendelheti. Az alapító okiratot ilyenkor a bírósági határozat pótolja.

Hajrá !

József314

"Ennek az ellenző tulajdonosnak nincs munkája, az anyjával lakik együtt. Ha a bíróság kimondja, hogy fizetnie kell, de ő nem tud, mert nincs pénze, akkor a bíróság kötelezheti őt arra, hogy adja el a tulajdon részét és abból fizesse meg a perköltséget?"

Megfelelő feltételek fennállása esetén teljes, vagy részleges költségmentességben részesülhet az illető.
Ebben az esetben a költségeket helyette az állam fizeti.

Ahogy megállapodnak.

Akivel lehet értelmesen tárgyalni, azokkal dolgozzatok ki egy megállapodást, és mint többség keresztül tudjátok vinni.

Igen, elég lenne a használati megosztás is, de az is kivitelezhetetlen és ha már bíróságra megy az ügy akkor legyen társasház már.
Remélem én is hogy ha megkapja az idézést akkor lehet vele majd beszélni, ez majd kiderül.

Most ott tartunk, hogy a többi tulajdonossal egyeztetünk, hogy kihez mi kerüljön. Ez ügyben mi az irányadó? A kérdés az hogy 4 melléképület van az udvarban, pince és garázsból is tobb van. Hogy lehet kiszámolni hogy kinek mennyi jár? Ráadásul a földszinti lakások beton födémesek az emeletiek fa födémesek. A belmagasság is majd 1 méterrel nagyobb lent. Ilyenkor az emeleti lakásoknak van valami szorzójuk, hogy kisebbnek számítanak, vagy azokat is ugyan úgy kell számolni? Azt megtaláltam, hogy a hátsó házak 0,5-ös, a garázsok 0,7-es szorzóval számítódnak. Gondolom az erkély is 0,5 és a pince is.

Köszönöm mindenkinek az eddigi hozzászólásokat!

Ha megkapja a birósági idézést,akkor engedékenyebb lesz!

Elvileg.

"Azt mondja hogy ő nem hajlandó semmilyen jogi papírt aláírni"

Így viszont nehéz.

Szerintem per nélkül is meg lehet egyezni a felosztasról.

Valamivel egyszerűbb egy használat megosztása iránti per, mint egy társasház alapítása iránti talán.