Osztatlan közös tulajdon

Akkor közös döntés!

Mi van akkor, ha az 1. szomszéd beleegyezik? Akkor nagyon már meg sem kell kérdezni a középső szomszédot ha jól gondolom, mert szótöbbség dönt. Arrol nem is beszélve, hogy nekem van a legnagyobb tulajdoni hányadom a középső lakonak van a legkevesebb.

"A közös tulajdon birtoklása, használata, hasznosítása ügyében a tulajdonostársak szótöbbséggel határoznak, a szavazati jogok mértéke a tulajdoni hányadokkal arányos."

Erről beszéltem!
Csak legyen róla jegyzőkönyv!
Vagy megállapodés irásban!

Kedves Forumozok,

A segitsegetek szeretnem kerni, a kovetkezo helyzet megoldasanak megkozeliteseben:

Budapesten, 4 beallos garazs a tarsashaz aljaban 2 bejarattal 2-2 kocsi tarolasara alkalmas helyiseg. 20 evvel ezelott az baloldali helyseg a tarsashaz beleegyezesevel levalasztasra kerult a mellette levotol teglafallal, majd uzlethelysege alakitottak, amire meg is kapta az engedelyt. Igy uzemelt 20 evig. A friss tulajdoni laps szerint a teljes garazs osztatlan kozos tulajdon, melynek 2/4-es resze enyem, 1/4 es 1/4-ed pedig az egyik lakas tulajdonosae es a felesegee (akik ezt nemregiben orokoltek meg) Az uzlethelyseg az enyem. Hogy tudnam az a helyzetet letisztazni, amit sajnos 20 evvel ezelott nem tettem, hogy az uzlethelyseg 1/1 az enyem legyen kulon helyrazi szammal a masik resznek szinten jogilag tiszta es egyseges gazdaja legyen, valamint a kettonk kozotti ami helyel kozzel pontosan kozepre epitett fal es legalis elvalasztasnak minosuljon es se en se a masik fel ne vitassa, hogy esetleg par centivel is mas iranyba kellene epiteni.
Milyen papirokat kell ehhez beszerezzek mielott ugyvedhez fordulok, mi kell a tarsashaztok, mi a masik tulajdonostol, mi tolem? Elore is koszonom a segitseget.

Kinek az osztatlan közös tulajdona a garázs?

A társasházé magáé (azaz nem külön tulajdon) ?
és ti valójában csak a kizárólagos használói vagytok

vagy

CSAK a ti hármótoké, azaz különtulajdon, de közösen tulajdonioljátok?
és így nem csak a kizárólagos használói vagytok, hanem valóban tulajdonosok

Utana kellett pontosan nezzek!! A tulajdoni lap es egyeb dokumentumok szerint kozos tulajdon, azaz a mi harmunke. Talaltam egy ingatlanhasznalat szabalyozasi szerzodest is, amiben letisztaztak, hogy ki melyik oldalt hasznalhatja es, hogy ezek kizarolagos hasznalatba kerulnek hozzam illetve a masik oldal hozzajuk, tovabba szerepel benne, hogy jogutodokra kiterjedo kotelezo hatallyal. Ez egy ugyved altal ellenjegyzett maganokirat. No ebben az esetben merul fel a kerdes, hogyan tovabb ha egyaltalan erdemes es szukseges tovabmenni.

Mi a célod? A közös ingatlan szétosztása, hogy 1/1 tulajdonosa legyél annak a résznek, aminek most kizárólagos használója vagy?

Alapesetben megegyeztek ügyvéd előtt egy szerződéssel, és kéritek a földhivatalt az ingatlan megosztására, és kaptok mind külön helyrajzi számot.

Ha vita van (pl. a fal helyén, vagy hogy ki viselje a költségeket, vagy az egyik tulajdnostárs nem is akarja a megosztást), akkor vagy szintén megállapodtok, és akinek több területe van, kompenzálja a többieket pénzben mondjuk, vagy ha nincs megállapodás, akkor bármelyik tulajdonos kérheti bíróságon a közös tulajdon megszüntetését, de ha a térképtől és a régi szerződésektől eltérés van, akkor ítélhet a bíróság is kompenzációt.

Mivel az ingatlan természetben megosztható, hiszen már meg is van osztva, gondolom, nincs jogi akadálya sem a szétválásra.

Egyébként az első teendő a tulajdonostársakkal való megbeszélés, megegyezés. Aztán egy ügyvéd keresése.

bananszoknya
A 20 éve elmulasztott társasház alapító okirat módosítása a megoldás.

Sziasztok!

Van egy közös ingatlanunk fele fele arányban egy másik tulajdonossal. A tulajdonostárssal a viszony megromlott.
Távollétemben beköltöztette egyik nem kívánt ismerősét, aki nem hajlandó elhagyni a házat a kifejezett tiltásom ellenére sem. Fogyasszák a rezsit az én káromra, nem törődnek semmivel, úgymond kiröhögnek. Mindent megtesznek együtt, hogy háttérbe szorítsanak és kiidegeljenek.
Undorodom az illetőtől így nem tudok egy légtérben lenni vele egy percet se, mert idegesít a jelenléte, már már tettlegességig fajul a helyzet.

Előre is köszönöm a segítő jellegű hozzászólásokat!

Mi a kérdés?

Mi a kérdés?

ágota78

Joga volt beköltöztetni... ő is tulajdonos.

HA sérti az érdeked, majd beperled.

Hogy tudnám jogilag megakadályozni a jelenlétét? Milyen lépéseket lehet tenni?

A jelenlétét, sehogy.

Joga van ott lakni, ha a másik tulaj "befogadta" valamilyen jogcímen.

Hisz minden tulajdonos a teljes ingatlant használhatja/hasznosíthatja.

Azzal a korlátozással, hogy

• a használat/hasznosítás módja
• a többi tulajdonos
• jogos érdekét nem sértheti.

Vagyis, a beköltözést nem tudod gátolni.
Csak használat módját-terjedelmét.

Vita esetén...

• vagy megegyeztek egymással
• vagy perben dönt a bíróság

Erővel kirakni/kizárni sem tudod, mert akkor jogos birtoklásban sérted, ezért vissza fogják rakni...

- -

A fő kérdés, hogy mi a tulajdonos társ VALÓDI célja?!
Ezzel a lépéssel...

Alapban kb. 3 értelmes célja lehet.

• olcsón akarja megvenni tőled a részed
• jó áron akarja eladni neked a részét
• díjat akar szedni az ő részének az általad történő használatáért

Szerinted melyik játszik?

Örömet okoz neki a szituáció, káröröm. Valószínűleg ki akarnak túrni az ingatlanomból így vagy úgy.

ágota78

Ha a te neveden futnak a közüzemi szolgáltatások, akkor kérjél a szolgáltatóknál szüneteltetést gázra-villanyra (vízre sajna nem nagyon tudsz). Ha nem ő a szerződő fél, akkor laikusként úgy gondolom, sokat nélküled nem tehet szerintem a szolgáltatónál. Más kérdés, hogy ehhez be kell majd menned a házba beengedni a szolgáltató embereit, hogy a szüneteltetést elvégezhessék.

Először is köszönöm mindenkinek a válaszokat/tanácsokat!
Bennem is valami ilyesféle korlátozás merült fel elsőre.
Akinek van még valami ötlete azt is szívesem meghallgatnám!

Szeretnék Budapest XIV-ben egy lakást megvenni. Ez a lakás egy vállalkozó által részben vagy egészben birtokolt és nemrég felújított családi házban van, mely a hozzá tartozó kerttel együtt osztatlan közös tulajdon.

Összesen hat lakás lett kialakítva. A vállalkozó most árulja a lakásokat. Ennek a lakásnak egy másik, szintén első emeleti lakással közös előtere van, innen nyílik két bejárati ajtó, a többi bejárat a földszinten van.

A vállalkozó szerint készült használati megosztás, mely lakásokra bontva tartalmazza a kerthasználatot beleértve az autó beállási lehetőségget.

Arra, hogy ez az osztatlan közös tulajdon társasházasítva legyen, nem számíthatok, mert a jelenlegi zuglói szabályozás szerint ehhez a hat helyett maximum négy lakást szabadna tartalmazznia.

__________

• (1)Azt szeretném megkérdezni, hogy budapesti viszonyok között mennyire kockázatos egy ilyen osztatlan közös tulajdon dologba beszállni? A ház szép utcában van, már voltam kint háromszor, semmi mozgást nem láttam. A lakók tudtommal nem rokonok.
• (2)Az ügyvéd által ellenjegyzett használati megosztás papír mennyire erős, mennyire megtámadható jelenlegi vagy későbbi lakók által?

Én ha belevásárolok a házba, azt annak a tudatában is teszem, hogy az udvar és a kocsibeállás szabályozása olyan ahogyan a jelenlegi papírban meg van határozva. Nem szeretném, ha bármely jelenlegi vagy későbbi tulajdonos nagyobb részt szeretne magának kihasítani a közösből, mint ami a jelenlegi szabályozás alapján jár, akkor sem, ha esetleg ráutaló magatartás van. (értsd: huzamosabb ideig nem használom a kijelölt autóbeállómat vagy a kijelölt kertrészemet vagy a közös előtérben kevesebb biciklit helyezek el mint a mellettem lakó tulajdonos)

• (3) Ha a lakások mérete és ennek megfelelően a tulajdoni hányadok sem egyformák, kezdeményezheti valamelyik lakó a tulajdoni hányadok számomra kedvezőtlen irányba történő módosítását úgy hogy azt ne tudjam megvétózni?

(Itt azzal nem kell számolni, hogy további építkezések történnének)

• (4) Minden közműhöz egyedi mérőórák vannak, de mi történik akkor, ha valamelyik tulajdonos nem fizeti a közműveit? Érintheti-e ez az én tulajdonrészemet hátrányosan?

Előre is köszönöm a válaszokat!
KI.

"Arra, hogy ez az osztatlan közös tulajdon társasházasítva legyen, nem számíthatok, mert a jelenlegi zuglói szabályozás szerint ehhez a hat helyett maximum négy lakást szabadna tartalmazznia."

???
Mivan?
Ez biztos....?
Gyanús ez nekem.

Valahogy kétlem, hogy

• egy önkormányzati rendelet
• felülírná a társasházi TÖRVÉNY-t.

- -

Osztatlan közösben
nagyon erős függőségbe kerülsz a többiektől.
Mindig-minden ügyben és könnyen lenyomhatnak.

Jómagam nem mennék bele ilyen helyzetbe, semmi pénzért.
Még egy bejegyzett "használati megosztás" esetén sem.

köszi, a kérdésekre tudtok esetleg válaszokat?

J.

Létezik olyan, hogy az önkormányzati rendelet maximálja a társasházi lakások számát.
Elég sok ilyen ház működik egyébként. Az elvi lehetőség általában megvan osztatlan közös tulajdonok esetén, hogy később, jelentős körülményváltozás miatt a bíróság változtasson a megosztáson, de azért ilyen jellegű esetekben ez nem igazán reális. Azért bizonyos helyzetekben macerásabb az ilyen ingatlan, mint egy társasházi lakás és természetesen a szerződés aláírása előtt a használati megosztást kérd el és nézesd át ügyvéddel.

Tisztelt Fórum!

Kérdéssel fordulok önökhöz. Hátha tudnak segíteni vagy legalábbis irányt mutatni.

Nem Budapest.
Adott egy nyolc lakásos társasház ami meg van osztva külön két házszámra.Közös képviselő nincs.
Így két négylakásos ház van. Amiben lakunk annak mind a négy lakása külön családok lakják. Senki sem a másik családtagja.
Ugye a társasházban vannak osztatlan közös tulajdonok. Lépcsőház stb. Köztük a padlástér is. Az egyik lakó a múltban (több mint 10-15 év) a padlástér felét beépítette,lezárta. Akik lezárta az az első szinten lakik és a padlástér ő feletti részét építette be. Mi átlósan a földszinten lakunk. Már itt furcsa a dolog. Arra hivatkozva,hogy ő a mi előttünk kettővel (mi vagyunk a negyedik tulajok.) lakótól azt megvásárolta. Erről állítólag van neki valami papírja amit nem tud bemutatni. Illetve ez a földhivatalnál sincsen bejegyezve. Valamint a társasház alapító okirata sem tartalmaz olyat ,hogy a közös térből ő a tetőteret a többi lakótól valaha is megvásárolta volna vagy engedélyt kapott rá,hogy azt ő használja saját kisajátított részre.

Az én sejtésem,hogy ezt anno fű alatt zsebre intézték.Nem gondolva arra,hogy a későbbiekben valaki megkérdőjelezi a jogosultságát. Ezt szóvá is tettem. Erre nem válaszolt. Amit állít,hogy akkor lesz az övé a tetőtér teljesen ha megcsinálja és az építési hatóság átveszi.De ez a beépítés már 10+ éve tart.

Illetve ami még furcsa,hogy az eszmei hányada neki a legnagyobb a házban. Ez számít? De a lenti dolgok viszont nem valósulnak meg! Ez ,hogy lehet? Hogy lehet az eszmei hányada nagyobb ha az alapító okiratban sehol nincsen ráruházva semmi plusz. A gépkocsi tárolóját vette bele a tulajdonába. Ami viszont a többi lakónak nincsen belevéve.

A kérdéseim!

• Papír (adás-vételi szerződés) nélkül lehet a tetőtér a tulajdona?
• Mi van ha az adás -vételi előkerül ,de a lenti dolgok nem valósultak meg? 10+ év távlatából.
• Földhivatali bejegyzés nélkül lehet a tetőtér a tulajdona?
• Társasház alapító okirat módosítás nélkül lehet a tetőtér a tulajdona?
• Lehet valakinek tulajdona úgy,hogy a tetőteret beépíti és a hatóság átveszi 10+ év távlatából? Elévülés nincs?

Mit lehet tenni? Birtokvédelem? Mire juthatok?

A válaszokat tisztelettel előre is köszönöm!

"Papír (adás-vételi szerződés) nélkül lehet a tetőtér a tulajdona?"

Elbirtoklás útján 15 év után már lehet.

"Mi van ha az adás -vételi előkerül ,de a lenti dolgok nem valósultak meg? 10+ év távlatából."

Attól függ KI a MÁSIK SZERZŐDŐ fél?!

Ha a volt lakó, akkor semmi nincs.

Ha a társasház, akkor HA VAN

• határidő is a szerződésben

és

• valami szankció is a késésre

Akkor a szankciót lehet alkalmazni.

"Földhivatali bejegyzés nélkül lehet a tetőtér a tulajdona?"

Lehet, a szerződése alapján.
Nyilvántartáson kívüli tulajdonként...

"Társasház alapító okirat módosítás nélkül lehet a tetőtér a tulajdona?"

Ez már fogósabb kérdés...
Elvben nem, ha AZ a tetőtér a KÖZÖS tulajdonba van sorolva az alapítóban.

"Lehet valakinek tulajdona úgy,hogy a tetőteret beépíti és a hatóság átveszi 10+ év távlatából? Elévülés nincs?"

Nem.
Úgy lehet, hogy

• beépíti és
• elbirtokolja (15 év)

Ha 15 évig senki nem vonta kétsége, hogy

• az az övé! és

ő is a "sajátja"-ként birtokolta,
akkor ez elbirtoklása létrejött !
(azaz a övé lett)

Ezért kérheti a bíróságtól az elbirtoklással szerzett tulajdonjogának a bejegyzését is.
(ehhez pert kel indítania a társasház ellen)

Ha az elbirtoklási pert megnyeri,
akkor lesz a tulajdonjoga bejegyezve is!

- -

Ki kell ugratni a nyulat bokorból...

A társasház lépjen fel bérleti díj igénnyel.
A közös terület használata után.

Az igény alapján kénytelen lesz
a papírjait megvillantani, ha nem akar fizetni.

- -

Amúgy miért zavar ez az egész téged?
Okoz valami hátrányt neked?

Köszönöm szépen nonolet!

Huh!

Most még több kérdés merült fel bennem ha nem baj!

Az elbirtoklás. Amit találtam róla,hogy azt a bíróság mondja ki,hogy elbirtokolhatja.15 év után.Ha ő kéri. Gondolom ilyenkor nem csak neki kell megjelennie. Hanem akiktől elbirtokolja. Hátráltató tényező annak aki ilyet tesz ,ha mondjuk nem fizette érte a rezsit. A gázt onnan kikötötték- Ez elég indok lehet az elbirtoklás tényének FENNT NEM állásához? Illetve amit beépített az elég romos és a tetőt is úgy oldotta meg ,hogy elég gáz kívülről nézve. Valami tartót szedett ki. Így befelé hajlik. Áram nincsen nála mert kikötötték.Állítólag 10+ évvel ezelőtt kapott rá építési engedélyt (???) de nem fejezte be. Ez elévül?

Hogy miért érdekes és zavaró számomra a dolog? Azért mert a lakását árulja és ezzel a tetőtérrel együtt akarja eladni. Vagy csak a tetőteret. Vagy csak a lakást. Akkor viszont a tetőtérbe beköltözne. Egyszerűen vicc!

Amit említettél,hogy "Attól függ KI a MÁSIK SZERZŐDŐ fél?!
Ha a volt lakó, akkor semmi nincs." Itt mire gondolsz? Hogy nem lehet joga a tetőtérre vagy másra?

Egyébként én is tudakolóztam.

• Arra jutottam,hogy közös tulajdont egyáltalán ,hogy lehet eladni úgy ,hogy a alapító okiratot nem módosították? Gondolom csak feketén. Aki eladta meg már tízen évek óta nem itt lakik.

-Elbirtokolni is,hogy lehet ha az a közösé?

És mi határozza meg azt ,hogy ő mondjuk a lakása feletti részt építi be? Ha az sehol nincsen leírva,hogy ez a szeg és az a gerenda ebben a házban a tiéd? Gondolom ezért osztatlan közös tulajdon a neve. Főleg úgy ,hogy a ház átelleni részén lakik. De akitől megvette az pont a ház alsó szintjén tőle a legtávolabbi részen lakott.Vagy rosszul gondolom?

• Illetve az eszmei hányad? Az mi? Ha jól tudom a közösből számolt hányad. Itt 10000 a teljes .A tegnap írt két ház összesen. Nekünk hármunknak itt van 3*1500ad része viszont neki 2400ad rész van . A fennmaradó a tízezerből a másik számozású ház lakói osztoznak. Ehhez a majdnem duplához hogyan lehetett hozzájutnia? Mert a földhivatalnál mikor bent voltam ott sehol nem volt átruházás vagy bármi papír ami bizonyítaná,hogy neki több eszmei hányad jut. Viszont a tulajdonlapjára rá van vezetve ez a szám. Tehát az eszmei hányadból a házban neki van a legtöbb.

Nekem úgy magyarázták a földhivatalban ,hogy ez azért van mert bevette az ingatlanjába a garázst ami az alapító okiratban mindenkinek jár. De nem külön tulajdonként. Hanem közösként. Igaz ezek külön álló épületek. Szoci építés. :D

Egyébként birtokvédelemmel lehet fékezni a dolgot egy társasháznál?

Remélem nem vagyok túl zavaros. De rohadtul bánt,hogy van egy lakó aki a ház korábbi lakóival feketézett. Azok közül már senki sem lakik itt. Mi meg most kezdünk tisztán látni,hogy mi ment itt a múltban.