Osztatlan közös tulajdon

Az elbirtoklás de facto LÉTREJÖTT,
HA!!!
a 15 év alatt nem lépett fel ellene a tulajdonos!!!

Azt visszacsinálni utólag semmilyen indokkal nem lehet...

A per is csak azért kell, hogy
a földhivatal be tudja jegyezni az új tulajdonost.

(mivel ahhoz "papír kell", de szerződés ugye nincs,
ezért az ítélet lesz a "papír" a per végén)

- -

De eléggé zavaros vagy...

Mert indulatból a témához nem tartozó dolgokat zatyulsz ide és vacakul is fogalmazol.

- -

Csak a bizonyítható tények számítanak!

Az idő múlása okán sok régi dolog elévült !!!

Így MOSTANRA már TÉNY lett...
Amivel épp ezért nem tudsz mit kezdeni ma már.

Az induláskori tulajdoni hányad az alapító iratokból kihámozható.
A változása pedig a későbbi szerződésekből.

- -

Még egyszer...

Származik valami hátrányotok a jelenlegi helyzetből?!

Nem zagyvaság csak minden mindennel összefügg!

Ő a tulajdoni hányadát mondja ,hogy tessék. Emiatt az enyém a tetőtér. Illetve egy múltbéli adás-vétel miatt.Papír nincs. Közös tulajdont elbirtokolni még mindig nem értem,hogy lehet? Akkor én is beépítem a tetőt. Aztán hagy szóljon. Ha szerencsém van 15 évig nem zaklatnak és az enyém lesz. Igen. Van károm! Mivel a közös tulajdonból leválasztott egy részt amit nem tud bizonyítani.És azt nem teheti pénzé. Mivel az az enyém is. Erre írtam,hogy az sehol nincsen leírva egy alapító okiratban ,hogy a tetőtér ezen gerendája ettől eddig a tiéd . Az a szeg a hármas lakóé. Ez a kis tégladarab meg az enyém. Közös.

Ez a lényeg. Én úgy gondolom ,hogy közöst eladni mindenfajta engedély nélkül nem lehet. És szerintem beépíteni sem. És itt a károm. :)

"Ha szerencsém van 15 évig nem zaklatnak és az enyém lesz"

Bizony... ez az elbirtoklás.

"Mivel az az enyém is."

Eltelt a 15 év?

Szóltál érte a 15 év alatt?
HA egyszer a tiéd is...

"úgy gondolom ,hogy közöst eladni mindenfajta engedély nélkül nem lehet. "

Valóban!
Azonban tudod-e mi történt pontosan anno?
Kezedben az összes társasházi írat?

"És szerintem beépíteni sem. "

Valóban.
Azonban az engedély nélküli építés a használatba vételtől számolva 10 év után elévül, többé nem lehet belekötni.
(csak ha, élet/vagyon biztonságra veszélyes)

Aztán még 5 év és a tulajdonjogot is megszerzi, elbirtoklással, ha a tulajdonos nem tiltakozik közben...

"És itt a károm. :)"

HA a 15 év már eltelt, akkor:
Tetszett(ek) volna időben lépni!

Ha a 15 év még nem telt el,
akkor
még lehet vitatni-rendezni a tulajdon jogot.

Elsőnek végig kell nyálazni az iratokat az alapítástól máig.

HA azok alapján az a tetőtér rész NEM az övé, hanem a közösé, akkor

• ezt bizonyíthatón szóvá kell tenni a TÁRSASHÁZ nevében! (közgyűlés, határozat)
• aztán elszámolásnak van helye

(lakbér az elmúlt időkre és abból levonható építési költség számolás, összevetése)

• aztán dönteni kell a sorsáról is

(megveszi vagy bérli a jövőben...)

- -

Hát így valahogy...

A múlt kibogozható, elrendezhető csak nem lesz sima ügy.
Eleve azért nem mert a TÁRSASHÁZ-nak kell lépnie mindig, ami ugye nehézkes.

Célszerűen, hozni kell közgyűlési határozatot

• az ügy kivizsgálásról (igen/nem)
• a kivizsgálás módjáról (célszerű szakértővel csináltatni)
• a költségek viseléséről (többszázezer, akár milliós is lehet)

Aztán egyszer csak lesz egy végeredmény.
Ami vagy igazolja a vádakat vagy nem.

Akkor az eredmény ismertében lehet dönteni a továbbiakról.

Ha igazolja, OKÉ!

Ha nem igazolja... utálatos leszel.
Netán hamis vád és kártérítés is fenyeget.

"HA a 15 év már eltelt, akkor:
Tetszett(ek) volna időben lépni!"

Azt még hozzá teszem, hogy ekkor is
CÉLSZERŰ az ÚJ tulajdoni viszonyok dokumentálása.

Szükség szerinti bejegyzés, alapító okirat módosítás, stb.

Azért, hogy letisztuljanak a valóság szerintire a társasház viszonyai.

Az kimaradt ,hogy mi csak 9 éve lakunk itt. A dolgok az utóbbi két évben eszkalálódtak.És derültek ki. Ráadásul közölte,hogy a tetőtérben nekúnk semmi tulajdonunk nincs. Ez az egyik szál ami miatt gond van. A másik pedig az,hogy el akarja adni. Amit már írtam.

Viszont a nálam lévő alapító okirat ami érvényben van feltünteti,hogy a közösből mennyi rész az enyém. Eszmei hányad. És ott szerepel a tetőtér is.

Szóltál érte a 15 év alatt?
HA egyszer a tiéd is...

Ezért érdeklődtem, hogy milyen lehetőségeim vannak.

Szedd össze az ÖSSZES
tulajdon szerzést+változást okozó iratot
az alapítástó kezdve.

Azok alapján vezesd le, hogy az iratok alapján KONKRÉTAN

• mi a közös
• mi a nem közös
• melyik milyen hányad...

Aztán vesd össze a mostani valósággal.

Ahol eltérés van, ott dönteni kell a rendezés módjáról.

Alkuk megkötése (netán perek végig vitle)
és utána lepapírozás az új valóság szerint.

Nem leszel népszerű...

Kedves Fórumozók,

Szeretnék segítséget kérni a következő ügyben:
Osztatlan közös tulajdon esetén, ahol állami tulajdon rész is jelen van és ezt az egyik tulajdonos szeretné megvásárolni (vételi ajánlatot tett), az állam köteles-e a többi tulajdonost értesíteni (elővásárlási jog címmel) a tulaj vásárlási szándékáról.

Válaszokat előre is köszönöm!

Nem az az állam, hanem az a szerv, amely az állam tulajdonosi jogait gyakorolja. (De nem meglepődnék meg, ha azt mondanák, ezt intézze a vevő, ha szeretné megszerezni az illetőséget.)

Az elvásárlási jogosultak értesítése az eladó kötelessége.

Köszönöm szépen a válaszokat.

Az eladó kötelessége - de a vevő érdeke.

Tiszteletem!
kérdésem a következő: Vásárolni szeretnék egy nyaralót, amely egy osztatlan közös terület részét képezi (Balaton felvidék). A nyaraló teljesen körbekerített, a mostani tulajdonos évekig hasznáűlta minden probléma nélkül. Kérdezem, ha megveszem az ingatlant lehet-e problémám a jövőben az osztatlan közös területen való elhelyezkedése miatt?

Tisztelettel.szigege

Lehet, nem is kicsi.

Mivel

• mindenben egymástól függtök

és

• közös a felelősségetek is

A problémákat csökkenti,
HA
van a felek által aláírt
"használati megosztási" szerződés.

Hivatalos vázrajzzal és földhivatali bejegyzéssel.

Ezek nélkül én nem szívesen venném meg!
Akkor sem, ha tehermentes a friss tulajdoni lapja.

- -

Ha van nem hivatalos, de a felek által aláírt
"Használati megosztási" szerződés az jó jel.
De kevésbé biztonságos állapot a jövőre nézve.

Ha az sincs, akkor nagyon precízen kell
az adásvételi szerződésben leírni
az eddig KIALAKULT használati módot!
Minden használati módra-lehetőségre kiterjedően...

- -

Mert egy önkényes használat változtatás
vagy tulajdoni arány változtatási igény
vagy karbantartási/felújítási/bővítési igény
esetén fontos, hogy bizonyítani lehessen a dolgokat.

...és jobb az ilyesmit még a béke idején írásba tenni!

- -

Mondjuk én csak, akkor venném meg, ha az eladó előbb készíttet egy vázrajzot+szerződést és bejegyezteti.
(cirka 80-100 eFt összesen, a földmérő+ügyvéd+illeték)

De még így is erősen megfontolnám, hogy összebútorozzak egy számomra idegennel!!!, aki ki tudja miként viselkedik majd velem a jövőben.

Mert kurvára meg lehet szívni az osztatlan KÖZÖS tulajdonnal, ha nem akar a máik együttműködni ...
...és még szabadulni se egyszerű tőle.

szigege:
Nálam is hasonló a helyzet... a nem jogi megoldás: megnézni, ki a "társtulajdonos". Ha normálisnak néz ki, akkor használati megosztási szerződéssel bele lehet menni. Sőt, nálam az adásvételi szerződésben is van erre utalás. De azért nem árt készíteni a pénzt, hogyha a tulajdonostárs el akarja adni a részét, le lehessen rá csapni, mielőtt egy kevésbé szimpatikus tulajdonostárshoz kerül. Elővásárlási jogod lesz, tudni fogsz róla.

És egy kis elmélkedés eme téma kapcsán, és hozzáteszem, most a zártkertek kapcsán írom a véleményem: az a baj, hogy a jogalkotói szándék ütközik a valós élettel, és ez rengeteg problémát generál. Mert mit akar a jogalkotó? Hogy ne aprózódjanak el a birtokok, hanem koncentrálódjanak. Ennek örömére pl. nálunk a legkisebb kialakítható telekméret 1500 négyzetméter. Tök jó. De a mai világban ki akar ekkora zártkertet művelni? A fiatal kevésbé foglalkozik ezzel, a nyugdíjasnak meg sok. Ennek örömére a környékünk tele van osztatlan közös tulajdonnal, és vannak olyan telkek, ahol egy nyamvadt kerítés sincs, szépen elművelgetik egymás mellett a földet, de rossz belegondolni, ha egy adásvétel esetén egy kevésbé aranyos tulajdonostárs kerül be, mennyi problémát tud generálni. Egyáltalán, hogy lehet az ilyet majd eladni. Tudomásul kellene venni a jogalkotónak, hogy ezen zártkerteket, nyaralókat ma már kikapcsolódásra és konyhakertnek használják. A legkisebb kialakítandó telekméretet le kellene vinni ésszerű szintre, és egy csapással rendezni lehetne a tulajdonviszonyokat, lehetne telket osztani, és mellékesen a jogalkotó azon szándéka is teljesülne, hogy megszűnjenek ezen áldatlan állapotok. De mondom, ez csak az én véleményem.

Szép estét mindenkinek!

Jogvesztő-e az alábbi, - egy birói végzésbe foglalt határidő? Ha jogvesztő, akkor anyagi vagy eljárásjogi?

".....közös tulajdon megszüntetése iránt inditott perben a másodfoku biróság azzal adja ki a feleknek a szakvéleményt, hogy az abban foglaltakra 8 napon belül észrevételeket tehetnek, ellenkező esetben a biróság ugy tekinti, hogy nincs észrevételük"

Alperesek a szakvéleményre tett észrevételeiket irásban és szóban a tárgyalás napján terjesztették elő. A tértivevények alapján a 8 napos határidő a tárgyalás előtti napon lejárt.

A válaszokat előre is köszönöm.

A bíróság mellozheti ezt a nyilatkozatot. Annyiból biztosan nem jogvesztő, hogy igazolási kérelemnek van helye.

Lakáshoz tartozó kéményedet a társasháznak hagyod ott, ha elköltözöl? Ezt gondold már még egyszer végig.
Az, hogy a kéménybélelés neked "kár", az is megérne egy misét...

Kéménybélelés nélkül nem lehet a lakást fűteni, fűtés nélkül pedig hibás a lakás. Ugyanígy hibás, ha nincs villany, vagy víz.

"Szerény tudásom szerint elég neki egy hatósági igazolás az épület meglétéről"

Igen és FUNKCIÓJÁRÓL.
Ezzel már mehet a földmérőhöz.

Bővebben itt: http://www.jogiforum.hu/forum/32/24764
Ebből olvass el jó pár oldalt.

- -

Azonban lesz még gondja a tulajdoni hányadával is.

Hisz azok is megváltoztak a bővítés értéke miatt.
Azokat is rendbe kéne rakni.

(ingatlan részek felértékelése, arányok módosítása)

Él.

- -

De látom nem olvasol csak írsz... mint a lusták tipikusan.

Hisz a javasolt olvasni való így kezdődik, hogy:

"Az már ott van, TÉNY!-ként.
A léte tény lett, amivel
a hatóság nem tud mit kezdeni a tudomásul vételen kívül.
...és ezért ott is marad, amíg a tulajdonosa úgy akarja :-)"

„Nagyon erősen átgondoltam! ”

LOL

Adok segítséget:
„Lakáshoz tartozó kéményedet a társasháznak hagyod ott, ha elköltözöl?”

Válasz:

1. igen, a társasháznak
2. nem, a lakás tulajdonosának
3. egyiknek sem
4. mindkettőnek

:)) a helyes válasz a b).

Immaculata,

én vagyok a hülye, hogy bolddal nem emeltem ki, mire kérdezek pontosan, de ezek szerint azért nem volt ez akkor a kihívás. Vagy nem mindenkinek, legalábbis.

Üdvözletem! Olyan kérdésem lenne,hogy osztatlan közös tulajdon esetében,ha az egyik fél bővíteni szeretne,akkor kell e a másik fél beleegyezése? Ha nem tudnak megegyezni,de ennek ellenére még is megtörtént a bővítés,akkor mik lehetnek a következmények,lehetőségek? Engedélyköteles e a bővítés?

"ha az egyik fél bővíteni szeretne,akkor kell e a másik fél beleegyezése?"

NANÁ!!!
Hisz KÖZÖS a tulajdonuk, egymás nélkül nem léphetnek semmit.

- -

"Ha nem tudnak megegyezni,de ennek ellenére még is megtörtént a bővítés,akkor mik lehetnek a következmények,lehetőségek?"

Újra kell számolni a tulajdoni hányadokat,
mert megváltoztak az érték arányok.

vagy

Aki épített követelheti a másiktól a rá eső építési költséget, ha a másik NEM TILTAKOZOTT az építés ellen.
Ekkor a tulajdoni arányok maradnak.

- -

" Engedélyköteles e a bővítés?"

Az attól függ, hogy... mit akar pontosan csinálni.

Feltéve, hogy egyébként bővíthető!
Azaz belefér az előírásokba bővítés.
(beépítés %, telken belül elhelyezés)