Osztatlan közös tulajdon

Ha pedig társasház leszünk és úgy veszem meg a másik tulajdonos részét, akkor az már nem is tartozik a földforgalmi törvény hatálya alá és nem kell tartani más elővásárlóktól ?

De, alá tartozik...

KIVÉVE akkor, ha csak EGYEDÜLI azaz 1/1 TULAJDONOS maradsz a vétellel.

Társasháznál már nem!

Janika !

Ha kevés az albetét 100 ezerből megvan.
Alapitó Okirat,rajzok,ügyvéd stb.

Akkor úgy tünik ez a legjobb megoldás. Köszönöm!

Szeretném megkérdezni, hogyan lehet utána járni annak, hogy adott egy 2800 nm telek,X hrsz alatt, amin a földhiv. bejegyzés szerint és az adó értékbizonyítvány szerint is ház, gazdasági épület egyéb van. A szakértői vélemény szerint üres, ráépítés nem történ. Természetben 3 db kisebb-nagyobb épület található rajta. Ha megvenném az 1/6-át, azzal mi lenne a jogi lehetőségem? (több tulajdonos is van)
köszönöm

" és 1800 a gyümölcsös Budakeszin."

Ebből aligha lesz társasház...

:O

mentaldr

Hát 1/6 részben tulajdonos leszel...

Így aztán jogosulttá válsz az ingatlan használatára.
Valamint az ügyekbe való beleszólásra is.

DE! CSAK a tulajdoni arányodnak megfelelően!

• * -

A gyakorlatban: ép ésszel nem veszünk meg ilyesmit.

Kivéve, ha pontosan tudjuk, hogy mit akarunk elérni vele.
És a tervet végig is tudjuk vinni, akár a többi tulajdonos akarata ellenére is.

Javasolt kereső szó a google-ban:
osztatlan közös tulajdon

Aztán látod, hogy milyen sok a hátrány és kötöttség !

mentaldr.
!!! Még ilyent, hogy valaki kisebbségitulajdonos váláshoz ingatlant vesz. Ezek atört ingatlanrészek általában öröklés utján létesülnek és csak ingatlan egyesítés céljából lehet eladni. tehát pl. ha már valaki tulajdonos - részben -akkor vásáról tört tulajdon részt általában nyomott áron.
Amit felhoztál az ritka és érthetetlen eset.

" és csak ingatlan egyesítés céljából lehet eladni. "

Ez így totális hülyeség...

Simán el lehet adni, ha van rá vevő!

A többi tulajdonostársnak persze alapban elővételi joga van.

Az elővételi jog másként alakul,
ha földforgalmi törvény hatálya alá eső
mezőgazdasági művelésű ingatlanról van szó.

Hol találok ügyvédet, aki ezt megcsinálná?

Mármint arra, hogy a gyümölcsösödből
szabadon eladható társasház legyen ?
Kb. sehol...

Ehhez előbb ki kéne vonatni a művelésből a gyümölcsöst.
Az meg aligha fog menni.
Ha mégis, akkor meg nem lesz olcsó, sőt.

Mindent meg lehet oldani!

Most akkor mégis mit csináljak ? Budakeszi jó hely, mit lehet kezdeni?

Nincs olyan ügyvéd, aki ilyesféle dolgok rendbetételével foglalkozik?

Innen indultunk...

"Osztatlan közös zártkertben 3 tulajdonos van, kivett hétvégi ház udvar és gyümölcsös. Ha megvenném, vagy nekem ajándékozza a 3 tulajból egyik, akkor mi vonatkozik rá, ezt is ki kell függeszteni 90 napra. Elővásárlási jogom van rá, de mi van ha az olcsó ár miatt le akarna csapni rá a 3. tulaj, akkor kinek az elővásárlási joga erősebb?"

A gyümölcsös miatt >> kifüggesztéses ügymenet az adás-vétel. Kivétel, HA! te leszel az 1/1 tulajdonos.
Ez a kivétel most nem játszik...

Tehát lesznek elővételi joggal bírók.
Elsősorban a helyi/környékbeli "gazdálkodó"-k.

A tulajdonos társsal nem küzdesz elővétel címén.
Hisz vele azonos rangsorban vagy.
(mert, mint kiderült te magad is tulaj vagy már!!!)

Vagyis, ha külső "gazdálkodó" nem csap le rá, akkor a tiéd lesz az adás-vételi ügymenet végén.
A tulajdonos társ nem tudja elvinni előled!
(kivéve persze, ha "gazdálkodó" jogcímen viszi el mégis)

• * -

Ajándékozni a kifüggesztéses ügymenet (termőföld) miatt aligha lehet neked, ahhoz hozzátartozódnak kéne lennie az ajándékozónak.

Így ez az út alighanem járhatatlan számodra...

• * -

Marad tehát a sima adás-vétel.

• szerződtök
• kifüggesztik
• vársz, hogy egy gazdálkodó lecsap-e rá

HA nem már szinte nyertél is.
Mert a Földbizottság azért még vétózhat...

Ha a földbizottság se vétózza meg.
Akkor gyakorlatilag nyertél, vége.

Az egész ügymenet úgy 150-300 nap lesz.

Annak az esélye, hogy egy "gazdálkodó" lecsap a cirka 600 m2-nyi gyümölcsös résztulajdonra, szerintem közel NULLA!

Azaz a kockázat kicsi, de elvben van.

A tulajdonos társ ha NEM "gazdálkodó"
akkor nem tud keresztbe tenni neked.

• * -

Azt bebiztosítani, hogy egy "gazdálkodó" se tudjon keresztbe tenni CSAK akkor lehet, ha a teljes területet azaz a gyümölcsöst IS kivonatod a művelésből.

Ez egy hosszú és drága folyamat!!!
Milliós költségekkel és nem is biztos,
hogy a földvédelmi hatóság hozzájárul.

Kösz. Így OK. Nagy valószínűséggel nem kell senkinek, mert már 10 éve nem kell másnak, amugy sem sok földműves van Budakeszin. A telekrész amugy egy közerdő mellett van, tehát nincs közel másik hasonlóhoz. A használat szerinti megosztás érdemes ????? (Hiszen mégis csak marad még egy rajtam kivül.

Ha köztetek nincs vita és a kialakult rendet nem rúgja fel senki, akkor fölösleges...

Viszont nem is árt írásba foglalni!
Amíg még béke van.
Erre az adásvétel pont jó indok is :-)

*- -

A használati megosztás akkor jó, ha

• eladni készül valaki és így vevő PONTOSAN tudja mit vesz meg
• terhet kíván rárakni valaki (jelzálog, haszonélvezet,stb.)

mert ekkor CSAK a saját része lesz terhelve nem az egész, így a másik felet nem érinti a dolog

• ha valami beruházás készül a részeden

*- -

Jó ha van!

• a felek által aláírva
• pláne ügyvéddel ellenjegyezve
• pláne-pláne, ha regisztrálásra is kerül a hivatalban

De amíg nincs gond/ügy, addig el lehet lenni nélküle is.

Bizony,szó elszáll....

Amit felsoroltál az fennáll. Úgyhogy szükséges, sőt be is kellene jegyeztetni a földhivatalnál

Kérhetek segítséget, tanácsot, javaslatot egyre kilátástalanabb (család? ) jogi ügyemben? . Járom a hivatalokat, szinte eredménytelenül .

Családi házamhoz építkezett egyik lányom az engedélyemmel 2006-ban. Így bővűlt építményükkel az ingatlan ami ezáltal osztatlan is lett , a család is bővült plusz 3 unokával . Mára mindent ők használnak azon két helyiségen kívül amiben élek . 26 éve elvált férjem a közelmúltban egyre gyakrabban Náluk alszik -eszik- Lányom sajnos egyre agresszívabban hozza a tudomásomra ha nem akarom , akkor is az apját magához veszi ,és télre bizony gondoskodjak róla ...próbáltam vele átbeszélni , kilökdösött mivel én magánlaksértem őt ,apját mindenképp hozzám rakja mert a nevem , a régi asszonynevem ( sajnos) ha meg nagyon ellenkezem elvitet gyogyóba. Most a napokban visszavettem a lánynevem ,az adatváltozások során a földhivatalba is betekintettem ....a lányomék építménye nincs a tulajdoni lapon ...vajon joga van az apját ide venni ? aki egy idegen ember Nekem , sőt eddíg lányomék se tudtak sokat hollétéről . Elnézést a sok szövegért ( pedig ez csak egy töredék )

sos301

Mivel ráépítéssel az ingatlan-nyilvántartáson kívül tulajdont szerzett, így nagyon úgy tűnik, hogy van joga, hogy a saját maga által használt részre befogadja.

A férjeddel a vagyonmegosztás, illetve a lakáshasználat kérdésében született egyezség, vagy ítélet?

Vélhetően a legjobb az lenne, ha egy használati megosztás készülne. Lehetőleg megállapodással, ha nem, akkor esetleg peres úton. És akkor mindenki tudná, hogy az egymás mellett élés során mihez kell tartania magát.

Eset röviden:
Van egy nagy értékű ingatlan amit 2 család azon belül összesen 5 tulajdonos örökölt. Az osztatlan közös tulajdonú ingatlanon 2 önálló ház áll. Egymás nélkül nehezen értékesíthetőek, a telken lévő ingatlanok elhelyezkedése miatt, ezért a közös tuladjon megszüntetése nem vezetne eredményre. Cél esősorban az eladás lenne, de jelenleg az egyik ingatlanban lakik ingyenes használattal (használati szerződés alapján) az egyik tulajdonos. Sajnos neki nem érdeke az eladás. Az ügy több mint 10 éve húzódik. Ebben az évben elindult a bent lakó tulajdonos tulajdoni hányadára egy végrehajtás, jelentős tartozása van, ami munkabéréből, ingósággaiból nem fedezhető. A kérdésem arra fog irányulni, hogy milyen eredményre vezető megoldások vannak arra hogy ő kiköltözzön én ne akadályozza h együtt -ami a többi tulajdonos szándéka - eladjuk az ingatlant.

A következő lehetőségekre gondoltunk, kérdésem, hogy ezek közül van-e olyan ami gyakorlati tapasztalat alapján eredményre vezethet v egyéb felvetést is szivesen veszek:

1. Árverés megindul, a többi tulajdonos az árverésen közösen megvásárolja az árverésre kerülő tulajdoni hányadot. Előzetesen kötünk közösen egy szerződést, hogy a tulajdoni hányadot azért szerezzük meg közösen, hogy azt 1 éven belül eladjuk, aki akadályozza bánatpénzt fizet. (szeretnénk vmivel az eladási szándékunkat megerősíteni)
2. Árverés nélkül megállapodunk a követelés jogosultjával, a tartozás egyösszegű rendezésében az adós helyett. Kérdés hogy utána mit tudunk tenni hogy kiköltözzön és eladjuk?
3. Mi történik ha a jelenleg ingatlanban lakó tulajdonostárs már nem lesz tulajdonos? Hogyan lehet őt az ingatlanból ténylegesen kiköltöztetni. Ha nincs rá egyértelmű megoldás, akkor nem biztos hogy a többi tulajdonos vállalja a kockázatot a tulajdoni hányad megszerzésével, hiszen évek óta senki nem tudja kivenni belőle a pénzt. A bentlakó tulajdonosnak semmi vagyona, más ingatlana nincs ahová költözhetne. Ilyen esetben kilakoltatható? Esetleg szülőtartás ilyenkor felmerülhet-e?

A tartozás mértéke majdnem az árverésre kerülő tulajdoni hányaddal egyenlő, nem marad elég pénz arra hogy ingatlant tudjon bárhol vásárolni a bentlakó tulajdonos. A végrehatjási eljárás hozhat e számunkra változást az ügyben, hogy végre eladásra kerüljön az egész ingatlan?

Segítő válaszaikat, ötleteiket előre köszönöm!

Próbáld meg úgy, hogy mellőzöd a jogi nyelvet. (Pontosabban azt, amit te jogi nyelvnek hiszel.)

alovererus

"Egymás nélkül nehezen értékesíthetőek, a telken lévő ingatlanok elhelyezkedése miatt,"

Tehát a ritka madár vevő kéne, akinek szintén jó így egybe.

Nos, ez kb. reménytelen... szerintem.

Aztán árulni a saját tulajdoni hányadot.
Ami természetben a használati megosztás szerinti rész lesz.

A nem érdekelt tulajdonossal így nem kell foglalkozni.
Mivel kvázi függetlenné válik a többitől.

-

A másik út, hogy
megveszítek közösen a részét
PLUSZ
MÉG annyi pénzt adtok neki a kiköltőzésért
amennyiért hajlandó elmenni onnan.

Azaz kivásároljátok+lefizetitek.