Osztatlan közös tulajdon

Nem. Ezt jelenti a használati jog.

„" A volt tulajdonostárs használati joga a haszonélvezethez hasonló jog, a legfontosabb különbség, hogy a gyakorlását másnak nem engedheti át.”

• Eleddig mindenki akivel konzultáltam azt mondta, hogy de..... Vagy másról beszélünk? Te lehet, hogy a használati megosztás átruházásáról írtál, nem?

Nos, akkor megveszed ?

„Viszonylag fiatal, önálló keresettel rendelkezik”
Akkor tényleg kisebb az esélye.

„Jó de akkor nekem is lesz használati jogom, ha jól értem... miért csak neki?”
Neked nem lesz. Mert Neked 1/1 tulajdonjogod lesz. A volt tulajdonostárs használati joga a haszonélvezethez hasonló jog, a legfontosabb különbség, hogy a gyakorlását másnak nem engedheti át. Olvasgasd a Ptk. 5:159. §-t.

Osztap:
"Ezt még majd körüljárom. Amúgy nem masszív alkoholista . Viszonylag fiatal, önálló keresettel rendelkezik és kérdéses hogy a "használati jog" megállja -e a helyét. Jó de akkor nekem is lesz használati jogom, ha jól értem... miért csak neki?

Szerintem 38 éves masszív alkoholista....

„ha nem akkor tulajdon megszüntetési perre kell vinni az ügyet”
Azért arra vigyázz, hogy ha a bentlakó öreg, beteg, szegény, stb., azaz méltányos érdekét sérti, ha el kellene költöznie, akkor a bíróság használati jogot alapít a javára, Ptk. 5:84. § (4). Akkor holta napjáig nem tudod onnan kitenni, hiába leszel az 1/1-es tulajdonos. Szóval, óvatosan.

„használati szerződésben lehet -e esetleg az erről való lemondásról nyilatkozni.”
Érvényesen nem.

• Bár kérdés még mindig, hogy erről használati szerződésben lehet -e esetleg az erről való lemondásról nyilatkozni. Elképzelhető, gondolom én.

Majodomus - kérdésére konkrétan válaszolva : A "távol levő " tulajdonostárs részét szándékozom megvenni , illetve nem tervezném a bent lakót kimozdítani. A cél az lenne, a "bentlakóval" megállapodjunk, hogy ő kapja a házat egy kissebb telekrésszel , én meg a saját telkemhez közel álló telekrészt. Később ezt használati szerződéssel vagy hivatalos telekmegosztással szentesítenénk. Ez utóbbi ezen második telekrész "szigetszerű" elrendezése miatt valószínűleg nehezen járható de még ez is szóba jöhet.

Feltételezem hogy hajlana a megegyezésre a "bentlakó" tulajdonostárs de ha nem akkor tulajdon megszüntetési perre kell vinni az ügyet.

Az ügyvédem javaslata szerint a területben való tulajdonszerzés a legjárhatóbb út. (Vagyis a "távollevő" tulajdonrészének megvétele.

Ha a bent lakóét,akkor hogy rakod ki onnan?

És melyik tulaj részét veszed meg?

Ha a távol élőét akkor nem oldottad meg a nyugalmadat.

kutymacs,

Igen, elővételi joga van. A használat rendezése ezen nem változtat.
Az eladó jogutódja leszel, ezért a használati megosztási szerződés rád lesz érvényes a vétel után (már ha te veszed meg).

Szevasztok!

• Szomszédos közös tulajdonú telek és rajta lévő rossz állapotú ház 50% -os tulajdonrészét tervezem megvenni, a saját nyugalmam megvásárlása érdekében. Egymást alig ismerő , egymástól független tulajdonosok vannak ahol az egyikőjük 2 éve önkényesen beköltözött a házba, a másikójuk messze is él és nem is túlzottan motivált a tulajdonon történő dolgokba beleszólni. Ügyvéddel körbejártam már a dolgot. Az lenne a kérdésem, hogy ha a két tulaj használati megallapodassal elosztja a telket, akkor ha utána veszem meg a nem ott élő tulajtól a részét akkor is él a másikójuk elővásárlási joga? Vagy ez esetben nem? Köszönöm.

Az hogy az adós miben egyezett meg a végrehajtóval -hogy elmaradt az árverés- az egy másik történet amiről téged nem tájékoztatnak.

pincode11,

Nem esküszöm meg rá, majd gerbera kijavít, de a licitnapló zárásáig kifizetheti a tartozását az adós, erre tulajdonképpen a Vht. 132/F.§ (7) ad lehetőséget. Elvégre a végrehajtás célja nem az, hogy az adóst megszabadítsák a vagyontárgyaitól, hanem az, hogy megfizesse a tartozását.

Ebből következően a részletfizetés ilyenkor már nem jöhet szóba. Ha időben, egyben kifizet mindent a végrehajtónál, az általa felszámított költségeket, díjakat is, akkor zárja le a végrehajtó a licitnaplót. Ha ez nem történik meg, és automatikusan zárul a licitnapló, akkor azzal vége, ott a nyertes licit már viszi az ingatlant.

Saját szememmel láttam, hogy az online lévő ingatlan árverésen volt és az utolsó pillanatban volt is rá licit majd 2nappal a zárás előtt törölve lett, mert megegyezett a végrehajtóval az adós. Elő van valahol írva, hogy folyamatban lévő árverés alatt az adós élhet a részletfizetéssel vagy az ellenkezője olvasható valahol?

Nincs még árverés. A foglalás (a végrehajtási jog bejegyzése) nem akadálya a részletfizetési kedvezménynek.
(Az viszont városi legenda, hogy folyamatban lévő árverést leállítana emiatt a végrehajtó. Talán eredménytelen lett az árverés.)

Egyik ismerősömnek árverés alatt volt a háza és amikor már online volt akkor bement a végrehajtóhoz és megállapottak a részletfizetésben. Ha egyszer is elhalasztja a megbeszélt havi részletfizetést akkor megy vissza árverésre az ingatlan és nincs több lehetősége újra részletfizetést igénybe venni

„ha ezt árverezésre kerülne inkább részletben kifizetné ”

A végrehajtási eljárásban akár ő is kérheti a részletfizetést (a Vht. 52/A.§ vagy 52/B.§ szerint), de ha már az árverésnél járna, akkor már nemigen. Akkor már késő. Az eljárás már folyik, ha a végrehajtási jogot bejegyezték, szóval bármikor érheti meglepetés...

Nem olyan nagy összegű adósság van rajta. 800ezer körül, ha ezt árverezésre kerülne inkább részletben kifizetné minthogy elbukja az ingatlant és ki tudjam vásárolni. Elvileg több felé van adóssága de az ingatlanra csak ennyi van terhelve

Inkább gyűjts pénzt vagy vegyél fel hitelt és kérd a bíróságtól a közös tulajdon megszüntetését.

Ha nem partner semmiben akkor elárverezik az egész ingatlant.
Mivel adóssággal terhelt és haszonélvezettel terhelt fél ingatlanért nem lesz tolongás,igy valószinűleg te válthatod magadhoz a ház másik felét is. Onnan te diktálsz neki.

Igen, van kulcsom és bejárásom. Amióta szóba jött hogy vagy ő vagy én kifizetem (ennek 6-7éve) és nem alakult barátságosan az a beszélgetés, azután nem sokkal kamerát szerelt fel. Nem kérte tőlem soha, hogy fizessek a nehéz időszakokban fizettem neki pár számlát hogy segítsek anyagilag. Köszönöm szépen, hogy szántál rám időt. Bele ásom magam a jogszabályokba

„Hogyan tudom azt bizonyítani, hogy én is fizettem a számlát amikor az ő nevére érkezett? ”
Fizettél? Ha utaltál, akkor kivonattal. Ha kp. akkor sehogy, legfeljebb csekkszelvénnyel, ha van.

De minek? Ő birtokolja az ingatlant, vagy simán van kulcsod és bejárásod oda?
Ha előbbi, akkor követelt tőled ő valamit? Merthogy ő fizette de neked is kellett volna? Ha nem, akkor magára vessen.
A halaszthatatlan karbantartást csinálhatja meg (lásd Ptk.) saját szakállára kivételes esetben, de egyébként csakis közös megegyezéssel költhetnétek az ingatlanra. Kérdezte? Nem? Akkor így járt.

Hogyan tudom azt bizonyítani, hogy én is fizettem a számlát amikor az ő nevére érkezett? Amióta egyedül van az ingatlanban azóta kezdett rossz lenni a kapcsolat, nem járok oda gyakran, nem veszem ki a feladatom a karbantartásban így a számlát sem fizettem. Igaz, nem éltem ott de volt hogy pár napot ott tartózkodtam és fizettem be csekket ha már használtam az ingatlant. Amióta megmarhult a válás miatt azóta nem tevénykedem. Illetve nem is lakik ott igazán, mert az új barátnőjével él és lakja le az ingatlant. De ha valamit is csinál az ingatlanon akkor a kérdezésünk nélkül teszi
Belenéztem amit küldtél, hétvégén amikor nyugi lesz körülöttem akkor alaposan átolvasom, köszönöm szépen

pincode11,

„ Nem értem, hogy az ügyvéd miért javasolta hogy adjam ki bérbe a szobámat ha nincs jogom hozzá.”
Ezt én sem, vagy nem mondtad neki a párod haszonélvezetét, vagy csak úgy érti, hogy "add ki", hogy a párodat értette alatta, ha együtt vagytok.
De jogilag a párod adhatja ki.

A fizetési meghagyás akkor küldhető, ha visszautasította a testvéred, hogy bárki oda beköltözzön. Ez a többlethasználati díj lényegében a részed használata, tehát a (tulajdonrészarányos) helyi bérleti díjnak megfelelő összeg. Mivel nem lakik ott a bérlő, ezért a közüzemi díjakhoz nincs köze értelemszerűen.
(Megjegyzem, mint tulajdonostárson, bizonyos költségeket meg a testvéred követelhet tőled. Ami a tulajdonhoz kapcsolódó költség és nem a használathoz, azt neked is fizetned kellene. Például a nem használatból eredő felújítások, korszerűsítése, lásd az alább linkelt Ptk. vonatkozó szakaszait. Olvasd el jó alaposan. Esetleg keresd meg benne a haszonélvezetre vonatkozó fejezetet is, és azt is.)