Osztatlan közös tulajdon

Kedves musicmanus!

Az eladást nem, de a haszonélvezet hozzájárulás hiányában az ingatlanon marad ;-(

Kérem, ha valaki választ tud adni, segítsen!
Felerészben tulajdonosa vagyok egy kertes családi háznak, melynek másik fele a leányom tulajdonát képezi. Azonban az Ő részét haszonélvezeti jog terheli, mely az elvált feleségem részére van bejegyezve. A váláskor úgy nyilatkozott hogy nem kíván életvitelszerűen az ingatlanban élni, mivel van saját lakása. Ezért nekem kizárólagos lakhatást állapított meg a bíróság és ez így a bírósági végzésben benne szerepel. A lányom is és én is szeretnénk a közös ingatlanunkat értékesíteni, amelyben én pillanatnyilag is benne lakom! Azt szeretném tudni, hogy a volt feleségem, akinek a nevére be van jegyezve a leányom részét terhelő haszonélvezeti jog, meg tudja e akadályozni az ingatlan eladását. Tisztelettel: Musicmanus.

Tisztelt fórumozók!
A következő problémával fordulok önökhöz/hozzátok:
Egy hatlakásos társasház egyik lakásának megvásárlását tervezzük. A tulajdonosok úgy tájékoztattak, hogy a lakás tetőtere beépíthető, amit egyébként a társasház másik három lakásában már meg is tettek.
Az alapító okirat elolvasása után kiderült, hogy a tetőtér osztatlan közös tulajdon, és a többiek a tulajdonosok írásos engedélye alapján építette be a tetőteret, de az felosztva nem lett.
Ilyen esetben a lakás tulajdoni lapjára - révén nem saját tulajdonban van, a beépített részek egyáltalán rákerülhetnek?
Ha nem, akkor használatbavételi engedély kapható rá? Építési engedélyt kiadnak?
Egy későbbi eladás alkalmával pl. banki kölcsön igénylésére van mód? Esetleg csak az eredetileg is saját tulajdonú földszinti részt veszik figyelembe?
A problémás kérdések rendezésére csak az alapító okirat módosítása ad lehetőséget, esetleg elegendő lehet, ha a tetőtérről ügyvéd előtt megosztási rajzot készíttetnénk?
Köszönöm előre is a segítséget!

Sziasztok!

Szerintetek mennyire bevett gyakorlat, hogy osztatlan közös tulajdonban van egy újépítésű (de akár régi építésű) „ikerház”? Egy önkormányzati rendelet miatt nincs lehetőség az épülőben lévő építményt több lakásos társasházzá nyilvánítani, ezért a vállalkozó osztatlan közösként értékesíti megosztási használati szerződéssel.
Hab a tortán olyan lakásra írtunk alá szerződést, amely „papíron” fizikailag csak egy ajtóval különül el a szomszédtól. De „ne aggódjunk, mindenki így csinálja”, majd befalazza a használatbavételi után.

Tényleg nem jelent ez életszerű gondot és más is így csinálja?
Köszönöm a segítséget, sajnos semmi tapasztalatunk nincs ilyen téren. Az ügyvédünk szerint „nem gond”, de őszintén megmondom: aggódunk.

Sziasztok!

Olyan ügyben kérném a segítségeteket, hogy adott egy 960 nm-es kert aminek az első felében van egy régebbi ház és annak a tulajdonosa épített a kert hátsó részében egy új házat a fiának. Családi problémák miatt most árulják a hátsó házat (meg talán már az elsőt is). Mi kinéztük a hátsót, már csak a burkolatok hiányoznak meg a kazán. A telket nem lehet megosztani. A tulaj mondta, hogy osztatlan közös tulajdon lenne és társasházzá lenne nyílvánítva. Mivel elég széles a kert, kapnánk egy 5-6 méteres szakaszt oldalt, ahol saját bejárónk lenne és ide meg a két ház közé is menne egy kerítés, hogy ne zavarjuk egymást. Mivel járna ez az osztatlan közös tulajdon és társasházzá nyílvánítás? Hiába lenne kerítés, ha én csinálnék egy medencét ő simán jöhetne fürödni? Ha tetőt kell felújítani a régi házon, nekem is be kell szálnom a költségekbe?
Köszönöm a segítséget!

Üdvözletem!
Találtam egy vonzó, ám annál problémásabb eladó ingatlant (családi házat), szeretnék információkat kapni azzal kapcsolatban hogyan szerezhetem meg 100%-osan a szóban forgó ingatlant. Idézem a hozzá tartozó leírást: "A volt férjem nem adja a másik felét, de csak addig tudja ezt csinálni, míg én el nem adom a részemet. Ő egy alkoholista,
már gondolkodni sem tud. Aki megveszi az én részem az egész házat lakhatja, mert osztatlan tulajdon. 5 éve üresen áll,
a lakáshasználatról lemondtunk. A ház teljesen tehermentes! Azonnal költözhető! Utána ráér gondolkodni, hogy a másik felét,
hogy szerzi meg, illetve kisemmizi az exet, mert ezt is megteheti. Aztán az ex is eladja, papíron biztos,
mert nem lesz más választása, majd dobnak neki mondjuk havi 10 ezret, aztán befogja, de akkor már az egész ház
az önök tulajdona. Mindenben segítek, költözés, földhivatal, stb..."
Végül pedig az érdekelne, hogy relatíve könnyen elintézhető-e a dolog, és hogy megéri-e a fáradtságot.
Köszönettel.

Tisztelt Szakértők!

Olyan problémám van, hogy 2 testvéremmel osztatlan közös tulajdonban van egy kb 6000 m2 területű ingatlan, melyen párommal megkezdtük az építkezést!
Mivel nem szeretnénk, ha mindenféle szerződések megkötésével kellene rendezni, hogy a ház és a körülötte kialakított egyéb dolgok az ő tulajdonukba ne kerüljenek stb, így szerettük volna megosztatni a telket.
Előzetesen érdeklődtünk az Önkormányzatnál, akik (levélben) nem adtak egyértelmű választ arra, hogy miként lehetne megosztani. Elővették a földhivatali álláspontot az 1500 m2 minimális telekméretre, illetve a meglévő környezetre is hivatkoztak stb. DE konkrét választ nem adtak, hogy akkor most mi a helyzet.
Ezek után elolvastam a HÉSZ-t amely a következőeket írja: "A meglévő földrészletek a hatályos jogszabályok szerint oszthatók meg, illetve vonhatók össze." Ezen kívül semmilyen más számszerű meghatározást, vagy jogszabályi hivatkozást nem tartalmaz, amely alapján el lehetne dönteni, hogy akkor most megosztható vagy sem, ha igen akkor milyen feltételek mellet.
Az önkormányzatnál a telekmegosztással kapcsolatban kértük az előzetes állásfoglalást, amelyre csak annyit reagáltak, hogy nem lehet megosztani. Ha ez így van, akkor miért nincs a HÉSZ-ben ez feltűntetve, vagy a kihúzott táblázat ezt takarja. Véleményem szerint -egyébként napi rendszerességek jogalkalmazó vagyok - ez nem egyértelmű szabályozás, ugyanis azt is feltételezhetem, hogy a kiúzott rublika és az idézett szövegrész együttesen lehetőséget ad a megosztásra, de az önkormányzat a feltételekre vonatkozóan nem kívánt élni szabályozási lehetőségével és az átutalta a földhivatal vagy egy felsőbb rendű jogszabály hatáskörébe.

Várom mielőbbi segítségüket a témában.
Köszönöm

Köszönöm a válaszokat! Igen, nyeles telek kialakítása nem engedélyezett. Ez biztos. Megkérdeztem a tulajt, társasházként van bejegyezve.Ezek szerint a kerthasználat közös, de én nem lehetek tulajdonos. Igen, szorgalmi út van a leendő házam mellett, hogy az autóval ki-be járhasson. Azt hiszem, nem merek így belevágni a vásárlásba, mert úgy látom, elég sok buktató merülhet fel.
Köszönöm!

Számos településen nem engedik új nyeles telek alakítását már.

Általában az is megoldható, ha úgy is kialakítható a legkisebb telekméret.

A telekmegosztás a legjobb, de mivel azt írod, hogy egymás mögött vannak a házak, így ennek kicsi a valószínűsége, hogy meg lehet tenni. Egyrészt a minimális telekméretet el kell érni mind a két teleknek, másrészt biztosítani kell a közútról vagy közterületről gépkocsival való behajtást. Szerintem itt ez lehet a nagyobb probléma.

Ha társasház, akkor a kertnek csak a használata osztható meg a tulajdonjoga nem.

Na most akkor társasház vagy osztatlan közös tulajdon? Nem mindegy.

Tisztlet Ügyvéd Úr!

Házvásárlás előtt állunk és az alábbi kérdések merültek fel a vétel előtt.Az osztatlan közös tulajdonú telken 2 új különálló családi ház áll egymás mögött, közös fala nincs, nem is érintkezik, csak egy pergolaszerű rész van a kettő között. Társasháznak van minősítve.
Az eladó ház az első, mögötte a másikban lakik a tulajdonos.
Az első ház "kertje" a másik házig tart, a hátsó ház mögött egy nagyobb kert található.A tulajdonos az első ház mellett járna be az autóval.
Kérdéseim: milyen hátrányokkal jár az osztatlan közös tulajdon, közös terhek mire vonatkoznak,kötelezhetnek-e esetlegesen a hátső kertrész rendbetételének terheire, stb. lehetnek-e jogi viták ebből? Lehet-e megosztottá tenni a telket és ez nagyobb előnyökkel járna-e?

Köszönöm válaszát!
Árva Erika

A leírtak szerint itt nem egy egész ingatlan van, hanem kettő.

Köszönöm szépen.
Akkor ezt úgy kell érteni, hogy van egy terület (450 nm), azon egy lakóház és egy garázs (107 + X nm),ez az egész EGY ingatlan, ennek van EGY bizonyos összértéke. A tetőtér és a garázs ráépítéssel készült, ennek is van egy "rész" összértéke, ami a tul.lapra való felvezetés idején (14 éve) 50% volt. Előfordulhat-e, hogy ha most készíttetnénk egy értékbecslést, az a jelenlegi tul. arányokat megváltoztatná (mert pl. az alsó szinten felújítottuk a fürdőszobát, ablakokat cseréltünk, ergo most az összértékből az nagyobb értéket képvisel.)
Az számít-e valahol, hogy ha a ráépítéssel az EGÉSZ ingatlan (tokkal-vonóval) értéke emelkedett, anno ehhez az értéknövekedéshez ki milyen arányban (anyagilag, munkával stb.)járult hozzá,vagyis ezt lehet-e a tulajdoni hányadokban érzékeltetni, vagy csak esetleg értékesítéskor lehet vele elszámolni, magyarul meg lehet-e tenni, hogy valaki ne a tul.hányadának megfelelően részesüljön a bevételből, hanem az EGÉSZHEZ való hozzájárulása arányában. (Vagy a magyar jogban nincs ilyen?)

Köszönöm a segítséget előre is.

Azért ez nem ilyen egyszerű. Ha valaki a más tulajdonában levő épületet bővíti, ahhoz hozzáépít vagy azt átépíti, vagy ha az idegen földön már épület áll, a ráépítéssel - a felek eltérő megállapodása hiányában - közös tulajdon keletkezik. A ráépítő tulajdoni hányadát az egész ingatlan értékéből a ráépített részre eső érték aránya alapján kell megállapítani.

Akkor pontosítok: van egy családi ház (ennek van egy helyrajzi száma "2013/A" hrsz-szel, 107 nm)és ennek az udvara (2013 hrsz-szel, 450 nm), tul.lap szerint: kivett beépített terület. A telek szót ezzel az udvarral egyenértékű fogalomként használtam (tényleg nem volt egyértelmű). A garázst a bátyám építette, egyik fala a házzal határos. Ha jól emlékszem, a haszn. megosztás szerződés szerint az ő és a sógornőm kiz. használatában van (de erre a szerződés nélkül nem merek megesküdni, ez a bátyámnál van.) Ennek az udvarnak vagyunk 1/3 arányban tulajdonosai, hárman testvérek, anyu haszonélvezetével. De a garázs nincs rajta a tul.lapon, így a hagyatékban sem lett figyelembe véve, csak az udvar és a lakóház a fenti hrsz-ekkel. A használati megállapodás befolyásolja a tulajdoni viszonyokat?
A lényeg, hogy a házhoz tartozó udvar egy részére a bátyám garázst épített, így, ha jól gondolom, akkor most a garázs két harmada a két húg területén van. Ezért gondoltam, hogy a területünkre eső garázsnak (építménynek) is tulajdonosai vagyunk esetleg. Nem tudom, mennyire számít, de az eredeti építési tervben szerepelt a garázs, csak anno nem kaptak volna annyi hitelt, amiből azt is meg tudták volna építeni, ezért annak idején a bankba olyan tervet adtak be, amiről levetették a garázst, majd amikor megkapták a lakóházra a haszn. engedélyt, a báty megépítette a garázst is. Persze, akkor még apu is élt, és az övé volt az egész mindenség.
Elnézést, hogy nem egyértelműen írtam az előbb és köszönöm előre is a segítséget.

Ezt ennyiből nem lehet megmondani. Nem mindegy például, hogy a telek és az épület vannak külön helyrajzi számon, vagy azok egy ingatlant képeznek, és az általad "udvarnak" nevezett dolog pedig egy másik, szomszédos ingatlan. Elég lényeges körülmény lenne továbbá, hogy ki építette azt a garázst, s ha a telek tulajdonosától eltérő személy, akkor hogyan állapodtak meg egymással.

Azt hiszem, félreérthetően fogalmaztam, sógornőm nem örökös a lakóházban.
A tulajdoni viszonyok: 3/12 - 3/12 arányban báty és sógornő ráépítés címen, 2-2-2/12 arányban a három testvér öröklés címen. Ennek még a későbbiekben lesz jelentősége.

Kedves Fórumozók!
Kérdésem, a következő, hogy jól gondolkozom-e az alábbi kérdésben:
Adott egy családi ház, ami tetőtér beépítéssel bővítésre került, majd garázs is épült mellé, ami addig nem volt. (Nem régi, lebontott garázs helyett lett új építve.) Ez még apám életében történt, aki 1/1 tulajdonosa volt a háznak.
A lakóházat a testvérek és sógornő 3/12+2/12 (báty), 3/12 (sógornő) (övék a tetőtér) és 2/12 - 2/12 arányban két húg (egyike vagyok én) örökli, az udvart, ami külön helyrajzi számon van, a három testvér egyenlő arányban örökli. (1/3 részekben.). A testvérek 2-2-2/12 házrészén, valamint az udvar egészén az anyának özvegyi haszonélvezeti joga áll fenn.
Namármost, ha igaz az a tétel, hogy az építmény azé, akié a telek, akkor jól gondolom-e, hogy:

• az udvarra épített garázsnak a két húg 1/3-1/3 tulajdonosa lett az örökléssel, valamint úgy van-e, hogy
• a bátyám része a garázsból nem a házasság alatt szerzett közös vagyon része, hanem az ő öröklés útján szerzett külön vagyona (már), valamint
• a garázs haszonélvezeti joga megilleti-e az anyát, illetve
• mi a jelentősége, hogy a garázst engedéllyel vagy engedély nélkül építette-e a báty (a garázs nem szerepel a tulajdoni lapon).

További kérdéseim is lesznek, de először ezekre szeretnék választ kapni.
Köszönettel.

És az az én problémám?

Kbs!

Bocsi, de ebből a válaszból sokat nem tudtam meg.

Is.

T. ÓbudaFan!

A biróság által kirendelt szakértő a forgalmi érték megállapitásakor a közös tulajdonu telken lévő épületek közül csak az épitési engedéllyel rendelkező épületeket veszi figyelembe, vagy azokat is, melyek engedély nélkül épültek?

A választ előre is köszönöm.