Osztatlan közös tulajdon

Pert indíthatsz a közös tulajdon megszüntetése iránt.

A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás semmis.

A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani.

A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a bennlakó méltányos érdekeit.

Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, illetőleg a természetbeni megosztás jelentékeny értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti.

A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.

Az más kérdés, hogy célszerű-e most elindítani ezt a pert, amikor az ingatlanárak messze elmaradnak még az egy évvel ezelőttiektől is. Amit a szakértő két éve még 35M-ra értékelt volna, azt ma értékeli 25M-ra.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

A tulajdonomban van 697 tulajdoni hányad, egy 2792 tulajdonrészű oszthatatlan közös tulajdonban. Rajtam kívül a bátyámnak ugyanennyi, a nagynénémnek pedig a duplája, 1398 tulajdonhányada van. Kérdésem az lenne, hogy én a saját részemmel "mit tudok kezdeni", hiszen a másik két tulajdonostárs nem mutat semmi hajlandóságot az eladásra, bérbeadásra vagy bármilyen más intézkedésre. Közös megegyezésre nem látok reális esélyt, ha felajánlom a tulajdonrészemet, egyik fél sem fog élni a lehetőséggel. Mit tudok ebben a helyzetben tenni, most lenne szükségem arra az örökségre (felsőoktatási intézményben tanulok), aminek jogos tulajdonosa vagyok?

Válaszát előre is köszönöm!

Eladhatod a saját tulajdoni hányadodat. Akinek elővásárlási joga van, az meg élhet vele. De a beleegyezése senkinek nem kell.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

3-an vagyunk testvérek, és örököltünk szüleinktől földterületeket. (osztatlan közös; egy nagyobb összefüggő művelés alatt álló földterületen belül elszórt helyeken levő 5 db területrész) Jelenleg ez a terület bérbe van adva műveltetésre. A rám eső 1/3-ad részt szeretném értékesíteni a jelenlegi bérlőnek, de a testvéreim nem akarnak beleegyezni. Ebben az esetben mit tehetek? A közös tulajdon megszüntetését kell kezdeményeznem? Ez azt jelenti, hogy első körben a természetbeni megosztásra kell törekedni (azaz felosztani a területrészeket 3 felé), és ha ez nem lehetséges, akkor a testvéreim megvásárolhatják a rám eső 1/3-ad részt, és ha ez sem történik meg, akkor árverezésre kerül a földterület egésze? A bérlő, vagy az állam elővásárlási joga hogyan érvényesülhet?

Köszönettel,
Szilvia

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Egy ingatlan vásárlás bonyodalmában kérném szíves állásfoglalását. Ismerőseim egy osztatlan közös tulajdont szeretnének megvásárolni, az álltaluk aláírt használati megosztási megállapodás megléte mellett. Az ingatlan 1/2 részét vásárló leendő tulajdonos kp-ben vásárol, a másik leendő tulajdonos részben banki hitelből szeretné vételárát kiegészíteni. A megosztási megállapodásban a leendő tulajdonosok a felépítmények ( szuterén, beálló, közös bejárat, lépcsőház) közös használatáról megállapodtak.

A kérdésem az lenne, hogy csak az 1/2 tulajdonrészre történő Banki jelzálogjog bejegyzésének (így a hitelből történő finanszírozásnak) akadálya lehet-e, ha az osztatlan közös tulajdon egy közös GÁZÓRA, VILLANYÓRA használattal működik, melynek közös használatáról a leendő tulajdonosok a megállapodásban erre ki is térnek.

Tisztelettel és Köszönettel:
Mátyus Erika

Egyrészt az értékbecslés, mint a nevében is szerepel, becslés, így ahány szakértő, annyi érték.
Másrészt nem elhanyagolható körülmény, hogy romlott a forint.
Lásd svájci frank árfolyama. Ha így esett volna a forint, de a piac élénk lenne, akkor kb 10 millára értékelték volna most. ;) (Megjegyzem a 8 misi a szakvélemény szerinti értéke, ami nem jelenti azt, hogy 6-nál többért el is tudod adni.)

Tisztelt Ügyvéd Urak/ szakértők,

A kérdésem a következő lenne,
Vagyonmegosztásban folyik a bírósági perem.

Az ingatlan 1/2 része az én nevemen a másik 1/2 része a volt élettársam nevén van.

2008- ban Igazságügyi ingatlan szakértő értékelte fel a házat ami 41 m2. telek 970 m2. Ingatlan forgalmi értéke 5.300 M Ft.

Mivel nem független, nem bíróság által kirendelt szakértő volt ezért a bíróság kirendelt szakértője

2011 -ben ugyanezt az ingatlant, ugyanazzal a számításokkal, ugyanazzal az összehasonlító adatokkal 8.600 M Ft értékelte.

Ez hogyan lehetséges miközben az ingatlanon semmi nem változott, az ingatlan piac pang stb.

Válaszukat köszönöm,

Tisztelettel,

Fokker

Kedves peter.palkata!

A válaszokat a th. alapítóhatározatában találja meg.
Elvileg az ütk rendelkezik egy példánnyal.
Ha nem akkor a földhivatal.
Ebben meghatározható a helyiségek státusza. Osztatlan közös tuljadon é?

Ha külön tulajdon akkor nincs gond.
Egyéb esetben az adásvételi szerződés adhat támpontot.
Úgy tűnik nem rendelkezik kizárólagos használati joggal az elmondottak szerint.

Így marad egy jogértő készpénzért.

Jó estét kívánok!
A következő problémával fordulok hozzátok. Társasházban van 3 tárolóhelyiségem, gondoltam én. Saját kis pince - ez a többi lakónak is van, lépcső alatti tároló - ez csak az enyém, illetve légópince a kertben - ez is az enyém.
Gyanús volt nekem, hogyan lehetnének ezek a helyiségek az én tulajdonomban, mert sem az adásvételi szerződésben, amiben a lakásvásárlásomat rögzítettük, sem a társasház alapító okiratában nincs a lépcső alatti tárolóról, vagy a légópincéről szó.
Állítólag a lakásom utólag lett valahogy hozzáépítve a társasházhoz. Az előző tulajdonos építette/használta (ez sajnos nem világos) a lépcső alatti tárolót, illetve a kerti légópincét, és amikor megvettem a lakást, azt mondta, ezek is járnak vele. Akkor sajnos nem foglalkoztam a tárolóhelyiségek ügyével...
Most viszont láttam, lakatot tett egy lakó a kerti pincére, egy másik pedig meg akarja venni tőlem a lépcső alatti tárolót.
Bocs a körülményes fogalmazásért. Szóval a kérdéseim:
Hogyan tudom bizonyítani, hogy a tárolók, pincék az én tulajdonomban vannak?
Hogyan tudom bizonyítani, hogy a használati joguk engem illet meg?
A használati jogot mindkét helyiség esetében el tudom adni?
lekötelez, aki tud nekem segíteni. Köszönöm, szép délelőttöt nektek!
Péter

Nem feltétlenül, itt elég lehet a ráépítési megállapodás is.

Társasház alapító okirat

10 évvel ezelőtt vettünk egy telket, 50-40-10 % tulajdoni hányaddal, amelyre 2 lakást építettünk, időben megkaptunk a jogerős lakhatási engedélyt Most szeretnénk épületfeltüntetési rajzot csináltatni, és a lakásokra a tulajdoni hányadot is bejegyeztetni. Az egyik lakásnak 1/1-es tulajdonosa lesz, a másiknak 90-10 %-ban osztott tulajdona.
Kérdésem:

1. Mi kell a lakások tul. hányadának bejegyzéséhez?
2. Mi kell a telek tényleges megosztásához a fenti arányban? A házak elhelyezkedése nem a telek tul. hányada szerinti?

köszönöm válaszát

Kedves KBS, köszönöm válaszát!

„vagy az összes tulajdonosnak járó bérleti díjra?”
Vagy.

„ha azt válaszolja, hogy akkor a mi földünket nem bérli tovább, - ”
És akkor az elmaradt bérleti díjakkal már nem is tartozna?

Az összeg valószínűleg nem éri el az egymillió forintot, ezért közvetlenül nem lehet perelni, fizetési meghagyás kibocsátását lehet kérni.

Kedves KBS, a bérleti díjat levélben kértük pár éve, de választ sem kaptunk rá. Nem egészen értem válaszában a "teljes bérleti díj" kifejezést, a részünkre járó összes elmaradt bérleti díjra gondol, vagy az összes tulajdonosnak járó bérleti díjra? Az összes tulajdonost nem ismerjük, csak egy részét.
Perelni szerintem nincs értelme, mert ha azt válaszolja, hogy akkor a mi földünket nem bérli tovább, - bár ezt osztatlan közös tulajdon esetében elég nehéz kivitelezni,mivel ő sem tudja, melyik a mi földünk, -akkor sem jutottunk előbbre.
Van rá esély, hogy valamikor rendeződnek az ilyen típusú közös tulajdonok?
Köszönöm válaszát!

Cinege: bármelyik tulajdonos egyedül is követelheti a teljes bérleti díjat. (Egyetemleges jogosultak.)

miro

Közös tulajdon megszüntetési perben a perköltség viselésének általános szabálya az, hogy a készkiadások megosztása mellett mindegyik fél viseli a saját költségét. Az ettől való eltérés főleg akkor indokolt, ha arra a felek magatartása okot ad.
Nyilván ha előtte meg sem próbálsz peren kívül egyeztetni, akkor ez lehet ilyen magatartás.

Tisztelt Szakértők!
Most látom, hogy az osztatlan közös tulajdonnal kapcsolatos kérdésekkel külön fórum foglalkozik, ezért ide is megírom problémánkat, talán van valakinek jó tanácsa:

A segítségüket, tanácsukat kérem egy földbérlési ügyben. Apósoméktól örökültünk 4 hold földet, amit kárpótlásként kaptak, és osztatlan közös tulajdon. Sok évvel ezelőtt - még apósomék életében - jelentkezett egy Úr, hogy bérbe venné a földet és küldött egy szerződés-tervezetet, amiben egy minimális bérleti díjat ajánlott. Apósomék, férjemmel megbeszélve aláírták a szerződést, tekintve, hogy a földet használni sem lehetőségük sem szándékuk nem volt. A bérlő kezdetben kisebb-nagyobb késésekkel, de fizette a bérleti díjat, de sok éve már egyáltalán nem fizet senkinek és megkeresésünkre sem jelentkezik. A földet viszont - szerteágazó rokonságunk információi szerint - folyamatosan műveli.
Tanácsukat kérem, mit tehetünk?
Tekintve, hogy nem ismerjük az összes tulajdonost, csak a rokonságot, az egységes fellépés kissé nehézkes, arról nem beszélve, hogy a művelési kötelezettségnek (lehet, hogy nem ez a szakszerű szó?)sem igen tudnánk eleget tenni - ezzel él vissza a bérlő.
Mi legszívesebben eladnánk, de kellhet valakinek így...?
Előre is köszönöm tanácsukat!

Köszönöm szépen a gyors választ.

Abban az esetben ha az egyik tulajdonos kezdeményezi az osztatlan közös tulajdon megszüntetését akkor ennek az ügyvédi és földhivatali költségeit ki állja ? osztódik a tulajdonosok között vagy a kezdeményező viseli a költségeket?

Amennyiben a tulajdonostárs részét meg kívánom vásárolni akkor ügyvéd által kell a részére hivatalos vételi ajánlattal kell előállnom ?

A közös tulajdon megszűntetése után, önálló ingatlanok (1/1 tulajdonú) jönnek létre, ezért a volt tulajdonostársak elővásárlási joga megszűnik. Ha nem tudtok megállapodni a vételárben, akkor nem jöhet létre adásvétel.

Tisztelt Forum!

Szeretném megkérdezni azt hogy ha valamelyik tulajdonos társ kéri az osztatlan közös tulajdon megosztását és a megszüntetését akkor a megszüntetett és megosztott közös tulajdon ráéső részén mint régi tulajdonosnak fennáll e az elővételi jogom ?

hogyan tudom esetlegesen kivásárolni az ő tulajdonát akkor ha nem tudunk megegyezni a vételárban ?

köszönettel

miro

Bíróságtól kérheted a közös tulajdon megszüntetését természetbeni megosztás útján.

(Ez miért bonyolult? Azért, mert húsz mondatban írod le, ami kettőben érthetőbb lett volna?)

Tiszteletem!
Lenne egy bonyolult ügyem, mihez segítséget szeretnlk kérni.
Egy osztatlan közös tulajdonú telekről van szó rajta két ingatlannal. Mindössz 1415 nm, amin van két ingatlan, melynek bejárata külön-külön utcára nyílik, s ebből az egyik az enyém, a másik a volt főnökömé! Elindítottunk egy megosztási procedúrát, amihez szükség lett volna az ő jelenléte is az aláírásával.
A probléma most kezdődik! A manyusról már hónapok óta nem tudni semmit. Az ingatlanja üresen áll. Hallomásokból elég zűrös alak, s talán nem is él már. Viszont nekem megérett a pillanat, hogy eladjam az ingatlanomat, de félnek az osztatlan közös tulajdontól, mivel mindkét ingatlanon banki fedezetes hitel van. Egy módja lehet a megosztásnak, hogyha a másik rész is beleegyezik, ami lehetetlen, mivel körözött személyként még a rendőrök sem találták eddig.
Amim van! Egy megállapodás, közös tulajdonban álló ingatlan használatáról melyben szerződtünk a telek nagyságáról és a családiház kizárólagos használatbavételéről amit véglegesnek tekintünk.
Kérdésem, hogy ennyi elég ahhoz, hogy megosztassam az eltűnt személy beleegyezése nélkül a telket, hogy eladhatóvá váljon az ingatlan? Ugyanis a küszöbömön a vásárló, de nem mer belecsapni, mert fél, hogy a muksó ,ki nem fizeti a hitelét, mert ralán már világon sincs, így később rajta törlesztené a végrehajtó.
Köszönettel!

Tiszteletem!
Lenne egy bonyolult ügyem, mihez segítséget szeretnlk kérni.
Egy osztatlan közös tulajdonú telekről van szó rajta két ingatlannal. Mindössz 1415 nm, amin van két ingatlan, melynek bejárata külön-külön utcára nyílik, s ebből az egyik az enyém, a másik a volt főnökömé! Elindítottunk egy megosztási procedúrát, amihez szükség lett volna az ő jelenléte is az aláírásával.
A probléma most kezdődik! A manyusról már hónapok óta nem tudni semmit. Az ingatlanja üresen áll. Hallomásokból elég zűrös alak, s talán nem is él már. Viszont nekem megérett a pillanat, hogy eladjam az ingatlanomat, de félnek az osztatlan közös tulajdontól, mivel mindkét ingatlanon banki fedezetes hitel van. Egy módja lehet a megosztásnak, hogyha a másik rész is beleegyezik, ami lehetetlen, mivel körözött személyként még a rendőrök sem találták eddig.
Amim van! Egy megállapodás, közös tulajdonban álló ingatlan használatáról melyben szerződtünk a telek nagyságáról és a családiház kizárólagos használatbavételéről amit véglegesnek tekintünk.
Kérdésem, hogy ennyi elég ahhoz, hogy megosztassam az eltűnt személy beleegyezése nélkül a telket, hogy eladhatóvá váljon az ingatlan? Ugyanis a küszöbömön a vásárló, de nem mer belecsapni, mert fél, hogy a muksó ,ki nem fizeti a hitelét, mert ralán már világon sincs, így később rajta törlesztené a végrehajtó.
Köszönettel!

Végső soron szerintem az lesz a megoldás, hogy ezt a közös tulajdont valamilyen módon meg kellene szüntetni. Ha máshogy nem, perben. Ha máshogy nem, társasházzá alakítással. Mindenesetre ha van használati megállapodás, akkor szerintem nem lehetetlen osztatlan közös tulajdon esetén sem a birokvédelem, de túl sok adatot nem adtál meg ahhoz, hogy tisztán lásson az ember.