Osztatlan közös tulajdon

osztap,

Szerintem nem.
Ez a rosszhiszemű, joggal visszaélés minősített esete.

Abban már egyetértettünk itt, hogy az árverési vevő nemhogy használati díjat nem követelhet, de még csak a közös tulajdon megszüntetését sem perben, ha lakottan - ezért jóval alacsonyabb induló becsértéken - vásárol árverésen ingatlan tulajdoni hányadot. Legalábbis a körülmények bizonyos megváltozásáig semmiképpen. Lakottan vesz, tudomásul vette az árverési hirdetményt, így, ezzel "terhelten" szerzi az ingatlant.

Márpedig adásvétellel sem szerezhet több jogot a vevő, mint amennyivel az eladó rendelkezett.

Ha a mostani tulajdonos bármit is követelne a lakhatással, használattal kapcsolatban, akkor én perelnék a lakó helyében.

laikususer,

Igen, mint tulajdonostárs hozzáférhet és használhatja az egész ingatlant, veletek együtt. Ha kizárjátok, akkor jogosan követel többlethasználati díjat. Ha nem fizettek, akkor fizetési meghagyást adathat ki, és végrehajtást kérhet.
Ha viszont kap kulcsokat, akkor nem jár neki többlethasználati díj.

Adott egy osztatlan közös tulajdonú ingatlan aminek a felét megvette valaki árverésen 1.5M ft-ért lakottan.
Először használati dijat és kulcsokat szeretett volna.
Amikor tudomására jutott hogy az árverést vitatjuk, hamar gyorsan eladta a tulajdonrészét egy "idegennek" ( ismerik egymást) 9 millió forintért..

Kérdésem az lenne, hogy ha valaki így bevásárolja magát egy ingatlanba, tudván, hogy az lakott, akkor is kérhet használati díjat? Az "idegen" perelhet? Mik a lehetőségei?
A másik 1/2-ed kiskorúaké és az ő hányadukon haszonélvezet is van.

Köszönöm

A régi mondás szerint:
" két magyar, három párt"

Miért nem tudtok leülni és megállapodni egymással?

„AZ ADÓT A BRUTTÓ JOVEDELM UTÁN A TULAJDONJOG ARÁNÁYBAN KELL-E FIZETNI ÉS UGYANIGY A MEGMARADT NETTO ÖSSZEGET A TULAJDONJOG ARÁNYÁBAN KELL ELOSZTANI? VAGY”
Szerintem adózni az egyes tulajdonosoknak kell

„E EZ KOMPLIKÁLT VOLT, IGY SZÉTVÁLASZTOTTUK ÉS A 3 LAKÓ A 3 KÜLÖNBÖZÖ TÁRSASÁGGAL TARTJA A KAPCSOLATOT, ”
Nem ez volt a kérdés. Akkor a kérdés továbbra is az : egy adott szolgáltatóval kötött szerződést mind a három tulajdonos aláírja? Vagy legalábbis szerepel a szerződésben, és egy tulajdonos meghatalmazással jár el a nevükben?

„Akik 30 db csokit kapnak az több adót fizetnek 5% al a részesedés arányától eltérően.”
Nem értem. Ha az egyik szerződésben 30 ft, a másikban 40 forint szerepel, akkor az egyiktől a szolgáltató kevesebbet von le, mint a másiktól. Miért fizetne többet az első, és miért kevesebbet a második?

Ha az összes kapott (nettó) pénzt összedobják, és három fele osztják, akkor mindenki ugyanannyit kap - tehát ugyanannyi adót is fizet.

(nem vagyok ügyvéd)

Miért kell bonyolitani feleslegesen?

A mobilcégeknek kötelezően le kell vonni az szja-t.

A megmaradó nettó összegeket kell a tulajdoni hányad arányában szétosztani.
Ennyi.

@ drbjozsef

folytatom a válaszok nyomtatot betűvel

• A tulajdoni lapon is?

Vagyis van két tulajdonos akinek 3/10 tulajdoni hányada van, és egy, akinek 4/10 hányada? / IGEN

• „A lakók a három különböző nettó jövedelmet a tulajdonhányad arányában osztják el. Vita tárgya az adó, véleményem szerint az adót is a tulajdonhányad arányában kellene felvállalni.”

Mindenkinek ugyanaz az adókulcs. Ha a nettó bevételük tulajdoni hányad arányos, akkor értelemszerűen a befizetett adó is tulajdoni hányad arányos kell legyen.
Miért nem a bruttó bevételt osztják meg arányosan (mindegy ki mit "adminisztrál"), aztán fizetnek adót? Ami elvileg ugyanaz lenne, nem is értem hol jön ki a különböző adó, és miért fizett többet valamelyikük. -/ IGEN A BRUTTÓ SZÉTOSZTÁS LENNE LEGLOGIKUSABB, EGYNLŐRE AZ ADOTT SZOKÁSHOZ PROBÁLOK IGAZODNI MISZERINT AZ ADÓT A MOBILSZOLGÁLTATÓK LEVONJÁK UTÁNA FOLYÓSITANAK A LAKÓKNAK - AZ ADÓ SZÁZALÉKA A TÖRVÉNYBEN ELŐIRT UGYANAZ, ÉS EZ NEM VITATOTT. DE NAGYOBB ÖSSZEG UTÁN NAGYOBB ADÓT FIZET EGY EGY LAKÓ, MIVEL A 3 SZOLGÁLTATÓNÁL MÁS A SZERZŐDÉS ÖSSZEGE, ÉS AZ ADÓ UTÁNI ÖSSZEGET OSZTJA EL A TULAJDONHÁNYAD ARÁNYÁBAN, TEHÁT, EGYSZERŰSíTETT PÉLDA:

Ha pl. veszünk 100 Ft csokit hárman az egyik 30Ftért a második 40Ft-ért és a harmadik 30Ft-ért akkor ezeknek is más az adója ha az egyszerűség kedvéért 15% az összesen 15 FT az adó.
Ezt jelenleg 5-5-5 FT arányban fizetjük, de a csokiból az egyik 30t a másik 40t a harmadik 30 db csokit kap. Tehát akik 40 db csokit kap ugyanazt az adót fizeti 5Ftot a 6Ft helyett, mint aki 30db csokit kap szintén 5 Ft-t fizet a 4.5Ft helyett. Akik 30 db csokit kapnak az több adót fizetnek 5% al a részesedés arányától eltérően.
Ugyanez az 5% többlet adófizetés probléma fennál mindhárom szolgáltatónál csak a összeg mindegyiknél más."
A KÉRDÉS AZ, HOGYHA OSZTOTT TULAJDONÚ HÁZ ÁLL FENT AKKOR,

1. AZ ADÓT A BRUTTÓ JOVEDELM UTÁN A TULAJDONJOG ARÁNÁYBAN KELL-E FIZETNI ÉS UGYANIGY A MEGMARADT NETTO ÖSSZEGET A TULAJDONJOG ARÁNYÁBAN KELL ELOSZTANI? VAGY
2. A BRUTTO ÁR UTÁN FIZETJÜK EGYENLŐ ARÁNYBAN AZ ADÓHÁNYADOT ÉS A TULAJDON ARÁNYÁBAN OSZTJUK EL A NETTO RÉSZT?

• Remélem, az "adminisztrál" alatt nem azt érted, hogy az egyes bérlőkkel csak egyes tulajdonos kötött szerződést? - A MOBIL SZOLGÁLTATOKKAL LEGELŐSZÖR MINDEN TULAJDONOSSAL ALÁIRT SZERZŐDÉSÜNK VOLT, DE EZ KOMPLIKÁLT VOLT, IGY SZÉTVÁLASZTOTTUK ÉS A 3 LAKÓ A 3 KÜLÖNBÖZÖ TÁRSASÁGGAL TARTJA A KAPCSOLATOT, DE A MOBILOSOK TUDJÁK HOGY EZ MINDHÁRMUNKNAK SZÓL, TEHÁT AZ A PROBLÉMA FENNÁL HOGY AKI A FENT EMLITETT CSOKI PÉLDÁVAL NEM ÉRT EGYET LETILTHATJA A MÁSIK LAKÓ MOBILSZOLGÁLTATÓJÁNÁL A PÉNZFELVÉTELT.

Nagyon szépen köszönöm,

Frezia
Ha van mód vállal ügyet?

Vegyél egy kaukázusi juhászt az a szomszédot is meg a rotweulert is távol tartja.
Jogilag?
Birtokvédelem kérése a Jegyzőnél.

Üdvözlöm!

Egy olyan problémám lenne hogy egy osztatlan közös tulajdonú telken van 2 lakóház közös udvarral. A gond az hogy a szomszédnak van egy rottweiler kutyája aki az én telek részemre piszkít folyamatosan , a szomszéddal sikerült annyit beszélni hogy legalább a kutyapiszkot szedje össze de azt is csak immel ámmal. Nyáron a pisi szag jön be az ablakon .Kértük hogy kerítse el vagy hogy csináljon neki egy külön kenelt ,amire a válasza az volt hogy nem fog. Beszéltünk vele hogy felhúzunk egy kerítést , de megkértük hogy ha a kutyája kárt tesz benne vállalja a feleőséget, de amit szintén nem vállal.
Ilyen esetben mi a teendő?

Válaszukat előre is köszönöm!

osztap

„Én azt írtam, hogy megállapodásnak kell lennie.”

Igen, de annak csakis írásban van értelme. Bármi mást letagadhat úgyis a másik fél és te nem tehetsz semmit.

Szomorú örökös,

Egyetértek az első résszel. Én azt írtam, hogy megállapodásnak kell lennie. Nem írott megállapodásnak, lehet az szóban is, akár ráutaló magatartással is. A gondok akkor jönnek, ha nem tudnak megállapodni.

Az, hogy a a példádban a puska is előkerül, épp azt támasztja alá, hogy lehetnek még gondjai a leendő 1/1-es tulajdonosnak az 1/2 haszonélvezőjével. Persze, az is lehet, hogy jól kijönnek majd, és boldogan élnek, amíg meg nem halnak.

osztap

„Ha nincs köztük más megállapodás, mind a ketten használhatják az egész ingatlant.”

A volt lakhelyemen két külön épületben laktunk a másik tulajdonossal. Erre mondta tavaly ősszel egy ügyvéd, mikor mondtam neki, amit ti itt sokat hajtogattok, hogy „ráutaló magatartással” is létrejöhet egy ún. használati megosztás, mert nem kötelező papírra fektetni:

„Szép is volna, ha a másik tulaj csak úgy lazán átjönne az én nappalimba és leülne, mert neki akkor épp ott van kedve tartózkodni.”

A te állításod alapján használati megosztás hiányában ezt meg is tehetné, közben meg nagy büdös francokat teheti meg! Nagy valószínűséggel előbb udvariasan megkérném a távozásra, aztán ha ez nem hat rá, később akár egy vadászpuska is előkerülhet a szekrényből nyomatékosítás végett. Csak úgy, a jószomszédi viszony érdekében gondolom így egyébként. :-)

Szomorú örökös,

„Ha a haszonélvezőnek csak a felére van haszonélvezeti joga, akkor nem használhatja önkényesen az egész ingatlant ingyen és bérmentve. ”
De igen, csak nem zárhatja ki a haszonélvezettel nem terhelt rész tulajdonosát. Ha nincs köztük más megállapodás, mind a ketten használhatják az egész ingatlant. Közös konyha, közös fürdő, közös nappali...
Miért: Ha két fele-fele arányú tulajdonos volna, a Ptk. 5:74. § szerint mindegyik jogosult volna az egész használatára. Itt az egyik fél tulajdonosa helyett a hasznonélvező használ, a Ptk. 5:147. § alapján.

osztap

„alapesetben nincs olyan, hogy "az ő fele". Csak ha közös megegyezéssel/bírósági ítélettel megosztjátok a használatot”

Ha a haszonélvezőnek csak a felére van haszonélvezeti joga, akkor nem használhatja önkényesen az egész ingatlant ingyen és bérmentve.

„Miért jár rosszul az ember szükségszerűen az árveréssel?”

Nem az árverés a gond, hanem a haszonélvező. Ha a haszonélveződ ragaszkodik ahhoz, ami a Ptk. szerint jár neki, akkor mind a ketten használhatjátok majd az egész ingatlant (közös konyha, stb.), amíg meg nem hal. (Nem értek egyet Szomorú örökössel, alapesetben nincs olyan, hogy "az ő fele". Csak ha közös megegyezéssel/bírósági ítélettel megosztjátok a használatot.) Ha ez neked OK, akkor semmi gond.

non-exist-ent

„- Miért jár rosszul az ember szükségszerűen az árveréssel?”
Ha van pénzed beszállni, de nem is ragaszkodsz a megszerzéshez, akkor nem jársz rosszul, valóban. Vagy így, vagy úgy jó lesz.

„ha egy fél, vagy felek hajlandóak és képesek kiváltani egy másik fél hányadát, akkor a kiváltáshoz nem szükséges a másik fél beleegyezése,”
Így van. A bíróság annak adja a másik részét, aki azt elfogadja, de elveheti attól is, aki nem akarja. A per nem kívánságműsor (itt mondjuk pont van több opció is), a megegyezés hiánya miatti kényszer lesz valakinek.

„A kérdésem arra vonatkozott, hogy tudják-e valahogy akadályozni, lassítani, meghiúsítani a pert, pénzügyi kárt okozni, ilyesmi.”
Akadályozni nem, lassítani nagyon is. Kárt okozni? Ha nem te laksz az ingatlanban, akkor mire véget ér az eljárás, csak egy romhalmaz marad például. Persze, emiatt is pereskedhetsz majd legfeljebb, újabb évekig, és ha nem lesz addigra vagyona az illetőnek, hajadra kenheted a megnyert követelésedet.

non-exist-ent

„Miért jár rosszul az ember szükségszerűen az árveréssel? Valószínűleg hibásan, de jelenleg így értelmezem: Én is licitálhatok, tehát ha áron alul akar elmenni, licitálok, és olcsón jutok a (haszonélvezet miatt csak majdnem) teljes tulajdonhoz, és a befizetett pénz saját hányadomra eső részét visszakapom, jobban járok, mintha kiváltanám. Ha áron felül megy el, jobban járok, mintha kiváltanának. Ha nagyjából a becsült áron megy el, akkor az árverezés költségei miatt kicsit rosszabbul járok, mint kiváltással, de a ház értékéhez képest a költség nagyságrendileg nem lehet (túlzottan) számottevő.”

És még az árverezés költsége (tuti nem lesz kevés) mellett ott lesz a jelentős értékű ingatlanra a perköltség rád eső része - úgy tudom, hogy 6 %, aminek minimum a felét te fizeted. Ezen kívül ott marad a haszonélvezeti jog is a házon, ergo azzal a felével gyakorlatilag ugyanúgy te semmit sem tehetsz a haszonélvező engedélye nélkül, még csak be sem teheted oda a lábad, mint ahogyan most sem. Ha a haszonélvezetről nem hajlandó lemondani, akkor hiába szeretnéd megváltani. És még ha le is mond róla pénz ellenében, mint vagyoni értékű jog, majdnem ugyanazt az összeget ki kell fizetned érte illetékként majd, mint amit a házrész sima megvásárlásakor fizetnél. Tuti megéri ez neked?

„Jól értem, hogy ha egy fél, vagy felek hajlandóak és képesek kiváltani egy másik fél hányadát, akkor a kiváltáshoz nem szükséges a másik fél beleegyezése, hacsak nem lakik/termel ott, stb.?”

Csakis pert követő árverés esetén - ha már minden más reális megoldást elvetett a bíróság - szerezheted meg a másik fél hányadát szerintem. Vagy akár ők a tiédet. Kérdés, hogy te melyiket szeretnéd?

„Per előtt persze ki fog menni pár levél, hogy mindenki jobban járna megegyezéssel, utolsó lehetőség, stb.”

Nálam is egy hasonló levélváltás után normalizálódott a helyzet a volt lakhelyemen a másik tulajdonossal, aki addig korábban gyakorlatilag semmilyen együttműködésre nem volt hajlandó. 5 évig fizettem helyette pl. a vízdíjat, mert a mellékmérőjének felmondták nemfizetés miatt a szerződését. Az apja is, aki ott lakott, álllandóan ott tett keresztbe nekem, ahol csak tudott, birtokvédelmi eljárást is kapott a nyakába, ahol minden sz@r szemétládának lehordott engem, csak hogy a bőrét mentse, de ettől még a jegyző nekem adott igazat :-). Építéshatósági eljárást is kezdeményeztem ellene engedély nélküli építés miatt, ott is nekem lett a végén igazam. Szóval a végén én is a közös tulajdon megszüntetése pert lengettem be neki, utána érdekes módon minden kommunikáció helyreállt.

Köszönöm a válaszokat!

Amiket még nem értek:

- Miért jár rosszul az ember szükségszerűen az árveréssel? Valószínűleg hibásan, de jelenleg így értelmezem: Én is licitálhatok, tehát ha áron alul akar elmenni, licitálok, és olcsón jutok a (haszonélvezet miatt csak majdnem) teljes tulajdonhoz, és a befizetett pénz saját hányadomra eső részét visszakapom, jobban járok, mintha kiváltanám. Ha áron felül megy el, jobban járok, mintha kiváltanának. Ha nagyjából a becsült áron megy el, akkor az árverezés költségei miatt kicsit rosszabbul járok, mint kiváltással, de a ház értékéhez képest a költség nagyságrendileg nem lehet (túlzottan) számottevő.

- Jól értem, hogy ha egy fél, vagy felek hajlandóak és képesek kiváltani egy másik fél hányadát, akkor a kiváltáshoz nem szükséges a másik fél beleegyezése, hacsak nem lakik/termel ott, stb.?

osztap:
Valóban létező opciók, viszont a telek nem alkalmas sem természetbeli megosztásra, sem társasházzá alapításra, és az összeférhetetlenség miatt nem is lenne preferált. Az előzetes bizonyítás nagyon jó tipp.

drbjozsef:
Nem cél a bekavarás, az az együttműködésük hiányának következménye. Per előtt persze ki fog menni pár levél, hogy mindenki jobban járna megegyezéssel, utolsó lehetőség, stb. A kérdésem arra vonatkozott, hogy tudják-e valahogy akadályozni, lassítani, meghiúsítani a pert, pénzügyi kárt okozni, ilyesmi.

Kedves Fórumozók!
Osztatlan közös tulajdonban élünk, megosztási szerződéssel. Kertes ház, szétválasztva, a kert is megosztva, kerítéssel elválasztva. A kérdésem a következő: Van az ingatlanrészünkön egy garázs, régi, nem karbantartott épület, szeretnénk majd lebontani, amelynek a végéhez van építve (3 fallal) a szomszédunk tárolója (a lélek tartja össze), és ezt a tárolót úgy tudja megközelíteni, hogy a mi kertrészünk végénél egy kb. 90 cm, max 1 méter széles kis sáv van a birtokában. E sáv elé, az elválasztó kerítéstől 60 cm-re szeretnénk felállítani egy mobil garázst. A szomszéd sérelmezi, hogy azon a kis sávon elhelyezett cserepes növényei elől eltakarjuk a napot (megjegyzem, a hátsó, közös szomszédunknak 3 méteres tujái vannak a sáv másik felén, az nem zavarja, csak a mi garázsunk zavarná. Az önkormányzat Főépítészetén megkérdeztem, hogy milyen távolságot kell tartani, 60 cm - 1 métert mondtak osztatlan közös tulajdon esetében. Megnézték a térképen is, mutattam hova kerülne a garázs. Ettől függetlenül lehet ebből gond?

non-exist-ent,

A bíróságnak a Ptk. 5:84. § szerinti sorrendben kell vizsgálnia, hogy hogyan szüntesse meg a közös tulajdont. Ha a sorrendben előbb álló módon lehetséges, és nem tiltakozik minden egyes tulajdonostárs az ellen a mód ellen, úgy fogja megszüntetni. A sorrend: 1. Természetbeni megosztás, 2. Magához váltás, 3. Árverés. Esetleg társasházzá alakítás az árverés előtt (ha a felek együttműködnek, és fizikailag lehetséges). Eddig csak a 2. és 3-ról írtál. A többi nem lehetséges?

A kivásárlási árat a per megindítása előtt úgy tudod meg, ha elmész egy közjegyzőhöz, és előzetes bizonyítást kérsz. Ekkor kirendel egy igazságügyi szakértőt, aki felbecsli az ingatlant. Aztán a kapott szám fényében eldöntöd, hogy indítasz-e pert. Ott pedig benyújtod ezt az értékbecslést, ami alapján a bíróság dönt. Ha ellenben a bíróság rendeli ki a szakértőt, ott már nem mondhatod hogy anyám, én nem ilyen lovat akartam.
https://www.mokk.hu/…zonyitas.php

Ha árverés lesz, komoly esélye van, hogy nem kel el az ingatlan. A gond a haszonélvező. Miért: A szakértő mondjuk megállapítja, hogy az egész ingatlan tehermentesen ér 100 forintot. Abból a tulajdoni hányadod ér 50-et. A haszonélvezet értéke az Itv. szerint mondjuk egy 60 éves haszonélvezőnél a dolog értékének 30%-a. (Ehhez valószínűleg közel lesz a szakértő becslése.) Itt az ingatlan felén van haszonélvezet, tehát 50*30%=15. A maradék 50-15=35 megoszlik az öt kistulajdonos között, mindegyiké ér 7-et. Ekkor az árverés 85-ről indul, és az nem csökkenthető, ellentétben egy normál végrehajtási árveréssel.
Mi itt a gond: Nem sok vevőnek lesz elég a 15% diszkont egy olyan olyan ingatlanra, ahol a haszonélvező még 20-30 évig vidáman használhatja az egész ingatlant az árverési vevő tulajdonossal közösen. Meg tudsz egyezni a haszonélvezővel, hogy lemondjon a haszonélvezeti jogáról, ha Te vennéd meg az ingatlant?

„az 5 társtulajdonosodból legalább 4 el fogja veszíteni a tulajdonjogát ha perre kerül a sor.”
Persze, csak árverés esetén, ha van megosztás a bíróságon, akkor nem feltétlenül.

„- Mik a lehetőségeim?”
Megegyezés, per, vagy belenyugvás.

„- Mik a hátulütők, hol tudnak nekem keresztbe tenni?”
Attól függ, minek.
Egyébként pont te fogsz bekavarni nekik, mert az 5 társtulajdonosodból legalább 4 el fogja veszíteni a tulajdonjogát ha perre kerül a sor.

„- Hátrányban vagyok-e közös tulajdont megszüntető perben, amiért az én részemen nincs haszonélvezeti bontás, lenne-e értelme létrehozni egy megbízható féllel?”
Nem, dehogy. Most lényegében a tulajdonos a haszonélvező (bár ilyen bejegyzés pont nincs). Nincs több joga a haszonélvezőnek, mint amennyi magának a tulajdonosnak volt. Csak azok közül (használat, hasznosítás) adott át néhányat.

„- Támadható-e, hogy az ajándékozásról és a haszonélvezet létesítéséről nem lettem értesítve?”
Nem.

„- Reális kivásárlási árat fog-e megállapítani a bíróság közös tulajdon megszüntetése perben?”
Igazságügyi szakértő állapítja meg.

„- Érdemes-e elmenni az árverezésig, hátha jobb áron jutok a felemhez, vagy jobb áron viszik el a lakást?”
Ez nem kívánságműsor. Ha perelsz, vagy megváltja egymástól az egyik tulajdonostárs a többitől, vagy árverezés lesz. Kivéve, ha mindenki, tehát te is tiltakozol az árverés ellen. De miért tennéd?

„- Jól értem, hogy az árverezésnél a haszonélvezettel terheltség miatt csak a többi tulaj kap kevesebbet, én nem, mert az én részemen nincs?”
Igen.

„- Jól tudom, hogy kivásárlásnál a haszonélvezet nem vehető meg, csak az ennek értékével csökkentet tulajdonjog?”
Igen. Per esetén majd ezt is meghatározza a bíróság (tekintve, hogy az illetéktörvény vonatkozó passzusa csak az illetékfizetésre vonatkozik, de alapnak megfelelő, feltehetőleg a szakértő is abból indulna ki).

„- Lehet-e végrehajtási/jelzálogjog, vagy elidegenítési és terhelési tilalom a tudtomon kívül bármelyik részleten, ha például meghamisították az aláírásomat?”
A tieden nem. Ha pedig végrehajtás miatt indulna árverés valamelyik részre, arról tudomást fogsz szerezni, minden tulajdonostársat kiértesít a végrehajtó.

„- Ha a megszüntető perben többen is vásárolnának, akkor ki lesz a nyerő?”
A bíróság több tulajdonostárs tulajdonába is adhatja. Ha többen akarnak, és neked megfelel, hogy az 50%-odat 5x10%-ra dobják szét - és persze a szerzőknek is megfelel -, akkor egyenlően fizetik a te részedet. Például.

„- Van-e értelme költeni a lakásra, ezáltal perben többségi tulajdonra tenni szert, az esélyek növelése érdekében?”
Ha költesz a lakásra, attól nem szerzel tulajdonjogot. Legfeljebb megtérítési igényed lehet a tulajdonostársaktól. Egyébként is a beleegyezésük kell a közös tulajdont érintő minden kérdésben, legalább az egyiküké, mert vele neked megvan a TÖBB mint 50%-od, egyedül nincs meg. És van, amihez 100% egyetértés kell. Lásd Ptk. "közös tulajdon" fejezete.

non-exist-en

„Támadható-e, hogy az ajándékozásról és a haszonélvezet létesítéséről nem lettem értesítve?”

Nem hinném, hogy értesítenie kellett volna a másik félnek, mivel ajándékozás esetén nem nagyon játszik az elővásárlási jog. Haszonélvezetet is szabadon létrehozhat úgy a saját részére, hogy még csak a hozzájárulásod sem kell hozzá.

„Lehet-e végrehajtási/jelzálogjog, vagy elidegenítési és terhelési tilalom a tudtomon kívül bármelyik részleten, ha például meghamisították az aláírásomat?”

Ha a többi tulajdonra helyeznek, jelzálogot végrehajtási jogot, ahhoz nem kell a te aláírásod, mivel a te részedet eleve nem terhelik vele.

„Van-e értelme költeni a lakásra, ezáltal perben többségi tulajdonra tenni szert, az esélyek növelése érdekében?”

Azzal, hogy költesz a lakásra, csak a saját tulajdonrészedet erősíted, de nem lesz nagyobb tulajdonrészed vele.

Egy szó mint száz, mindenki a saját tulajdonrészével szabadon rendelkezhet még osztatlan közös tulajdon esetén is, ahhoz a másik félnek nem sok köze van, kizárólag eladáskor lép életbe az elővásárlási jog.

Az árverezés után is fennmarad a haszonélvezet.

Ha nem tudtok megegyezni az egész ingatlan kerül árverésre.
Nem a bíróság állapit meg kivásárlási árat. Az árveréssel te is rosszul jársz.

Kedves Fórumozók!

Az alábbi helyzetben szeretnék tanácsot kérni.

Adott egy ~tíz éve örökölt, osztatlan közös tulajdonban lévő telek egy házzal. Ketten örököltük, fele-fele arányban. Az én részem változatlan, a másik öröklő fél a saját részét elajándékozta egyenlő részletekben több személy számára, haszonélvezet fenntartással, amiről nem kaptam értesítést.

Tehát az egyik 50%-on teljes körű tulajdonos vagyok, a másik 50%-on van egy haszonélvező, és számos tulajdonos, egyenletesen elosztva, tegyük fel öt személy között 10%-os hányadokkal.

Szeretném minél hamarabb megszüntetni a közös tulajdont. Eladás többi tulajnak vagy harmadik félnek, megvásárlás mind szóba jöhet, pénzügyileg kivitelezhető. A tulajdonostársak nem hajlandók az együttműködésre.

- Mik a lehetőségeim?
- Mik a hátulütők, hol tudnak nekem keresztbe tenni?
- Hátrányban vagyok-e közös tulajdont megszüntető perben, amiért az én részemen nincs haszonélvezeti bontás, lenne-e értelme létrehozni egy megbízható féllel?
- Támadható-e, hogy az ajándékozásról és a haszonélvezet létesítéséről nem lettem értesítve?
- Reális kivásárlási árat fog-e megállapítani a bíróság közös tulajdon megszüntetése perben?
- Érdemes-e elmenni az árverezésig, hátha jobb áron jutok a felemhez, vagy jobb áron viszik el a lakást?
- Jól értem, hogy az árverezésnél a haszonélvezettel terheltség miatt csak a többi tulaj kap kevesebbet, én nem, mert az én részemen nincs?
- Jól tudom, hogy kivásárlásnál a haszonélvezet nem vehető meg, csak az ennek értékével csökkentet tulajdonjog?
- Lehet-e végrehajtási/jelzálogjog, vagy elidegenítési és terhelési tilalom a tudtomon kívül bármelyik részleten, ha például meghamisították az aláírásomat?
- Ha a megszüntető perben többen is vásárolnának, akkor ki lesz a nyerő?
- Van-e értelme költeni a lakásra, ezáltal perben többségi tulajdonra tenni szert, az esélyek növelése érdekében?

Előre is köszönöm a választ, ez egy hosszú ideje halogatott, elmérgesedett és nyomasztó ügy, bár itt olvasni sokkal cifrábbakról is.