Osztatlan közös tulajdon

Egy ingatlan értékén lehet vitatkozni.
Az érték nagyon sok paraméteren(adaton)múlik. Összetevődik az objetíven (mérhetően ) megállapítható fizikai adatokból - alapterületek, falvastagságok,felszereltség stb. stb. és része az állapot valamint a mikró és makró környezet. Ez utóbbiak eléggé szubjektívek. A szakembernek sok sok statisztikai adat áll rendelkezésre.
De hogy valaki a mérhető adatokat nem a valóságnak megfelelően adja meg ... írja le.. az nagy hiba.

Azt szóvá kell tenni.

Kormoscica esetében 3 érték is szerepel.Az első az amit minden ilyen hagyatéki esetben a helyileg illetékes önkormányzat készít. Ez a 140 milla.Legtöbb esetben elfogadják mind a örökösök,mind a közjegyző.
Az ingatlanos csak akkor készít ha direkte megkérik rá,amúgy egy ingatlan értékesítési megbízásnál a megbízó által megadott adatot veszi alapul. Durva eltérésnél nyilván céloz rá (túlértéklésnél reménytelen az eredmény, alacsony árnál pedig sérülhetszérdeke, az érte kapott pénz. de ezeket nem pénzért végzi.
A másfél évvel későbbi érték eleve lájtos,hiszen az ingatlannál az infláció majd mindenütt 20 % feletti.
Ez az un.igazsági szakértői ár pedig a legkedvezőbb. Függetlenül attól, hogy hülyeségeket ír a becslésébe. 480 eft ért csak elvárhatja az ember,hogy a reális fizikai adatokat írja bé.Ilyent szóvá kell tenni,lehet fércmunkának nevezni stb. stb.
Vagy ennyire nem törődöm vagy valakinek kedvezni akar.

Kormoscica,

„Kihez lehet fordulni az ilyen észrevételekkel? ”
Bárkihez. Nem tilos az.

Ha az a kérdés, kihez érdemes, akkor fogalmunk sincs róla, hiszen fogalmunk sincs erről az ügyről. Ha a közjegyző rendelte ki, akkor elvileg hozzá. Pláne ha fizettél érte.

Amennyiben az értékbecslő nem a tényleges négyzetméterre állapította meg a becslést (pl. egy bizonyítottan 60 négyzetméteres nappali helyett 15 négyzetméter írt be), egy több szintes ház esetén arra a szintre írta be a legtöbb négyzetméter, amelyik ténylegesen a legkisebb, nem vett figyelembe a teraszokat a négyzetméter megadásánál, és további anomáliák is találhatók az értékbizonylatban. Kihez lehet fordulni az ilyen észrevételekkel? Az értékbecslőt a közjegyző jelölte ki, ezért 480.000 Ft-ot kellett fizetni, de tele van valótlan adatokkal és hibás számítással. Ennyire pancser lehet az illető, vagy esetleg az ellenérdekelt fél lefizette, hogy minél kevesebb legyen az ingatlan értéke, és neki annál kevesebbet kelljen egy esetleges per esetén fizetnie? Mit tanácsoltok?

Csak nem mindegy hogy melyiket kell kifizetni.

Én a 2 legnagyobb tulajdonossal egyeznék meg,a többieket már ki tudod vásárolni vagy kéred a közös tulajdon megszüntetését.

Kormoscica,

A forgalmi érték az, amit valaki kifizet, amikor megvásárolja. Addig minden becslés csak fikció.
Az önkormányzatnál nem mindig szakértő készíti az értékbizonyítványt, pedig pont az számít hivatalos okiratnak.

Szóval az érték olyan 80 és 190 millió között lehet.

Tudtok abban segíteni, hogy az igazságügyi szakértő ingatlan értékelése (forgalmi ár) mennyivel szokott eltérni a piaci ártól? Csak azért kérdezem, mert egy olyan ingatlanról van szó, amelyet két évvel ezelőtt a hagyatéki tárgyalás során a területileg illetékes polgármesteri hivatal szakértője 140 millióra értékelt, fél évvel ezelőtt egy helyi ingatlanos 150 millióra becsülte, az igazságügyi szakértő pedig 117 milliót állapított meg. Szerintetek mennyire reális az igazságügyi szakértő értékelése?

tulipán1974,

Lényegtelen, a lényeg, hogy tulajdonostárs legyél.

Azt érdemes tudni, hogy az okiratszerkesztés már hat számjegy körül mozog, pláne, ha egy csomó elővételre jogosultat is értesítgetni kell, szóval túl sok szerződés nem lesz túl rentábilis, ha az egyes részek "jutányos ára" ezzel összemérhető. Mehet az egész egy okiratban, ha meg tudsz velük külön-külön egyezni.
(egyszerre sem kell megjelenniük, elég, ha aki amikor tud, bemegy az ügyvédhez aláírni, a lényeg, hogy előtte tegye meg. Ha az ügyvédnek kellene kimászkálni emberekhez, az megint megfizethetetlen lesz...)

Kedves Fórumozók!

Találtam egy elhanyagolt telket 8 tulajdonossal. Talán meg lehetne vásárolni jutányos áron egyesével a tulajdonosoktól. Egyik 1/4, másik 1/4, és több 1/12 és 1/24 tulajdoni arány van benne. Melyikkel lenne érdemesebb először próbálkozni: a kisebb, vagy a nagyobb résztulajdonosokkal? Esetleg 2-3 tulajdonost csokorban (akkor veszem meg az egyikét, ha a másik is eladja a magáét)?

Kedves Fórumozók! Ha már padlás-kérdés, akkor én is becsatlakoznék, úgy tűnik sosem fognak elfogyni az osztatlan közös tulajdonos kérdéseim.

Mi kétlakásos társasházban lakunk (2 lakás, földszint és emelet, külön helyrajzi számon).
Alapító okiratban társasházi közös tulajdonban van a telek, a padlástér, a kerti tároló.

A tulajdonostárssal szeretnénk megoldani, hogy a tároló az övé legyen (ő a földszinti), a padlástér az enyém (emeleti lakás, így én felfelé tudnám bővíteni a lakásomat), és vélhetően ő is lakóépületet csinálna a tárolóból. Emellett a telekre is írunk kizárólagos használati megállapodást, kerítést húzunk.

Kicsit elvesztünk itt a sűrűjében, mi ennek a menete?
Földmérő, megosztási vázrajz, alapító okirat módosítás.. Kihez forduljunk első körben?
Ha még nem szeretném beépíteni a padlásteret, csak szeretnék róla egy papírt hogy ezt megtehetem, és csakis én tehetem meg, és a tárolóért cserébe megkapom a kizárólagos használatot, arra van mód?

És egy plot twist a történetben, nekem van a lakáson jelzáloghitelem, korábban írtam is telekeladással kapcsolatban, ott arra jutottunk hogy a közös társasházi tulajdonhoz a banknak nem sok köze van.

Segítenének, hogy merre induljunk? Szeretnénk végérvényesen tisztázni a viszonyokat egymás között, meghúzni a határokat, és békében tovább élni egymással.

Előre is köszönöm!

A lakásunkat szerettük volna fölfelé bövíteni, a fölöttünk lévö padlástér beépítésével . Társasházban.

Legalább áruld el miről van szó?

Köszönöm a válaszokat a hasznos tanácsokat. Valoban inkább bele se kezdek nem éri meg .

Bele sem érdemes kezdeni...

„Szerintem tetőtér beépitésben gondolkodik. Itt jön képbe a padlás kivét.”

Mondjuk, hogy szerintem is. De akkor is úgy kell megcsinálni, hogy először megkapja a társasház hozzájárulását a beépítéshez, esetleg valami előszerződés formájában, majd megcsinálja a beépítést úgy, hogy az pl az országos építési szabályoknak is megfeleljen, pl a lépcsőházból, közös közlekedőből továbbra is biztosítsa a tetőre val kijutás, és a kémyénekhez történő odajutás lehetőségét.... stb. Majd a beépítés elkészültét követően megcsinálja az alapító okirat módosítását, és úgy lesz forgalomképes a tetőtér, amit már akár önálló albetétként, vagy akár egy alatta levő lakás részeként már be lehet jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba is.
Megjegyzem, hogy a beépítés vagy építési engedély, vagy településképi bejelentés köteles tevékenység.

Szerintem tetőtér beépitésben gondolkodik. Itt jön képbe a padlás kivét.

Márha. Bár ha nincs valamely lakáshoz kapcsolva eleve, akkor más nem lehet(ne).

Már ha sajtburesz társasházi közös tulajdonra gondol...

Padlást alap esetben sehogy, mert az nem építményszint, nem helyiség, így önálló albetétbe nem vehető. Persze átalakítható, beépíthető úgy, hogy ha az építési szabályoknak megfelel, és akkor már alkalmassá válik az alapító okirat módosítására, és így az eladásra is.

Kivenni sehogy.
Meg lehet venni ha 100 %-ban hozzájárul minden tulajdonos.

Üdvözletem! Olyan kérdésem lenne , hogy osztatlan közös tulajdonból hogy lehet kivenni a közös tulajdont? pl padlást? köszönöm.

Ha az érdekeidet sérti akkor támadd meg a szerződést...

osztap,

Hát nem tudom, végülis igazad lehet. Bár én a "lakottan" vásárlás alatt kifejezetten azt értelmezném, hogy abban lakik valaki, akit emiatt (alacsonyabb becsérték) nem korlátozhatom a lakhatásában. Igaz, ő se a tulajdonom használatában.
Vagy értsük csak azt, hogy lakott, tehát ha be akarok költözni (és engedi), akkor lakni fog ott egy idegen is? Lehet, hogy igazad van.

drbjozsef,

Ilyen esetben célszerű lehet megtámadnunk az adásvételi szerődést ( színlelt szerződés, joggal való visszaélés vagy más címszó alatt) ?
Pl amikor a földhivataltól megérkezik a bejegyző határozat.
Azt sem tudom mennyire szabályos az, hogy az elővásárlási jog gyakorlására küldött levélhez csatolva már egy aláírt, ellenjegyzett adásvételi szerződés jött. Egyértelműen mutyiznak. Az eladó, a vevő (aki ügyvéd) és a szerződést ellenjegyző ügyvédi iroda egy lakcímen szerepel.
Mivel semmi jóindulatot nem remélünk sem az eladótól sem az új vevőtől az is felmerült bennünk, hogy ez nem valós szerződés és csak nyomásgyakorlás céljából küldték. Ez majd kiderül ha beküldték a fölhivatalba.

drbjozsef,

A közös tulajdon megszüntetését az új tulaj nem kérte. Használni viszont használhatja az ingatlant, az minden tulajdonos joga. Azért vette olcsóbban, mert nem kizárólagosan használhatja. Ha a másik tulaj kizárja, akkor szerintem jár neki a többlethasználati díj.

De majd a bíróság eldönti.