Osztatlan közös tulajdon

Tulajdonközösség megszüntetésére pert kell indítani, ahol bármelyik (pl a benn lakó) tulajdonos vagy magához váltja a többi tulajdonos tulajdoni hányadát, vagy az ingatlant elárverezik, és a tulajdonosokat a tulajdoni hányaduk szerinti arányban kifizetik.

Kilakoltatni nem lehet, a közüzemi tartozásokat rá lehet terheltetni, a tulajdoni hányadával mindenki önállóan rendelkezhet.

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Tanácsot szeretnék kérni az alábbi ügyben:
Több, mint két éve öten örököltünk a nagyszüleimtől egy családi házat telekkel A ház üres volt két évig és eladásra várt. Ötünk közül csak kettőnek van a házhoz kulcsa. Mi hárman többszöri kérésre sem kaptunk. Bejárásunk az ingatlanba nincs, felújítani nem tudtunk, mert ki vagyunk zárva. Néhány hónappal ezelőtt az egyik „kulcsos” tulajdonos megengedte, hogy a fia beköltözzön családostól, önkényesen elfoglalva az ingatlant, tudtunk és beleegyezésünk nélkül. Az ingóságokat széthordta, radiátorokat és a kazánt leszerelte és eladta (ellopta).
A berendezési tárgyak árából az ingatlanon átalakítási munkálatokat kezdett, pl. falat bontott ki. A közüzemeket tudtunk nélkül visszakapcsoltatta. Mi szeretnénk kitetetni hatóságilag, de sem a rendőrségen, sem a jegyzőnél, sem a Földhivatalnál nem kaptunk segítséget. Mivel közöltük vele, hogy mi nem egyezünk bele, hogy jogtalanul birtokolja az ingatlant és jogi lépéseket fontolgatunk, ezért megelőzve minket az ingatlan 1/5-öd részét az egyik tulajdonostól - aki az Édesanyja - megint csak tudtunk nélkül ajándékozási szerződés keretében a nevére írattatta. Így most már ő is tulajdonossá vált. Ezt a napokban a Földhivataltól kapott határozatból tudtuk meg. Mellesleg ezt az 1/5-öd részt az egyik tulajdonos előzetesen meg akarta vásárolni. Szeretnénk eladni vagy birtokba venni az ingatlant. Ő most már nem fogja megvenni, mivel ingyen jogot szerzett rá és eladni sincs szándékában. A közüzemi díjakat sem tudjuk, hogy fizeti-e valaki. Nem szeretnénk, ha nekünk kellene az Ő tartozását rendezni.
Hogy lehet Őt családostól az ingatlanból kitenni? Az ajándékozási szerződést megtámadni, vagy valamely módon kilakoltatni és az általuk fogyasztott közüzemi tartozásokat rájuk terhelni? Hogy tudunk a tulajdonunk felett rendelkezni?
Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelettel: az egyik örökös

Budapest, 2014.11.23.

Ha a megállapodás nem ellentétes ezzel, akkor szerintem semmi akadálya.

Tisztelt Fórumozók!

Azt szeretném kérdezni, hogy amennyiben osztatlan közös tulajdonban lévő társasházi telket kizárólagos ingatlanhasználati megállapodással megosztunk egymásközt, a rám eső területet elkeríthetem-e?

Köszönöm a válaszokat előre is!

nesi

Köszönöm szépen a választ.
Szép napot

Igen.
Igen.

Tisztelt Szakértők és Fórumozók!

Az 1980.-as években ajándékozási szerződéssel szüleimtől testvéremmel közösen kaptunk egy ingatlant, amely előzőleg az ő tulajdonuk volt.
Részünkre egyenlő arányban: 1/2-1/2 került a tulajdonjog bejegyzésre. A szüleinké maradt a teljes tulajdonon a haszonélvezeti jog. Ők időközben
elhunytak, így ez törlésre került. A telken lévő házat lebontottuk és helyére kétlakásos családi házat építettünk.
A baj itt kezdődött , mert sajnos az akkori engedélyezési viszonyok nem tették lehetővé, hogy a házat úgy tudjuk a telken megépíteni, hogy későbbiekben a telek tul. lapnak megfelelő 1/2-1/2 igazságos megosztását bonyodalmak nélkül lehetővé tegye.
A ház elején, ahol testvérem lakik a telek 1/3 része, míg a hátsó rész, ahol mi lakunk a telek 2/3 része maradt szabadon.
Már javában benne voltunk az építkezésben amikor a testvérem elköltözött, így nem csak a saját, hanem a testvérem részét is kénytelenek voltunk saját forrásból és erőből befejezni, hiszen a szüleink házát lebontottuk és nekik is ismét otthont kellett biztosítanunk a régi helyett. Ők így beköltöztek a testvérem tulajdonának egy részébe.
Testvérem időközben úgy döntött mégis visszaköltözne a már általunk felépített tulajdonába.Ekkor szüleimmel elhatároztuk, hogy megosztási szerződést kötünk, amellyel szerettük volna biztosítani, hogy az általunk testvérem tulajdonában lévő ingatlanrész építésébe fektetett anyagi áldozat valamilyen módon részünkre megtérüljön.
A szerződésbe belefoglaltuk, hogy miután a ház nagyobb részt mi építettük a telek első 1/3 része a testvérem, a hátsó 2/3 rész a mi használatunkba került.
Még kerítéssel nem választottuk le. Mindenki egyetértett úgy használtuk, ahogyan megállapodtunk.
Ennek 15 éve, de sajnos a testvérem eladósodott, ezért 2009.-ben jelzáloghitelt vett fel.
A már meglévő megosztási szerződés bank kérésére azonos paraméterekkel megújítottuk, ügyvéddel ellenjegyeztettük, telket kerítéssel leválasztottuk a szerződésben foglaltak szerint.
Szomorú végkifejlet, hogy sajnos úgy tűnik a hitelt nem tudja fizetni.Lehetséges, hogy végrehajtás következik.
Két kérdésem lenne ennyi bevezetés után :

1.Ha valóban végrehajtanak, akkor érek-e valanit a megosztási szerződésben szereplő 2/3 telekrész használatommal? Hiszen ezzel a tul. lapon szereplő 1/2-1/2 tulajdonosi arány nem változott. (Szerződésben benne van, hogy a következő tulajdonosra is kötelező elismerni)

2. Ha megpróbálnám eladni a tul. részemet, akkor érvényesíthetem-e eladáskor is a megosztási szerződésben kikötött használati arányokat?

Válaszukat köszönöm

Épp rajta vagyok. És meglesz. Csak idő kérdése.

Dehogynem.

Csak te azt nem érted meg évek óta, hogy más az elmélet, amit te és más a gyakorlat, amit én képviselek. Hidd el, én is ismerem a társasházi törvény szöveget, 25 év alatt volt erre időm.

A saját dolgomat szerettem volna én is meg könnyíteni hogy ne kelljen 187 aláírást beszerezni, én is vegig játszottam a 4/5-os,meg a tulajdonosi keresetinditast, de a Földhivatal állam az államban, ott nem viszed át az ügyet.

Mint mondtam, itt lehetsz okos, de a gyakorlatban mutasd be a közös tulajdon eladását ha nincs 100 %-os hozzájárulás.

.

Látom, Major, egy szót sem értettél belőle.

Csak az is elgondolkodtató, hogy miként jutunk idáig. Ami valakinek jó a másik csak azért akadályozza meg, mert másnak jó!

Szomorú :-(

Hihihihihi

A házfelügyelői lakásra 40 év után a jóváhagyott építési tervet.

A 65 lakásos társasházban úgy megszüntetni a közös tulajdont, hogy az senkinek az érdekét nem sérti. És senki nem támadja meg.
Majd szólj ha egy ilyent bejegyzett neked a Földhivatal!

Tht. 10. § (6) A közgyűlés határozata alapján - ha az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott feltételek egyike sem áll fenn - bármely tulajdonostárs kérheti a bíróságtól, hogy a közös tulajdonban álló olyan épületrészre, amely önálló ingatlanként kialakítható, vagy amellyel a meglevő külön tulajdon tárgya bővíthető, megszüntesse a közös tulajdont, ha az a kisebbség méltányos érdekét nem sérti. A kereseti kérelemhez mellékelni kell az önálló ingatlan kialakítására vonatkozó, az építésügyi hatóság által engedélyezett építési tervet.

Kedves MD!

Én is azt mondom a 100% a tuti, ott nincs mit megtámadni, feltéve ha a törvényi előírásoknak mindenben megfelelt.

Nálunk pont az a probléma amire KBS nyitotta fel a szememet, hogy az alapító okiratunk nem tartalmazza az elidegenítéshez szükséges tulajdoni hányadot.

Ebből számomra az következik, hogy akkor a Ttv. idevágóparagrafusait kell alkalmazni a Ptk.egyes paragrafusaival szemben. A tulajdonosi jogokat osztatlan közös esetén a tulajdonosok nem külön külön, hanem együttesen gyakorolják. Gondolom a jogalkotók azért tettek "engedmény" mert az általad is kívánatosnak tartott 100% szinte soha nem jönne össze.

Tehát újra az a kérdésem 2/3-ad vagy 4/5-öd ?

Kbs

Abban vitatkozol, amiben nincs tapasztalatod.
Én 3 db házfelügyelői lakást adtam el, tudom mivel jár ez.

Sem a 4/5-el,sem az egyszerű többséggel nem mész semmire.
Hidd el, vagyok olyan dörzsölt, hogy végig zongoráztam.

100 %

Kedves KBS!

A hozzászólásod alapján még szélesebbre tárult a harcmező az általad említett egyszerű szótöbbségi határozattal.
Ilyen törvény adta lehetőségről nem olvastam még sehol a Ttv. melyik paragrafusa tartalmazza?

A törvényalkotóknak nem az kellene legyen a célja, hogy minél egyszerűbb, átláthatóbb rendeletekkel alapozzák meg jelen esetben egy társasház működésének szabályait?

Egy ilyen látszólag "egyszerű" ügyben én úgy szabályoznám a kérdést hogy lenne egy minősített többség mondjuk a 4/5-öd / vagy több / és azt már ne lehessen megtámadni csak rendkívüli és nagyon alapos indokkal. Pl. kocsma építésére tett vevői ajánlat ellenzése esetén. de a Mari néni ne tarthasson be mert utálja a kutyámat.
Vagy továbbmenve, a közgyűlés el is dönthetné, hogy kizárólag milyen célokra értékesítené a közös tulajdont. Ettől eltérni csak egy újabb, minden tulajdonos által támogatott határozat alapján lehetne.
Ez megnyugvást adna azoknak akik nem akarnának egy csendes kis forgalmú iroda helyett két év múlva egy "kellemes" kis kocsmát.

Végezetül: Közös lónak túrós a háta/ szegény ló /

Ja, hogy te a 2/3-on, négyötödön akadtál fenn? Az gyakorlatilag ugyanaz a szabály. Csak arról van szó, hogy melyiket foglalta a közösség az alapító okiratba. Ha egyiket sem, akkor marad a teljes egyetértés.
Őszintén szólva a felháborodásodat sem értem. Szerinted az lenne a remek, ha a közös tulajdonú épületrészeket az egyszerű többség (ami rendszerint egy szúk kisebbség) szabadon elidegeníthetné? Mondjuk, saját magának. Erre cirka 25 éve láttunk már példát nagyban...

„Ahhoz pedig 100 %-os tulajdonosi hozzájárulás kell.”
Elég lehet 4/5, sőt kivételesen az egyszerű többség is. Bár az utóbbihoz mindig perelni is kell, az előbbiből pedig könnyen per lehet.

Üdv MD!

Akkor most már eggyel több amit nem értek. Ha 100% kell, akkor mire a 2/3-ad ill. 4/5-öd? Ezek szerint elegendő egy tulajdonos is ahhoz, hogy ne lehessen értékesíteni

Valaki vezesse már le egy virtuális példán keresztül, mondjuk az általam említett 15, egyenlő hányadú tulajdonos esetén.

Az említett rendeletek semmire sem jók, nem tudom elhinni.

Ne éld bele magad.
Egyik sem nyerő.
Ha társasházról van szó, úgy kerül a nevedre az osztatlan közös tulajdon, például a házfelügyelő lakása, hogy módosítani kell az Alapitó Okiratot. Ahhoz pedig 100 %-os tulajdonosi hozzájárulás kell.
Egy év mire beszerzed.

Tisztelt Fórumozók!

Segítséget kérek az osztatlan közös tulajdon értékesítése kapcsán. Több helyen olvastam ugyanazt a rendeletet hogy:
a közös tulajdon megszüntetéséhez, értékesítéséhez elegendő a tul.hányad szerinti 2/3-ad. Majd rögtön így folytatódik: a másik mód ha a tul.hányad szerinti 4/5-öd egyetért és a maradék kisebbség nem mond ellent 60 napon belül akkor az értékesítésnek nincs akadálya.

Külön külön érthető számomra, de együtt már nem.

Ha elegendő a 2/3-ad akkor mi szükség a 4/5-re, vagy ha a 4/5-öd szerint történik a szavazás akkor mi értelme a 2/3-os aránynak.

Fentiekből kiindulva, van mondjuk 15 tulajdonos egyenlő tul.hányadokkal, akkor előbbi esetben 10 igen szavazat elegendő, második esetben 12 igen és 3 nem az eredmény.

Valaki legyen szives magyarázza már el.

Kedves Fórumozók!
Osztatlan közös tulajdonban van 3 kis lakásom, egy udvaron belül. Összesen 6lakás van az udvarban. Az egyikben hiányzik a teljes közmű (víz, villany, csatorna). Kell beleegyező nyilatkozat a többi tulajdonostól, hogy bevezessék?

Szép napot Mindenkinek!

A problémám a következő: A néhány hónapja vásárolt társasházi lakásomhoz, ami egy háromlakásos ikerház alsó lakása, osztatlan közös tulajdonként tartozik egy padlás. A padlásra nincs feljáratom, építészetileg nem oldható meg, hogy oda feljáratot építsek. A másik két tulajdonos a saját ingatlanából meg tudja közelíteni a padlást. Ilyen esetben mi a teendő, hogy lehet érvényesíteni az osztatlan közös tulajdonhoz való jogomat?

Nesi

Köszönöm a választ!
Eddig nagyon nem használtuk, kb 7-8 évvel előtt elüldözték onnan a gyerekeimet, mivel nem akartunk rossz viszonyt a szomszédokkal, nem mentek oda játszani. De az már kicsit vérlázító , hogy most az udvar 2/3 részét lezárja, hogy a kutyának legyen élettere.