Osztatlan közös tulajdon

ssacc,

Jegyzőtől kérnék birtokvédelmet ÉS(!) helyszíni szemlét. A jegyző elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását, ill. eltiltja a birtoksértőt a birtoksértő magatartásól. Ez a határozatot ugyan nem fogja megsemmisíteni, de kötelezni fogja a renitens tulajdonostársat a viselkedésre.
A jegyző által hozott határozat ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. A jegyző határozatát három napon belül végre KELL hajtani.

Szüntessétek meg a közös tulajdont!

Kezdjük az alapoknál.

„Adott egy ingatlan, osztatlan közös tulajdonban. Az ingatlanon két lakóépület található, az egyik a mi családunk tulajdonában, a másik egy másik családé.”

Egy osztatlan közös tulajdonban eléggé valószínűen kizárt, hogy egy lakóingatlan egy család kizárólagos tulajdonában legyen, egy másik meg egy másikéban.

"Osztatlan közös tulajdon megszüntetéséért nem akarok perelni."
Pedig lehet, hogy ez lenne a leggyorsabb megoldás.

"A tulajdonrészem(jó környéken van az ingatlan) nem akarom elkótyavetyélni."
Kótyavetyéről szó sincs, hiszen a per során lehet kérni az ingatlan természetbeni megosztását is.

Meg a legokosabb is!

Kedves Szakértők!

Osztatlan közös tulajdonú ingatlan 30%-ának megvásárlásán gondolkodunk. A többi 70% egy család tulajdona. A pillanatnyilag érvényben lévő használati megállapodás kötelező érvényű lesz
ránknézve( az udvar, pince, padlás, garázs használatának mértékéről) vagy a tulajdonosváltás lehetőséget ad egy új megállapodás megkötésére?

Előre is köszönöm a választ!

Kati,

Természetesen kötelező lesz.

De közös megegyezéssel nyilván megváltoztatható.

Köszönöm. :)

De ezt még a vétel előtt kell tisztázni!

drbjozsef,

nem azt írtam, hogy kizárólagos tulajdonban van, ami osztatlan közös tulajdonnál lehetetlen, hanem azt, hogy született használati megosztás, tehát úgymond felezhető a probléma. de rugózzunk persze a szavakon. bocs, de az ilyesmi nem érdekel.

lajcsó,

köszön szépen a tanácsát, én is errefelé tendálok. már a természetbeni megosztás felé. tettem egy vétel ajánlatot öcsémnek ügyvéden keresztül, statikus + bíróság által elfogadott értékbecslő javaslata alapján. ha nem fogadja el, marad a per. ez van.

shaloman,

Tehát jogi eljárásba akarsz belemenni, de szavakon lovagolni nem? Hát, kellemetlen meglepetések fognak érni azokban az eljárásokban...

Hááát, pedig a jogi eljárás az a szavak ,,facsarása,, szócséplés stb.

Kedves Fórumozók!

Első lakásvásárlás előtt állunk az élettársammal, így eléggé tapasztalatlanok/bizonytalanok vagyunk.

Egy osztatlan közös tulajdonú társasházban van a kiszemelt lakás, melynek 6/48 hányadát vennénk meg. Erről készülni fog egy használati megosztási szerződés.

Amit tudunk, hogy egy ilyen lakás eladásánál a többi tulajdonosnak elővásárlási joga van, és nekik erről le kell mondaniuk, ha az eladó nem tulajdonostársnak adná el azt.

Ami elbizonytalanított minket, hogy az ismerősi körből többen azt állítják, hogy ha az ilyen lakásban bármit felújítanánk/átalakítanánk, ahhoz minden esetben kell a többi tulajdonos hozzájárulása is.

Az eladó és az őt képviselő ingatlanos is azt állítja, hogy nincs így, a saját tulajdonrészen belül (amit ha jól értek a használati megosztási szerződés jelöl ki hivatalosan) nyugodtan csinálhat bármit a többi tulajdonos beleegyezése nélkül (pl. festés, parkettázás stb.) és csak a közös használatú területeken (ami jelen esetben egy kisebb kertrész) lenne szükség ilyesmire.

A kérdés tehát az lenne, hogy mi a helyzet ilyenkor? Valóban szükség van mindig az egyeztetésre, vagy a tulajdonrészen belül intézkedhetünk (amire mindenképp sor kerülne rövidebb időn belül, az festés, bejárati ajtó vagy zárcsere, légkondi beszerelése, illetve a költezéssel járó bútorozás)

Köszönjük szépen a segítséget

Tisztelt Fórumozók!

Édesanyámnak van egy vidéki ingatlanja, rajta egy lakóházzal. Az ingatlannak a 3/4 részben ő 1/4-ed részben más a tulajdonosa. A másik tulajdonos ugyan meg akarja venni a 3/4 részt de csak max. a piaci ár kb. feléért. Ennyiért nyilván édesanyám nem kívánja eladni. Azt is felajánlotta, hogy osszák meg úgy, hogy a lakóingatlan és a telek 2/3 része maradna édesanyámé az övé pedig a telekből 1/3 lenne, de ezt meg nem fogadja el, mindenképpen a lakóépületet (vagy annak egy részét) akarja használni. Hozzáteszem ez fizikailag lehetetlen, hiszen az egész egy előszobából, étkezőből, fürdőszobából, főzőkonyhából és egy szobából áll. Ezeket egymástól elválasztani, 1/4 részt leválasztani nemigen lehet úgy, hogy a használat során ne zavarják egymást. Arról nem is beszélve, hogy a közművek is mind édesanyám nevén vannak, ő fizeti a számlákat is. Amikor felajánlottuk, hogy megvesszük az ő 1/4 részét akkor még a piaci árért se volt hajlandó eladni. (érdekes mód akkor jócskán felértékelődött nála :) )
Szóval nemigen lehet a kisebbségi tulajjal egyezségre jutni ellenben azzal "fenyegetőzik", hogy neki márpedig a házhoz is joga van és ő oda bemegy (kulcsa nincs hozzá) és használni fogja. A kérdésem, hogy ha ezt netán megtenné akkor feljelenthetjük-e? Betörés, garázdaság ha netán valamilyen ingóság eltűnik, akkor lopás miatt.
Illetve "meddig mehet el", hogy tulajdonosi jogait érvényesítse?
Előre is köszönöm a válaszokat!

Jeckeld
vagyis 12,5 %-ban leszel tulaj.
alakuljatok tásasházzá,akkor ezek a gondok megszünnek!..
.
egyébként a használati megosztás pont erre jó,hogy a saját részén mindenki azt csinál amit akar.
.
ezek szerint nincs közös képviselő akihez fordulhatnál?
.
valaki csak intézi a ház ügyeit?!
nem?

Kunci!
Egyszerű a megoldás!

fordulj ügyvédhez!
inditsatok pert ,,a közös tulajdon megszüntetése,, miatt!
A biróság eldönti mennyiért lehet kivásárolni a másik felet,s pont!
.

Kunci,

Az osztatlan közös tulajdont mindegyik tulajdonostárs egyfromán használhatja a többi tulajdonostárs jogos érdekének csorbítása nélkül. Vagyis _elvileg_ lakhatna ott a kisebbségi tulaj is.

A gyakorlat viszont úgy néz ki, hogy aki a birtokos (jelen esetben édesanyád), az jogosult birtokolni az ingatlant, megilleti a birtokvédelem, ha oda a nem birtokos tulajdonostárs be akar menni, akkor rendőrt hívhat, feljelentést tehet, a helyi jegyzőtől birtokvédelmet kérhet.

A tulajdonostárs, aki nem birtokos jogszerűen azt teheti, hogy felszólítja édesanyádat, hogy biztosítsa számára az ingatlanba bejutást, és annak használatát az osztatlan közös tulajdonra vonatkozó szabályok szerint. Ha édesanyád ezt megtagadja akkor innetől (!) a tulajdonostárs többlethasználati díjat követelhet, kb. a piaci bérleti díj tulajdonrészével arányos részét.

Akinek pedig nem tetszik ez az állapot, akár édesanyád, akár a másik tulajdonos, ahogy MD írta, pert indíthat bíróságon a közös tulajdon megszüntetése tárgyában. A felperes kérése az irányadó (pl. ő akarja megvenni a másik féltől), de ha nincs megegyezés a végén akár árverésre is bocsáthatják az egészet.

Hajtsátok el, ha erőszakoskodik, megilleti édesanyádat a birtokvédelem, ha akar forduljon bírósághoz. Ne engedjétek be - ha egyszer engedélyetekkel birtokon belülre kerül, akkor sokkal nehezebb lesz kitenni.

Jeckeld,

Osztatlan közös tulajdonú társasház nincs.
Vagy osztatlan közös, vagy társasház.

Ha előbbi, akkor igen, van elővásárlási joga a többi tulajdonostársnak, és nagyon fontos, hogy pontos, részletes, térképvázlattal együtt készített használati megosztási szerződés legyen minden tulajdonos által aláírva, lehetőleg ügyvédi ellenjegyzéssel.

A saját kizárólagos használatotokba tartozó épületrészekhez nincs közük, felújíthatjátok, átalakíthatjátok (értelemszerűen az építési jogszabályokon belül).

Nem kell hozzá az engedélyük.

De célszerűbb, ha ilyen osztatlan házban nincs is közös rész, az csak a vita alapját adja később, fel kellene osztani az egész kertet (persze nem mindig lehet értelmesen, ha nem túl nagy).

Amíg nincs ilyen részletes megosztási szerződés, addig meg ne vegyétek! Kellemetlen meglepetések érhetnek.

A középső rész nem igaz. Pont azért, mert nem társasház. (Ha a használati megállapodással bíró közös tulajdonon és a társasházban a jogviszonyok mindenben azonosak lennének, akkor mi szükség lenne a kétféle elnevezésre és szabályozásra?)

Melyik? Hogy felújíthatják?
Ne már, igaz, hogy maga a tulajdon osztatlan közös, de a használat szerződés alapján megosztott, a használatba pedig beletartozik annak karbantartása, felújítása is. Az "átépítés" esetleg határeset, de szerintem ha az épületszerkezetet nem érint, akkor az nem olyan mértékű, amihez engedély kellene.
Van ott azért a Tht-ban sok minden más is.

El kell különiteni a használat, a felújítás, és a birtoklást, a tulajdonnal való rendelkezést!
.
Kbs-nek igaza van, ezért van különbség a társasháztól.
.
a lakáson belül nem kell engedélyt kérned a festéshez,
de fűtés átalakitásához,és az ablakcseréhez, már igen.

Abban is egyetértünk, higy ne vedd meg,mert sok veszélyt
rejt magában az ügy!

Tisztelt Forumozók!
Van egy külterületi osztatlan művelési ágból kivont zártkert. Ez a terület 6 részre van osztva én 3db-nak vagyok a tulaja. Szeretnék megvenni még egy részt az osztatlanból, ezzel nem is lenne semmi gond. A tulajnak van még egy telekrésze ami szintén osztatlan, de az méssal osztatlan. Innen van az útkapcsolata a teleknek. Meg tudom venni mindkét telket úgy, hogy ne vegyék meg előlem az útkapcsolatos részt? Amennyiben "dologösszességként" veszem meg a két telket akkor ha valaki élne az elővásárlási jogával, csak mind a két telket vihetné hiszen "dologösszességként" lenne a szerződés. Az egyik osztatlan telken és vagyok az elővásárló a másikon pedig nem. Számít az, hogy a az a telek amire nekem van elővásárlási jogom az kb 2000m2, a szomszédos terület ahol nem vagyok elővásárlási jogosult pedig kb 200m2. A kisebb terület tulajdonostársait megkérdezva ők azt nyilatkozták, hogy élnének a jogukkal ha lehetőségük lenne.
Van valami lehetőségünk, hogy mindkét terület a miénk legyen?
Köszönöm a válaszokat.

"Van valami lehetőségünk, hogy mindkét terület a miénk legyen?"
Éppen lenne, csak az nem biztos, hogy jogszerű.

az nem mindig baj.