Közös képviselő felelősségre vonása és egyéb problémák!

Kedves Imre b'!

Hát igen.
A tulaj is hibás, nem csak a besurranó tolvaj, ha ajtaját nem zárta be.

A nő is hibás, mert annak született, ha megerőszakolták.

Az áldozat is hibás, nem csak a gyilkos, ha megcsalta élete párját.

A kormány is hibás, ha nem szabályozza az eljárás rendet, csak kijelöli a jegyzőket az ütk. felügyeleti szervének.
;-))))

Nyissunk egy filozófiai fórumot ;-D

NB a figyelem felhívó jutalma megegyezik a rossz hír hozójával;-))))

kedves Muff

ha egy 14 lakásos házban a képviselő azt csinál amit akar az nem csak az ő sara.

az internet korában hogy senki nem hallott még közgyűlési jegyzőkönyvekről az nonszensz.

,,vétkesek közt cinkos aki néma,,

Kedves ragyasdezso # e-mail 2011.09.03. 09:52 !

A házat?

Közös képviselő, illetőleg intézőbizottság
43. § (1) A közös képviselő vagy az intézőbizottság jogkörében eljárva
köteles:

1. a közgyűlés határozatait előkészíteni és végrehajtani, gondoskodva

arról, hogy azok megfeleljenek a jogszabályok, az alapító okirat és a
szervezeti-működési szabályzat rendelkezéseinek,

Itt a fórumon "hangzott" el.
Tulajdonos a könyveléshez max 1-2 házban, de műszaki dolgokhoz egy sem ért.

A ház indítja a kártérítési pert - szerintem egy-két héten belül!
Igazából azért is írtam ide, és kérdeztem a lentieket, hogy valamennyire tisztába lehessek a folyamattal és a lehetőségekkel. Igaz, hogy joghallgató vagyok, de még nagyon az elején tartok...

Hát itt aztán szépen keveredik a büntetőeljárás és a kártérítési per. A ház helyett kártérítési pert senki nem fog indítani, ha a ház nem indítja meg, az ügyész sem.

Köszönöm a válaszokat!
Még egy kérdésem lenne így utoljára. Felmerült ugye a tetőfedéssel foglalkozó cég (vagyis ismeretlen tettes) ellen indított büntetőeljárás a "szándékos rongálás"-sal kapcsolatosan. A jelenlegi közös képviselőnk azonban azt mondta, hogy amennyiben a céget nem tudja a bíróság felelősségre vonni, a volt közös képviselőt is előveheti kártérítés fizetése céljából, hiszen neki konkrétan utána kellett volna néznie a cégnek, és akkor megbizonyosodhatott volna arról is, hogy az adószám rendben van-e vagy sem! Igaz ez? Mármint valóban terheli felelősség ilyenkor a volt közös képviselőt?

Mufurc_nagyon

A házat jól megbüntetteted! A tulajdonosok ellenőrzési jogkörükben nem csináltak semmit!

Kedves §Sabyna§!

A fáma szerint a bűnözőket legegyszerűbb az adó-hivatalon keresztül megfogni.

Társasház számviteli politikája

Eszközök és források értékelési szabályzata

Pénzkezelési szabályzat

Leltárkészítési és leltározási szabályzat

ezek nem létét lehet bizonyítani.
Hiányuk a számviteli törvény megszegését jelenti.

A számvitel rendjének megsértése pedig a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 289. §-a szerinti vétség, mely két (súlyos esetben három) évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.

Ne fúrjanak alagutat, kerüljék meg a hegyet!!!

Jaj, és még annyit elfelejtettem hozzátenni, hogy igaz, hogy én személy szerint biztosra nem tudom, mert egy nem én, hanem egy lakótárs nézett utána, de a tetőfedő cégnek állítólag már a felfogadás előtt fel volt függesztve az adószáma. Tehát nem a nálunk végzett munkálatok közben történt ez.

A megválasztáskor a felújítási alap összege, illetve az ő tiszteletdíjának összege van írásba foglalva. A jelenlegi közös képviselőnk megkérdezésére, miszerint konkrétan mi alapján számolta ki a havi közös költség díjakat, azt a választ kapja, hogy "négyzetméter alapján". A közös költség összege viszont minden hónapban változott!
Emellett a tiszteletdíját is emelte, és nem egyszer úgy, hogy a közgyűlés (amit egyébként egy évben egyszer, akkor is a lakók unszolására tartott meg) el sem fogadta! Ez ellen a 14 család közül ketten vagy hárman (köztük én/mi is) határozottan tiltakoztak, de sajnos a többiek egy szót sem szóltak!
Ehhez hozzátartozóan: több esetben is határozatképtelen közgyűléseken szavaztatott, és a határozatképtelenség közgyűlés esetén sem tartott ismételt közgyűlést! De sajnos ezt bizonyítani nem tudom, ugyanis azon kívül, hogy egy darab papírra felírták a nevüket a jelenlévők, jegyzőkönyvet nem vezetett!
A házunknak szervezeti-működési szabályzata nem volt, illetve határozatok könyve sincsen!
Szintén most derült ki az is, hogy a társasházunk nevében hitelt vett fel, több mint fél millió forint összegben (holott külön megkértük rá, hogy csak ajánlatokat kérjen!)... az egyetlen ok, amiért még nem utalták az összeget, hogy nem tudott felmutatni számlát (a számla konkrétan azért kellett volna, mert régebben volt lakáskasszája a háznak, ami által volt több százezer forintos állami támogatásunk. A támogatás vissza nem térítésének azonban az volt a feltétele, hogy időnként fel kell mutatni a házon végzett felújítások számláit. Ahogy az új közös képviselőnk átvette a házunkat, közölték vele, hogy amennyiben 1 héten belül nem mutat be 80 ezer Ft-ról számlát, vissza kell fizetnünk az állam felé a támogatás egész összegét! A volt közös képviselőnk azonban egyetlen számlát sem adott az újnak! Külön megkérte az új képviselőnk őt, hogy mivel ő intézte a felújításokat, segítsen megkeresni a cégeket, hogy az általuk kiállított számlák másolatait elkérhesse, a régi képviselő azonban azt mondta, hogy őt ez nem érdekli, és nem segít! Egy cetlire felírt telefonszámot adott az új képviselőnknek, amit hiába hív, nem veszi fel senki.)

Így hirtelen már nem jut eszembe, de összeszedem a gondolataimat, és beszélek a ház többi lakójával is.

Egyébként ha ezek az cselekedetei nem sorolhatóak a büntetőjog kategóriájába, akkor mit lehet tenni? Mert gondolom valamit azért csak lehet tenni ellene! Ráadásul ezt hivatásszerűen csinálta, hiszen több társasházban is megtörténtek ezek az esetek.

A bevallás le nem adása, a közös költség nagyságának megállapítása (amit a közgyűlés fogad el!), az hogy időközben egy vállalkozótól megvonták az adószámát nem büntetőjogi kategória. szóval csak kellene folytatnod a felsorolást, mert ez nem sok!

Be. 17. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az eljárásra az a bíróság illetékes, amelynek a területén a bűncselekményt elkövették. A bíróságok illetékességi területét a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló törvény határozza meg.

(2) Ha a bűncselekményt több bíróság területén követték el, vagy az elkövetés helye nem állapítható meg, az azonos hatáskörű bíróságok közül az jár el, amelyik az ügyben - a nyomozási bíró eljárását ide nem értve - korábban intézkedett (megelőzés). Ha az elkövetés helye a tárgyalás megkezdése előtt ismertté válik, az eljárást az ügyész, a terhelt, a védő, a pótmagánvádló vagy a magánvádló indítványára az a bíróság folytatja, amelynek a területén a bűncselekményt elkövették.

(3) Az eljárásra az a bíróság is illetékes, amelynek területén a terhelt lakik, ha az ügyész, a magánvádló vagy - ha e törvény másként nem rendelkezik - a pótmagánvádló ott emel vádat.

(4) Több terhelt esetében a terheltek egyikére illetékes bíróság a többi terhelttel szemben is eljárhat, ha ez a hatáskörét nem haladja meg. Ha több ilyen bíróság van, a megelőzés az irányadó.

(5) A közveszélyokozás (Btk. 259. §), valamint a közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 260. §) esetén a megyei bíróság székhelyén lévő helyi bíróság, a Fővárosi Bíróság területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el. E bíróságok illetékessége e bűncselekmények miatt a megye, illetve a főváros területére terjed ki.

(6) Visszaélés radioaktív anyaggal (Btk. 264. §), visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével (Btk. 264/A. §), visszaélés atomenergia alkalmazásával (Btk. 264/B. §) és a gazdasági bűncselekmények (Btk. XVII. Fejezet) miatt - kivéve a számvitel rendjének megsértését (Btk. 289. §), valamint a pénzügyi bűncselekményeket (Btk. XVII. Fejezet III. Cím) - a megyei bíróság székhelyén lévő helyi bíróság, a Fővárosi Bíróság területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el. E bíróságok illetékessége e bűncselekmények miatt a megye, illetőleg a főváros területére terjed ki.

(7) Ha a terhelt különböző bíróságok illetékessége alá tartozó bűncselekményeket követett el, az a bíróság jár el, amely valamelyik bűncselekmény elbírálására az (5)-(6) bekezdés szerint illetékes.

(8) Az elkövetőre illetékes bíróság illetékessége a bűnpártolóra és az orgazdára is kiterjed.

(9) Az eljárásra kiemelt ügyekben (Be. 554/B. §) az a bíróság is illetékes, ahol az ügyész - a legfőbb ügyész döntése alapján - az eljárás ésszerű időn belül való illetve soron kívüli elbírálásának biztosítása végett vádat emel.

21. § (1) Bíróként nem járhat el,

1. aki az ügyben mint ügyész vagy a nyomozó hatóság tagja járt el, valamint az ügyben eljárt vagy eljáró ügyésznek vagy a nyomozó hatóság tagjának a hozzátartozója,
2. aki az ügyben mint terhelt, védő, továbbá sértett, magánvádló, pótmagánvádló, magánfél, feljelentő vagy mint ezek képviselője vesz, vagy vett részt, valamint aki ezek hozzátartozója,
3. aki az ügyben mint tanú vagy szakértő, illetőleg szaktanácsadó vesz, vagy vett részt,
4. aki az ügyben külön törvény alapján titkos információgyűjtés engedélyezéséről döntött, tekintet nélkül arra, hogy a titkos információgyűjtéssel szerzett adatokat a büntetőeljárásban felhasználták-e,
5. akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései a nyomozási bíróra is irányadók.

(3) Az (1) bekezdésben szabályozott eseteken kívül

1. a bíróság további eljárásából ki van zárva, aki az ügyben nyomozási bíróként járt el,
2. a másodfokú eljárásból ki van zárva az a bíró, aki az ügy első fokú, a harmadfokú eljárásból pedig az, aki az ügy első fokú vagy másodfokú elbírálásában részt vett,
3. a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásból ki van zárva az a bíró is, aki a hatályon kívül helyező határozat vagy a megalapozatlansága miatt hatályon kívül helyezett határozat meghozatalában részt vett,
4. a perújítás elrendelése folytán megismételt első fokú vagy másodfokú eljárásból ki van zárva az a bíró is, aki a perújítást elrendelő határozat vagy a perújítással támadott határozat meghozatalában részt vett,
5. a rendkívüli jogorvoslati eljárásból ki van zárva az a bíró, aki a rendkívüli jogorvoslattal megtámadott határozat meghozatalában részt vett.

(4) A (3) bekezdés esetén az ügy elbírálásából ki van zárva az a bíró is, akinek hozzátartozója vett részt a megtámadott határozat meghozatalában.

(5) A (3) bekezdés c) pontja esetén a megismételt eljárás alapján hozott ítélet felülbírálatából nincs kizárva az a bíró, aki a hatályon kívül helyező határozat meghozatalában részt vett.

(6) A (3) bekezdés e) pontja esetén nem kizárási ok, ha az alapügyben a bíró olyan határozat meghozatalában vett részt, amelyet a rendkívüli jogorvoslati indítvány nem érint.

22. § Nem járhat el az ügyben - a Legfelsőbb Bíróság kivételével - az a bíróság, amelynek elnökével, illetőleg elnökhelyettesével szemben a 21. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott kizárási ok merült fel.

Sziasztok!

Egy kis jogi segítségre, illetve inkább tanácsra lenne szükségem!

Volt egy közös képviselője a társasházunknak, akit nemrég leváltottunk! Most derült ki, hogy elég durván a saját zsebére játszott, plusz alapvető dolgokat nem tett meg, illetve felfogadott egy olyan tetőfedéssel foglalkozó céget, akiknek fel van függesztve - ki tudja miért - az adószáma, és azóta el sem érhetőek! (műszaki ellenőr szerint az említett cég, idézem "szándékos rongálást" végzett)

Az utóbbi - fiktív - céggel szemben természetesen büntetőeljárást indítunk ismeretlen tettes ellen... viszont én személy szerint beszélni szeretnék a jelenlegi közös képviselőnkkel, hogy a többi hasonló cipőben járó társasházzal (akiket szintén így átvert az előző úriember, és ők is a jelenlegi közös képviselőnkre váltották le őt) együtt indítsunk az említett úriember ellen is büntetőeljárást (a fent említett esetek mellett még pl. 4 éven át nem adott be adóbevallást az APEH felé; semmilyen, a házban - minimálisan - végzett újításokról nem tud/tudott számlát felmutatni; nem tudott elszámolni arról, hogy mi alapján számolta ki nekünk a lakásokra vonatkozó közös költség összegét; illetve kéményseprési díjként is a valódi, reális összeg kb. 4-szeresét kérte el tőlünk! Még folytathatnám a felsorolást, de azt hiszem, nagyon sok lenne...)

A problémánk viszont az, hogy az illetőnek elég nagy ismeretségi köre van a városunkban, és elég valószínű, hogy ha bíróság elé kerülne az ügy, az ismeretségét felhasználva eltussolná az egészet(sajnos erre volt már eset, konkrétan az említett úriemberre vonatkozóan)! A kérdésem az lenne, hogy milyen esetben lehet átkérni a büntetőeljárás lefolytatását egy másik illetékességű és hatáskörű bírósághoz? Egyáltalán lehet ilyet tenni?
Illetve a leírtak alapján milyen büntetési jogcímekre (azt hiszem, ez a megfelelő kifejezés, de javítsatok, ha nem) hivatkozva lehet büntetőeljárást indítani a közös képviselő ellen?

A válaszokat előre is nagyon köszönöm!

Kedves Imre b'!

Ha a szifon folyik akkor a "HIBA" található a szifon tulajdonosánál és kicsi a valószínűsége a hogy ő a hibás.

Az ütk, amennyiben gazdálkodik, már régen rádumálta volna a th tulajdonosi közösségét egy általános és felelősség biztosításra.

Mivel a javítás bontással jár és az alapító határozatban a tartó és válaszfalak osztatlan közös tulajdonban vannak, érintett a megválasztott ütk.

A szakipari munkák "minőségi" kivitelezőit az ütk ismeri a legjobban.(mert ezt csinálja már húsz éve)

MajorDomus: én okos vagyok :-))), van kis ablak a kád oldalán, kád alatt száraz minden.
Mufurc_nagyon: Köszi, éppen ma sikerült végre szerelővel egyeztetnem, akit végül én hívtam fel. Jön, megnézi, mi a helyzet, aztán meglátjuk. Szeretnék már túllenni rajta...

nem egészen.
tipikus probléma a tied.a legtöbb lakásban a kad oldala. is be van csempézve amit. lakó nem hajlandó szétverni ha aztatja az alsó szomszedot
pedig ő a hibás mert a szifon folyik s a víz összegyűlik a kád alatt. mivel máshová nem tud lefolyik. az alsó lakohoz . ezért okos ember felujitaskor úgynevezett csempeablakot épít be ahol szerelheto a szifon .
a konyha fala valószínűleg a fugazas miatt ázik. a jelek alapján a közös képviselőt nem kell ebbe bevonni mert semmi közé hozzá. ezt neked kell megoldani.

Kedves heho73 # e-mail 2011.08.03. 23:54

• a régi javítások

• • jelenlegi helyzet

  így távolról nehéz, de gyanús a közös függőleges nyomó, vagy ejtő vezeték.

  tértivevényes levél a képviseletnek (ütk). Nem reagál két héten belül akkor birtokvédelmi eljárás kezdeményezése a helyi jegyzőnél (2200ft illeték).

A kért intézkedés a vizesedés helyének feltárása.

NB javaslom a javítás után a csövek szabadon hagyását, ha lehet a napi életvitel mellett.

Üdv!
Kb. egy éve, hogy az alattam lakó szólt, hogy beázott. A gondnok hívott szerelőt, akit ÉN fizettem ki, mert ránézésre és hasára csapva kijelentette, hogy bizony a kádamnál az egyik cső csatlakozása kilazult, emiatt van az ázás. Most kb. 2 hónapja, az alattam lakó ismét szólt, hogy beázott, újra ugyanott. Szerelő megint kihívva, majd ismét csak hasra ütve mondta, hogy rossz a kád és a fal közötti szigetelés, rakassak fel vízvetőt. Felrakattam. Igen ám, de már én is ázok, a szomszédos konyhafal, és a fürdőszobafal is. Közös képviselőt hiába hívom, mindig ígéri a szerelőt (most már másikat kértem), de soha nem jön senki. Legutóbb az mondta, ami lakáson belül van, az az én dolgom. Mik a jogaim? És mik a kötelezettségeim ilyen esetben? És neki?
Köszönettel:
heho73

Sziasztok.

Adott egy társasház, amely gázvezetékének közös szakaszán egy pincében szivárgott a gáz. Elrozsdásodott a cső azon a szakaszon. A ház jó régi, 40-60 évvel ezelőtt épült, a pincékben, lakásokban futó gázcsövek olyan 25-30 év körül biztosan vannak, ha nem régebbiek. A gázszlgáltató kizárta a házat a gázból, s ki kell cserélni a csöveket az egész házban és a lakásokban is a méretlen részekig. Ennek cseréje, kivitelezése van most folyamatban. A lakások nagy része konvektoros fűtésű, de van pár gázkazános cirkófűtés is.

Ennek kapcsán vannak kérdéseim, illetve az észrevételetekre, véleményetekre vagyok kíváncsi.

Miután kiderült, hogy gázszivárgás van, a közös képviselő kihívta a gázszolgáltatót, aki megállapította a gázszivárgást, kizárta a házat. Az utcán, közterületen van a szolgáltató vezetéke, elzárási lehetősége, innen megy egy közös gázcsövön be a házba a gáz. Nno ezt zárták el. Egy lakó felvetette, hogy nem a gázszolgáltatót kellett volna hívni a gázszag esetén, hanem egy gázszerelő kivitelezőt, elzárni az utcán a gázt, megcsinálni a rossz vezetékrészt, majd visszanyitni a gázt.

Ez mennyire szabályos lett volna? Gondolom semennyire, mert ha kiderül ez, illetéktelen gázvételezésért megbüntetik a házat gondolom pár millára biztosan, megbüntetik a kk-t, s ha a kicserélt rész után máshol is elkezd ereszteni a vezeték, s azt nem veszik észre a lakók, abból lehet gázrobbanás is, s ezért is büntetik a kk-t. Jól gondolom ezt? Vagy lehetrett volna svarcban csinálni a csőcserét, gázelzárást, visszanyitást?

Az a lakó aki ezt szerette volna, hogy így történjen a dolog, olyan lakásban lakik, melyben cirkófűtés van, a gázkazán falazott, béleletlen kéménybe van kötve, ami a helyi kéményseprők szerint (már) szabálytalan. Azt, hogy ezt az átalakítást mikor csinálta a lakó nem tudjuk, csak sejtjük hogy ő csinálta, szabálytalanul. Mert ha szabályosan csinálta volna, akkor arról lenne gondolom a kivitelezésről terve, engedélye, nyílvántartva volna a helyi kéményseprő vállalatnál, de ők ilyenről nem tudnak. S gondolom ezért van felháborodva a kk. eljárása,intézkedése miatt, mert svarcban csinálta az átalakítást,ami miatt az ő lakásába csak akkor adják vissza a gázt, ha a kéményseprővállalat azt mondja, hogy szabályos a kémény, szabályos az átalakítás. Emiatt neki kb. pár százezer forintot rá kell költeni a lakásra. Kémény béléscsövezés pl. 300e ft. körül lesz. Ezt gondolom nem a ház, hanem a a szabálytalanul átalakító lakó fizeti? S mi van akkor, ha a gázkazán kéménybe való bekötésekor még lehetett falazott,béleletlen kéménybe kötni, ám azóta megváltozott az előírás, s ami akkor szabályos volt,ma már nem az.

Ekkor kinek kell állnia a költséget? Lakónak? Társasháznak?

S van még vagy 3 ilyen lakás, amiben központi církófűtés van, béleletlen kéménybe kötve.

Másik részről viszont a kéményseprő vállalat évente jött ellenőrizni a kéményeket, a lakásokat. Sok lakásban fali gázmelegítő van, -ez adja a mosogatáshoz, fürdéshez a melegvizet-falazott, béleletlen kéménybe kötve, koromajtó lecsempézve, így a kéménybe sem lehet betekinteni a lakásokból. A kéményesek viszont soha egy szóval (semmilyen írásos jelzés nincs a részükről) nem mondták, hogy szabálytalanok ezek a lakások, köztük persze a cirkófűtéses lakások is. Most pedig egyik napról a másikra több százezres terhet rónak a lakások nyakába, illetve a társasházra, mert rendbe kell tenni a padlástérben, tetőn lévő kéményeket is.

Van aki úgy vette meg a lakását, hogy már le volt csempézve a koromajtó, illetve béleletlen kéménybe lett kötve a gázmelegítő. Lehet,hogy akkor,mikor szerelték ezeket a készülékeket a lakásokban,akár a központis/cirkós gázkazánt, akár a gázmelegítős fali készülékeket,akkor még szabályos,elfogadott volt a béleletlen kéménybe való bekötés, ám most a gázkizárásos kényszerhelyzet miatt meg kell felelni az új követelményeknek.

Van-e vmilyen jogszabály, amire hivatkozhat a ház, a lakó, hogy indokolatlanul nagy költsége támadt egyik napról a másikra a kéményseprő vállalat miatt, mivel nem figyelmeztették, hívták fel a figyelmet arra, hogy szabálytalanok a kéménybe kötött készülékek?

Szóval, lehet valahogyan kiskaput találni, hogy ne rögtön kelljen megfelelni a kéményesek által támasztott követelményeknek, hanem legyen egyfajta türelmi idő? Javasolták a villanybojler felrakását is a gázmelegítők helyett, ez mennyire életképes dolog?Ekkor már nincs ugye kéménybe kötve gázkészülék, s emiatt a kéményseprő vállalat már nem emel kifogást a gázvisszaadást illetően. Olcsóbban kijön belőle a lakó esetleg, mint kéményt bélelni, de ha el akarja adni a lakást, akkor lehet, hogy jobban el tudja adni, ha most rákölt a kéménybéleltetésre, amitől aztán egy esetleges új vevő modernebb készület szereltethet be, ha akar.

S ki viseli a kéménybélelések költségét? A példaként hozott lakó a földszinten lakik, a padlásig kb. 12 m-t kellene béléscsöveztetnie, ez gondolom az ő költsége. De a padlás és tető között van kb. 4-5 m magasság, plusz a kémény 1-2 m-re, ezt a plusz 5-7m-t kinek a költségére kel kibélelni? 1 kéménybe állítólag egy készüléket lehet kötni lakószintenként. Pechére a földszinten csak ő lakik. S mi van azokkal a lakásokkal, ahol már úgy vették meg a kérót, hogy a gázmelegítő falazatlan kéménybe volt kötve, tehát nem alakított át semmit a mostani tulaj. Ekkor ennek a kéménynek a szabályossá tételének költségét ki állja? Lakó? társasház?

Nos, jöhet az észosztás :)

Kedves Imre b'a!

Amennyiben az idézet pontos "emelheti".
Tehette volna, de nem tette.

Szerintem, csak a bejelentéstől jár jogszerűen.
De a bírók lelkivilága kiismerhetetlen.
Az elköltözés jó ötlet.

inkább keress másik albérletet. jobban jársz. ha a szerződésben ez van megteheti. más kérdés hogy nem etikus.

Üdvözletem Mindenkinek!

Nekem az lenne a problémám, hogy bérlek egy lakást, már majdnem 4 éve és eddig nem emeltek a bérleti díjon. Most emelni akarják visszamenőlegesen is az infláció mértékével, mert a szerződésben az van rögzítve hogy a tulajdonos minden év elején emelhet az előző évi infláció mértékével. Most több, mint 300000 ft-ot akarnak kifizettetni velem, amit elég durvának gondolok annak fényében, hogy a szerződésben foglaltak szerint nem emeltek minden évben. Úgy érzem ezzel a lépéssel ki is volt zárva az a lehetőségem, hogy én felmondjam a szerződést akkor amikor én már nem érzem reálisnak a bérleti díj összegét.

Előre is köszönöm a segítséget!

Kedves Andi2! Köszönöm! Javaslatod szerint fogunk eljárni. Üdvözlettel!

A cégbíróság mint felügyeleti szerv, azt hiszem kompetens az ügyben, elméletileg. Arra hivatkozással, hogy szavazati jogodat a beszámoló és költségvetés tekintetében nem tudtad érvényesíteni, mert kizártak a szavazás lehetőségéből is, megszegve ezzel a szöv. törvényt, és kételkedsz a beszámoló valódiságában stb. De ehhez már jobb lenne ha felkeresnél/nétek egy ügyvédet...ha lehet ne egyedül, hanem akik szintén kifogásolják az eljárást.
A körzeti földhiv, ugyanúgy 100 Ft/oldalért kiadja az alapító o, és SzmSZ-t is, tehát nem szükséges megvárnod míg kinyit az iroda.

Kedves Andi2!
Köszönöm a választ. Tanulmányozom már egy ideje a az általad ajánlott törvényt. Fiatal koromban úgy tanították, hogy magasabb rendű jogszabályt alacsonyabb rendű nem írhat felül. Az elnök minden vitatott kérdésben az alapszabályra hivatkozik - amit csak 100 Ft/oldal másolási díjért hajlandó kiadni. SZMSZ-t sem adja ki a tagoknak sem. Már meg is fizetnénk, de közgyűlésig nincs félfogadás, mert készülnek a zárásra. Ha nem engednek be a közgyűlésre, saját jogon, és/vagy meghatalmazással hova fordulhatok?