Közös képviselő felelősségre vonása és egyéb problémák!

Javasolnám Neked a szövetkezeti törvény áttanulmányozását, szerintem sok kérdésedre választ kapnál...

2004. évi CXV tv a Lakásszövetkezetekről:
18§ (3) A lakásszövetkezet tagját a közgyűlésen írásbeli meghatalmazás alapján lehet képviselni. A
képviseletre vonatkozó részletes szabályokat az alapszabályban kell meghatározni; a meghatalmazásra
egyebekben a Ptk. 222-223. §-aiban foglaltak az irányadók.
A nem tag tulajdonos jogai és kötelezettségei
44. § (1) A nem tag tulajdonost megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek,
amelyek a tag tulajdonost - a lakásszövetkezet által a tagnak nyújtott szolgáltatások, a lakásszövetkezet
vállalkozási bevételei, illetőleg az ezekkel kapcsolatos költségek kivételével - megilletik, illetőleg terhelik.
(2) A közgyűlésen a nem tag tulajdonost a lakásával kapcsolatos fizetési kötelezettségek előírására és
teljesítésére vonatkozó tárgyévi költségvetés és a beszámoló napirendi pont megvitatása során megilleti a
szavazás joga. Ebben az esetben a közgyűlés összehívása, határozatképességének megállapítása és a
szavazatok számba vétele során - ideértve az írásbeli szavazás esetét - a nem tag tulajdonosokat is figyelembe kell venni. A nem tag tulajdonost a közgyűlés más napirendi pontjaival kapcsolatban a szavazás joga csak a tag tulajdonostól kapott meghatalmazás esetén illeti meg.

Tisztelt Jogi fórum! Ma tetté közzé faliújságon a közgyűlésre szóló meghívót. Külön kiemelték, hogy a közgyűlés zárt, azon csak tagok vehetnek részt, és tulajdonjogot nem igazolt nem tag nem vehet részt meghatalmazással sem. Tőlem pl. nem fogadják el a hagyatékátadó végzést (bank kifizette erre a pénzt), de még a Földhivatal tulajdonjogot bejegyző határozatát sem, amit aznap adtam át.
Ezt a hozzászólást találtam. Még érvényben van ez a jogszabály, hogy külsős is részt vehet a közgyűlésen?

MajorDomus # e-mail 2009.11.27. 16:33

Keritsetek egy jogászt a házból lev.elnöknek. Ha nincs hozzatok kivülről, valaki az ,,ellenzékből,, adjon neki egy szabályos meghatalmazást akkor ott lehet s lehet lev. Elnök. Ennyi

Tovább: http://www.jogiforum.hu/…2240.1.0.1.1#…
Köszönöm:

Kedves VIki1985! # e-mail 2011.05.04. 08:01

Sajnos én is találkoztam olyan egyenleg közlővel májusi dátummal, ahol az utolsó könyvelés március 15 volt.

Sajna csak a fülrágás marad.
De egy tértivevényes tevél a banik kivonat másolatával biztosan nem árt.

Az email az semmi.

Együttérzésem

Azzal nem is lenne gond, ha kapnánk erről egy elszámolást. akkor természetesen elfogadnám. csak abban az elszámolásban amit kaptunk nem volt benne a 2. átutalásom. az első összeg volt benne és így keletkezett még hátralékunk, ami a második összegnek kb. az 1/7ede. ezért nem értem azt az elszámolást. ha minden összeg benne lenne amit befizettünk és úgy lenne még hátralékunk akkor természetesen elfogadnám és szó nélkül befizetném. de így hogy a második befizetett összegünk nem jelenik meg sehol a kimutatásban (pedig visszaigazolták hogy beérkezett a számlára) így nem tudom elfogadni azt az elszámolást. remélem így már érthető lesz a problémám.

Viki, ettől függetlenül a fizetési meghagyásnak és végrehajtásnak vannak költségei, ami gondolom közben elindítottak, így a befizetéseidből előbb azt kell kiegyenlíteni a th felé, majd csak aztán a tőke tartozást.
Annak szerinted mi értelme, (és ki nem lát át ezen a szitán?) hogy tartozol, de a (szerinted)túlfizetésedet utalják vissza, majd a tartozást meg befizeted. És ha nem, miközben a lakást már el is adtad?

túlfizetésem. mivel a 2 befizetett összeg jóval magasabb mint amit az elszámolásban ránk eső közösköltséggént megjelöltek.

El kellene döntened, hogy tartozol, vagy túlfizetésed van?

Tisztelt Mindenki!
Az alábbi probléma megoldásában kérnék a segítséget:
Édesapánk 2010.01.28-án elhunyt és sajnos tetemes hátralékot halmozott fel a közösköltségből. A hátralékról a halála után , neki címzett ügyvédi felszólító levelet kaptunk amit be is fizettünk Ezek után az ingatlant eladtuk, és 2011. januárjában telefonon egyeztettem a közösképviselővel hogy mennyi lenne amit még be kell fizetnünk hogy az átadás-átvétel napjáig be legyen fizetve a közösköltség.Az egyeztetett összeget átutaltam a társasház számlájára.A közösképviselő elismerte emailben ennek az összegnek a számlára történő beérkezését.
Mindezek után, áprilisi számvizsgálói ülés után megkaptuk az elszámolást a társasház részéről ), amiben csak az ügyvédi felszólítóra befizetett összeg szerepel a később befizetett pénzt nem említik. Így megállapították hogy még tartozunk a társasháznak , amit nem is vitatunk, de az általam befizetett 2. összeg fedezi azt a tartozást illetve meg is haladja azt.

A közösképviselő, többszöri levélváltás után sem hajlandó a túlfizetés visszafizetésére, illetve azt is felajánlottuk hogy a 2. befizetett összeget utalja részünkre vissza és utána befizetjük az általa megállapított hátralékot.De sajnos azóta választ nem kaptunk, illetve személyes találkozóra is kértünk időpontot hogy egyeztetni tudjunk, de erre sem kaptunk választ.

A segítségét szeretném kérni, hogy milyen jogi lépéseket kéne megtennünk a jogosan visszajáró pénzünk visszaszerzése érdekében.

Előre is köszönöm a segítséget

Andi2

Mivel nincs mérlegelési lehetőségem.......

Andi
Nincs értelme, hogy a közös képviselő megtagadja a lakógyűlés összehívását, mivel ha nem teszi, akkor a 10 % maga is összehívhatja.
Magyarán alapból nem mérlegelhet a kk, hanem összehív. Osztán a lakógyűlésen lehet szavazgatni, és ha a többség nem tudja leszavazni a kisebbséget (ami matematikailag nem igen képzelhető el), akkor így járt. ;)

ėn igen !

RD szerintem van. Ha azt akarja a 10% hogy csak kis lakások fizessenek közös költséget, a nagyok meg ne, és a nagyok ezt meg tudják szavazni, a kisebbség helyből bíróságra megy. A kk-nak pedig és minden tulajdonosnak is, permegelőző magatartással kell viseltetni, tehát én nem hívnám össze. És Te? :)

Noname12

Aki nincs ott és meghatalmazást sem adott az nem szavazott!

Andi2

„De! ha az eleve törvényt sért, vagy a kisebbség jogos érdekeit sérti, a kk megtagadhatja az összehívást”

A k.k.-nak nincs mérlegelési jogköre: össze kell hívni a közgyűlést.

Üdvözlök mindenkit!

A következő lenne a kérdésem.Egy távfűtéses panelben van egy jelenleg nem lakott ingatlan.A tulajok munka miatt hosszabb időt külföldön töltenek.A kk tavaly azért nem kérte a távfűtés idő előtti elindítását,mert nem jött össze az 50%+1 arány.(nem elzárható,költségmegosztó nélküli rendszerről van szó)
Lassan vége a fűtési szezonnak,ezért ismét aktuális a dolog.
Véleménye szerint a nem lakott lakás automatikusan NEM-nek minősül szavazat ügyben.Jogos az érvelése?
Köszönöm!

Vajon, nincs jelentősége, hogy van vagy nincs hátraléka. A napirendi pontokat a kk állítja össze. Javaslatot lehet tenni, illetőleg kérni kell napirendi pont felvételét, 1/10 tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosnak írásban. Tudok olyan kk-t aki még erre sem veszi fel, mert ez nem túl szabályozott kérdés a th tv-ben. Arra van szabályozás, hogy 1/10 tulajdoni hányad kérésére kötelező összehívni a kgy-t, a megjelölt és indokolt napirendi ponttal. De! ha az eleve törvényt sért, vagy a kisebbség jogos érdekeit sérti, a kk megtagadhatja az összehívást. Ekkor összehívhatják a tulajdonosok, és vélhetően majd jól kikötnek a bíróságon...

Andi2, MD, köszi, de még kérdeznék:
meg lehet tagadnia a kk-nak a napirendi pontok közé a hátralékos lakó kérésének felvételét?
azt gondolom nem, de hozzáértőbbeket megkérdezek erről :)

vajon...
Allitsd magad melle a tulajdonosok 10 %~at s ha ennyien keritek a kozgyules osszehivasat, akkor ti hatarozzatok meg a napirendet is.

Hátralék nélkül is meg lehet tagadni. Ha csak nincs SZmSzm ban szabályozva, hogy a napirendi pontokat a tulajdonosok állítják össze...amúgy a kk feladata.

Andi2, és persze MD ismételten :) köszönöm a válaszaitokat.
Azt nem tudom, hogy fel vagy le irányba szivárog a víz, kb. valahol ott van a szomszéd ház ereszének a csatlakozása, ahol a társasház két lakása (I.em. és fsz) találkozik.
Tehát nem lehet.
De a közgyűlésnek lehet ez egy napirendi pontja? Amennyiben mégis csak kéri a lakó, hogy a közös képviselő a közgyűlésen tegye fel ezt a kérdést a napirendi pontok közé, a lakók meg szavazzanak erről,akkor fel kell venni a pontok közé és a lakók meg szavaznak erről? S meg lehet tagadni a hátralékos lakótól, hogy a napirendi pontok közé felvegyük a kérését?

Azt én elég nehezen képzelem, hogy a víz felfelé szivárog, az 1 emelettől, és úgy okoz penészedést.

Azt inkább, hogy hőhidas az épület, vagy északi végfalról van szó, vagy tartósan ázik a fal felülről.
Ha ezt tetézik azzal, hogy csak egy darabot pld. 1. emeleti szigeteltet, csak tovább ront a helyzeten.

A biztosító ilyet nem térít, se a hőhíd, se az északi fal nem biztosítási esemény. A beázás még belefér, de annak korábban nyomának kell lennie, hogy penész legyen belőle.
Közös tulajdonon - a homlokzat az - senki nem csináltathat saját elképzelése szerint semmit, még egy szöget sem lehet beverni elvileg a közgyűlés hozzájárulása nélkül. A közös költség pedig meghatározott célra, törvény által előírt módon szedett/ osztott költség (üzemeltetés, karbantartás) így ilyen jellegű cserébe (külön rendelkezés hiányában)a PTK alapján nem mehet bele a társasház. A felújítási alap terhére esetleg, de érdemes kiszámolni, hogy a mostani 140.000 Ft hány évi felújítási alap hozzájárulását jelenti, és amennyiben az a közösség többi tagjára nézve hátrányos, inkább nem is foglalkozni vele.
(Értsd: most mondjuk évi 14.000 Ft a felújítási alap hozzájárulás, akkor 10 évig nem fizet az alapba, amit a többieknek kell helyette, bekalkulálva az inflációkat, az alap emelését, felújítási költségek emelését stb.)

Sziasztok,
a lenti kérdést egy másik fórumon már feltettem, s arra MD válaszolt is, köszönöm neki, de több szem többet lát alapon, itt is megkérdezném:

Tehát a következő kapcsán kérném ki a véleményeteket:

Van egy lakó a tházban, akinek van kb. 140e ft.közös költség tartozása. Ez a lakás az 1. emeleten van, lakásának egyik fala penészedik. Szintén penészedik az alatta lévő földszinti lakás fala is. Minden bizonnyal a szomszéd földszintes ház falától, tetőszerkezétől jön át a víz a földszinti lakás falába, azon keresztül pedig felszivároghat az 1. emeleti lakás falába.

Az 1. emeleti lakó felvetette, hogy a közös költség tartozás fejében a saját lakásának külső falát, ami ha jól gondolom a társasház része, azt leszigeteli. Nem megy biztosítóhoz, nem megy a szomszéd házhoz veszekedni.

Előállhat-e ilyen felvetéssel a lakó, s ezt a társasháznak el kell fogadnia? Vagy vesse fel egy lakógyűlésen a javaslatát, és ott szavaz a lakógyűlés ennek a lehetőségnek az elfogadásáról, elvetéséről?

Vagy mondja azt a lakógyűlés, hogy fizesse be a tartozását, és a társasház vagy a lakó majd biztosítón keresztül rendezi a dolgot? A társasháznak nincs jelenleg társasházbiztosítása.

Tapasztalat, vélemény ilyen ügyben?

„Javaslom a volt képviselet ellen indítsanak büntető feljelentést és kártérítési pert.”

Erről azért legyen közgyűlési határozat is!

Kedves Dóka!

Javaslom a volt képviselet ellen indítsanak büntető feljelentést és kártérítési pert.

Ne feledkezzenek meg a számvizsgáló bizottság tagjairól sem, hiszen nekik havonta kell a számlákat és a pénzforgalmat ellenőrizni.

Sajnos az eljárás (polgári) költség többlete jelent (ügyvéd + 6% illeték).

A feljelentés ismeretlen tette ellen legalább ingyenes.