társasházi alapító okirat

Használatbavételi engedély kell a társasház alapításhoz.

Az előfordulhat, hogy az engedély feltétele a megfelelő számú parkolóhely biztosítása. De ha megvan az engedély akkor nem akadály, hogy még nincs kialakítva.

és itt is köszönöm szépen a gyors válaszokat!

Lehetne lehet, csak nem érdemes!

Lehetne lehet, csak nem érdemes!

A kocsibejárónak semmi köze a társasházzá alakításhoz. Meg lehet kezdeni az átalakítást.

Huhhh. Én nem értem.

Tisztelt Fórum

kérdésem hogy a társasházzá alakulást azt akadályozhatja-e ha egyik lakástulajnak ki kell alakítania 2 kocsibejárót, és ehez a helyrajzi számot beadta, de a tényleges kocsibeállókat még nem csinálta meg. és a kérdés hogy várni kell-e a társasházzá alakulással addig amíg tényleges elkészül a 2 kocsibejáró, vagy elég ha a helyrajzi számaik megvannak, beiktatva, ügyvédnél aláírva

válaszukat előre is köszönöm

1. Szándékos bűncselekményről van szó, így ez kérds, hiszen elírásról is szó lehet.
2. Az Alapító Okiratnak ezek a rendelkezései törvény erejénél fogva hatálytalanok már. Persze, elegánsabb lenne az Alapító Okiratot is felülvizsgálni.

Üdv Mindenkinek!

Kérdésem ismét az Alapító okiratra, és az SZMSz-re irányul.

1.Történt e bizonyíték erejű magánokirathamisítás, ha a földhivatalba olyan SZMSz lett becsatolva, amely az Szmsz-t megszavazó közgyűlés általi kiegészítésekkel együtt néhány helyen megváltoztatott tartalommal lett beadva? Ügyvéd ellenjegyezte....
Igazolhatóan bizonyos pontok tartalmát valaki megváltoztatta. Kivettek, betettek bizonyos részeket...

2.Az A.O a társasház alapításától kezdve nem lett módosítva, viszont a fent említett SZMSz-be olyan határozatok is be lettek véve, amelyek az A.O-ban is szerepelnek. Az SZMSz. mennyiben írja felül az A.O.-ot, ha egyáltalán felülírja.
Nem kellett volna pld. a közös költség kiszámításának a módját az A.O-ból kivenni, és csak utána megszavaztatni az SZMSz.-t? Ebben az esetben mi a jogszabály által elfogadott számítási mód?

Előre is köszönöm a hozzászólásokat.

Az, hogy nem kell tá engedély, nem jelenti azt, hogy nem kell szakszerűnek lennie. Csak a hosszadalmas hatósági eljárást tudja megspőrolni. (Az engedély nélkül végezhető építési munkát is csak az általános érvényű kötelező és az egyéb hatósági előírások betartásával lehet végezni. Ellenkező esetben az engedélyhez kötött, de engedély nélkül végzett munkák jogkövetkezményeit kell alkalmazni)

Egyébként még mindig azt mondom, hogy bejelentés sem kell (csak műemléki területen). Mindössze aztaz adatlapot kell leadni, de azal nem indít eljárást.

Én most csináltam végig egy lakás leválasztását. Építésszel megterveztettem, építési engedélyt kértem rá, aztán a használatbavételi engedélyt is megkaptam, ami nm pontosan megadta a két lakás méretét. Ezzel és az alapító okirat módosításával mentem a földhivatalba. Lehet, hogy azt gondolod, kár volt ilyen körülményesen, de a földhivatal nem dobta vissza, bejegyezte, igaz:) elszúrta, így kijavítást kellett kérnem, de nem dobta vissza hiánypótlásra. Ha Judit egy meglévő ablak helyére teszi a másik bejáratot, akkor az építési engedély kiküszöbölhető, de bejelentés köteles, amit te sem vitattál, ha jól értettem, ahhoz pedig megint csak szükséges egy építészeti terv. Nem elég a vázlat. Jól tudod, ha szakszerűtlenül, nem lakáselválasztó falat húznak, vagy a helyiségeket gondolom formán alakítják ki, akkor abból mennyi probléma és per adódik a későbbiekben. Gondolj csak a fürdőszobás esetre, ahol a fürdőszobával a hálószoba érintkezett.

Summa summárum, Juditnak még lesz ideje kideríteni, hogy engedélyköteles-é vagy sem.

Üdv. I.

Nem "bevétel" kérdése. Menj be a hatósághoz és kérdezd meg. Én megtettem. :)

Jól beszélsz, jó folyékonyan. :)) Csak legyen, aki beveszi.

Az ablak jó magyarázat volt. Tényleg.

Nem mondtam, hogy a bejelentésnek nincsenek tartalmi követelményei. Viszont az is csak területi műemléki védelem alatt álló ingatlan esetében érvényes. Először ezzel azért nem foglalkoztam, mert a véleményem szerint netuddkinek nem ilyen telke van (mondta volna).
Mellesleg, ha minden esetben kellene rá engedély, akkor nem lenne szükség a védett területen ennek külön megemlítésére, ráadásul ugyebár indokolatlan lenne, hogy pont a védett teterületen enyhítene a jogszabály engedélyről bejelentésre. Ha átfogóan vizsgálod a 37/2007-est, akkor ez szépen levezethető.

Egyebekben fenntartom a korábbi álláspontomat.

Ja! És ha írásban állásfoglalást kér az ép hatóságtól, akkor biztosan le is fogják neki írni. Akár hatósági bizonyítványt is kiadják erről. :)

A leválasztás pedig építési engedélyköteles.

Egyébként a bejelentésköteles építéseknél sem elég a skicc, ugyanúgy építési tervet kell benyújtani, legfeljebb nem négy, hanem kettő példányban.

Az építési hatóság pedig biztos boldogan fog kiadni egy olyan igazolást a kérelmezőnek, hogy lakások leválasztásánál nem volt szükség építési engedélyre.

Kedves Nanemaaa! Köszönöm a válaszát!

Isten ments, hogy hosszan vitázzam, de a 37/2007. (XII.13) ÖTM rendelet szerint a meglévő épület olyan átalakítása tartozik az engedély köteles munkák körébe, mely a teherhordó rendszerének átalakításával, vagy teherhordó szerkezeti elemeinek megváltoztatásával, megerősítésével jár.
Ha pl van egy 120/120-as ablak, s annak helyébe ajtót teszel, akkor csak a parapetfalat kell kibontani, az áthidaló a helyén marad, s máris beteheted az új bejárati ajtódat. A lakáselválasztó fal, ha behúzod, nem lesz teherhordó, mivel ott eddig nem volt fal, mégis állt a ház. Tehát az új fal nem fog részt venni az épület terheinek viselésében. Melelsleg nagyon sok olyan régi bérlakás van az országban, ahol egyetlen régi főfalban lévő ajtó befalazásával - és a közművezetékek szétválasztásával - máris megvalósul a lakásmegosztás.
A lakások számának változásának jelzésére a fenti ÖTM rendelet 11. számú mellékletében szerplő adatközlő lap szolgál, melyet az ügyfélnek kell kitöltenie, s a hatósághoz továbbítania. A hatóság lényegében ennek alapján tudja lejelentenmi a KSH felé. DE! Ezzel az adatlappal kapcsolatban a rendelet semmiféle eljárási lehetőséget nem állapít meg a hatóság részére, így nincs eljárása, így mérlegelési joga sem. Legfeljebb, ha azt feltételezi, hogy itt valami bibi van, akkor hivatalból indíthat egy eljárást. De ez nem kérelem, és nem engedélyezési ügy.
Még egy, hogy teljes legyen a kép! Ha az ingatlan területi műemléki védettség alatt áll, akkor bejelentés köteles a rendeltetési egységek számának változása.

Drága nanemaaa!

Imádlak és veled különösen nem kötekszem, de most mégis meg kell tennem.

Juditnak építési engedélyre lesz szüksége pontosan amiatt, amit te is írtál, vagyis a lakások száma megváltozik és a lakásoknak 2 bejárati ajtajuk lesz, az ajtónyílás pedig szerkezeti változással jár.

Egyébként az önkormányzatoknak kötelességük lejelenteni a Központi Statisztikai Hivatal felé a lakások számát, ezért is bejelentésköteles, másrészt a hangszigetelt válaszfal pedig szerkezeti fal is egyben. Bocs.

nedudki
Osztatlan közös tualajdonként működő társasházra vonatkozóan is adtam választ. A lényeg, hogy a polgári jog szabályai szerint működik, és szerződik, 100 %-ban, új belépő esetén új megállapodás kell, s ha bármi gondja van bárkinek bárkivel, akkor mehet....pl a bíróságra.

judit
Imma.... válasza bár kimerítő volt, de nem volt helyes. Ebben a kérdésben a kérdésed volt helytállóbb, önmagában ugyanis az önálló rendeltetési egységek számának változása nem építésügyi hatósági engedély köteles. Tehát, ha nem engedély köteles építési munkával meg tudjátok osztani a lakást, akkor valóban elegendő az alapító okirat módosítása (ahhoz persze tartozhat egy vázlatos alaprajz a helyiségek számozásával, de koránt sem engedélyezési szintű terv) és annak a földhivatalhoz történő benyújtása. Elméletileg a földhivatal az átvezetéskor szakhatóságként bevonhatná az építési hatóságot, de gyakorlatban nem teszi. Inkább megköveteli a kérelmezőtől, hogy hozzon hatósági bizonyítványt az építési hatóságtól, hogy a lakás megosztható volt engedély nélkül.

Immaculata!
Nagyon szépen köszönöm a kimerítő választ!
Üdv: J.

Építésznek meg kell terveznie a lakás leválasztását, majd az önkormányzattal engedélyeztetni kell. Közüzemi vezetékeknél a szolgáltatók engedélye szükséges. Gáz-, víz- és csatornabekötéshez előzetesen tervet kell készíttetni.

A társasház alapító okiratát már a terv alapján kell módosítani, a kérelmet a tervvel együtt kell benyújtani a földhivatalhoz.
Az alapító okirat szerint fogják átvezetni a kérelmet, ha valami hiányozna a módosításból, az a földhivatali bejegyzésből is hiányozni fog.
Nálunk péld. lemaradt az egyik lakás számozása.

Tisztelt Fórumozók!
Kétlakásos társasházunkat a nagyobbik lakás megosztásával háromlakásossá szeretnénk alakítani. A lakás megosztása csak nem engedélyköteles építési átalakításokkal járna. Ebben az esetben elég a Társasházi Alapító Okirat módosítása és annak Földhivatalhoz való benyújtása a harmadik lakás bejegyzéséhez? Minden tulajdonos támogatja a módosítást.
Köszönettel:
Jutka

Kedves Nanemaaa!
Miután négylakásos a házunk, nincs szmsz. Ránk a Polgári Törvénykönyv vonatkozik. Ilyenkor mi a megoldás?

Először azt kellene tisztázni, hogy a 4 lakásos társasház döntött-e arról, hogy magára nézve hatályosnak tartja a társasházi törvény előírásait? Ha igen, azzal együtt megalkotta-e a szervezeti és működési szabályzatát. Ugyanis a szabályzatban lehet rendelkezni pl a szemétdíj fizetéséről, valamint az osztatlan közös tulajdonú kert kizárólagos használatba adásáról. Ha ez megvan, akkor az újonnan belépőre is kötelező érvényű lesz és nem kell újabb megállapodás.
Ha nincs szmsz és a külön döntés a törvényre utalóan, akkor 100 %-os egyetértés, és az új belépő után új megállapodás kell, mivel akör a 4 lakásos társasház az osztatlan közös tualjdon szabályai alapján működik.