Lakásszövetkezet

Nem adja bérbe. Csak a bérbe adott lakással a közös tulajdonú részek használatára is jogosult lesz a bérlő. Vagy ne használja a liftet? De hát a lépcső is közös.

De milyen alapon adja bérbe a szövetkezeti tulajdont?

Hibás a logikád, a premisszából a konklúzió nem következik szükségszerűen.

Ha a szövetkezeti tag tulajdonos a lakása bérbeadása mellett
kiajnánlja, természetesen felárral a bérlőnek a zárt parkoló helyet, a tetőtéri napozót, a belső kertet, a téli csúszdát valamint a szövetkezet közcélú helyiségeit, pincéjét stb... akkor bármely tulajdonos joggal megtehetné, hogy kiadja szövetkezet használati értékkel bíró tulajdonrészeit. Ha együtt lehet, akkor külön is jelszóval! :)

Honnan vetted ezt a marhaságot?

„Ezért is szükséges a lakás bérbeadásához a lakásszövetkezet hozzájárulása. ”
Na, erre mutass egy jogszabályhelyet!

A Lakásszövetkezetben lévő lakások általában egyéni tulajdonban vannak. A lakásszövetkezet tagjai tulajdoni hányaduk mértékében tulajdonosai a lakásszövetkezetnek.
Az egyéni tulajdon és a szövetkezeti tulajdon elválik egymástól. Ha valaki bérbe adja a lakását akkor gyakorlatilag a szövetkezeti tulajdont is a bérlő rendelkezésére bocsájtja. A bevétele tehát két részből áll. Egyrészt a lakáshasználat díja, másrészt a szövetkezeti tulajdon használati díja. Ez utóbbi miatt jogszerű, ha ésszerű határon belül a bérbeadó bevételét a szövetkezet "megcsapolja" Ezért is szükséges a lakás bérbeadásához a lakásszövetkezet hozzájárulása. Ha a tulajdonos sokalja az emelés mértékét, bírósághoz fordulhat.

Sőt, a távhőszolgáltatónak is.

Igen.

Sziasztok!

Az lenne a kérdésem, hogy az igazoltan külföldön tartozkodásom ideje alatt köteles vagyok-e közös költséget fizetni? A lakásban nem lakik senki, nincs kiadva, így nyilván nem használom a közös világítást, liftet stb.

Közös képviselőnk jogviszonya a kedves mindent aláíró felügyelő bizottság által 90 napos hosszabítása is lejárt.
Képtelen elengedni az arany tojó tyúkot.
A cégbíróság lassú mint a tetű.
A jogviszony nélküli kasszakezelést melyik jogszabályal ütközik?
Hogy egy gyors rendőségi feljelentésésel kiüsem a kezéből.

Magyarázni én is tudnám. Csak nem értek egyet vele. :)

KBS:

Az egyik lakásszövetkezet alapszabályában találtam egy ilyen kitételt:

„t) felújítási plusz hozzájárulás megfizetéséről azon tulajdonosok esetében, akik lakásaik
bérbeadásával fokozott mértékben használják a közösségi létesítményeket, ezzel növelik a
közös költséget, illetve a többi tulajdonos nagyobb alkalmazkodását veszik igénybe. Ezen
összeg hozzájárulás a közös használatra szolgáló helyiségek fenntartásához, melyek az
adott épület bevételét képezik.
Ezen felújítási plusz hozzájárulás mértékét az Igazgatóság külön határozatban állapítsa meg,
melynek összege a felújítási alapképzés max. 20 %-a lehet.”

Egy ilyen feltételbe szerintem valóban nem nagyon lehet belekötni, de ugye ez nem egyezik azzal, hogy ha a tulajdonost mérlegelés nélkül plusz költséggel terhelik, ha bérbe adja az ingatlanát.

Nem volt valami 2004 előtti törvény ami ilyen rendelkezést tartalmazott és esetleg egyes helyeken, rosszul értelmezték és ezért adódnak ezek a problémák?

KBS:

Eszerint az írás szerint, mivel a tulajdonos is csak 2 hete szerzett tudomást, erről a dologról, úgy még másfél hónapig megtámadhatja a rendelkezést?

„Meg kell jegyezni, hogy a 60 napos határidő jogvesztő jellegével kapcsolatosan a társasházakról szó 1997. évi CLVII. és a 2003. évi CXXXIII. törvények alkotmányossági felülvizsgálata során az Alkotmánybíróság a 2006. február 7-án kelt 40/B/1998/AB. sz. határozatában úgy foglalt állást, hogy alkotmánysértő a jogvesztő jelleg, ezért a társasházak tekintetében megsemmisítette a jogvesztő jelleget kimondó törvényhelyeket. Az Alkotmánybíróság 914/B/2006.AB Határozat ezzel szemben 2007. január 16-án elutasította azt az indítványt, amely az Lsztv. 9.§ (2) bekezdés szerinti 60 napos megtámadási határidő jogvesztő jellegéről szóló szabály megsemmisítésére irányult. Az Alkotmánybíróság szerint nem sérti az Alkotmány 57.§ (1) bekezdésében megfogalmazott alapjogot, azaz a bírósághoz fordulás jogát az, ha a lakásszövetkezet határozatát 60 nap elteltével már nem lehet többé támadni, mert a megtámadási határidő - ellentétben a társasházakkal - a határozat közlésekor (és nem a meghozatalakor) kezdődik, miáltal a 60 napos határidő a tudomásszerzéstől számítva alkotmányos szempontok szerint is elegend a perindítás megfontolására.”

Valahogy úgy. Bár annyit árnyalnék a képen, hogy szerintem nem kifejezetten jogszabályellenes egy ilyen megoldás, hanem a kisebbség jogos érdekeit sérti.

KBS:

Köszönöm az infót, rákérdeztetek , hogy alapszabály vagy SZMSZ és pontosan mi a kitétel.(Holnapra okosabb leszek)

(Én is azt hiszem, hogy a tulajdonosra szabja ki a plusz terhet, amit közvetve a bérlő fog fizetni.)

Árnyaltabb a kép, a mostani tulaj sem tudott erről a kitételről, így a bérlő sem tudhatott, most derült ki, hogy a a közös képviselő szólt a tulajnak, hogy elmaradása van, mivel a közös költség, amit eddig fizetett megemelkedett 3000 forinttal, mert nem a tulajdonos használja a lakást.
Nem a 3000 forint az ami földhözvágná a bérlőt és , ha jogos, akkor ki fogja fizetni.

A kérdés az , hogy valóban jogszerűen jár-e el a lakásszövetkezet.

Értem , hogy 2008 óta, már letelt a 60 napos határidő, de jogszabályellenes kitétel 60 nap elteltével jogossá válik, csak mert egyszer megszavaztatták a tagokkal?

(De a költséget nem a bérlőre szabja ki. A bérlő ha nem akar ezekkel a feltételekkel szerződni, nem lesz bérlő, és kész.)

Alapszabály lesz az, nem szmsz. Azzal viszont az a helyzet, hogy az érvénytelensége megtámadhatóság, méghozzá jogvesztő határidővel.

Bar lehet, hogy a kerdest ugy lenne helyes felrakni, hogy:

Amennyiben a lakas tulajdonos kiadja a lakasat alberletkent maganszemely szamara, kotelezheto-e jogszeruen a tulajdonos magasabb kozos koltseget fizetesere, mert a lakasszovetkezet SzMSz-eben ilyen kikotes szerepel.
Vagy az ilyen kikotes jogszeruen nem is szerepelhetne egy SzMSzben?

En az utobbira szavaznek sajat kutfobol...

KBS:

A mondandod arrol szolt, hogy a lakasszovetkezet, alapszabalya csak tagok es nem tagok alapjan tehet kulonbseget a tulajdonosok kozott. De az esetleges berlokkel nem all kapcsolatban.

A kozos kepviselo valasza az volt , hogy benne van az SzMSz-ben es a tagok mwgszavaztak es mivel a tulajdonos is tag igy elfogadta....ami szerintem santit.

Amit te mondtal, aszerint semmilyen jogalaapja nincs a lakasszovetkezet nem, hogy az esetleges alberlokre kulon koltseget szabjon ki.

Félek, tényleg nem sikerült dekódolnod a mondandómat. Pedig nem vicceltem egyáltalán.

KBS:

Koszi, az epito jellegu hozzaszolast :)

Egy ideig nem tudtam eldonteni, hogy poenkodsz vagy komolyan irod ezeket a dolgokat.

Talan mert egy alberleti szerzodesben azt vallalja a berlo, hogy fizeti a kozos koltseget a tulajdonos helyett, amig eletvitelszeruen hasznalja a lakast :)

A kerdes nem arra iranyul, hogy miert fizessen kozos koltseget az alberlo,hanem arra, hogy jogosan kovetelnek-e tole magasabb osszeget pusztan azert, mert alberlo.

Miért is kellene a bérlőnek egyáltalán közös költséget fizetnie? Hogyan telepíthetne a lakásszövetkezet alapszabálya kötelezettségeket olyan személyekre, akik sem nem tagok, sem nem tulajdonosok?

Sziasztok,

Egy olyan kérdésem lenne, hogy jogszerű-e, hogy ha egy lakásszövetkezet SzMSz-ében az szerepel hogy , ha bérlőként laksz a lakásban , akkor 3000 forinttal több közös költséget vagy köteles fizetni, mintha tulajdonosként laknál benne.
A közös képviselő elmondása szerint ezért semmilyen plusz szolgáltatás nem jár a bérlőnek.
Természetesen a bérlő magánszemély és nem vállalkozás.

A Ptk. tiltja az ilyen szintű diszkriminációt, de nem találtam a Lakásszövetkezeti törvényben azt a kitételt , amiből a Társasházi törvényből (24 §) levezethető a bérlők ilyen alapon történő megkülönböztetésének tilalma.

A lakásszövetkezeti törvényben, csak ennyi található:

(2) Az alapszabályban kell meghatározni:

8. az építési, és a fenntartási költségek viselésének és felosztásának módját;

(3) Ha az alapszabály másként nem rendelkezik, a (2) bekezdés h) pontjában említett költségek felosztása során a lakások teljes alapterületének nagysága az irányadó.

Előre is köszönöm a válaszokat.

Úgy tudom a lakásszövetkezeti közgyűlés zárt, nem jöhet be akárki. Nem tudja valaki ezt milyen törvény írja elő?
Köszi