Ingatlanügyek

Pontosítanék az engedélyezési terven nem padlástér beépítéssel szerepelt a lakás, csak a kivitelit csinálták meg úgy. Felajánlottuk, hogy vegyék meg a plusz területet a többiektől, de ők nem akarnak fizetni érte.

Köszönöm a hozzászólásokat! Az engedélyezési terven nem szerepelt a lakás, de a kivitelit már úgy alakították, viszont maradtak az eredeti tulajdoni arányok. Így akarnak még pénzt kimenteni a projektből. Ki perelne kit ebben az esetben, azokat perelnék, akik nem hajlandóak aláírni a módosított okiratot?

Hát ne írd alá.

Legfeljebb perelhetnek, a bíróság létrehozhatja azt, de ha nem szabályos az építkezés, nem terv szerinti, akkor nemigen fogja.

Kérjétek meg az árát annak az aláírásnak.

Nem ismerjük a szerződéseket. De az első ránézésre is látszik, hogy sem értéke, sem bonyolultsága miatt nem ez lesz az ügy, amelyet a Fórumon megoldunk neked.

Egy összetett kérdéssel fordulok segítségért. Egy társasházi lakás építésében (nem vásárlás) vettünk részt megrendelőként. Megvásároltuk az építési telket, majd megbíztuk a kivitelezőt a lakások felépítésével. Az építkezés elején ügyvéd által készült egy társasházi alapító okirat, mely a földhivatalnál beadásra került az adott tulajdoni hányadokkal. A kivitelező sajnos nem fejezte be teljesen az ingatlant, viszont egy ismerősének aki szintén építtetőként szerepelt a korábbi 60m2-es lakás helyett beépítette a padlásteret, ezzel 100m2-re növelve azt az ingatlant. Az eredeti alapító okiratban 60m2 szerepelt nála ezt mindenki alá is írta, ez alapján vásárolták meg a telekrészt is a lakáshoz. Most azonban egy új "végleges" alapító okiratot akarnak velünk aláíratni, ahol az ő nevénél már 100m2 szerepel, anélkül, hogy megvásárolta volna a többiektől a szükséges telekhányadot és beépítette az elvileg közös padlásteret. Jogilag ez helyénvaló, vagy ezzel megkárosítják a többi tulajdonost, ha így aláírásra kerülne az új alapító okirat?
Előre is köszönöm a segítséget!

Szerintem a minisztérium. (Mert jogilag a megyei kormányhivatalok egy egységes szervezetet alkotnak.)

AliZ55,

Ha csak ez a kérdés, a megyei földhivatalok (járási hivatal, I. fok) felettes szerve a megyei Kormányhivatal földhivatala.

Kedves Hölgyek / Urak !
Földhivatal elleni panasszal / a megyei hivatal fölött / hol , vagy esetleg kinél lehet panaszt tenni hivatali visszaélés elkövetése miatt.
Segitségüket előre is köszönöm.
Üdvözlettel: ......

Ha az a kérdés, akkor ismeretlen helyen tartózkodó alperessel szemben is lehet pert indítani. Hogy aztán a telek megosztható-e, az egy másik kérdés.

Tudna valaki hozzáértő válaszolni a kérdésemre?

„60x30x2m”
Milyen telek ez? Valami térbeli téglatest?

Osztatlan közös tulajdonban van több, mint 50 éve egy kb 1800 m2-es belterület. Kert, gazdasági épület (ami már nincs meg). Ebből két testvérnek van még (talán nem is tudják) kb 24-24 m2 része, a többi a miénk. Ebből az 1800 m2-ből szeretnék kiszakítani önálló helyrajzú számon kb. 600 m2-t. Vagyis a maradék 1200-ban maradna a 2 testvér része. A 2 testvérről nem tudni semmit. Ez az 1200 m2-s kert egy külön helyrajzi számon (kb. 360 m2 telek) szereplő ház, és szomszéd ház alatti terület, kert. A 2 ház telekhatárának a meghosszabbításában lenne a leválasztás.
Kérdésem: Jogilag megoldható-e az új helyrajzi számú kert létrehozása a 2 másik tulajdonos közreműködése nélkül? A házat és a leválasztandó kertet szeretnénk eladni, de addig, amíg ilyen zavarosak a tulajdonosi viszonyok nehéz lenne.

Kedves Urak / Hölgyek !
Földhivatali okirathamisitási ügyben keresek sikerorientált ügyvédet . Kérem szakmabeli, témakörben járatos ügyvéd
segitségét .
Köszönöm.
Üdvözlettel.

xx

„30. Építési telek: az a telek,

1. amely beépítésre szánt területen fekszik,
2. az építési szabályoknak megfelelően kialakított,
3. a közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető, és
4. amelynek a közterülettel vagy magánúttal közös határvonala legalább 3,00 m.”

A bankok egyébként teljesen más tészta, őket nem a jogszabályok kötik, hanem a belső akár napi utasítások.

„hiszen az építési telek fogalmába bizony belefér, hogy magánútról megközelíthető.”

Azt nem tudom, hogy belefér-e általában, de egy múlt heti hitelkérelem visszadobás alapján határozottan állíthatom, hogy közúti (!) kapcsolat hiányában hitelt a (egy) bank nem ad hozzá - legalábbis akkor, ha a magánút nem a telektulajdonos tulajdonában van, és szolgalmi joga sincs rá bejegyezve.
(a kérdező esetében persze jó is lehetne, hiszen a magánútnak is ő lenne a tulajdonosa)

Nekem már csak egyetlen kérdésem lenne a kérdezőhöz: "Kit nevez ő helyi építési hatóságnak?"
Mert félő, hogy nem a kormányhivatalra gondolt. Más hatóság meg valójában nem létezik.

A magam részéről nem tartom fair-nek, ha a hatóság valóban ragaszkodna egy előirányzott útszélesítés ügyfél általi végrehajtásához. Bár tudom, hogy lehet így is értelmezni a jogszabályt. Véleményem szerint elegendő lenne, ha a beépítés során a tervező már figyelmet fordítana arra, hogy a HÉSZ szerint a telek egy bizonyos területe nem vehető figyelembe építési telekként, hiszen az közlekedési terület céljára van előirányozva. Az viszont kizárt, hogy azt is megkövetelje, hogy a leválasztott terület nem lehet magnút, hiszen az építési telek fogalmába bizony belefér, hogy magánútról megközelíthető.

Értem, tartok tőle, hogy ez így jogszerű lesz - tekintve, hogy így vetted, ez tudható is volt-, de az én véleményem akkor is az, hogy nem frankó ez így.

Jogszerű, de nem frankó. Pláne, ha nem négy szemjegyű az a költség amit ki kell emiatt pengetni...

Tisztelt drbjozsef!

Belterület, építési övezet. Ha odaadom a részt akkor mehet az építkezés. Az övezetben 25% a beépíthetőség. A szomszéd úgy epitkezett korábban, hogy magánutat csinált külön helyrajzi számon, így az építési telek már nem volt érintett a szabályozási vonallal. Most ez már nem lehetséges mert az önkormányzati rendelet szerint be kell olvasztani az érintett részt az útba.

Kisajátítani nem kötelezettség, de az joga, hogy húz egy vonalat át a telkeken, hogy ez kell neki közútnak, ingyen, ajándékba, külön zsarolással, hogy addig nincs építési engedély.

Nem kóser ez.

Mondjuk, ha jól értem horvátzsolt nem építési telket vett. Vagy mégis? Ha a megfelelő övezetben, belterületben van már, akkor az kell legyen. Ha viszont nem ott van, akkor egy telekalakítástól sem lesz ott, szóval sumákolásnak tűnik ez nekem a polghiv részéről...

Nem is gondoltam, hogy az önkormányzatnak kötelezettsége lenne a kisajátítás, ugyanakkor nagyon inkorrektnek érzem ezt a fajta kényszerhelyzetet. Amit nem tudok, hogy az önkormányzat eljárása jogszerű e.

„az önkormányzatnak nem kisajátítania kéne”
Az nem kötelezettség.

Tisztelt Hozzáértők!

Vásároltam Solymáron egy építési telket (2200 m2). Telefonon beszéltem a helyi építési hatósággal, arról tájékoztattak, hogy be kell fáradnom az önkormányzatra ajándékozási szerződést aláírni, mert a telkem utcafronti szakasza szabáylozási vonallal érintett terület. Nem akartam ajándékozni, úgy gondoltam, hogy ha írásban érdeklődök, akkor már más lesz a tájékoztatás és ebben nem is tévedtem. Levelemre azt a választ kaptam, hogy a szabályozási vonal miatt (hivatkoztak helyi önkormányzati rendeletre) a telkem nem építési terület, csak úgy lesz az, ha földhivatalnál kérem a telekalakítási engedélyezési eljárást és az jogerősen véget is ér.

A kérdésem az, hogy ebben az esetben (utcaszélesítés) az önkormányzatnak nem kisajátítania kéne a szabályozási vonallal érintett területet? Jogszerű az eljárás, hogy abba a kényszerhelyzetbe helyeznek, hogy ha építeni akarok akkor adjam nekik ingyen a telkemből? Mindezt saját költségemre (a közművek áthelyezese, kerítés elbontása, eljárás díja).

Álláspontjuk szerint ha magánutat létesítek külön helyrajzi számon a szabályozási vonallal érintett területen - így az építési telek már nincs érintve szabályozási vonallal - az sem megoldás, mivel a leeső területrésznek a beolvasztását kell kérnem az út területébe.

Elrendelik az érdemi tárgyalást.

Van ennek valami jelentősége?

Kedves Kovács_Béla_Sándor!

Még egy kérdésem lenne.
A keresetlevelet a Pp. 176. § (1) bekezdés j) pontja alapján utasította vissza a bíróság még októberben, és ezt fellebbezte meg a felperes még decemberben. Aminek elvileg még nem született meg a másodfokú eredménye. Viszont most úgy látom, hogy pont ezt a pontot hatályon kívül helyezte a 2020. CXIX. évi tv 76. § 3. pontja. A netjogtár szerint 2021. 01. 01-től hatálytalan. Jól értelmezem, hogy mivel a hatályon kívül helyezés előtt lett a végzés meghozva, így a törvénymódosítás ránk nem érvényes, vagy hivatkozhatott erre a felperes?
Amennyiben rosszul értelmezem ezt, akkor ez a hátályon kívül helyezés mit jelenthet egy visszautasított keresetlevél esetében?
Válaszát előre is köszönöm, ahogy az eddigieket is :)