Ingatlanügyek

Alapvetően gáz és villany bekötést meg lehet csinálnia a 3. tulajdonosnak a többiek hozzájárulása nélkül szerintem.
A probléma a vízzel lehet, mivel egy vízóra van valakinek a nevén. Ahhoz, hogy a 3. lakás önálló almérővel felszerelt vízbekötést kapjon nyilván kelleni fog a főmérő tulajdonosának a hozzájárulása.
A 3. részéről pedig úgy gondolom, jogos igény, hogy saját közműve legyen. Persze, ha közös tulajdon megszüntetésében gondolkodik, akkor pláne megérné neki ez a jogügylet, mert ezzel jelentős mértékében megnőne a közmű nélküli lakásának az értéke, amit ugyebár ha magatokhoz akarnátok váltani a tulajdoni hányadát, akkor mélyebben kell zsebbe nyúlni.

Osztatlan közös tulajdonról van szó és nincs használati megosztási szerződés.

Annyiban javítanék, mert rosszul fogalmaztam, hogy a 2/8 részben soha nem volt saját közmű. Mindent a 4/8 rész tulajdonosától kaptak, de ezek a közművek már az árverés előtt is levoltak kötve a 2/8 rész tulajdonosától, mert a rezsi részét nem szerette fizetni.
A lakásrészben még nem voltak, csak megvették. Mi tájékoztattuk őket az ingatlan állapotáról.

Az ingatlan maga egy két szintes, két generációs családi ház. A földszintes részhez tartozik egyedül udvar, illetve onnan nyilik két bejárat a két lenti lakrészhez, míg az emeleti lakás teljesen külön bejárattal bír és külső lépcsőn vezet fel az út a lakásba. Az emeleti rész lett az említett cégé. Az emelet miatt nagyon nehézkes lenne pl víz bekötése még akkor is, ha mi rábólintanánk (ami természetesen nem fog megtörténni, csak ha a bíróság kötelez rá), illetve villanyt is csak úgy tudna beköttetni, ha megbontják a kerítésünket. Jól gondolom, hogy bírói végzés nélkül ezt sem vagyok köteles engedélyezni?

Pontosan.
.
Szerintem itt arról van szó,hogy mivel osztatlan közös tulajdon,a társasházi gyakorlathoz hasonlóan a Vízmű kéri a fenntartói hozzájárulást,ez esetben a többi tulajdonostól.
.
Elvileg nem kellene,de ahány ház annyi szokás.

KB1991,

Az első pontban lényegében igaza van. Ha volt ott közmű, és kell a hozzájárulásotok az újra bekötéshez (lehetséges, hogy nem is kell), akkor feltehetőleg ezt meg tudná szerezni perben is, ha nem engedélyezitek.
A második pontban biztos nincs igaza, nektek nem kell közművet biztosítani neki, legfeljebb szolgalommal, de ha az árverés előtt enélkül is voltak közművek, tehát fizikailag is lehetséges anélkül (újra) kialakítani, akkor ez nem fog neki menni.
A harmadik pontban olyan értelemben van igaza, hogy bármelyik tulajdonostárs kérheti a közös tulajdon megszüntetését a bíróságtól. Ha ezek külön lakrészek (mondjuk használati megosztási szerződéssel), akkor azt feltehetőleg nem lakottan szerezte meg, így ez sem korlátozza abban, hogy pert indítson.

Miért állítja azt, hogy kell az engedélyetek a közművek bekötéséhez? Volt már a lakásban? Kikötötték? Akkor (nem olcsón) vissza lehet köttetni elvileg nélkületek is szerintem.

Tisztelt Szakértők!

Az alábbiakkal kapcsolatban kérném a véleményüket, segítségüket, tanácsukat:

Adott egy ingatlan. Az ingatlannak három tulajdonosa és három haszonélvezője van. 1. tulajdonos 4/8 résszel bír, 2. tulajdonos 2/8 résszel, 3. tulajdonos szintén 2/8. résszel bír. A 3. tulajdonos egy lakásmaffia cég, aki árverésen jutott hozzá a 2/8 részhez.

Minden egyes tulajdonrész külön-külön bejárattal rendelkező házrész, ahol három külön család lakott az árverésig.
Mivel az árverésig családon belül volt az ingatlan, így nem lett társasházzá nyilvánítva, ám a 3. tulajdonos birtokában lévő tulajdonrészben (lakásban) nincs közmű, ugyanis azt már évekkel ezelőtt kikötötték azon a részen, az ott lakok a többi tulajdonostól kapták a közművet ideiglenesen.

Az új "kedves" 3. tulajdonos három lehetőséget vázolt fel nekünk eléggé fenyegető stílusban.

1. Engedélyeznünk KELL neki, hogy beköttethesse a közművet, hogy el tudja adni a saját részét idegeneknek.
2. Ha az elsőt nem engedélyezzük, akkor adnunk KELL közművet és fel KELL szereltetnünk almérőt és elzáró csapot
3. El KELL árverezni az ingatlant egyben és mindenki megkapja a maga-maga részét.

Irreálisan magas áron fel is kínálta a tulajdonrészét amit természetesen az általa kért összegért nem tudjuk és nem is akarjuk megvenni. Ők szeretnének gyorsan cselekedni, mert kiakarják venni belőle a pénzüket. Mi ráérünk akár pereskedésig is menni velük, de semmit nem engedünk, hogy ránk erőltessenek

A kérdésem az lenne, hogy kötelezhet-e minket a fent soroltak bármelyikére, illetve mivel nehezítheti meg az életünket és mi mivel tudjuk jogilag megfelelően megnehezíteni az övékét?

Ha rossz topicba írtam akkor elnézést érte és előre is köszönöm a segítséget, véleményeket

Meg egy ádáz ellenség a szomszédban.
.
Okos javaslat a megegyezés.

Ballagj át egy üveg borral a szomszédhoz és beszéljétek meg.
Vázold a lehetőségeket.

Alpinista költségeihez hozzájárulás és marad a mosókonyha vagy bontás és örihari.

CsMate,

Téged egyébként, ezen kívül, hogy a vakolatot fel kell újítani, zavar ez a garázs meg a mosókonyhája?

Mert ha 10 évnél régebbi a garázsa, akkor azt tényleg nem fogják lebontatni.
De ha a mosókonyha nem az, és engedély nélkül épült, és szabálytalanul (tehát fennmaradási engedélyt sem kaphat, nem tehető szabályossá), akkor azt lebontathatják. De ha téged nem zavar, akkor meg kellene inkább egyezni a szomszéddal, hogy oké, téged ez nem zavar, de valamilyen épeszű kompromisszumot kössünk erre a felújításra. Ha nem, akkor persze pert indítasz a felújíthatóság miatt (Ptk. 5:25.§ (2)), és egyben eljárást indítasz a mosókonyha miatt a kormányhivatalnál, aminek jó eséllyel bontás lesz a vége.

„Döntést hozhattok a tulajdoni hányadok szerinti egyszerű többséggel a letermelésről.”
Feltéve, hogy nincs közöttük megállapodás a használatról. Ha van, akkor nemigen nyúlnék a másikéhoz...

Tisztelt Szakértők!
A problémám az lenne, hogy a családi házunk tűzfala telekhatáron van, és a vakolat elkezdett leszakadni. Az ingatlan megvásárlásra előtt (2014) épített a szomszéd garázst a tűzfalhoz közvetlenül, ehhez tudtommal engedélyt nem kért, illetve az előző tulaj nem adott hozzájárulást. Két évvel ezelőtt még egy mosókonyhát is épített a tűzfalhoz közvetlenül, ezt is engedélyt, és részünkről sem kért hozzájárulást.
Most szeretnénk megoldani a problémát, hogy ne essen a vakolat a garázsára, viszont, a mosókonyha megépítésével megakadályozta az állványozási lehetőséget. Ha ez az épület nem lenne, minden probléma nélkül megoldható.
Ezek után jelezte, hogy a garázs teteje régi, így nem megbontható, illetve arra nem mehetünk fel. A garázs előtti bejárót pedig összetákolta, és nem engedi, hogy emelőkocsival megoldható legyen a vakolat kijavítása.
A kérdésem, hogy kellett-e volna nyilatkoznom a mosókonyha megépítésével kapcsolatosan? Felszólíthatom az elbontására?
Illetve alpinista technikával megoldható lenne viszont az állványos és az alpin között elég nagy anyagi különbözet van, ez a különbözet áthárítható a szomszédra?
Előre is köszönöm.

zsebi0202,

Döntést hozhattok a tulajdoni hányadok szerinti egyszerű többséggel a letermelésről. De a másik tulajdonosra eső hasznot nem tehetitek el, az neki jár.

A kormányhivatalban kérjétek ki a mostani címét. Ha jogos érdekre hivatkoztok, pl. rendelkezés a közös tulajdonról és a hasznok kifizetése, ki fogják adni. Ha meghalt, azt is megmondják. Akkor kérni kell az utolsó lakóhely szerinti jegyzőtől a póthagyatéki eljárás lefolytatását.

Tisztelt Szakértők!

Adott egy osztatlan közös tulajdonú földterület. Egy szeletének régebben elhunyt a tulajdonosa. Valószínű a hagyatékban nem szerepelt. A többi tulajdonosnak van-e joga a terület hasznát élvezni, ha bármilyen módon igazolni tudja hogy elhunyt az illető. Pl kiküld egy levelet, ami visszaérkezik nem átvett, elhunyt cimzettel ellátva. Ezután van joga letermeltetni a fát pl? Köszönöm válaszukat.

Szerintem kérj fel egy ügyvédet mediátornak mert ebből úgyszem lesz békés megegyezés.

(Ha elindítja a bekebekelezést, akkor a többi tulajdonos, azaz Ti, is jelezheti bekebelezési szándékát. Ha ez történik, akkor licit lesz - akinek többet ér az ingatlan, az kebelezhet be.)

„Ilyen esetben mi a végkimenetel?”
Nem értem a kérdést. Hát az, amit leírtál. "Rendesen meg lesztek károsítva, oda a telek meg a fa is."
(persze, ezeket nem ingyen szerzi meg a közös tulajdon megszüntetésénél, ha ő válthatja magához a részedet, szóval az rendes megkárosítás relatív)

Coffee,

„mivel írtam, hogy nekünk 20% van és neki 80% a teljes telekben,”
Nem. Nem a telekben. Neked egy ingatlanban van 1/5 TULAJDONrészed, amibe beletartozik a teljes telek és a HÁZ is. Minden. Ugyanebben az ingatlanban van neki 4/5 tulajdonrésze ("eszmei hányada"). Közös tulajdon, tehát minden mindenkié, eltérő megállapodás hiányában minden tulajdonosnak egyforma használati joga mindenen. De nálatok van eltérő megállapodás (csak nincs leírva), te használhatod a telekből 1000nm-et, ő pedig a maradékot és a házat.

Nem tudom mit döntene egy bíróság, egyébként azt sem látom, milyen jogcímen indítana pert a tulajdonostársad. Itt nincs rendezendő kérdés. Kérheti a közös tulajdon megszüntetését (igen, akár bekebelezéssel is), de akkor vagy a TELJES telek értékének a 20%-át kell kifizetnie (beleértve a házat is ugye, ha nincs megállapodás), vagy a ti általatok használt rész értékét (ha van megállapodás - és van). Semmiképpen se nyúlhatná le a 600nm-et ingyen.

Hogy esetleg építési telkekké alakítás esetén még így is megérheti neki, az már pech. Azzal nem tudsz mit tenni.

Van az a mondás, hogy a hídon akkor kell átmenni, amikor odaér az ember. Írd meg az embernek az álláspontotokat, hátha jobb belátásra bírja, ha nem, úgyse tudod megakadályozni, hogy akármilyen okkal pert indítson. Na, ha pereskedik, és megvan pontosan mit és hogyan akar, akkor arra lehet reagálni majd, mert most csak találgatunk és ötletelünk. Lehet, feleslegesen.
(mondjuk a szőlő helyett akácos jelenthet problémát, és kellemetlenkedhet, de ez teljesen független minden mástól)

Kedves drbjozsef!

Köszönöm a segítségét, minden válasza nagyon hasznos. Teljesen igaza van mindenben. A használati megállapodás már az előző tulajdonosokkal létrejött szóban és ráutaló magatartással. A jelenlegi tulajdonos előtt még volt 5 másik tulajdonos, akik ugyancsak mind elfogadták a helyzetet.A jelenlegi tulajdonos nem lett jól tájéjoztatva és nem járt el körtültekintően a vásárláskor, valamint ő is ezt elfogadta közel 20 évig. Ez a része teljesen tiszta, hogy kit mi illet.

Egy utolsó kérdésem lenne, mivel írtam, hogy nekünk 20% van és neki 80% a teljes telekben, indíthat-e bekebelezést? A teljes szőlő rész 1600m2, ebből van papíron 400m2, természetben 1000m2 nekünk. A törvény szerint szőlőre a területi minimum 3000m2. Az már egy másik kérdés, hogy attól, hogy ez szőlő besorolású meg a tanya, a teljes övezet családi házas, a szőlőben pedig egy darab tőke nincs már,, a "tanya", pedig egy kis méretű családi ház. Nekem az 1000m2-en akác van, jelentős értékkel. Ha valahogy sikerülne neki a jelenleg használt részem megszerezni és átminősíteni a szőlőt, akkor az 1600m2 "szőlőből" kijön két építési telke a szabályozási terv szerint, ami összesen 10-20milliót ér egyben. Mi pedig rendesen meg lettünk károsítva, oda a telek és a fa is. Ilyen esetben mi a végkimenetel?
Köszönöm a segítséget!
Coffee

Coffee,

Ha jól értelek, akkor értékarányosan nézve, akkor kb. akkora területet és a házat használja, ami meg is felel az ő többségi tulajdonának. Akkor meg mit akar? Nem teleknégyzetméterben, de forgalmi értékben igen...

„Mindentől elzárkózik, nem ismeri el a használati rendet, ”
Oké. Akkor nosza. Csengess be egy este hozzá, hónod alatt a párnáddal és a fogkeféddel, meg a családtagjaiddal, hogy akkor kérnéd a tulajdonrész arányos rész használatát a házból. És olvasd fel neki az általan idézett passzust a Ptk.-ból. Minden közös, ha nincs megállapodás, kis részben a ház is a tied.

Kedves drbjozsef!
A teljes ingatlan ér körülbelül 30 millió forintot tanya+szőlő. Ha kiválnánk (külön hrsz.) az 1000m2-el, átminősítve, akkor önálló építési telket kapnánk, mindennek megfelel. Az ilyen méretű építési telek 5-10 millió forint körül alakul. (lehet utóbbi lenne a célja, mivel csak az eszmei hányadunkat már meg is vásárolná, de nevetséges összegért túrna ki.)

A tulajdonostárs valószínűleg a közös tulajdon megszüntetésére indítana pert, mert tulajdoni lap szerint ő a többségi tulajdonos és, arra hivatkozva, hogy nekem fele annyim sincs ebben az egészben, mint amennyit birtoklok, többet használok (ezeket mondta). Mindentől elzárkózik, nem ismeri el a használati rendet, ami 45 éve működik, pedig már ő is ebben benne van közel 20 éve. Az esélyes lehet, hogy az elődök erről tudtak és ő az első "tanya tulajdonos", akinél ez elsiklott, hogy "hé figyelj attól, hogy neked 80%-od van, a szőlő nagy része nem a tiéd", nem figyelte, amit aláírt és 20 év alatt nem volt igénye soha erre. Most jött véletlen erre rá, csak a tulajdoni lapot látja maga előtt és szerinte az számít. Mit tudna ő ezzel kezdeni, ha jogi útra tereli? Mik lennének kimenetelek rám és rá nézve? Mi szeretnénk továbbra is megtartani az ezres telket, attól függetlenül, hogy mennyi eszmei hányadunk van benne.

Írtam az elbirtoklást, amit nem ajánlottatok, mert nincs szükség rá. Jelenleg a telek tanya+ szőlő. A szőlő részből kellene elbirtokolni annyi eszemei hányadot, amennyit birtoklunk. A szőlő földnek számít és ma néztem, hogy január 1-el módosult a földtörvény. Tulajdoni hányad osztatlan közös tulajdonnál akkor nem is birtokolható el? https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…
Eléggé el vagyunk bizonytalanodva. Hogy lenne megtartható a jelenlegi felállás? Bíróság igazat adna nekünk vagy ők is csak a tulajdoni lapot látnák? És adjuk el azt a kicsit, ami nekünk ebben van? Mi történik, ha nem akarom eladni, de az övét sem megvenni?

Köszönöm a segítséget!
Coffee

„Az osztatlan közös tulajdonról azt találtam, hogy ez egy "más állatfajta" és minden egyes gombostűnyi terület mindenkié.”

Nem. Pusztán jogilag nincs is olyan, hogy osztatlan. A Ptk.-ban csak közös tulajdon van. A tietek az.
Több tulajdonos van egy ingatlanon,

„Ptk. 5:74.§ A tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő lényeges jogi érdekeinek sérelmére.”

Ez a főszabály. Ettől a felek természetesen eltérhetnek, közös akarattal tetszőlegesen. Ez van a Ti esetekben is.
A legjobb az lenne, ha lenne egy írásos szerződés a használat megosztásáról. Melyik tulajdonos a telek pontosan melyik részét, mekkorát használhat, és az ehhez a használati joghoz kapcsolódóan szabályozni a jogokat és a kötelezettségeket is.
De az sem baj, ha nincs ilyen. Ugyanis ettől még - mármint, hogy nincs írásban -, ez a szerződés létezik. Úgynevezett ráutaló magatartással jött létre, amikor a tulajdonosok elkezdték használni a részeket, és ez ellen a másik tulajdonos nem tiltakozott.

Mondhatnád a szomszédnak, hogy a MOST LÉTEZŐ használatot foglaljátok írásba, a későbbi félreértések elkerülése végett, és hogy ha erre nem hajlandó, akkor pont te fordulhatnál bírósághoz, hogy a köztetek lévő szerződést hozza létre írásban is. Ehhez nem kell indok, elég annyi, hogy évtizedek óta ez a kialakult használati rend a telken. Nem kell semmi változtatás.

Ezzel szemben, ha a tulajdonostársad fordulna bírósághoz, mit mondana? Hogy az eladó azt mondta, hogy nem a házat és a kis kertet veszi meg, hanem a szőlő felét is? De hát ez nem igaz, több jogot nem adhatott el a vevőnek, mint amivel maga is rendelkezett. Akkor becsapta. Ha viszont nem csapta be, hanem a kialkudott árért megmutatta neki, hogy a tulajdonrész megvételével ezt a házat és a kis kertet használhatja, akkor ezt is vette meg a vevő. Se többet, se kevesebbet.

Mondd meg a tulajdonostársadnak, hogy ez a kialakult használati rend, a szőlő használatára ti vagytok jogosultak. Ha szerinte ez nem igaz, és nem így van, akkor csak az lehet, hogy NINCS kialakult rend - ez esetben viszont te átengeded neki a szőlő kétharmadát (vagy amekkora járna neki az eszmei hányad alapján), de akkor ő engedje át a kertje és a HÁZA használatának egyharmadát (vagy amekkor rész neked járna). Ha nincs megosztás, akkor életbe lép a fenti jogszabály, mindenki minden részt egyformán használhatja, ő kapálgathat a szőlőben, te pedig másfél szobát elfoglalnál a házból. Ez tetszene már neki? Gondolom, hogy nem.

Coffee,

Amúgy, csak nagyságrendileg : mennyit ér a te általad használt rész, és mennyit a másik? Mennyivel ér többet a tanya rész a kis kerttel, a ti 1000nm szőlőtökhöz viszonyítva? Kábé.

Erre találták ki a használati megosztási szerződést ami pontosan leírja hogy a tyúkóltól a diófáig a tied,a Boriska szomszéd kerítéséig meg a szomszédé a terület.
Elbirokolni azért nem tudod,mert a terület minden második cm2-én birtokon belül vagy.

Kedves Kovács_Béla_Sándor!
Kérném a segítségét. Hogy működik valójában?
Köszönöm!
Üdv: Coffee

Ez az egész nem így működik. El van tévedve a szomszéd - de ti is.

Kedves drbjozsef!

Köszönöm a válaszát, nagyon hasznos. Az osztatlan közös tulajdonról azt találtam, hogy ez egy "más állatfajta" és minden egyes gombostűnyi terület mindenkié. És a tulajdoni lap nincs kőbe vésve.

Az a problémám jelenleg, hogy mi történik, ha a tulajdonostárs ügyvédi segítséggel bíróságon bead valamit, nem tudom mire hivatkozva. Például arra, hogy az "ő részét használom", meg többet használok területet, mint amennyi tulajdoni jogom van. Más alapot nem igen találok rá. A bíróság ilyen esetben milyen "igazságot" tud hozni? Tud kötelezni rá, hogy adjam át a tulajdonostársnak azt, ami 45 éve a miénk és ezt a mai napig mindenki így tudta?
Papíron a tulajdonostársat illetné a telkünk nagy része, de ez elmondható lenne volt tulajdonostársakra is, akik előtte éltek a tanya épületében, de korábban valahogy mindenki tudta mit vesz és valójában mennyi az övé. Több házaspár is élt előtte a "tanyán", a szőlő részre sohasem tartottak igényt, pedig mindig 80/100-al volt bejegyezve a tanya tulajdonosa, viszont valójában a szőlőt (ami az ingatlan (telek) m2-ben nagyobb része) nem birtokolták egyáltalán. Mi történhet, ha mint többségi tulajdonos bekebelezésre vinné a dolgot? Vagy osztatlan közös tulajdon megszünetesére? A vételár ha muszáj eladni a tulajdoni hányad után vagy a ténylegesen birtokolt terület után járna? Én igazából szeretném megtartani.

Bármilyen segítséget szívesen veszek! Köszönöm szépen!

Coffee,

Nincs itt szükség semmilyen elbirtoklásra.

Hívd fel a tulajdonostársad figyelmét, hogy az osztatlan közös tulajdonban az eszmei tulajdoni hányadnak, és a ténylegesen birtokolt, használt területnek (és akár annak értékének), a világon semmi köze nincs egymáshoz.
Amikor 2005-ben megvette a tulajdoni hányadát, akkor ezzel megszerezte a használatát annak a résznek, amely használatára ez eladó jogosult volt. Lényegében jogutódja, a helyébe lépett. Ha a Ptk. szerinti kellő gondossággal járt el a vásárláskor, akkor nyilván megnézte a házat, a telket, látta mekkora, látta a kerítést, tudta, hogy azon túl már nem ő a használó, ennek tudatában vásárolta meg az eszmei tulajdoni hányadot. Ezzel megszerezte annak a résznek a használati jogát, amit az eladó is használt. Se többet, se kevesebbet.
Ha az eladó ettől eltérőt ígért neki, akkor keresse fel őt, és rendezze le vele a problémáját.

Példának :
Tibor és Klára tulajdonostársak osztatlan közösben, Kláráé 1% eszmei hányad, Tiboré pedig 99%. Mert így alakult. Emellett Klára használja a telek 99%-át, azon egy kétmilliárdos kastélya áll, lombkoronasétánnyal és yachtkikötővel, míg Tibor a telek 1%-ának jogos használója, az ő telkén csak az ős buja földön dudva, muhar, és egy rozoga fészer gyalulatlan deszkákból.
Nincs is ezzel semmi baj. Az eszmei hányad és a használt rész között nincs közvetlen kapcsolat.
Ha Tibor el akarja adni a részét, ami eszmei hányadként a teljes ingatlan 99%-a, pont úgy fog érte filléreket kapni, mint Klára az ő 1%-áért milliárdokat.

Persze nem azt állítom, hogy ez szerencsés, vagy kívánatos. Nyilván az a jobb, ha mindenki a tulajdonrészével arányos részt használ lehetőleg, elkerülve a vitát. De nem kell ennek szükségképpen, vagy valamilyen törvény alapján így lennie.