Ingatlanügyek

gerbera317 !
Ha rendesen elolvastad volna a bejegyzést , akkor láthatnád hogy domboldal szerepel benne ! Igaz nem írtam le hogy hogy párhuzamos az utca az ingatlanommal, de azt se hogy átellenes ! Remélhetőleg ismered azt a mondást hogy a "..tett halála az okoskodás.." , ezért kérlek kímélj meg tőle! Remélhetőleg hozzáértőtől is kapok választ ! Köszönöm

„Megengedi a törvény?”
A világtörténelemben ez a legelső alkalom, hogy lapos telekkel átellenben emeletes ház épül, így szabályozás sincs még rá. Neked kell elindítanod a jogalkotás folyamatát.
„a valóságban pedig 7,5m magasak!”
Ha 6,5 m lenne, úgy is meglátnák a füvedet. Valószínűleg nem ez a kifogás fogja meghozni a megoldást a számodra.

Üdv !
Lakópark épül egy újonnan kialakított utca túloldalán ,mely emeletes házakról belátnak majd szinte az egész ingatlanomra , mely nagyon zavaró ! Ebben az esetben érvényesülhet a privát szféra megsértése vagy sem? Több ilyen ház épül melyek ingatlanonként kétszer két lakásosak , és ezek egy betongerenda összekötésével egy társasháznak minősülnek. Lehetséges ez? Megengedi a törvény? A HÉSZ szerint az épületmagasság 6,5m lehet , az ÉTDR-en szereplő magasság ezen a határértéken belül szerepel (6,4m) a valóságban pedig 7,5m magasak ! Ezek szinteltolásosak, tehát ha együtt nézzük a két ház magasságát (ami ugye egy épület ?) cca. 10m ! 10 ilyen telek van, és egynél megvizsgálták a talajt amelynél egyelőre nem adták ki az engedélyt mert löszös mozgó réteg van alatta, de a másik 9-nél nem vizsgáltak ilyesmit! Ez egy domboldal ami szerintem az összes házra veszélyes lehet! Kérem segítsetek hogy van-e ezek ellen valamilyen fellépési lehetőség !
Köszönöm: John

Egy új építésű társasházban az alvállalkozó sem dolgozik szerződés nélkül! Nem hülye hogy ne kapja meg a pénzét.

„Aki a csatornát épitette, az vállalkozási szerződés alapján dolgozott”
Vagy nem.

Kis és rész munkáknál a mesterek nem szoktak szerződni.Írásban.
Ha valaki erősen forszírozza, hoppon maradhat

A mester nem jön el.

Kivédés. Hát elsőnek nagy vonalakban kell ismerni a munka főfogásait, azt ,hogy miből készül,mennyi anyagból
Ezt meg lehet emberi módon beszélni....szerződés nélkül is (szóbeliszerződés )..
Az anyagot vagy a vállalkozó veszi vagy a megrendelő A vegyes megoldás nem ajánlott.
Nagyjából az 1 és 5 napi munkákra érvényes.

A kivitelezést szorosan ,de udvariasan ellenörízni. Nagyjából naponta.

A túl olcsó és a túl drága megoldás gyanús.

Majordomus:

Köszönöm. Akkor erre rámegyünk, hogy ki is kötött pontosan szerződést (vagy épp pont nem kötött mert maga mókolt és csak kamu papírozott) a csatornagányolókkal.

Zárjuk rövidre.
Aki a csatornát épitette,az vállalkozási szerződés alapján dolgozott.

A megbízóját kell elővenni.

Kedves matthiasi és Majordomus!

Köszönöm szépen a válaszokat. Szuper, ezt jó tudni.

De ilyenkor a hibás csatornarákötésből adódó kárért az a felelős, aki aláírta az alági kivitelezői nyilatkozatot a csatorna alapszerelésre a lakásban nem?

Tehát ha a csatorna alapszerelés megfelelőségéért a szerkezetkész lakást megvevő vevő kivitelezője felel, akkor hiába a beruházó kérte ki egyben minden lakásra a használatbavételit a szerkezetkész lakás vevője lesz a felelős? Kivéve ha okosba fizetett a kivitelezőnek és az intézett neki papírozást a feketén csinált csatorna alapszerelésre, de ezáltal mégiscsak a kivitelező lenne a végén a felelős, hiába a gyakorlatban a vevő embere gányolt ott...

„hogy a lakás, ahol a hiba volt szerkezetkészen lett eladva, így ott a vevő csinálta a csatorna alapszerelést és annak a hibájából ázott végig a strang, így azzal a tulajjal kell lemeccselni a kártérítést, nem velük.

Ez erősen vicces (leginkább csak vergődés jellegű, hogy hogy ne kelljen fizetniük), amúgy kulcsrakészen árusított lakások voltak a épületben.

Létezhet egyáltalán olyan jogilag helyes megoldás, miszerint egy pár lakás szerkezetkészen van eladva? Gondolom max úgy, hogyha törvénytelenül a nyers falakra megszerezték a használatbavételit és aztán okosba a szerkezetkész lakást megvevő tulaj befejeztette magának.”
Vannak olyan esetek is amikor nem készen(kulcsra készen ),hanem szerkezetkészen sőt van amikor már a tervezőasztalról árusítják a lakásokat. Ezekben az esetekben nagyon sok a buktató.
A magyarázat egyszerű: más pénzéből gazdálkodni szerencsésebb.

Más :a szerkezetkész kifejezés eléggé félrevezető.Jó szerződésben persze ez azért meghatározható.

De egy szerkezet készen vett lakás mindig túlárazott.

Lehet.
Ha a tulaj nem a kivitelező által beépiteni tervezett gagyi tapétát és kinai szerelvényeet akar látni a lakásában akkor szerkezetkész állapotra szerződik az eladóval és a saját elképzelései szerint fekezi be a lakást. Például sarok káddal a zuhanyozó helyett,és indukciós tűzhellyel a kinai villanytűzhely helyett.
Erre már ő kéri meg a használatbavételit de az épittető is kérheti egyben az egészet.

Lehet.
Ha a tulaj nem a kivitelező által beépiteni tervezett gagyi tapétát és kinai szerelvényeet akar látni a lakásában akkor szerkezetkész állapotra szerződik az eladóval és a saját elképzelései szerint fekezi be a lakást. Például sarok káddal a zuhanyozó helyett,és indukciós tűzhellyel a kinai villanytűzhely helyett.
Erre már ő kéri meg a használatbavételit de az épittetőbis kérheti egyben az egészet.

Kedves Fórumozók!

Egy apró érdekességben kérném a segítségeteket, tanácsotokat. Egy új építésű társasházban egy komoly leázást követően a kivitelező azzal takaródzik, hogy a lakás, ahol a hiba volt szerkezetkészen lett eladva, így ott a vevő csinálta a csatorna alapszerelést és annak a hibájából ázott végig a strang, így azzal a tulajjal kell lemeccselni a kártérítést, nem velük.

Ez erősen vicces (leginkább csak vergődés jellegű, hogy hogy ne kelljen fizetniük), amúgy kulcsrakészen árusított lakások voltak a épületben.

Létezhet egyáltalán olyan jogilag helyes megoldás, miszerint egy pár lakás szerkezetkészen van eladva? Gondolom max úgy, hogyha törvénytelenül a nyers falakra megszerezték a használatbavételit és aztán okosba a szerkezetkész lakást megvevő tulaj befejeztette magának.

Vagy ez bármilyen módon lehet szabályos, úgy, hogy arra az egy lakásra valóban már a tulaj kérte ki a használatbavételit és nem a beruházó cég?

Nem értem miért aggódsz?
A műszaki állapot valóban hátráltató tényező,de az ingatlanárak úgy megugrottak hogy az korrigálja az árcsökkenést minimum az eredeti szintre.

Tisztelt drbjozsef!
Nagyon köszönöm a segítséget!

„ugyanakkor a bíróságon nem kérnek igazságügyi szakértőt az alperesek - a bíró dönthet úgy, hogy a vételt realizálni kell?”
Realizálni? Que?
Ha úgy érted, hogy az alpereseknek megfelel a felperes szakértőjének értékmegállapítása, akkor persze hogy elfogadja a bíró.

„Mi van akkor, ha az alperesek kérnek új becslést, de az igazságügyi szakértő is azonos összegben határozza meg a ház értékét? Ilyenkor is közös költség al- és felperes között az ő díja?”
A kimeneteltől függ, mert a szakértőt kérni mindenkinek joga van, a költsége perköltség, az meg oszlik, ahogy a bíró meghatározza.

„Ha jól értem, akkor ha árverésre kerül sor, a bíró megállapítja induló árként a 22 milliót és minimum árként, pl. 18 milliót, ami alatt nem adható el a ház?”
Szerintem ilyen esetben a piaci érték (=igazságügyi szakértő) a minimál ár, a bíró nem visz lejjebb. De ebben nem vagyok biztos. De miért vinné lejjebb? Hogy könnyebben elkeljen?

„Tegyük fel, hogy a vevőnek még a per előtt eladnánk a fele részünket 10 millióért.
Ha az árverésen ez a vevő az egyedüli licitáló, akkor a 2 másik tulajdonost kell, hogy kifizesse együttesen legalább 9 millióval?”
Akkor ne pereskedjenek.

„Ha van még egy licitáló, aki felé ígér, és pl. 19 milliót ajánl, akkor az ő tulajdonrésze is "ugrik" és át kell adnia azt jelen esetben 9,5 millióért, függetlenül, hogy 10 millióért vette?”
Igen. Ha alacsonyabb a minimálár (mert az i.sz. szerint nem ér ez 22 milliót sem), és ott megy el árverésen az ingatlan harmadik félnek, akkor így járt.

Még egy utolsó számszaki megközelítésben kérem szépen a véleményét.
A tavalyi öröklés kapcsán az értékbizonyítványban az ingatlan értékét 25 millióra becsülték. Az azóta eltelt idő miatt nagyban leértékelődtek a nem korszerű fűtési rendszerű és régi nyilászárós házak, így vélhetően ma már alacsonyabb lehet a piaci értéke.

Tételezzük fel, hogy a szakértő/ingatlanos most 22 millióban állapítja meg a ház értékét.
Ha a fele házrészt már megvett vevő a közös tulajdon megszüntetését kéri a bíróságon, és jelzi, hogy a másik két tulajdonosnak felajánlotta az új értékbecslés szerinti összeg felét, vagyis a 11 milliót, de azok nem fogadták el - ugyanakkor a bíróságon nem kérnek igazságügyi szakértőt az alperesek - a bíró dönthet úgy, hogy a vételt realizálni kell?

Mi van akkor, ha az alperesek kérnek új becslést, de az igazságügyi szakértő is azonos összegben határozza meg a ház értékét? Ilyenkor is közös költség al- és felperes között az ő díja?

Ha jól értem, akkor ha árverésre kerül sor, a bíró megállapítja induló árként a 22 milliót és minimum árként, pl. 18 milliót, ami alatt nem adható el a ház?

Tegyük fel, hogy a vevőnek még a per előtt eladnánk a fele részünket 10 millióért.
Ha az árverésen ez a vevő az egyedüli licitáló, akkor a 2 másik tulajdonost kell, hogy kifizesse együttesen legalább 9 millióval?

Ha van még egy licitáló, aki felé ígér, és pl. 19 milliót ajánl, akkor az ő tulajdonrésze is "ugrik" és át kell adnia azt jelen esetben 9,5 millióért, függetlenül, hogy 10 millióért vette?

Az igazságügyi szakértő díja is elég borsos...

Sziszicsi,

„A már fél tulajdonnal rendelkező vevőnek tehát érdemes az ajánlattétel előtt felkérni egy szakértőt az aktuális ár megállapítására és ezzel megegyezően ajánlatot tenni?”
Érdemes, de nem kötelező.

„Milyen körből választható szakértő?”
Nincs szabály. Egy helyi ingatlanos megfelel.

„Amennyiben a bizonyítható ajánlattételre nemleges a válasz, vagy nincs reakció, akkor kell bíróságra vinni a közös tulajdon megszüntetését?”
A vételi ajánlatban legyen válaszadási határidő, utána kell. Helyesebben, utána érdemes. Ez sem feltétlenül kötelező, de a bíró látja, hogy a felperes megtett mindent a megegyezésre, és nem a hasára ütött az ajánlatnál.

„A bíróság az előzetesen beszerzett szakértői véleményt elfogadja, vagy ő rendel ki szakértőt?”
Elfogadhatja, de ha a másik fél ez ellen tiltakozik, akkor igazságügyi szakértőt rendelnek ki. A bíróság rendeli ki.

„Amennyiben árverésre kerülne sor, mi az induló összeg, a szakértői ár?”
Igen. Helyesebben : a bíróság által meghatározott ár. De a bíró nyilván a szakértő szerint dönt.

„Megállapítanak minimumárat, ami alatt nem eladható?”
Igen, a Ptk. szerint a bíró által meghatározott árat a végrehajtó sem csökkentheti. Ha nincs afelett licit, sikertelen az árverés. Az nagy szívás, mert a végrehajtó díját ki kell fizetni a perköltséggel együtt.

„Mi van abban az esetben, ha nincs jelentkező az árverésre, egyedül csak a már fél ingatlannal rendelkező vevő? Ismételni kell az árverést, vagy így is érvényes?”
Az egész ingatlanra bárki licitálhat.

„A tulajdonon belül lévő vevő árverés esetén kevesebbet is kínálhat, mint a szakértői ár, és ezt már kötelesek elfogadni a fele részben tulajdonosok?”
Nem. Lásd Ptk. 5:84.§ (3)

„Per esetén a felperes vevőt, illetve a 2 tulajdonost milyen kiadások terhelik az árverésig bezárólag?”
Perköltség (a per illetéke, ügyvédi díjak) és árverés esetén annak a költsége (persze ez is perköltség).
A megosztásról a bíróság rendelkezik, általában a kereseti kérelemhez viszonyítja. Ha a felperes "nyer" (ilyen szigorúan véve ilyen pernél ugye nincsen), vagyis az általa kért módon, összegben megszüntethető volt a közös tulajdon, akkor az alperesek fizetik a perköltségeket. Minden más esetben arányosít, árverés esetén közösen fizetnek mindent.

Részletek : Ptk. 5:84.§

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Köszönöm drbjozsef a gyors válaszadást.
Mondják, hogy az ördög a részletekben van, így szeretném még egy kicsit pontosítani az alábbiakat;
A már fél tulajdonnal rendelkező vevőnek tehát érdemes az ajánlattétel előtt felkérni egy szakértőt az aktuális ár megállapítására és ezzel megegyezően ajánlatot tenni?
Milyen körből választható szakértő?
Amennyiben a bizonyítható ajánlattételre nemleges a válasz, vagy nincs reakció, akkor kell bíróságra vinni a közös tulajdon megszüntetését?
A bíróság az előzetesen beszerzett szakértői véleményt elfogadja, vagy ő rendel ki szakértőt?
Amennyiben árverésre kerülne sor, mi az induló összeg, a szakértői ár?
Megállapítanak minimumárat, ami alatt nem eladható?
Mi van abban az esetben, ha nincs jelentkező az árverésre, egyedül csak a már fél ingatlannal rendelkező vevő? Ismételni kell az árverést, vagy így is érvényes?
A tulajdonon belül lévő vevő árverés esetén kevesebbet is kínálhat, mint a szakértői ár, és ezt már kötelesek elfogadni a fele részben tulajdonosok?
Per esetén a felperes vevőt, illetve a 2 tulajdonost milyen kiadások terhelik az árverésig bezárólag?
Nagyon köszönöm előre is a véleményét!
Sziszicsi

Sziszicsi,

„Kérdés; a teljeskörű adásvételi szerződést a reménybeli vevővel és nekünk már aláírottan kell eljuttatni a másik két tulajdonosnak, vagy aláírás nélkül?”

A már megkötött szerződést kell közölni az elővételi jogosulttal. Amiben a felek már kötelezttségvállalása megvan, a szerződés pontos részletei megvannak, mert az elővételi jogosult csak ez alapján döntheti el, hogy a vevő helyére be kíván-e szállni.
A személyes adatok (mondjuk a vevőé) kitakarhatóak, hiszen azok nem befolyásolják a döntését, de ha hivatalosan közlitek vele, akkor eszerint járhat el az elővételi jogosult.

„Kérdés; mit tud tenni a vevő, hogy minél hamarabb, de biztosan övé legyen a teljes ingatlan?”
Eladni a saját részét senki sem köteles, tehát marad az általad is írt közös tulajdon megszüntetése perben.
Előtte érdemes igazolhatóan vételi ajánlatot tenni konkrét összeggel.
Érdemes közölni a többi tulajdonossal, hogy a pernek költsége lesz. Ha a szakértői ármegállapítás tényleg magasabb értéket állapít meg, akkor ez leginkább a felperest fogja terhelni, de ha a vételi ajánlata korrekt volt, akkor nekik is részt kell belőle vállalniuk.

„ott neki lenne elsőbbsége, ha azonos árat ajánlana más árverésen résztvevővel, vagy magasabb áron lenne lehetősége a vételre?”
Elsősorban a felperes kereseti igénye szerint, csak az a feltétel, hogy ami ellen minden fél tiltakozik, azt nem döntheti a bíró. Ha ő hajlandó megváltani a szakértő által megállapított áron a többiek részét, akkor úgy. Ha nem hajlandó, akkor árverés.

„Nyilvános-e ez az eljárás, tehát ismerheti-e mások ajánlatát, vagy ez csak a végén derül ki, ki ígérte a legtöbbet?”
Nyilvános (milyen lenne egy árverés??), de elektronikus, úgyhogy a licitálók KONKRÉT személyét ott nem ismerheti meg.

Tisztelt Fórumozók!

Négyen, azonos tulajdonrésszel örököltünk egy régi kis (nem megosztható) házat, ami nem lakott és már ki is ürítettük, mert a közös célunk az eladás.
Lenne vevő is az ingatlanra, akinek árajánlatát ketten el is fogadnánk, de a másik két örökös magasabb árat remélve még várna az eladással.
Mi úgy ítéljük meg, hogy irreális az elvárásuk, ezért az 50 %-os részünket szeretnénk eladni.
Tudjuk, hogy elővásárlási jog illeti meg a másik két felet, ami miatt meg kell velük ismertetni a vételi ajánlatot.

Kérdés; a teljeskörű adásvételi szerződést a reménybeli vevővel és nekünk már aláírottan kell eljuttatni a másik két tulajdonosnak, vagy aláírás nélkül?

Vélhetően nem élnek majd elővásárlási jogukkal (mivel nagy valószínűséggel nincs rá anyagi forrásuk), így a vevő meg tudja venni ugyan a mi részünket, de nyilván az a célja, hogy a teljes ingatlant megvásárolhassa.

Kérdés; mit tud tenni a vevő, hogy minél hamarabb, de biztosan övé legyen a teljes ingatlan?
Ha bíróságra vinné a dolgot a közös tulajdon megszüntetését kérve, és árverésre kerülne sor, ott neki lenne elsőbbsége, ha azonos árat ajánlana más árverésen résztvevővel, vagy magasabb áron lenne lehetősége a vételre?
Nyilvános-e ez az eljárás, tehát ismerheti-e mások ajánlatát, vagy ez csak a végén derül ki, ki ígérte a legtöbbet?

Nem szeretnénk a vevőt lehetetlen helyzetbe hozni, ezért úgy tartjuk etikusnak, ha tájékoztatjuk a lehetőségeiről.
Ehhez kérjük szépen a segítségüket.

Tetemes összeget terheltek rá a házra a halála után.

A 4 éve húzódó követelésről az apjának feltétlenül tudnia kellett.

Jobb helyeken segitséget kér az ember az egyetlen lányától.

Ha nem,az eléggé szomoru a családra nézve.

Ibolya

„Örököltem egy házat édesapám után aki 2021.04.21-en hunyt el,
2021 októberben pedig ráterheltek a házra a parkolási pótdíjat ami 2017 májusában volt.”

Ez azért érdekes, hogy ráterhelték a házra, mert hogy akkor már hagyaték alatt volt szerintem az ingatlan.
Max. a parkolási társaság hagyatéki terhet jelenthetett volna be a közjegyzőnél, amit vagy elfogadsz és kifizeted a hagyaték erejéig, vagy pedig elutasítod és akkor megvizsgálják, hogy mennyire jogos. Ráterhelni szerintem nem lett volna joguk. Szerintem erre azért próbálj meg panaszt tenni.

„Mindenhol azt olvasom, hogy a parkolási bírságok 1 év alatt évülnek el, nekem mégis 4 évvel később terhelték a házra.”
„Nem tudom, hogy édesapám kapott-e az évek alatt bármilyen felszólítást.”

Itt van a titok elrejtve! Ha bizony kapott, akkor nem szakadt meg az elévülés és te felelsz a tartozásért, mint törvényes örökös.

Köszönöm azoknak akik segíteni próbáltak! Kedden már okosabb leszek.

„Nem tudom, hogy édesapám kapott-e az évek alatt bármilyen felszólítást. ”

Mégis honnan kellene tudnia az édesapja pénzügyeit? Semmi köze hozzá.
Sokkal inkább nehezen hihető, hogy Ibolya erről tudott.