Ingatlanügyek

Ezzel a tanáccsal komoly pénzt takaritasz meg.

Nem válaszoltál a kérdésre. Milyen a kapcsolat a gyerekekkel?
Meg lehet egyezni?
Nagykoruak már?

Nyufigos73,

A hatályos törvény szerint a túlélő házastárs egy "gyerekrészt" örököl mindenben, KIVÉVE az utolsó közösen lakott ingatlan és annak berendezési tárgyait, mert azt teljes egészében a gyerekek örökölik, DE a túlélő házastárs holtig tartó haszonélvezeti jogával.

Amikor egyezkedsz az árról a gyerekekkel, ne felejtsd el ezt megemlíteni, a haszonélvezeted vagyoni értékű jog, a forgalmi értéket annak értékével csökkentve érdemes neked kifizetni őket !

Nem lehet lemondani "valaki javára" az örökségről (kivéve : az elhunyt halála előtt a VELE kötött szerződésben). Visszautasíthatják a hagyatékot, de ekkor kiesnek az öröklésből. Ha van valamelyik gyereknek gyermeke, akkor ő lép a szülője helyébe - ő is lemondhatna, de ha kiskorú, akkor kell a gyámhivatal beleegyezése, amit nem fog megkapni (vigyáznak a kiskorú vagyonára).

Ha a házastársad egyik gyermekének sincs leszármazója, akkor visszautasíthatják a hagyatékot, akkor ténylegesen te örökölsz, de akkor "nem hivatalosan" kell kifizetned őket.

TC.
Értem !
A gyerekekkel való megegyezés természetesen szükséges.
Az özvegy az nem örököl a házastárs után ingatlant,?
Az új törvény szerint 2023-ol igen.
Mi van akkor, ha lemondanak a közjegyző előtt, az örökségről az özvegy javára.?
Sajnos, az egyszerű emberek nincsenek tisztában a törvényekkel, csak a környezete az
igazi mindent tudó és tipp adó.
Előre is köszönöm, a tájékoztatásait, és elnézést az értetlenkedés miatt.

Van esély az egyezségre?
Jó a kapcsolat?

Nyufigos73,

Értem.
Ez nem a megváltás szempontjából számít, csak az öröklés, ha esetleg nem tudnád, ebből ugye te nem fogsz örökölni, az elhunyt 1/2 részét a két gyerek fogja örökölni. Minden más vagyontárgyból - ha van -, akkor abból egy "gyerekrészt" (1/3) te is örökölsz.
Ez azért számít, pláne, ha van valami, mert osztályos egyezségnél csak a hagyaték tárgyaival lehet rendelkezni, és minden örökösnek kell örökölnie valamit. Ha nincs más vagyon, akkor ez szóba se jöhet, és maradhat az adásvétel (esetleg az ajándékozás nem hivatalosan, ha nem hivatalosan fizeted ki őket).

A megváltás esetére a kérdésed nem változott : a közjegyző vállalhatja az egészet egyben is, külön okiratban is, lényegében mindegy. Legfeljebb kétszer kell bemenni. Olcsóbb szerintem nem lesz egy okiratban sem, annak is megkéri az árát közjegyző is, ügyvéd is.

Ami igazán fontos, az, hogy megegyezz a gyerekekkel.

Tc.
Igen .
50 éves házasságról van szó.
Köszönöm

Nyufigos73,

Ez a szóban forgó ingatlan a házaspár utolsó közösen lakott lakása volt?

TC!
Köszönöm a tájékoztatást, valóban nem fogalmaztam tisztán az elküldött levélben.
Tehát : Van egy házaspár akinek az özvegye vagyok.
Az ingatlan tulajdoni rész 1/2-1/2 arányú.
Házasságunkból nem született gyermek.,viszont az Ő korábbi házasságából van 2 gyermek.
Rájuk eső tulajdoni részt szeretném megváltani,természetesen velük előre egyeztetve és megbeszélve.
valamint a közjegyző felé jelezve a szándékomat.
Nagyon friss a dolog, még az ügy nincs a közjegyzőnél.
Köszönettel

Hasznos tanács.
A rokonsági fok nem mindegy.
Illetékfizetés szempontjából sem.
Még a hagyatéki tárgyalás előtt bízzatok meg egy ügyvédet. Több tízmillós értéknél nem mindegy hogy mit és hogyan léptek.

Nyufigos73,

Ez kevés.
Ha jól értelek, az örökhagyó már elhunyt, a hagyatéki eljárás folyamatban van, és ketten (többen) örökölnétek ingatlant, amelyet szeretnél magadhoz váltani? Milyen közeli rokonod az örököstárs, akitől a részét meg akarod venni?

Két lehetőség van.
Vagy osztályos egyezséget kötsz a másik örökössel, de ebben elvileg nem adhatsz neki olyan pénzt, amelyik nem a hagyaték része. Tehát ezt vagy megbeszélitek, bíztok egymásban, és az eljáráson kívül adod oda neki a pénzt. Ennek esetleges előnye, hogy te öröklés jogcímen szerzed meg az ingatlant.

Vagy, az öröklés rendje szerint a közjegyző átadja a hagyatékot, te pedig megveszed tőle a részét. ELVILEG lehetséges, hogy ezt egyetlen okiratban is megtegye a közjegyző, és közbülső tulajdonos lesz a másik örökös, de egyből a te nevedre jegyzik be az ingatlant. Ekkor adásvétel lesz a jogcím. Ha esetleg erre esetleg így nem hajlandó a közjegyző, akkor arra szinte biztosan igen, hogy két okiratban, külön kezelje a két ügyet, de egy füst alatt ott lerendezhetitek, aláírhatjátok.

Érdemes beszélni a közjegyzővel (a mokk.hu oldalon meg tudod nézni ki az illetékes, ha tudod melyik hónapban hunyt el az örökhagyó, és melyik településen volt az utolsó lakcíme).

TC.....
Érdeklődni szeretnék, ingatlan ,örökség megváltása készpénzben lehetséges -e?
A Közjegyző részére előre kell jelezni, vagy elég ott a helyszínen közölni a szándékot.
Köszönöm

Lehet,de "aki fizet az parancsol" elv alapján a bankot nem hatják meg az épület difiniciók.
Annak ad pénzt akinek akar és a feltételeket is ők szabják meg.

„Az hogy valami rendeltetésszerű használatra alkalmas-e, az nem feltétlenül statikai kérdés.”

A valóságban lehet, de a 17/2016 Korm. rend. 7. § (5) nem hagyja magát ilyenekkel zavartatni. Ha nem omlik össze, megfelelő. :)

Az hogy valami rendeltetésszerű használatra alkalmas-e, az nem feltétlenül statikai kérdés.

„Ez a megállapítás téves, az OTÉK nem csak új építésekre vonatkozik.”

Jogos. Nem fogalmaztam pontosan: olyan kötelezettség nincs, hogy "változott (szigorodott) az OTÉK, a meglévő épületeket rögtön fel kell hozni az új előírások szintjére". Az eredeti kérdésre ez nem változtatja meg a választ, ha a "lakhatás feltételeinek nem megfelelő" volt az elutasítás oka, a kérdező kérhet statikai szakvéleményt, ami után ezzel az indokkal a bank nem utasíthat el.

„Ha pedig azt mondja, hogy a "lakhatás feltételeinek nem megfelelő", amint drbjozsef írja, akkor szerintem tévesen jár el, mert nem a mai OTÉK építési előírásait kell számonkérni egy régebben épült épületen.”

Ez a megállapítás téves, az OTÉK nem csak új építésekre vonatkozik. De, hogy ne essünk kétségbe, van előírása a meglévő építmények kapcsán is. ;)

„108. § (1) * A meglévő építményekre az 50–107. § rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) * Az építmény és annak részei állékonyságát és biztonságos használatra való alkalmasságát az építmény élettartama alatt a rendeltetésének megfelelően folyamatosan fenn kell tartani. Meglévő építményen végzett bármilyen helyreállítás, felújítás, korszerűsítés, átalakítás, bővítés, vagy a rendeltetés módosítása és ezek hatása

1. az építmény és részeinek állékonyságát és biztonságos használhatóságát nem veszélyeztetheti, azokban kedvezőtlen irányú változást nem eredményezhet, valamint
2. a szomszédos építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység állékonyságát nem veszélyeztetheti, rendeltetésszerű használhatóságát nem korlátozhatja.”

Iktine36,

Beszélj az értékbecslővel, kérve, hogy magyarázza el, pontosan melyik jogszabályhely alapján van gondja. Szerintem az értékbecslő keveri a csapadékvizet a szennyvízzel. A 17/2016. Korm. rend. "lakás" definíciója csak az utóbbiról beszél. Az OTÉK is világosan elkülöníti a kettőt.

Ha pedig azt mondja, hogy a "lakhatás feltételeinek nem megfelelő", amint drbjozsef írja, akkor szerintem tévesen jár el, mert nem a mai OTÉK építési előírásait kell számonkérni egy régebben épült épületen. Akkor viszont a 17/2016 Korm. rend. 7. § (5) szerint statikai szakvéleményt lehet kérni, ami után a bank nem utasíthat ezzel az indokkal el.

Én úgy gondolom, hogy itt valami lényeges dologról a kérdésben nem esett szó, az elutasítás oka nem lehet az OTÉK.
Ugyanis az OTÉK így rendelkezik:
Lakás
„105. § * (1) A lakás olyan huzamos tartózkodás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység, melynek lakóhelyiségeit (lakószoba, étkező stb.), főzőhelyiségeit (konyha, főzőfülke), egészségügyi helyiségeit (fürdőszoba, mosdó, zuhanyozó, WC), közlekedő helyiségeit (előszoba, előtér, belépő, szélfogó, közlekedő, folyosó) és tároló helyiségeit (kamra, gardrób, lomkamra, háztartási helyiség stb.) úgy kell kialakítani, hogy azok együttesen tegyék lehetővé

1. a pihenést (az alvást) és az otthoni tevékenységek folytatását,
2. a főzést, mosogatást és az étkezést,
3. a tisztálkodást, a mosást, az illemhely-használatot,
4. az életvitelhez szükséges anyagok és tárgyak tárolását tervezési program szerint (pl. élelmiszer-tárolás, hűtőszekrény elhelyezési lehetősége, mosás céljára szolgáló berendezés, ruhanemű, lakáskarbantartás eszközeinek, egyéb szerszámoknak és sporteszközöknek az elhelyezése).

(2) A lakószoba a lakás minden olyan közvetlen természetes megvilágítású és szellőzésű, fűthető, huzamos tartózkodás céljára szolgáló, legalább 8 m2 hasznos alapterületű helyisége, amely lehetővé teszi az (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenységek folytatását – kivéve a jövedelemszerzést szolgáló munkavégzést – és az azokhoz kapcsolódó berendezések elhelyezését.
(3) * A 30 m2-t meghaladó hasznos alapterületű lakás legalább egy lakószobája hasznos alapterületének legalább 16 m2-nek kell lennie. Ebbe és a lakószoba (2) bekezdés szerinti alapterületébe nem számítható be a főző és az étkező funkció céljára is szolgáló helyiség, helyiségrész hasznos alapterülete, amennyiben az a lakószoba légterével közös.
(4) A lakásnak fűthetőnek kell lennie, lehetőleg minden helyiségben a rendeltetésének megfelelő szellőzést, természetes megvilágítást biztosítani kell.”

Ebben szó sincs csapadékvíz elvezetésről, hiszen az nem a lakáshoz kapcsolódó funkció, hanem az épülethez.

lktine36,

Én azt tippelem, hogy a bank az értékbecslés alapján a 16/2017. rendelet 5.§ "7" pontja alapján utasítja el a kérelmet. Mert ugye ez úgy kezdődik, hogy : „a lakhatás feltételeinek megfelelő”
Márpedig az OTÉK szerint a lakhatás feltétele az is, hogy a csapadékvízelvezetés megoldott kell legyen a telken.

Nem mindegy? Erre nem kapcs se támogatást, se kölcsönt.

Tisztelt Fórumozók

Segítségek szeretnék kérni lakoingatlan vásárlással kapcsolatban, ahol az értékbecslés akadályozza az ingatlan hitelezésést CSOK-ot és piaci hitelt is szeretnénk.

Az értékbecsléssel kapcsolatos probléma, hogy az ingatlan az értékbecslés alapján nem alkalmas a 17/2016. (II. 10) korm rendelet szerinti lakás fogalmának, arra hivatkozva, hogy a csapadékvízelvezetés nem megoldótt (nincs eresz a házon). A 17/2016-os rendelet nem tér ki arra, hogy ennek a megléte szükséges lenne, viszont az OTÉK-ben (253/1997. (XII. 20) korm. rendelet) benne, hogy ezt biztosítani kell. A 17/2016 (II. 10) korm rendelet viszont OTÉK-re utal/hivatkozik a hasznos alapterület fogalmánál, illetve 5 § 11. pontjában...
„Az e rendeletben meg nem határozott fogalmakat a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben (a továbbiakban: Ptk.), a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben, az OTÉK-ban, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározottak szerint kell értelmezni.”

Azaz nem hivatkozik bármi egyébre. Tehát a kérdés az, hogy a CSOK tekintetében csak a 17/2016-os korm rendeletet kell figyelembe venni, hogy alkalmas-e vagy sem, vagy az OTÉK-et is?

Az értékbecslés kitér arra, hogy a lakás állapot műszaki beavatkozást nem igényel... ennek ellenére lakhatásra műszaki állapota szerint nem alkalmas. A kettő nem zárja ki egymást, ezek ellentétes kijelentések, vagy valamit félreértelmezek?

Előre is köszönöm a segítséget!

Ha mindenáron harcolni akarsz egyedül ne vágj bele. Magánúton sokat lehet bukni.

Ha mindenképpen Don Quojitét akarsz játszani legyen melletted egy Sancho Panza egy öklelő paragrafussal felszerelve.

Én mindenképpen ügyvédet javasolnék. Annál is inkább, mert a bíróság kizárólag a kereset által kifogásolt részt vizsgálja. Ez már nem olyan, mint a korábbi fellebbezések, nem fogják hivatalból az egész eljárást felülbírálni. Az más kérdés, hogy szerintem a közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozó jogorvoslat nem egyesíthető a polgári jogi igényt (intimitás vesztés, értékcsökkenés) vizsgáló általános bírósági keresettel. Így két per lesz ebből. Nem baj, ha van legalább egy ember, aki ért hozzá.

Az, hogy mi sérelmes meg mi nem, nagyon relatív. Ha például egy olyan udvarba, ahová simán be lehet látni, és nappali világosság mellett mindent simán szemügyre lehet venni, nem illik éjjeli sötétben bevilágítani. Pedig érdemben mi a különbség? Hát semmi.
Úgyhogy neked is inkább a sérelmedet kell konkretizálnod, mert az, hogy „belátnak majd' szinte az egész ingatlanomra , ami nagyon zavaró” enyhén szólva is pongyola megfogalmazás ahhoz, hogy jogi útra terelhesd a dolgot. Ügyvéd nélkül ne vágj bele!
És ettől elkülönül (ahogy bekezdésileg nálad nem) a másik problémád, ami már építésügyi hatósági kérdés. Na, ott ügyvéd nélkül is tehetsz dolgokat, kezdve azt a helyi építésügyi hatóságnál, de akár még feljelentést is tehetsz a rendőrségen.
Fontos, hogy a két dolgot ne mosd össze, és hogy egzaktul fogalmazz (ahogy azt eddig nem tetted).

Elvileg beperelheted az építtetőt értékcsökkenés jogcímén, bár gyanítom, nehéz lenne megnyerni.
Az, hogy két épületnek látszó tárgyat egy gerendával köt össze, ezzel eggyé varázsolva, elég elterjedt, de nem feltétlenül szabályos megoldás, a célja egyértelműen az épület magasság számított értékének matematikai alapon történő csökkentése. Mondanám, hogy kiskapu, bár elég sok helyen bezárták már ezt a kiskaput.
Az, hogy egyik telken kiadják talajmechanikai szakvélemény alapján az engedélyt, a másik esetében nem kérik, nem biztos, szerintem egy beruházó az egész, és ugyanazt a szakvéleményt beadta az összes kérelemhez.
Fellépési lehetőség a bíróságon megtámadni az építési engedélyt. Ott majd alkalmasint vizsgálni fogja a bíróság, hogy egyáltalán az ügyben érintett ügyfélnek minősülsz-e, így élhetsz-e ügyféli jogaiddal?